A magyar református egyház története

Szerző

Varga Zoltán

Tóth Endre

Szerkesztő

Grafikus

Budapest

'Varga Zoltán: A magyar református egyház története ' összes példány

Kiadó:	Kossuth Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1949
Kötés típusa:	Könyvkötői vászonkötés
Oldalszám:	512 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér illusztrációkkal, fotókkal, térképekkel. A szövegközti rajzokat készített Matskássy Gyula. A térképeket tervezte és rajzolta Takács József és Bognár Gábor. Nyomtatta a Független-nyomda N. V. Budapest.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar református egyháznak, tehát nem az egész ú. n. „magyar protestantizmus"-nak történetét veszi a következő lapokon az olvasó. Egyháztörténeti irodalmunkban elég ritka vállalkozásba fogtak e kötet írói. Mindeddig jóformán csak a kurucvilág egyik leghányatottabb sorsú, s aránylag rövid és szörnyen zaklatott életében mégis bámulatosan sok és nagybecsű irodalmi munkát végzett prédikátora, Debreceni Ember Pál (1660-1710) volt az, aki egy nagyszabású külön magyar református egyháztörténelem megalkotását tűzte ki egyik nagy tudományos! céljául. Ezt a célt a legkedvezőtlenebb körülmények közt is úgy sikerült megvalósítania, hogy nevezetes műve (amely 1728-ban, Utrechtben, nem az ő neve alatt jelent meg), ha egészében rég elavult is, bizonyos pontokon máig nélkülözhetetlen a kutatás számára.
Ami összefoglaló s az egész fejlődést áttekintő mű azóta megjelent ezen a téren, az, akár szűkebb, szaktudományos, akár tágabb olvasóközönségre számított, általában inkább magyar protestáns egyháztörténetet adott, vagyis a reformáció korában megszületett mindegyik magyar egyházalakulatnak a történetét, természetesen az írók saját vallásfelekezeti álláspontja szerint hol az egyik-, hol a másikfajta magyar, illetőleg magyarországi „protestáns egyház" iránt tanúsítva és ébresztve nagyobb érdeklődést. Nem is lett volna semmi hiba egyébként az egyháztörténelmi ismeretterjesztésnek ebben a több, mint kétszáz év óta megszokott hazai módjában, mert hiszen a magyarországi protestáns egyházalakulatok közül a két legnagyobb - azok, amelyeket atyáink ágostai, illetőleg helvét hitvallású evangélikusnak neveztek, mi pedig egyszerűen evangélikusnak, illetőleg reformátusnak - nemcsak teológiailag állott közét egymáshoz, hanem külső életformáikban is, meg történelmi sors dolgában is felettébb nagy volt közöttük a rokonság. Vissza

Tartalom

Előszó	5
Bevezetés	17
Az egyház titka az efézusi levélben	17
Az eltorzult egyház	18
A reformáció és annak örök mértéke	19
A reformáció százada (1520-1608)
A reformáció előkészítése Magyarországon	25
A reformáció Magyarországon a mohácsi vész előtt	27
A mohácsi vész hatása a nép hangulatváltozására	30
A REFORMÁCIÓ TERJESZTŐI
A terjedés két útja	33
Dévai Bíró Mátyás	34
Sztárai Mihály	37
Szegedi Kis István	38
Huszár Gál	42
A REFORMÁCIÓ ELTERJEDÉSE AZ ORSZÁGBAN
A német lakosság körében	44
A protestáns magyar földesurak birtokain	45
A reformáció Erdélyben	49
A reformáció a török hódoltságban	51
A MAGYARORSZÁGI REFORMÁCIÓ IRÁNYAI
A hitvallási irányok elkülönülése	55
A lutheri irány a német területeken	57
A magyarok melanchtoni iránya	58
A helvét irány	62
A helvét irány a Tiszántúl	63
Méliusz Juhász Péter	66
A helvét irány a Tiszáninnen	69
A helvét irány Erdélyben	71
A helvét irány a török és a Habsburg-uralom alatt	72
A református egyház kormányozása	73
Az unitárius egyház feltűnése	75
Az unitárius hullám előretörése, majd visszafolyása	78
AZ ELLENREFORMÁCIÓ MEGINDULÁSA
A katolikus egyház elenyészésének méretei a XVI. század végén	81
Megmozdul az udvar és a klérus	81
A jezsuiták tevékenysége	84
Bocskai István szabadságharca	87
A bécsi béke és az 1608. évi koronázás előtti törvények	88
A protestántizmus harca a fennmaradásért.	90
Az ellenreformáció győzelme (1608-1715)
Általános helyzet a bécsi béke után	93
Pázmány Péter feltűnése és munkája	95
"Akié a birtok, azé a vallás"	96
Az erdélyi fejedelemség beavatkozása a magyarországi ügyekbe	97
Bethlen Gábor	98
I. Rákóczi György	100
A linzi béke	103
A török hódoltsági helyzet	105
Erdély hanyatlásának hatása	107
A pozsonyi vértörvényszék működése	110
Deportálás, gályarabság	112
Ellenreformáció tűzzel-vassal	119
Az erdélyi és hódoltsági helyzet	120
A soproni országgyűlés vallásügyi törvényei	122
A felszabadító háborúk hatása	126
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca s ennek következményei	129
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. AZ ELSŐ PRESBITÉRIUMOK
Az egyházkerületek végleges kialakulása	132
Újítások az egyházszervezetben. Presbiteriumok a királysági területeken	134
Egyházkormányzás az ország keleti részein	136
Tolnai Dali János reformmozgalma	138
Presbiteriumok az ország keleti részén	139
HITVALLÁSI KÜLÖNBSÉGEK. REFORMÁTUS ÉBREDÉS
Hitviták	142
Rajongók	145
Az egyházi élet és erkölcs megreformálása	145
Misszió az erdélyi románok között	147
ISTENTISZTELET
A református Istentisztelet kifejlődése	149
Éneklés	150
Úrvacsora	151
KÖZMŰVELŐDÉS, ISKOLÁZÁS, IRODALOM
A dogmatizmus kialakulása	153
Külföldi szellemi irányok hatása	154
Kollégiumok és iskolák	156
Lelkészképzés. Külföldi tanulmányutak	160
Teológiai és vallásos irodalom	161
Református nyomdák	162
Biblia, káték, imádságoskönyvek, egyháztörténet	164
Kuruc énekek Istenhez	166
ERKÖLCSI ÉLET, EGYHÁZFEJEDELEM
Lelkészek és tanítók	169
Egyháztagok fegyelmezése	172
A házassági ügyek	174
Az elnyomás kora (1715-1789)
Általános helyzet a Rákóczi-felkelés után	177
III. Károly egyházpolitikája. A vallásügyi vegyes bizottságok	178
Az "Egy birodalom - egy vallás" eszméje	181
A helytartótanács felállítása. A protestánsok újabb sérelmei	183
A bécsi miniszteri értekezlet javaslatai	184
III. Károly vallásügyi rendeletei, a Carolina resolutio	186
Zavarok a végrehajtás körül	187
A katolikus túlzók véleménye	189
Mária-Terézia kora	190
Rendeletek százai - a protestánsok ellen	192
A protestánsok 1749. évi memoranduma	194
Katolikus válasz	195
A külföld diplomáciai beavatkozása	196
Az ellenreformáció kimerülése	197
II. József türelmi rendelete	198
A protestánsok örömujjongása	201
A pápa és a klérus fellépése a türelmi rendelet ellen	202
II. József újabb rendeletei. Az ellenreformációs egyházpolitika lezáródása	203
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. A KONVENTEK MEGHONOSODÁSA
A világiak szerepe az egyházi élet irányításában	205
Az ágensek	207
Konventek	208
A II. Carolina redolutio	209
A bodrogkereszturi konvent	210
Az új egyházkerületi beosztás	211
ISTENTISZTELET
Templomok	214
Ágenda	216
Prédikáció, imádság	217
Egyéb szertartások	218
Keresztelés	218
Konfirmáció	219
Éneklés	220
Az árvaegyházak istentisztelete	222
KÖZMŰVELŐDÉS, ISKOLÁZÁS, IRODALOM
Külföldi szellemi irányok hatása	223
Főiskolák és gimnáziumok	226
A debreceni kollégium	228
A sárospataki kollégium	229
A pápai kollégium	230
Az erdélyi kollégiumok	231
Népoktatás	232
Lelkészképzés, külföldi tanulmányutak	233
Teológiai és vallásos irodalom	235
Bibliakiadások	235
A kátéirodalom	237
A hitvitázó irodalom	238
Hittani művek, prédikációs irodalom	239
Szikszai György	241
ERKÖLCSI ÉLET, EGYHÁZFEJEDELEM
A lelkészek	244
Missziói munka Cseh-Morvaországban	245
A hívek	246
Az egyháztagok fegyelmezése	249
Házassági ügyek, válások	250
MAGYARORSZÁGI BAROKK HATÁSA A REFORMÁTUS EGYHÁZRA
A barokk kapcsolata az ellenreformációval	253
A barokk hatása a református nemesekre	255
A barokk az építkezésben, iskolázásban, irodalomban	257
A református történeti öntudat kialakulása a barokk korban	258
Az egyház a reformkorban (1789-1848)
Általános helyzet az 1790-91-es országgyűlés előtt	263
A protestánsok és a római katolikusok törvényjavaslata	265
Az 1791. évi XXVI. törvénycikk	267
A feudalizmus győzelme. Az ellenreformációs törekvések megerősödése	267
Intézkedések a protestánsok ellen	269
A protestánsok óvatos tartózkodása	272
A feudalizmus válsága: liberális egyházpolitika	273
Támadások a klérus ellen	274
A két tábla harca egy vallásügyi törvényjavaslat felett	275
Az ellenreformációs törekvések utolsó fellobbanása	277
"Mi nem kegyelmet kérünk, hanem jogokat követelünk!"	278
Az utolsó rendi gyűlés vallásügyi tárgyalásai	279
Az 1848. évi XX. tc. életbeléptetésének kérdése	280
EGYHÁZKORMÁNYZÁS. A NÉPKÉPVISELETI RENDSZER GYŐZELME
Összeütközés a nemesség és a lelkipásztorok között	282
Sinai Miklós püspökké választása	284
A nemesség növekvő befolyása az egyházkormányzásra. Sinai bukása	285
Készülődés a budai zsinatra	287
A budai zsinat /1791/	288
A budai zsinat kánonai	291
A kánonok megerősítésének elmaradása	293
A patricius réteg befolyása a városi gyülekezetekben	295
Földesúri befolyás a falusi gyülekezetekben	296
A kisbirtokos nemesség uralmi törekvései	298
A polgárság és a jobbágyság harca az egyházi jogokért	299
A nép fiai a presbitériumokban	300
Önkiegészítés a magasabb egyházi fórumokon	302
Liberális-demokratikus célkitűzések a református egyházalkotmányban	303
Népképviseleti elv a 48-as átalakulás után	304
A HALADÁS ESZMÉJE A PRÉDIKÁCIÓKBAN ÉS A FŐISKOLÁKON
Református lelkészek a királyok és a nemesség szerepéről	306
Új társadalomszemlélet az igehirdetésben	309
A debreceni és a sárospataki kollégiumok nevelési iránya	312
Pedagógiai és politikai harcok a főiskolákon	314
TEOLÓGIAI IRÁNYOK. KERESZTYÉN UNIÓK TERVE ÉS MEGHIÚSULÁSA. EGYHÁZFEGYELEM
Az ortodox irány. Szikszai György tanai	316
A racionalizmus változatos irányai	318
Katolikus-protestáns unió	320
Evangélikus-református unió	323
A vallásosság külső megnyilvánulásai	325
Egyházfegyelem	326
A szabadságharctól az első világháborúig (1849-1914)
Küzdelem az osztrák önkényuralmi rendszerrel	329
Az önkormányzat védelmében	330
Készülődés a protestáns önkormányzat elkobzására	332
Az önvédelem tudományos alapjai	333
A pátens kiadása	333
A tiszántúli egyházkerület az ellenállás élén	334
Házkutatás és megfélemlítés	336
A tiszántúli egyházkerület 1860 januári közgyűlése	337
A bécsi út és Révész Imre "Tájékozása"	338
A küzdelem külföldi visszhangja	340
Csendőrkordon Székesfehérvárott és Szódon	341
Az ellenállás diadala	342
A pátens visszavonása	345
A vallásszabadságot biztosító 1868:LIII. törvénycikk	346
A népiskolai törvény és az egyházi iskolák	347
Küzdelem a vegyesházasok gyermekeinek vallásáért	348
Az egyházpolitikai törvények	350
EGYHÁZUNK BELSŐ ÉLETE A SZABADSÁGHARC UTÁN
Az egyház látszólagos ereje	351
Üres templomok	352
A középosztály vallástalansága	354
"Az a neved, hogy élsz és halott vagy"	355
Mi az oka az egyház hanyatlásának?	356
Egyházkormányzás	357
Anyagi helyzet	359
Államsegély vagy önkéntes adakozás	361
"Látjuk a jót, de nincs akaratunk azt követni"	363
Az egyház válságának belső okai	364
"A nép a száraz beszédeket megunta"	365
A racionalizmus az iskolákban	367
A vallásos élet régi gyakorlatának eltűnése	368
A vallási liberalizmus	370
Ballagi Mór tanai	371
A "Valláserkölcsi eszme" terjedése	372
Iskoláink a liberalizmus korában	374
Iskolaállamosítási törekvések	375
A liberalizmus erőtlensége	377
Szekták a reformátusok között	378
Az 1881-i debreceni zsinat. Az egyház alkotmányának megalkotása	380
A zsinat törvényeinek jelentősége	383
AZ ÚJRA FELFEDEZETT EVANGÉLIUM
A belmisszió gondolata	383
Szabó Aladár fellépése	387
A "Vasárnapi iskola"-mozgalom	390
Általános evangelizáció	392
A Lórántfi Zsuzsanna Egyesület	394
A Budapesti Református Ifjúsági Egyesület	394
A belmisszió nehézségei	395
A vallási liberalizmus ellenvetései	396
A belmisszió eredményei	398
A Bethánia Egylet	400
A Magyar Evangélikus Keresztyén Diákszövetség	400
Az egyház az első világháború küszöbén	401
MAGYAR REFORMÁTUSOK AMERIKÁBAN
Az amerikai kivándorlás okai	403
A reformátusok elhelyezkedése az amerikai egyházakban	403
Az amerikai magyar református egyházkerület megalakulása	407
A két világháború kora
A külső egység felbomlása 1918 után	409
A "történelmi kálvinisták" és az "általános keresztyének" vitája	409
Az evangélium útján a belső erősödés felé	412
A belmisszió eredményei Romániában	413
A belmissziós munka Csehszlovákiában	416
A belmisszió Jugoszláviában	417
A református egyház a magyarság életében
A közművelődés, a függetlenség és a társadalmi élet szolgálata	419
A REFORMÁTUS EGYHÁZ A KÖZMŰVELŐDÉSÉRT
Istentisztelet a nép nyelvén	420
Az első magyar nyomtatványok	421
Károlyi Gáspár bibliafordítása	422
Az iskolák jelentősége	422
Apáczai eszméi	423
Református diákok a külföldi egyetemeken	424
Irodalmi és tudományos érdemek	425
Küzdelem a magyar nyelvért	426
A Himnusz református gyökerei	428
A református egyház és a magyar nyelv összeforrása	429
A református egyház magyar jellege az utódállamokban	431
A református kollégiumok neveltjei a magyar irodalomban	433
A Biblia hatása a református írókra	434
AZ EGYHÁZ A MAGYAR FÜGGETLENSÉG VÉDELMÉBEN
A magyar önállóság megszűnése	436
A magyarság pusztulása	438
A reformáció vigasztaló munkája	439
Protestáns ellenállás az elnyomással szemben	440
A vármegyék harca az önállóságért és a refomátus hitért	441
Bocskai szabadságharcának református jellege	443
A református Erdély Magyarországért	445
Bethlen Gábor és I. Rákóczi György megvédik a magyar alkotmányt	446
Zrínyi Miklós a protestánsok jelentőségéről	449
A protestáns követelések és a magyar szabadságjogok összeforrása	451
A kuruc költészet református jellege	454
A protestáns eredmények	456
Az ellenállási jog eltörlése	457
Reformátusok a Rákóczi-szabadságharcban	458
Protestáns alkotmányvédelem a XVIII. században	459
1848-49 református vonatkozásai	460
GAZDASÁGI ÉS TÁRSADALMI TÉNYEZŐK HATÁSA AZ EGYHÁZI ÉLETRE
A társadalmi formák kialakulása	462
Gazdasági és társadalmi helyzet a magyar reformáció korában	463
Erős polgári osztály hiánya	464
Az egyház anyagi és társadalmi helyzete	465
A nemesi befolyás növekedése a XVII. században	468
A nemesi osztály a presbitérium ellen	469
A nemesi osztály kizárólagos vezetőszerepe az egyházban	472
A feudális osztály bomlása	474
A társadalmi tényezők hatása hatása 1848 után	474
A REFORMÁTUS EGYHÁZ TÁRSADALMI SZOLGÁLATA
A prédikátorok a társadalmi igazságtalanok ellen	476
Szkhárosi Horváth András az elnyomottakért	476
Méliusz Juhász Péter az elnyomottakért	480
Károlyi Gáspár a társadalom hibáiról	482
Bocskai földet ad a hajduknak	484
A puritánok a jobbágyokért	486
Bethlen Gábor és Lórántfi Zsuzsánna intézkedései	487
Tófeus püspök a kegyetlen elnyomók ellen	488
"Minden ember egyenlő"	489
Amikor az egyház hallgatott a szociális kérdésről	490
A szekták fellépése	492
Trianon előtt és után	493
A földkérdés szemlélete	495
Állásfoglalás a munkáskérdésben	496
Az egyház a fajelmélet és az antiszemitizmus ellen	500
A földreform és az államosítás elismerése	501