A magyar rádiózás története a felszabadulásig (dedikált példány)

Szerző

Sugár Gusztáv

Lektor

Kovalóczy György

Seres Iván

Budapest

'Sugár Gusztáv: A magyar rádiózás története a felszabadulásig (dedikált példány) ' összes példány

Kiadó:	Posta Rádió- és Televízió Műszaki Igazgatóság
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1985
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	283 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-023-365-7
Megjegyzés:	Sugár Gusztáv szerző által dedikált példány. Fekete-fehér fotókkal illusztrálva.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Bevezetés	11
A rádiózás előtörténete	13
Maxwell és Hertz. Popov és Marconi	15
Verseny a világra kiterjedő monopóliumért	18
Az első nemzetközi rádiótávíró-értekezletek	19
Az első hazai rádiótávíró-kísérletek	21
A postaműszaki szolgálat szervezetének kialakulása	25
Szikratávíró-állomás Csepelen	31
Milyen volt a csepeli szikratávíró-állomás?	33
Csepel továbbítja a Monarchia különbéke-javaslatát	38
Csepel az őszirózsás forradalom idején	39
Csepel a Tanácsköztársaság idején. Rendszeres szikratávíró-összeköttetés Budapest és Moszkva között	40
Csepel a román megszállás alatt	47
Csepel második korszaka. Rádiótávírás a húszas évek elején	49
Csepel csillapítatlan hullámú adót kap	51
Csepel a légiforgalom szolgálatában. Rádiókirendeltség Mátyásföldön	53
Csepel harmadik korszaka. Az első műsoradási kísérletektől a Magyar Rádió hivatalos megindításáig	57
A rádiótól műsortovábbítást vár a világ. Az egy központból való műsorszolgáltatás magyar gondolata	59
Az első hazai rádiótelefon-kísérletek. Az MTI közgazdasági hírszolgálata	61
Az első rádióműsor-szóró kísérletek	64
Kísérleti adások a 2 kW-os adóval	67
Megépül az első igazi rádióstúdió	72
A rádiózás kérdéseinek jogi szabályozása	75
A rádiókoncessziót a Telefonhírmondó kapja meg	79
Hivatalosan is megindul a magyar rádióműsor-szórás	80
Csepel 3 kW-os adót kap	83
Csepel és a Magyar Rádió-hírszolgálat	85
Csepel utolsó évei	87
Rádiótávírás a húszas évek második felében. Székesfehérvár és tárnok első korszaka	89
Új rádiótávíró-állomás épül Székesfehérváron	91
Tárnok, az új vevőállomás telephelye	96
Új rádió-üzemközpont a Főpostán. Hogyan bonyolódott le a forgalom?	97
Egyre erősebbé válik a Magyar Rádió hangja. Rádióműsor-szórás 20, majd 120 kW teljesítménnyel	99
Egy nagy állomás legyen vagy több kicsi?	101
Lakihegy, a magyar rádióműsor-szórás új telephelye	103
Új stúdió a Sándor utcában	115
Új, még nagyobb adó kell! A vitát a rádiótársaság négy és fél millió pengős felajánlása oldja meg	118
Megépülnek a vidéki közvetítőállomások	120
120 kW-os nagyadó épül Lakihegyen	126
Ünnepélyesen üzembe helyezik a lakihegyi 120 kW-os nagyadót	146
Budapest II., a második magyar rádióműsor	149
Bővíteni kell a Sándor utcai stúdiót	150
A technikai fejlődés újabb nemzetközi szabályokat követel meg	157
Megalakul a Nemzetközi Rádió Unió	159
Az 1927-es washingtoni nemzetközi rádióértekezlet. Megalakul a CCIR	161
A CCIR hágai ülésszaka	163
Európai hullámhosszelosztási konferenciák. Nemzetközi rádióértekezlet Madridban	164
Zavarelhárító szolgálat és rádió-tanácsadás. Országos térerősségmérések. Rádiópropaganda	167
Rádiózavar-elhárítás és a rádió-tanácsadó szolgálat	169
Országos térerősségmérések	172
Rádiópropaganda, rádiókiállítások	176
A hírközlés meghódítja a rövidhullámokat. A képrádió első kisérletei	181
A világrészek közötti hírközlés igénye. Utat törnek a rövidhullámok	183
Ne csak hangot, képet is továbbítson a rádió	186
Székesfehérvár és Tárnok második korszaka	191
A székesfehérvári rádióállomás rövidhullámú adókat kap	193
Tárnokon új vevőállomás épül	197
Rádiótávíró-összeköttetéseink a harmincas években. Új rádió-üzemközpont épül	200
Rövidhullámon is megszólal a Magyar Rádió	203
Stúdiótechnika a harmincas évek második felében. Próbálkozások a televízióval ultrarövidhullámon. Megoldások keresése a rádiózás újabb problémáira	207
Korszerűbb hangrögzítési eljárások	209
A képtovábbítás útja az ultrarövidhullámok alkalmazásától az elektronikus képbontásig	211
Rádió-világkonferencia Kairóban	213
Az európai hullámhosszelosztási egyezményt nem lehetett végrehajtani	216
A rádiószolgálat dolgozóinak életkörülményei	219
A rádió és a magyar hiradástechnikai ipar	227
A vevőkészülékek fejlődésének története	229
Konkurrenciaharc a magyar gyárak között	231
Néprádió-akció	233
Az adócsövek és a magyar ipar	235
A harmincas évek végétől a német megszállásig	237
Az utolsó békeévek, vagy már előkészületek a háborúra?	239
Adóállomás Kassán és Kolozsváron. Tervek az adóhálózat bővítésére	241
Budaörs, a magyar forgalmi repülés és a légiforgalmi rádió új központja	244
Légiforgalmi rádiószolgálat a keretantennás iránymérés idején	245
Adcock-rendszerű iránymérés. A pápai és a nagyidai iránymérő állomások	248
Vakleszállási módszerek a harmincas évek második felében és a negyvenes évek elején	252
Megépül a Székesfehérvár-Öreghegy rádióállomás. Új hosszúhullámú adó Székesfehérváron. Diósdi tervek	256
Létrehozzák a Központi Rádiófelügyelőséget	260
Rádióműsor-szórás a háborúba való belépésünk idején	261
A német megszállástól a rádióhálózat pusztulásáig	263
A német megszállás időszaka	265
1944. október 15-e és a rádió	268
Rádiós kísérlet az ellenállás segítésére	273
Így pusztult el a magyar rádióhálózat	275
Befejezés	283