A magyar politikai rendszer

Szerző

Budapest

'Körösényi András: A magyar politikai rendszer ' összes példány

Kiadó:	Osiris Kiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	2003
Kötés típusa:	Fűzött kemény papírkötés
Oldalszám:	641 oldal
Sorozatcím:	Osiris tankönyvek
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	24 cm x 17 cm
ISBN:	963-389-543-X
Megjegyzés:	Néhány fekete-fehér ábrával.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Fülszöveg

A magyar politikai rendszer egyedülálló vállalkozás a hazai politikatudományi irodalomban. Nincs még egy ilyen munka, amely rendszerezett módon, a nemzetközi politikatudomány módszereit felhasználva, témakörönként részletesen, ugyanakkor átfogó módon szólna a hazai politikáról. a szerzők célja a magyar politika alapvető közjogi, politikai és "civil" intézményeinek, valamint a legfontosabb szereplők - politikusok, pártok, érdekszervezetek, értelmiség - jellegzetességeinek a bemutatása. A könyv biztos kézzel igazít el a magyar politika útvesztőiben, feltárja a politikai felszín intézményi, jogi, alkotmányos, kulturális és mentalitásbeli hátterét, segítséget ad a napi politikai folyamatok megértéséhez.
A magyar politikai rendszer szisztematikus munka, mely egyrészt törekszik minden egyes tárgyalt téma részletes bemutatására, belső összefüggéseinek, gyakran Európában egyedülálló sajátosságainak megragadására, másrészt az egyes problémakörök - például az alkotmány jellege és a politikai gondolkodás stb. - közti összefüggések megértésére. A szerzők törekvése volt, hogy minden egyes témakört összehasonlító perspektívába helyezzenek, ami megkönnyíti a magyar politikai rendszer és politikai folyamat sajátosságainak a megértését.
A könyv a hagyományos hatalmi ágak (törvényhozás, végrehajtás, bíráskodás) mellett a politikai pártokat, a politikai vezető réteget, a politikai kultúra és gondolkodás témaköreit is tárgyalja, valamint a hazai politikában olyan hangsúlyos szerepet játszó intézményeket, mint az Alkotmánybíróság. A tematikus fejezeteket olyan analitikus összefoglaló fejezet egészíti ki, amely a konszenzus v. többségi demokrácia összehasonlító modelljébe helyezve elemzi a magyar demokrácia természetét. A munka elemzi a politikai rendszernek a rendszerváltás óta történt változásait, amelynek iránya egy erősen hatalommegosztásos alkotmányos és politikai szerkezettől távolodó irányba, a politikai hatalom fokozatos, különösen az ezredforduló éveiben érzékelhető centralizáció, a kormányzás "prezidencializálódása" felé mutat. Vissza

Tartalom

Előszó	13
Bevezető - a politikai tradíciók	15
Irodalom	24
A politikai kultúra	25
Mi a politikai kultúra?	25
Miként formálódik a politikai kultúra?	26
Az örökség	26
A 19-20. század öröksége	27
A kommunizmus öröksége	28
Szubjektív komptencia, politikai cinizmus	31
A politikai kultúra dimenziói	33
Politika iránti érdeklődés, politikai ismeretek	33
A demokrácia értelmezése	34
Rendszertámogatás	35
A politikai közösséghez való viszony	39
Bizalom az egyes intézményekben, a kormányzati teljesítmény megítélése	40
A politikai részvétel	42
Értékek és attitűdök	46
Materializmus, távolságtartás a politikától	46
Cigányellenesség és antiszemitizmus	48
Összefoglalás: a magyar politikai kultúra	49
A politikai kultúra homogenitása	49
Politikai kultúra és rendszerstabilitás	50
A magyar politikai kultúra "fejlettsége"	51
Ajánlott irodalom	53
Irodalom	54
A politikai gondolkodás	58
A politikai gondolkodás kutatása	59
A klasszikus eszmeáramlatok újjáéledése	59
A liberalizmus	61
A nacionalizmus	63
Hiányzó vagy gyengén artikulált irányzatok: szocializmus és konzervativizmus	64
A magyar politikai gondolkodásban uralkodó szemléletmód összetevői	65
Parlamentáris politikafelfogás	66
A politika emancipatorikus-radikális felfogása	66
A depolitizált-technokrata felfogás	68
Az antipolitikai szemlélet	69
A demokrácia konszenzusorientált felfogása	70
Felfogások a kormányzatról és az államról	71
A liberális-jogállami radikalizmus	71
A radikális (rousseau-ista) demokráciafelfogás	76
A konszenzusos demokrácia koncepciója	79
A parlamentáris demokrácia guvernamentális felfogása	81
Ajánlott irodalom	84
Irodalom	84
A politikai vezetők és az elit	87
A politikai elit és politikai osztály	88
A magyar politikai elit kialakulása	89
A kommunista rendszer politikai elitje: a nómenklatúra	89
Nómenklatúra és átmenet: az elitváltás kérdése	91
A politikai osztály változásai a rendszerváltáskor	93
A magyar politikai elit általános jellemzői	95
A politikai osztály professzionalizációja	96
A politikai osztály szociodemográfiai homogenitása	98
Az egyes pártelitek jellemzői	101
Az MSZP elitje	101
A Fidesz elitje	102
Az SZDSZ elitje	103
Az MDF elitje	104
Az FKGP és a KDNP elitje	105
A pártelitek világnézeti-ideológiai arculata	106
Rekrutáció és karrierút	107
A politkai elit intézményi-funkcionális csoportjai: a szubelitek politikai befolyása	109
Összefoglaló megjegyzések	115
Ajánlott irodalom	116
Irodalom	117
A pártrendszer	120
Baloldal és jobboldal	121
Baloldal és jobboldal Európában	121
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: létezik-e?	123
Baloldal és jobboldal a magyar politikában: mi a tartalma?	125
Politikai törésvonalak	131
A politikai törésvonal fogalma	132
A politikai törésvonalak kialakulása	133
A magyar politika három törésvonala	135
Törésvonalak és a pártok pozíciói	142
Törésvonalak és a pártrendszer dimenziói	145
A magyar pártrendszer változása	147
A pártrendszer alakulásának szakaszai	147
A pártrendszer koncepciója	153
Öszegzés: a magyar pártrendszer	154
Ajánlott irodalom	157
Irodalom	157
A pártok	162
A pártok vezető politikai szerepe	162
A pártosodás és a penetráció korlátai	163
A pártok funkciói	164
A pártok gyökerei, létrejötte	166
A pártok politikai arculata	169
A Fiatal Demokraták Szövetsége - Fidesz Magyar Polgári Párt	170
A Magyar Demokrata Fórum	177
A Magyar Szocialista Párt	181
A Szabad Demokraták Szövetsége	188
A Független Kisgazdapárt	192
A Kereszténydemokrata Néppárt	194
A Magyar Igazság és Élet Pártja	196
A pártrendszer szervezeti-intézményi oldala	197
Az újonnan alakuló pártok szervezeti beágyazottsága	197
Szervezeti mobilizáció: pártépítés és segédszervezetek	198
Párttípus és politikai mobilizáció	201
A pártok szervezeti felépítése	202
A pártok gazdálkodása	204
Ajánlott irodalom	207
Irodalom	208
A szavazói viselkedés	211
A politikai piac: a pártpreferenciák alakulása	211
Választási részvétel	212
A pártpreferenciák stabilitásának változásai	212
A választói magatartás elmélete és gyakorlata	215
A választói magatartás elméletei	216
Választói magatartás Magyarországon	218
A pártok szavazótábora	221
A Fidesz szavazótábora	222
Az MSZP szavazótábora	225
Az SZDSZ szavazótábora	227
Az MDF szavazótábora	229
Az FKGP szavazótábora	229
A KDNP szavazótábora	231
A MIÉP szavazótábora	233
Pártok szavazóinak értékei és attitűdjei	233
Ajánlott irodalom	237
Irodalom	238
A választási rendszer és a választások	241
A parlamenti választási rendszer általános jellemzői	241
A választási rendszer három csatornája és a mandátumelosztás	243
A területi listás ág	244
Az egyéni kerületek	248
Az országos listás ág	256
A választások és a szavazatok megoszlása	259
A választási rendszer hatása a politikai rendszerre	261
Ajánlott irodalom	264
Irodalom	264
Média és politikai napirend	267
Média és politika	267
A média Magyarországon	271
A médiaháború	271
A médiatörvény és a kuratóriumok	273
A médiapiac és szereplői	276
A "médiaegyensúly"	284
Politikai kampányok és a média	286
A politikai napirend és tematizáció vizsgálata	287
A politikai napirend Magyarországon	289
Ajánlott irodalom	309
Irodalom	309
Érdekszervezetek és nyomásgyakorló csoportok	313
Civil szervezetek és egyházak	314
Gazdasági érdekszervezetek	316
Szakszervezetek	316
Vállalkozói és munkaadói szervezetek	321
A munkaadók és munkavállalók közti konfliktusok	326
A makroszintű érdekegyeztetés	326
Csoport-hovatartozáson és értékközösségen alapuló szervezetek és mozgalmak	331
Rétegszervezetek	331
Értékközösségek	332
Politikai mozgalmak	333
Az érdekérvényesítés csatornái és alkalmazott eszközei	333
Az intézményes érdekegyeztetés	334
Informális alkurendszer és lobbizás	335
Tiltakozások	336
Népszavazási kezdeményezések és kampányok	337
A népszavazás mint mobilizációs és tematizációs eszköz	339
A népszavazások témái	343
Ajánlott irodalom	344
Irodalom	345
Az alkotmányos és a kormányzati rendszer	347
Alkotmányos és kormányzati tradíciók	347
A parlamentáris kormányzat kialakulása Európában	349
A rendszerváltás: a demokratikus alkotmány és a kormányzati rendszer létrejötte	352
A rendszerváltás forgatókönyvének hatása az alkotmányra	356
Az alkotmány fő vonásai	359
Politikai hatalommegosztás és ellensúlyok	365
Összefoglalás: a "megosztott köztársaság"	367
Ajánlott irodalom	368
Irodalom	368
A kormány	371
A kormány belső közjogi struktúrája	373
A miniszterelnöki elv: a kormányfő kiemelkedése	373
A kormány mint testület	375
A miniszteri önállóság: a reszortelv	376
A pártrendszer hatása és a koalíciós kormány	377
A kormányalakítás	377
Miniszterelnökök karrierútja	380
Miniszterek rektrutációja, szelekciója, karrierútja	382
Kormányfő, pártelnök, frakcióvezető	384
A párt(háttér) mint kormányfői erőforrás és korlát	387
A koalíciós kormány	391
A tárcaelosztás a koalíciós kormányban	397
A kormányfő politikai erőforrásai és a kormány politikai egysége	401
A kormányfő patronázshatalma: a kormányátalakítás	402
A kormány szerkezetének és látszámának meghatározása, a feladatkörök elosztása	405
A miniszterelnök személyes stábja és tanácsadói	410
A miniszterelnök személyisége, a politikusi karaktere, vezetési stílusa	412
Közjogi-politikai feltételek és a kormányfői szerep	413
Miniszterelnök és kormány pozíciója nemzetközi összehasonlításban	418
Összefoglalás	422
Ajánlott irodalom	424
Irodalom	424
A kormányzati döntéshozatal és közigazgatás irányítása	427
A magyar közigazgatás szervezete és politikai irányítása	428
A közigazgatás adminisztratív-végrehajtó szervei	430
Közigazgatás és politika klasszikus elválasztása	432
A politikai közigazgatás	434
A közigazgatás kormányzati irányítása. A politikai irányítási jogi, igazgatási és személyzeti eszközei	436
A jogszabályokkal történő kormányzás	437
Vezetési és irányítási jogkör révén történő kormányzás	438
A személyzeti hatáskör révén történő kormányzás: a patronázs a közigazgatásban	439
Kormányzati döntéshozatali folyamat és a kormány szervezete	445
A koordináció politikai és adminisztratív intézményei	446
Az államigazgatási egyeztetési eljárás	447
A kormány belső hierarchizáltsága	447
A Miniszterelnöki Hivatal	451
Politikusi és köztisztviselői szerepek összefonódása	456
A politikai döntéshozatal bürokratizálódása	456
Közhivatalnokok politikusi szerepben	457
A köztisztviselői karrierút átpolitizálódása. Köztisztviselők a pártpolitikában	458
Összefoglalás. A közigazgatás átpolitizálódása	461
Ajánlott irodalom	462
Irodalom	462
A parlament	466
A parlament funkciói	467
Az államhatalmi ágak elválasztása és a parlament két ideáltípusa	468
A magyar parlamentről általában	470
A parlament képviseleti funkciója és legitimitása	473
A parlament mint törvényhozó: kormánydominancia vagy parlamenti uralom	474
Szervezet és munkabeosztás	475
Törvényhozási és határozathozatali eljárás	475
Az intézményi szereplők: kormány, házelnök, plénum, bizottságok	480
A kormány és a házelnök	480
A plénum	485
Az állandó bizottságok	485
A politikai szereplők: kormányoldal és ellenzék	491
A képviselők	491
A pártfrakciók és funkciók	495
Kormány és kormánypártok viszonya	498
Az ellenzék	502
Kormánytöbbség-ellenzék dualizmusa	504
A kormány parlamenti felelőssége: a bizalmatlansági és a bizalmi szavazás	505
A kormány feletti parlamenti kontroll nem szankcionális eszközei	506
A politikai nyilvánosság	506
A végrehajtás ellenőrzésének szervei	510
A beszámoltatás	511
A vizsgálóbizottságok	512
A személyzeti politika ellenőrzése	514
Parlamenti ciklusok	514
Összefoglalás	517
Ajánlott irodalom	520
Irodalom	521
Az Alkotmánybíróság	524
Az Alkotmánybíróság létrejötte	527
Az Alkotmánybíróság jogköre	527
Az Alkotmánybíróság politikai szerepe	528
Az Alkotmánybíróság hatásköre	530
Az indítványozók köre	531
Az alkotmánybírák szelekciója	532
Az alkotmánybíárk rekrutációja, karrierútja	534
A rendszerváltás és a várakozások hatása	538
Az alkotmánybírák szerepfelfogása az "első" és "második" Alkotmánybíróságon	538
Az Alkotmánybíróság joggyakorlata	542
A politikai aktivizmus korlátai	544
Politikai ellensúlyok az Alkotmánybírósággal szemben	544
Az Alkotmánybíróság aktivizmusának következménye: a politika eljogiasítása	546
Összefoglalás, további értelmezés	547
Ajánlott irodalom	550
Irodalom	550
Az államfő	553
Az államfő a parlamentáris rendszerekben	553
A rendszerváltás forgatókönyve és az államfői jogkör	555
Alkotmányos jogkörök	559
Választás és legitimáció	562
Karrierút, rekrutáció, párthovatartozás	564
Államfői szerepfelfogás és jogkörértelmezés	566
Összefoglalás	570
Ajánlott irodalom	573
Irodalom	573
Egyéb alkotmányos intézmények	575
A bírói szervezet	576
Az ügyészség	579
A Magyar Nemzeti Bank	582
Az országgyűlési biztos intézménye	584
Az Állami Számvevőszék	588
Az intézmények és a politikai logika	590
Ajánlott irodalom	591
Irodalom	592
A magyar demokrácia természete. Összefoglalás	594
Magyarország a többségi v. konszenzusos demokrácia modelljében	595
A demokrácia többségi és konszenzusos modellje	595
A magyar demokrácia típusa	597
Konszenzus-e a magyar demokrácia? Az elitstratégiák szerepe	604
Elitstratégiák: kompetitív és demobilizációs stratégiák kombinációja	606
A kormányzás és a politika "prezidencializációja"	607
A kormányzati rendszer intézményi reformja	609
A pártszervezt szerepének változása	613
A választási verseny és a politika növekvő perszonalizálódása	617
Epilógus: a magyar demokrácia karakterváltozása?	618
Irodalom	621
Táblázatok és ábrák jegyzéke	623
Tárgymutató	629

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem