A magyar sajtó repertóriumainak annotált bibliográfiája

Előszó

E munka közvetlen elindítója, ösztönzője "A folyóirat-repertóriumok szerkesztésének problémái" címmel rendezett tanácskozás volt /Debrecen, 1974.augusztus 27-28. :a KMK, az MKE bibliográfiai bizottsága és Hajdú-Bihar megyei csoportja szervezésében/. Ajánlásainak 3. pontja: "A tanácskozás javasolja a KMK-nak, hogy az MTA könyvtörténeti és bibliográfiai bizottságának segítségével mielőbb kezdeményezze az önállóan publikált, illetve kéziratos és rejtett repertóriumok retrospektív bibliográfiájának elkészítését és a bibliográfiai bejelentések, valamint egyéb források alapján egészítse ki azt a tervezett és készülőben levők címjegyzékével. Ezt az összeállítást bocsássa közre."
Ennek az igénynek önálló másodfokú bibliográfiai kielégítése azonban már jó másfél évtizede foglalkoztatja a szakköröket. Alapja a repertóriumok viszonylagos nagy száma, információs értéke és viszonylag szűk körű ismerete, kihasználtsága közötti belső ellentmondás. /Az első fokú "egyedi" és "közös" repertóriumok megszületése és - újabban - divatossá válása pedig az időszaki sajtó jelentősége és kiaknázása közötti ellentmondásra vezethető vissza. / Nincs itt terünk és módunk e másodfokú bibliográfiai műfaj hazai történeti előzményeinek, félig publikált és publikálatlan kísérleteinek értékelésére /erre nézve forrásjegyzékünk, annak is különösen 19-26. sz. tétele ad támpontot/, még kevésbé az első fokú repertóriumok történeti, műfajelméleti és módszertani problematikájának felvázolására /erre nézve pedig épp bibliográfiánk egésze nyújt némi fogódzót/. Mindössze Kőhalmi Béla tíz évvel ezelőtt megfogalmazott véleményét idézzük az "egyedi" repertórium műfajának jelentőségéről és másodfokú bibliográfiai feltárásának szükségességéről /ez utóbbit ő fogalmazta meg először írásban/:
"Semmilyen - cikkeket is feldolgozó - szakbibliográfia nem teszi feleslegessé a jelentős folyóiratok mutatóit. A mutató ad képet a folyóirat munkatársai érdeklődésének irányáról, a tudomány valamely ágazatának kibontakozásáról, s így megbízható adatot szolgáltat egy történelmi szakasz tudománytörténetéhez. Nem sok nagy múltú folyóiratunk rendelkezik mutatókkal.
Ha a hiányzók közül itt csak néhányat említek /pl. Budapesti Szemle, Századok, Magyar Könyvszemle, Huszadik Század, Ethnographia/, ezzel csak egy csipetnyit ragadtam ki ebbeli adósságaink tömegéből. Hogy tisztábban lássunk: mekkora ez az adósság, könyvtáraink bibliográfiai osztályainak együttműködésével meg kellene teremteni a mutatók bibliográfiáját." /F: 11:126-127.p. Kiemelés tőlem. K. Gy. / Vissza