A magyar romantikus dráma (1837-1850)

Szerző

Budapest

'Vértesy Jenő: A magyar romantikus dráma (1837-1850) ' összes példány

Kiadó:	Magyar Tudományos Akadémia
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1913
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	348 oldal
Sorozatcím:	A Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	19 cm x 13 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Nyomtatta Hornyánszky Viktor cs. és kir. udvari könyvnyomdája, Budapesten. Új folyam, 1911-1913. cyclus. Az 1913-dik évi illetmény második kötete.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Bayer József kétkötetes nagy munkában irta meg a magyar drámairodalom történetét. E munka teljessége nagyon megkönnyíti az utódok föladatát. Mindenekelőtt a köteles hálát tartozom leróni e könyv... Tovább

Tartalom

Bevezetés	1
Kazinczy és Kölcsey buzgólkodnak a magyar dráma ügyében
Hugo Victor romantikus drámái
A XIX. század költői ideáljai: Faust, Manfréd, Hernani
A magyar ideál: Toldi Miklós, mint a magyar irodalom allegorikus képe
I. fejezet	9
A magyar dráma rövid áttekintése az állandó színház előtt
Az ősi hagyományok
Az első magyar dráma
Bessenyei
A fordítások
Kelemen László, az első magyar színtársulat
A kezdő társulatok életviszonyai és műsora
A hazafiság szempontja
Déryné - Dugonics
Gombos, a német végzetdrámák hatása
A két Kisfaludy
Kisfaludy Károly komoly drámáa, a tragikum sejtése
Vígjátékai, Kotzebue hatása s a magyar vonások
A Mátyás-színművek
A Csák-töredék
Fáy András, vígjátékai
A Két Báthory dráma becse, a jellemzés és a nyelv
A kassai színtársulat Budán
Törekvés az állandó színház felé
Széchenyi és Földváry
A Nemzeti Színház megnyitása
Vörösmarty prologja
II. fejezet	35
A kor
A hazafiság mint uralkodó eszme
Az írók életviszonyai
Nagy intelligentiájuk és szerény eszközeik
Kezdetleges művészi viszonyok
A történeti érzék fejetlen volta
A magyar történetírás: források és földolgozás
A történetírás idealizáló iránya
A kritika
Bajza József
Romantikus vonásai
Polemiái
Dramaturgiai nézetei
Franczia és német irány, költői és szini hatás
Bajza ellenfelei: Henszlmann és Erdélyi
A sajtó
Az Athenaceum, irodalmi és erkölcsi értéke
Vahot Imre és a Pesti Divatlap
Az Életképek
Frankenburg Adolf
Horváth Lázár, a Honderű
Reacitonarius iránya
Zerffi, mint a journalista őstypusa
Az irodalmi hatások
Shakespeare és a classikusok
A Nemzeti Színház külföldi műsora
Hugo és a romantikus irány
III. fejezet	71
Bánk bán a Nemzeti Színházban
A dráma története
Egykorú és későbbi bírálói
Katona egyéniségei és környezete
Kezdő drámái
Ziska
Shakespeare hatása
Shakespeare és Katona stylusa
Katona történelmi érzéke
A Bánk bán hangulata és színszerűsége
Katona tragikuma
Teleki László és a Kegyencz
Az író
A Kegyencz bírálói
A dráma
Korrajza, egyéni nyelve, a hős nagy méretei
A tragikum
A sötét hangulat
A költő felsőbbsége az iskolás szabályok fölött
IV. fejezet	108
A romantikus történelmi dráma
Vörösmarty és iskolája
Berzsenyi és Kölcsey kísérletei
Vörösmarty optimismusa
Dramaturgiája
A történelmi dráma és a forrás kérdése
Vörösmarty első drámái: epikus és lyrai elemek
Egyes drámai mozzanatok
A kincskeresők népi eleme
A Vérnász sikere
A jellemek s a nyelv drámaibb volta
Az igazi tragikus felfogás Marót bánban
Az áldozat nemes egyszerűsége és nyugalma
Legjobb darabja, Czillei és a Hunyadiak
A valószerű jellemzés
A népiesség, a történelmi hűség
A romantikus ember Vörösmartyban
Derültebb vonásai
Csongor és Tünde, mint a magyar mesejáték tökéletes példája
A fátyol titkai finomságai és humora
Az igazság sejtése
Vörösmarty követői
Garay, tehetsége és hibái
Tóth Lőrincz és a kisebb drámaírók
Vajda Péter magábanálló romantikája
Jósika drámái
Nyersesége
A magyar romantikus dráma ellentétes elemei
V. fejezet	160
Czakó Zsigmond
Az ember
Dramaturgiája
A Czakó-féle "képek"
A Végrendelet sikere és értéke
Czakó pessimismusa
Leona pantheismusa
A könnyelműek sikerült társadalmi rajza
Czakó balsikerei
Történelmi drámái
Szent László és Salamon alakja
Utolsó kísérlete
János lovag
Történelmi érzéke, a jellemzés befejezettsége
Czakó öngyilkossága
Mystikus hatása és jelentősége
Hugo Károly
Az ember, féktelen ambitiója és utánzóképessége
Magyar tárgyú darabja
Mátyás Hugónál
Brutus és Lucretia
A Bankár és báró sikere
Allegorikus drámai szárazsága
Hugo nagyzása
A plagium-vád
A kérdés tisztázása
Hugo pályája belevész a monomaniába
Kuthy Lajos
Az ember
Túlzó romantikája
Drámai balsikere
VI. fejezet	219
A vígjáték s a társadalmi színmű
A magyar társadalmi élet kezdetleges volta
Wesselényi a magyarokról
A szerelmi jelenetek halvány rajza
A honleány typusa
Csató Pál
Vígjátéka élénksége s kezdetleges volta
A cselvígjátékok optimismusa
A politikai vígjáték
Eötvös, mint drámaíró
Az Éljen az egyenlőség! satirája
Nagy Ignácz
Az ember
A Tisztújítás diadala
A vármegyei élet satirikus képe
A radicalisok kigúnyolása
Kovács Pál gyönge kísérletei
Vahot Imre
Nagyzása
A Zách nemzetség
Az Országgyülési szállás sikere
A jó vígjátéki ötlet
A Farsangi iskola közönséges stylusa
A Restauráczió kortesei
Vahot többi darabja
Hogy akart kifogni a kritikán?
Obernyik Károly, mint a társadalmi iránydráma egyetlen képviselője
Forradalmi szelleme, aristokratagyűlölete
A Főúr és pór, az Örökség
A nemes és a polgár szembeállítása
Obernyik hanyatló írói pályája
A társadalmi színművek kezdetleges symbolismusa és tiszta erkölcse
VII. fejezet	249
A népszínmű
A német és franczia népies darabok, a vaudeville
A népies eszme a romantikában
Az első fejlődés: Munkácsy és Balog István
A további fejlődés: Gaál József
Az ember
A peleskei nótárius
Mesei, korfestő és népies elemei
Kedélye, a magyar humor
Gaál többi darabjai
Szigligeti jelentősége
Történelmi drámái
A költészet és erő hiánya
Mélyebb jellemzést próbál
Gritti alakja
Mátyás fia
Szigligeti mesemondó tehetsége
Mic bán fiai
Történelmi vígjátékok: Rózsa, Bábel és Toldi alakja
A Toldi-monda
A népszínművek
A Szökött katona sikere
A magyar népdal
A Két pisztoly korrajzi elemei
A bűnügyi történetek gyöngébb népszínműveiben
A Csikós realis volta
A puszta Szigligetinél
Márton csikós
Szigligeti alkalmazkodóképessége
A kritika Szigligetiről
Szigligeti követői
Haray Victor
Jókai és Szigeti fiatalkori művei
A népies irány diadala Petőfiben
Petőfi, mint drámaíró
Arany János
A forradalom utáni romantika
A nagy körvonalak eltünte
A színészet 1848-ig	293
A színpad
A színészet elméletéről
Az idealizáló színjátszás
A régi magyar kiváló színészek: Czelesztin, Jancsó, Kántorné, Déryné
A pathos s a természetesség utáni törekvés
Az állandó színház
Kántorné kimaradása
A Nemzeti Színház története
Bajza igazgatása
Az opera a színházban
Olasz és német zene
Erkel és a magyar opera
A magyar műdal
Egressy Béni
Schodelné
Bajza utódai
Kezdetleges viszonyok
Egressy és Kossuth
Bartay igazgatása, eredményei és hibái
Ráday Gedeon, Bajza és Erdélyi
A színtársulat
Egressy
Az ember és a művész
Művészi elvei, polemiája Bajzával
Szerepei
Egressy, mint a magyar színész ideálja
Lendvay, Megyeri, Szentpétery, Bartha, Fáncsy
A nők: Lendvayné, Laborfalvi Rózsa, Komlóssy Ida
Az új nemzedék: Prielle Kornélia és Szigeti
A színészek a szabadságharczban
Egressy levele: az egyén beolvadása az eszmébe