kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
Bevezetés | 1 |
Kazinczy és Kölcsey buzgólkodnak a magyar dráma ügyében | |
Hugo Victor romantikus drámái | |
A XIX. század költői ideáljai: Faust, Manfréd, Hernani | |
A magyar ideál: Toldi Miklós, mint a magyar irodalom allegorikus képe | |
I. fejezet | 9 |
A magyar dráma rövid áttekintése az állandó színház előtt | |
Az ősi hagyományok | |
Az első magyar dráma | |
Bessenyei | |
A fordítások | |
Kelemen László, az első magyar színtársulat | |
A kezdő társulatok életviszonyai és műsora | |
A hazafiság szempontja | |
Déryné - Dugonics | |
Gombos, a német végzetdrámák hatása | |
A két Kisfaludy | |
Kisfaludy Károly komoly drámáa, a tragikum sejtése | |
Vígjátékai, Kotzebue hatása s a magyar vonások | |
A Mátyás-színművek | |
A Csák-töredék | |
Fáy András, vígjátékai | |
A Két Báthory dráma becse, a jellemzés és a nyelv | |
A kassai színtársulat Budán | |
Törekvés az állandó színház felé | |
Széchenyi és Földváry | |
A Nemzeti Színház megnyitása | |
Vörösmarty prologja | |
II. fejezet | 35 |
A kor | |
A hazafiság mint uralkodó eszme | |
Az írók életviszonyai | |
Nagy intelligentiájuk és szerény eszközeik | |
Kezdetleges művészi viszonyok | |
A történeti érzék fejetlen volta | |
A magyar történetírás: források és földolgozás | |
A történetírás idealizáló iránya | |
A kritika | |
Bajza József | |
Romantikus vonásai | |
Polemiái | |
Dramaturgiai nézetei | |
Franczia és német irány, költői és szini hatás | |
Bajza ellenfelei: Henszlmann és Erdélyi | |
A sajtó | |
Az Athenaceum, irodalmi és erkölcsi értéke | |
Vahot Imre és a Pesti Divatlap | |
Az Életképek | |
Frankenburg Adolf | |
Horváth Lázár, a Honderű | |
Reacitonarius iránya | |
Zerffi, mint a journalista őstypusa | |
Az irodalmi hatások | |
Shakespeare és a classikusok | |
A Nemzeti Színház külföldi műsora | |
Hugo és a romantikus irány | |
III. fejezet | 71 |
Bánk bán a Nemzeti Színházban | |
A dráma története | |
Egykorú és későbbi bírálói | |
Katona egyéniségei és környezete | |
Kezdő drámái | |
Ziska | |
Shakespeare hatása | |
Shakespeare és Katona stylusa | |
Katona történelmi érzéke | |
A Bánk bán hangulata és színszerűsége | |
Katona tragikuma | |
Teleki László és a Kegyencz | |
Az író | |
A Kegyencz bírálói | |
A dráma | |
Korrajza, egyéni nyelve, a hős nagy méretei | |
A tragikum | |
A sötét hangulat | |
A költő felsőbbsége az iskolás szabályok fölött | |
IV. fejezet | 108 |
A romantikus történelmi dráma | |
Vörösmarty és iskolája | |
Berzsenyi és Kölcsey kísérletei | |
Vörösmarty optimismusa | |
Dramaturgiája | |
A történelmi dráma és a forrás kérdése | |
Vörösmarty első drámái: epikus és lyrai elemek | |
Egyes drámai mozzanatok | |
A kincskeresők népi eleme | |
A Vérnász sikere | |
A jellemek s a nyelv drámaibb volta | |
Az igazi tragikus felfogás Marót bánban | |
Az áldozat nemes egyszerűsége és nyugalma | |
Legjobb darabja, Czillei és a Hunyadiak | |
A valószerű jellemzés | |
A népiesség, a történelmi hűség | |
A romantikus ember Vörösmartyban | |
Derültebb vonásai | |
Csongor és Tünde, mint a magyar mesejáték tökéletes példája | |
A fátyol titkai finomságai és humora | |
Az igazság sejtése | |
Vörösmarty követői | |
Garay, tehetsége és hibái | |
Tóth Lőrincz és a kisebb drámaírók | |
Vajda Péter magábanálló romantikája | |
Jósika drámái | |
Nyersesége | |
A magyar romantikus dráma ellentétes elemei | |
V. fejezet | 160 |
Czakó Zsigmond | |
Az ember | |
Dramaturgiája | |
A Czakó-féle "képek" | |
A Végrendelet sikere és értéke | |
Czakó pessimismusa | |
Leona pantheismusa | |
A könnyelműek sikerült társadalmi rajza | |
Czakó balsikerei | |
Történelmi drámái | |
Szent László és Salamon alakja | |
Utolsó kísérlete | |
János lovag | |
Történelmi érzéke, a jellemzés befejezettsége | |
Czakó öngyilkossága | |
Mystikus hatása és jelentősége | |
Hugo Károly | |
Az ember, féktelen ambitiója és utánzóképessége | |
Magyar tárgyú darabja | |
Mátyás Hugónál | |
Brutus és Lucretia | |
A Bankár és báró sikere | |
Allegorikus drámai szárazsága | |
Hugo nagyzása | |
A plagium-vád | |
A kérdés tisztázása | |
Hugo pályája belevész a monomaniába | |
Kuthy Lajos | |
Az ember | |
Túlzó romantikája | |
Drámai balsikere | |
VI. fejezet | 219 |
A vígjáték s a társadalmi színmű | |
A magyar társadalmi élet kezdetleges volta | |
Wesselényi a magyarokról | |
A szerelmi jelenetek halvány rajza | |
A honleány typusa | |
Csató Pál | |
Vígjátéka élénksége s kezdetleges volta | |
A cselvígjátékok optimismusa | |
A politikai vígjáték | |
Eötvös, mint drámaíró | |
Az Éljen az egyenlőség! satirája | |
Nagy Ignácz | |
Az ember | |
A Tisztújítás diadala | |
A vármegyei élet satirikus képe | |
A radicalisok kigúnyolása | |
Kovács Pál gyönge kísérletei | |
Vahot Imre | |
Nagyzása | |
A Zách nemzetség | |
Az Országgyülési szállás sikere | |
A jó vígjátéki ötlet | |
A Farsangi iskola közönséges stylusa | |
A Restauráczió kortesei | |
Vahot többi darabja | |
Hogy akart kifogni a kritikán? | |
Obernyik Károly, mint a társadalmi iránydráma egyetlen képviselője | |
Forradalmi szelleme, aristokratagyűlölete | |
A Főúr és pór, az Örökség | |
A nemes és a polgár szembeállítása | |
Obernyik hanyatló írói pályája | |
A társadalmi színművek kezdetleges symbolismusa és tiszta erkölcse | |
VII. fejezet | 249 |
A népszínmű | |
A német és franczia népies darabok, a vaudeville | |
A népies eszme a romantikában | |
Az első fejlődés: Munkácsy és Balog István | |
A további fejlődés: Gaál József | |
Az ember | |
A peleskei nótárius | |
Mesei, korfestő és népies elemei | |
Kedélye, a magyar humor | |
Gaál többi darabjai | |
Szigligeti jelentősége | |
Történelmi drámái | |
A költészet és erő hiánya | |
Mélyebb jellemzést próbál | |
Gritti alakja | |
Mátyás fia | |
Szigligeti mesemondó tehetsége | |
Mic bán fiai | |
Történelmi vígjátékok: Rózsa, Bábel és Toldi alakja | |
A Toldi-monda | |
A népszínművek | |
A Szökött katona sikere | |
A magyar népdal | |
A Két pisztoly korrajzi elemei | |
A bűnügyi történetek gyöngébb népszínműveiben | |
A Csikós realis volta | |
A puszta Szigligetinél | |
Márton csikós | |
Szigligeti alkalmazkodóképessége | |
A kritika Szigligetiről | |
Szigligeti követői | |
Haray Victor | |
Jókai és Szigeti fiatalkori művei | |
A népies irány diadala Petőfiben | |
Petőfi, mint drámaíró | |
Arany János | |
A forradalom utáni romantika | |
A nagy körvonalak eltünte | |
A színészet 1848-ig | 293 |
A színpad | |
A színészet elméletéről | |
Az idealizáló színjátszás | |
A régi magyar kiváló színészek: Czelesztin, Jancsó, Kántorné, Déryné | |
A pathos s a természetesség utáni törekvés | |
Az állandó színház | |
Kántorné kimaradása | |
A Nemzeti Színház története | |
Bajza igazgatása | |
Az opera a színházban | |
Olasz és német zene | |
Erkel és a magyar opera | |
A magyar műdal | |
Egressy Béni | |
Schodelné | |
Bajza utódai | |
Kezdetleges viszonyok | |
Egressy és Kossuth | |
Bartay igazgatása, eredményei és hibái | |
Ráday Gedeon, Bajza és Erdélyi | |
A színtársulat | |
Egressy | |
Az ember és a művész | |
Művészi elvei, polemiája Bajzával | |
Szerepei | |
Egressy, mint a magyar színész ideálja | |
Lendvay, Megyeri, Szentpétery, Bartha, Fáncsy | |
A nők: Lendvayné, Laborfalvi Rózsa, Komlóssy Ida | |
Az új nemzedék: Prielle Kornélia és Szigeti | |
A színészek a szabadságharczban | |
Egressy levele: az egyén beolvadása az eszmébe |