A magyar szakképzés kórrajza

Tartalom

SZERZŐI PREAMBULUM ÉS KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 9
AJÁNLÓ 10
ELŐSZÓ 11
1. BEVEZETŐ 12
2. SZAKIRODALMI ÖSSZEGZÉS 16
2.1. Probléma- és kérdésfelvetés 16
2.2. Irodalmi megállapítások áttekintése 18
2.2.1. A rendszerváltás korszakának irodalma 1990 és 1994 között 18
2.2.2. A gazdasági, társadalmi konszolidáció irodalma 1995 és 2003 között 20
2.2.3. Az Európai Unióhoz történő integráció időszakának irodalma 2004 és 2005 között és a szakoktatás nemzetközi kutatásának áttekintése 25
2.2.4. A magyar oktatási rendszer reformidőszakának irodalma 2006-tól napjainkig 27
2.2.5. Roma etnikai, művelődési kutatások irodalma 28
3. CÉLKITŰZÉSEK 32
4. KUTATÁSI MÓDSZEREK ISMERTETÉSE 34
4.1. Előzmények 34
4.2. Beavatkozásmentes vizsgálatok szekunder módszere (szakirodalmi kutatás és statisztikai elemzés) 35
4.3. Kombinált (statisztikai adatokra és személyes vélemények együttes feldolgozására épülő) vizsgálatok 37
4.4. Kérdőíves vizsgálatok, interjúk primer módszere 38
5. EREDMÉNYEK 40
5.1. A magyar és néhány meghatározóbb európai uniós ország szakképzési rendszerének kritikai vizsgálata 40
5.1.1. A magyar szakképzés szerkezeti felépítésének elemzése 40
5.1.1.1. Az iskolarendszerű szakképzés 41
5.1.1.2. Az iskolarendszeren kívüli szakképzés 44
5.1.1.3. A szakképzés irányítási rendszere 46
5.1.1.4. A szakoktatáshoz kapcsolódó pályakövetési rendszer vizsgálata 48
5.1.1.5. A szakoktatás minőségellenőrzési rendszerének elemzése 50
5.1.2. Az Európai Unió legprosperálóbb szakképzési rendszereinek vizsgálata 53
5.1.2.1. A német szakképzési rendszer 55
5.1.2.2. Az angol szakképzési rendszere 58
5.1.2.3. Az ír szakképzési rendszer 60
5.2. A Dél-dunántúli Régió gazdasági-munkaerőpiaci, demográfiai mutatóinak, folyamatainak feltárása 64
5.2.1. A térség településszerkezete 64
5.2.2. A térség demográfiai jellemzői 67
5.2.3. A térség általános gazdasági helyzete 70
5.2.4. A régió népességének vállalkozási aktivitása és mutatói 73
5.2.5. A munkaerő-piaci aktivitás és mutatói 76
5.2.6. Az alkalmazásban állók gazdasági ág szerinti szerkezete 79
5.2.7. A régió munkanélküliségi /álláskeresési/ mutatói és jellemzői 84
5.2.7.1. A nyilvántartott álláskeresők száma, aránya 84
5.2.7.2. Az álláskeresők összetétele 86
5.2.7.3. Az álláskeresők által leggyakrabban keresett foglalkozások 90
5.2.7.4. Állásbejelentések alakulása 90
5.2.7.5. A bejelentett állások szakmák szerinti összetétele 92
5.2.7.6. A bejelentett állások és az álláskeresők szakmák szerinti összevetése 93
5.2.8. A munkaügyi szervezet, gazdálkodók körében végzett foglalkoztatási felmérései 94
5.2.8.1. Rövid távú munkaerő-piaci prognózis 94
5.2.8.2. A negyedéves munkaerő-gazdálkodási felmérés 96
5.3. A Dél-dunántúli Régió roma etnikai jellemzőinek, szerepének vizsgálata a szakoktatás jelenét és jövőjét illetően 98
5.3.1. A roma népesség demográfiai jellemzői 100
5.3.2. A roma népesség munkaerő-piaci helyzete 104
5.3.3. A roma népesség iskolázottsága 106
5.3.4. A roma tanulók szakterületenkénti megoszlása a régió szakképző iskoláiban 108
5.3.5. A régió munkaerő-piaci igényei, a munkaügyi központok tapasztalatai a roma álláskeresőkről 111
5.3.6. A felnőttképzés sajátosságai a régióban, a felnőttképzési vállalkozások képzési palettája, tapasztalatai a roma hallgatókról 113
5.3.7. A régiós roma integrációs szakoktatás-fejlesztési lehetőségei, a roma szervezetek véleménye 115
5.4. A Dél-Dunántúl oktatási, szakképzési, iskolai és fenntartói jellemzőinek vizsgálata 118
5.4.1. Általános érvényű országos oktatási adatok elemzése 118
5.4.1.1. Az intézmények számának alakulása fenntartók szerint 118
5.4.1.2. Az alapfokú oktatási rendszerbe belépő tanulók létszámalakulása 119
5.4.1.3. A középfokú képzés általános jellemzői 120
5.4.1.4. A szakmai képzés jellege 122
5.4.2. A Dél-dunántúli Régióra jellemző helyi oktatási adatok elemzése 123
5.4.2.1. A régió alapfokú képzésének jellemzői és hatásai a szakképzésre 123
5.4.2.2. A középfokú képzés régiós struktúrája, létszámadatainak vizsgálata 126
5.4.2.3. Létszámprognózis 128
5.4.2.4. A régió iskolaszerkezetének jellemzői 130
5.4.2.5. A régió szakiskoláinak szakmastruktúrája 133
5.4.2.6. A régióban létrehozott térségi integrált szakképző központok, szakképzés szervezési társulások 134
5.4.2.7. A régió megyei szakképzési sajátosságainak kritikája 137
5.4.2.8. Iskolák, fenntartók véleménye az oktatási rendszerről 142
5.4.2.9. A Dél-dunántúli Régió felnőttképzési sajátosságainak vizsgálata 145
5.5. A Dél-dunántúli Régió szakképzési költségeinek, finanszírozási rendszerének feltárása 148
5.5.1. A szakképzés finanszírozásának általános elvei az Európai Unióban, jellemzői a meghatározóbb országokban 148
5.5.2. A magyar szakképzés pénzügyi rendszerének fundamentumai 151
5.5.3. A Dél-dunántúli Régió szakképző iskoláinak működési forrásai 153
5.5.4. A szakképző iskolai tanulók juttatásai gyakorlati képzésének pénzügyi feltételrendszere 155
5.5.5. A szakképző iskolai tanulók gyakorlati képzésének költségei a régióban 157
5.5.6. A szakképzés eszközeinek fejlesztési és pályázati fonásai 159
5.5.7. A főtevékenységként gyakorlati oktatást végzők finanszírozása 160
5.5.8. A szakképző iskolák számára nyújtott vállalkozói fejlesztési támogatás 161
5.5.9. A szakképzési évfolyamokat végző szakiskolai tanulók képzési költségeinek összesítése a régióban 162
5.5.10. A felnőttképzés régiós finanszírozási sajátosságai 167
5.5.11. A hatékonyság javításának gátjai és lehetőségei 169
5.6. A Dél-dunántúli Régióban működő meghatározóbb vállalkozások véleményének feltérképezése a szakképzésről 172
5.6.1. A vizsgált vállalkozások gazdasági helyzete, várakozásai 173
5.6.2. A vállalkozók jelenlegi és várható munkaerő kereslete 175
5.6.3. A vállalkozások szakiskolai tanulóigényei 177
5.6.4. A vállalkozások véleménye a legfeljebb két éve végzett pályakezdő alkalmazottaik szakmai felkészültségéről 178
5.6.5. A vállalkozások véleménye a roma tanulókról 179
6. AZ EREDMÉNYEK ÖSSZEFOGLALÁSA 181
7. A KUTATÓMUNKA TOVÁBBI IRÁNYAI 191
IRODALOMJEGYZÉK 193
FÜGGELÉK 208-303

Témakörök