1.060.428
kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
A magyar politika hősei (Tiltólistás kötet)
Budapest
| Kiadó: | Franklin-Társulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Vászon |
| Oldalszám: | 460 oldal |
| Sorozatcím: | |
| Kötetszám: | |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 28 cm x 21 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | A kötet szerepel a Magyar Ideiglenes Nemzetgyűlés által 1945/1946-ban összeállított "Fasiszta szellemű, antidemokratikus és szovjetellenes sajtótermékek I-IV." címmel megnevezett zárolt könyvek tételes és hivatalos listáján. 12 táblán a történelmi személyiségekről készült egészoldalas fekete-fehér képekkel, és Kiss István Magyar Phylosophya c. műve kéziratának első lapjáról készült nyomattal. Franklin-Társulat nyomdája nyomása. |
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Részlet a könyvből:AZ ORSZÁGÉPÍTÉS HŐSE: SZENT ISTVÁN.
A magyarságnak európai történeti hivatását a saját kora, egyben minden idők számára a leghelyesebben és a leghatározottabban Szent István... Tovább
Előszó
Részlet a könyvből:AZ ORSZÁGÉPÍTÉS HŐSE: SZENT ISTVÁN.
A magyarságnak európai történeti hivatását a saját kora, egyben minden idők számára a leghelyesebben és a leghatározottabban Szent István fogalmazta meg. E hivatás teljesítésében bámulatos emberi nagysága, apostoli buzgalma, politikai bölcsesége, társadalomszervező és nemzetépítő ereje s hadvezéri tehetsége mindmáig a legalapvetőbb és legmaradandóbb történeti munkára képesítette. Az ő lángelméje és szilárd akarata indította el népét új szellemi és társadalmi, hadi és jogi életformáival, országló művészetének friss intézményeivel történeti útjára, hogy betöltse a tőle kitűzött feladatot a Duna-Tisza térségein, ahol azidáig annyi népnek a végleges letelepülés helyett az elmúlás volt a sorsa. Megadta az örök mintát, milyen elvek szerint élhet itt állandó, független és mély történelmierkölcsi tartalmú életet a magyar nemzet. Szent István ezeknek az elveknek kitűzésével és gyakorlásával a valóságot néző és nem álmokat kergető, teremtő magyar reformpolitikának első s mindmáig legnagyobb sorsdöntő képviselője. A nemzeti létnek, a magyarság megmaradásának és az államalapításnak nagy kérdéseit a kilencszáz évet immár meghaladó jelenig érvényes módon oldotta meg. Milyen eszközökkel? Először is azzal, hogy őszintén, szívvel-lélekkel a nyugati keresztény kultúrához csatolta népét s így megakadályozta, hogy a magyarság is a többi Keletről ideáramló hún, avar, besenyő, kún, tatár népeknek sorsára jusson, visszamenjen Ázsiába, vagy szétfoszoljék és felszívódjék. Másodszor: országa politikai függetlenségét, ha kitárta is Nyugat felé kapuit, a pápával s a császárral szemben megőrizte, országát nem engedte hűbértartománnyá alacsonyodni, aminek messzekiható jelentősége volt a magyarság későbbi történetére. Harmadszor: erős központi hatalmat szervezett népének addigi törzsszerkezetével, törzshadnagyi oligarchiájával szemben, megteremtette a keresztény nemzeti királysággal a magyarság politikai egységét, erős kézzel egybefogta a nemzet széthúzásra hajlamos belső erőit. Vissza
Tartalom
| Az országépítés hőse: Szent István | |
| Nemzetét a nyugati keresztény művelődés közösségébe bekapcsolja | 7 |
| A magyar nemzet történeti életében mindmáig a leggyökeresebb reformokat életbe léptető király | |
| Intelmeinek nemzetnevelő ereje | |
| Politikai szervező és nevelő munkája: az egységes magyar nemzeti állam lelki alapjait lerakja s jogi szrekezetét megszabja | 8 |
| Történeti küldetésének világos tudata | |
| Politikai nevelő elvei: az emberi méltóság megbecsülése úrban és szolgában; az országra hasznos idegenek megbecsülése; az országos tanács jelentősége, ebben az öregek és fiatalok szerepe; a nemzeti hagyományok kötelező ereje, a magyar történeti tudat hatalma; a magyarság történeti feladata nem a környező népek támadása, hanem az ország megvédése | |
| Apsotoli szervező és nevelő munkája: papnevelés, templomépítés, egyházszervezés | 13 |
| A nyugati gazdasági formák bevezetése | |
| A kolostorok, mint mintagazdaságok a nomádságot abbahagyó s állandóan letelepülő magyar nép számára | |
| A nemzet hálája: A Szent István-kultusz | 14 |
| Történeti szimboluma a Szent Korona, a nemzet összetartó ereje a múltban s a jelenben | |
| A magyar humanizmus hőse: Mátyás király | |
| Antik világ és kerszténység | 16 |
| A középkori műveltség ókori elemei | |
| Új életérzés és értéktudat: az antik világ egyéni fogása | |
| Humanizmus és nacionalizmus | |
| Humanizmus és kozmopolitizmus | |
| A magyar humanizmus nemzeti elemei | |
| Mátyás humanisztikus nevelése: lovagi és tudományos művletség | |
| Mátyás történeti kultúrája és az individualizmus | |
| A magyar renaissance-király uomo universale | |
| A római imperatorok uralkodói tudata él benne: Mathias Augustus | |
| Nemzeti elődje a hun király: Mátyás is secundus Attila | |
| Humanizmus és magyar hősének | |
| Mohács népének humanizmusa | |
| A XVIII. századi neohumanizmus magyar visszhangja | 28 |
| Neohumanizmus és historizmus | |
| A világháború után a humanizmus művelődési eszménye politikai jelleget ölt | 29 |
| A római imperium eszméje, mint a nemzeti nagyságnak Porta triumphalisa az olasz, a francia s az angol élekben | |
| A humanizmusnak az individualizmushoz és a liberalizmushoz való viszonya | |
| A »harmadik humanizmus« a harmadik német birodalomban: az antik nemzeti szocializmus | |
| A humanizmus különböző értékeiben tükröződik az egyes korok lelkében | 35 |
| Időtlen értéket képvisel: örökkétartó újjászületés | |
| Mátyás humanizmusa és a szellem történeti méltósága a magyarság múltjában | |
| A magyar vallásos és tudományos kultúra hőse: Pázmány Péter | |
| Egyéniség és személyiség | 37 |
| Pázmány katolikus értéktudása | 38 |
| Eszejárása | |
| A tudomány logikai érdeke s a vallás gyakorlati érdeke | |
| Homo contemplativus és homo activus | |
| A barokk-kor szervező hatalmi emebere | |
| Eszköze: lélekformálás műveltség útján | |
| Kultúrpolitikájának koronája az egyetem, mely szent és szükséges alkotás | |
| Pázmány magyar nemzeti értéktudata | 45 |
| A katolicizmus és a magyarság összhangja | |
| Egyetemét a katolikus és a magyar műveltség (Cultura Ungariae) fejlesztésére alapítja | |
| Fajszeretete | |
| Magyarság és nemzetiség | |
| Csehszlovák történethamisítás, mintha Pázmány nem magyar, hanem szláv jellegű egyetemet akart volna alapítani | |
| Magyar nemesi önérzete | |
| Célja: öntudatos katolikus magyar intelligencia teremtése | |
| Pázmány magyar politikája a török és német malomkő között | 53 |
| Végső cél: a török kiűzése | |
| Alkotó szelleme békéért sóvárog, mert a háború fogyasztja a kevés magyart | |
| A protestáns Erdély önállóságát védelmezi | |
| Pázmány az európai nagypolitikában | 62 |
| Politikai képzelete | |
| Népszövetségi terve és az örök béke | |
| Indítéka a magyarság érdeke | |
| Politika és machiavellizmus | |
| Pázmány emberismerete és emberszeretete | 67 |
| A barokk kor állameszméje és uralkodói eszménye Pázmány fogalmazásában | |
| Politikájának és egyházkormányzatának népbarát szelleme: látja a jobbágyság nemzetfenntartó szerepét | |
| Jogtörténeti tudása és közjogi érzéke | |
| Nemzetének nagy lélekbúvára | |
| Őszintesége és egyénisége a politikában | 72 |
| Fokozott önérzete és méltóságtudata | |
| Összeütközései az egyházban és a politikában | |
| Becsvágya | |
| Jogtudata: jogait megvédi a pápával, királlyal, nádorral szemben | |
| Nemcsak a szellemi, hanem a gazdasági javak iránt is van érzéke | |
| Természetszeretete | |
| Pázmány mint az akarat hőse | 78 |
| Bátorsága, koncentráltsága és szívóssága | |
| Szervező talentuma | |
| Vulkanikus magyar lelki alkata és önuralma | |
| Pázmány életbölcsessége: történeti érzéke és konzervativizmusa; előrelátása és tudatos jövőformálása; óvatossága és tervszerűsége | 81 |
| Politikai pszichológiája | |
| Fölényes magasságból nézi az emberi gyarlóságokat | |
| Az életkorok tipikus lelki szerkezetét jól ismeri: a fiatalság barátja s az öregek oltalmazója | |
| Humora | |
| Pázmány és Richelieu: egyetem és akadémia | 86 |
| Pázmány és Bossuet | |
| Pázmány történeti személyisége és jelentősége | |
| A magyar szabadság hőse: II. Rákóczi Ferenc | |
| Rákóczi történeti hivatása | |
| A négyszáz éves nemezeti tragikum: a szabadságért vívott örökös harc | 89 |
| Rákóczy ennek eszményi főhőse | |
| Hivatástudata | |
| Vox populil és vox ducis nála egy | |
| Idegenben való neveltetése ellenére fellángolt benne ősei szabadságvágya | |
| Rákóczi fölkelésének egységes magyar népi-nemzeti jellege | |
| Népbarát politikája | |
| Rákóczi önfeláldozása | 93 |
| A magyar történet legönzetlenebb jelleme | |
| Sugalmazó ereje | |
| szervezőképessége | |
| A misztikáig mély vallásossága | |
| Történeti hivatásához való hűsége | 98 |
| Akarata szívós, de hiányzik ütőereje | |
| A szemlélődő és töprengő típushoz tartozik | |
| Érzékeny és mély felelősségérzése | |
| Alkotmányos érzülete | |
| A szeretet politikai alapelve | |
| Sorsa a nemzetre nézve termékeny tragikus | |
| Rodostói filozófia | |
| A szenvedés tisztító ereje | 101 |
| A Confessio Pecatoris | |
| Az emlékezés alkonyati hangulata Rodostóban | |
| A rodostói kis akadémia | |
| Kiss István Magyar Philosophiája | 103 |
| Francia minták | |
| Józan magyar politikai életbölcsesség | |
| A fejedelem hivatása | 105 |
| Miért van szükség fejedelemre? | |
| Konzervatív politika | |
| Rákóczi a patriarchális fejedelem eszménye | |
| A politikus önzetlensége | 107 |
| Az udvari ember nem szabad: tyúkketrecben él | |
| A sokarcú politikus | |
| A politikusok álnoksága és gáncsgyúrása | |
| A protekció lélektana | |
| A középszer politikai bölcsessége | |
| A fiatalság reformláza | |
| A politikai szerencsefi | |
| A kellő időpont üstökönragadása | |
| A politika nem elvont tudomány, hanem lélekalakító művészet | |
| A politikai bölcsesség életszabályai | 112 |
| A lázas gyorsaság veszedelme, a megfontolás haszna | |
| A szeszélyes lángelmének reformvágya az ország romlása | |
| Érzékiség és önmérséklet | |
| Az igazi nemesség nem a születés előjoga, hanem a személyesen kimunkált erkölcs | |
| A szerencse forgandósága | |
| A rodostói filozófus és Zrínyi Miklós politikai szelleme | 115 |
| Mikes és Faludi | |
| A magyar reformkor hőse: gróf Széchenyi István | |
| A fiatal Széchenyi | |
| Széchenyi Naplójának lélektani jelentősége | 117 |
| Bölcselkedő hajlama | |
| A Napló mint lelkiismeretvizsgálat | |
| A kötelességtudatnak, de a tragikus önvádaskodásnak is kútfeje | |
| Ez alól való menekülés Széchenyi fokozott tettvágya | |
| Ideológia és alkotóvágy egyesülése Széchenyi lelkében | |
| A nemzet hibáinak a hátramaradottságnak nyomasztó tudata | |
| A cselekvés mit önmagán kivívott diadal | |
| Romantika és reformvágy | |
| A XIX. század eleji romantikus historizmus | 131 |
| Ennek bírálatában Széchenyi félszázaddal megelőzi Nietschét | |
| Félti nemzete jövőjét a fényes régmúltba való »visszaszomorkodástól« | |
| A Hitel jövőbe feszülő nemzeti munkaterve | |
| A gazdaságpolitika és a művelődéspolitika ikertestvérek | 135 |
| A nemzeti szellem: Hegel és Széchenyi | |
| Új gyakorlati nevelési módszer | |
| A magyar politikai bölcsesség hőse: Kölcsey Ferenc | |
| Kölcsey filozófus | |
| Kölcsey világnézetének fejlődése | 140 |
| Világnézetének érzelgőssége és pesszimizmusa | 143 |
| Kölcsey és a neohumanizmus: világnézetének esztétikai jellee | 148 |
| Világnézete és a nemzeti hagyomány | 149 |
| Világnézete és a romantika történeti iránya: nacionalilzmus és hisztorizmus | 151 |
| A történeti filozófiája: a történettudomány ismeretelmélete | 155 |
| A történet metafizikája: a vallás a történetben | 160 |
| A filozófia története | 171 |
| Életbölcsessége | 174 |
| Kölcsey a politikus | |
| Kölcsey politikai hivatástudata és értékrendszere | 179 |
| Szabadság és alkotmány | 182 |
| Szólásszabadság, sajtószabadság és vallásszabadság | 184 |
| Hisztorizmus és politikai relativizmus | 186 |
| Gondolatszabadság | 189 |
| Liberalizmus | 192 |
| Korszellem és reformszellem | 193 |
| Demokratizmus | 196 |
| Kölcsey az első rendszeres falukutató | 200 |
| Nacionalizmus és nemezti nyelv | 204 |
| A politikai lélek ismerete | 206 |
| Politikai pesszimizmus | 211 |
| Kölcsey a nemzetnevelő | |
| Kölcsey mint a nemzet esztétikai és politikai nevelője | 214 |
| Esztétikai művelődési eszmény | 215 |
| A cselekvő magyar művelődési eszménye | 220 |
| A művelődés tartalmi és formai oldala | 225 |
| A reformkorszak társadalomnevelő szelleme | 226 |
| A nemzet hálája | 229 |
| A magyar építő józanság hőse: Fáy András | |
| Fáy András mint nemzetnevelő | 232 |
| Józan életbölcsessége meséiben | |
| Meséi az önmegismerés hatékony eszközei | |
| Széchenyi önelszánásának indítékai | |
| Az első magyar regény, mint Széchenyi nemzeti munkatervének népszerűsítése | |
| Fáy politikai reformgondolatai | |
| »Józanul fontolgató« politikája és Kossuth | |
| Művelődéspolitikája | |
| A magyarságnak takarékosságra nevelése | |
| A magyar Franklin Benjámin | |
| A magyar népnevelés hőse: báró Eötvös József | |
| Eötvös államfilozófiája a szabadságharc leveretése után | 240 |
| A kor uralkodó eszmeáramlata s Európa rothadása | |
| A szabadság, egyenlőség és nemzetiség eszméinek ellenmondásas | |
| Eötvös felismeri a kommunista államok történeti hatóerejét | |
| Ellenszere: a népnevelés, mint állampolgári nevelés | |
| A magyar reformkorszak s a népnevelés nemzetfenntartó politikai jelentősége | 243 |
| Rousseau hatása s a magyar művelődéspolitikai romanatika | |
| Eötvös szerint csakis a művelődési demokrácia a politikai demokrácia alapja | |
| Eötvös 1848. és 1868. évi népoktatási javaslata | |
| Az állampolgári nevelés elvei: a nemzeti közösséghez való tartozás tudata, állampolgári érzület és akarat, a munka, a felelősségérzés | |
| Eötvösnek a nemzet halhatatlanságába vetett hite | |
| A magyar politikai világnézet hőse: gróf Apponyi Albert | |
| Apponyi világnézetének filozófiai jellege | 150 |
| Apponyi a világkultúrában | |
| Személyiségének erkölcsi nagysága és esztétikája | |
| Alakja háromnegyed századnak koncentrált története | |
| Apponyi világnézete tudatos, egyetemességre törekvő és kritikai | |
| Világnézetének fejlődése | |
| Apponyi idealizmusa: filozófus és államférfi | 254 |
| Apponyi platonizmusa | |
| Az eszmények jelentősége a politikában és a nemzeti élet biológiai törvényszerűsége | |
| Apponyi csak az alkotmány idea-ját nézi s nem reális erőhálózatot | |
| A nemzetiségi kérdés az ő optimista szemében csak a politikai pszichotechnika ügye | |
| Idealizmusának erkölcsi követelményei a kormányzattal szemben | |
| A pártalakulások eszmei tartalma | |
| Eszményei és a valóság között tátongó szakadék: biodicaeájában tragikum lappang | |
| Maga vallja, hgoy egyedül a tiszta igazságot kutató tudósnak kellett volan lennie | |
| De logikajio idealizmusánál erősebb volt erkölcsi idealizmusa | |
| Az »úr« az »arisztokrata« lényegét a köz iránt való áldozatos szolgálatban érzi | |
| Monumentális személyisége és a magyar jellem | |
| Önismerete és önbírálata | |
| Az esztétika és a politika, a művész és az államférfi hasonlóságának gyökerét az erkölcsi idealizmusban keresi | |
| Világnézetének vallásos-metafizikai háttere | 263 |
| Idealizmusának szilárd alapja mély vallásos hite | |
| Ebből folyik politikai metafizikája | |
| A hatalom mint kozmikus rendező elv | |
| A hatalomnak az isteni Logoshoz és Eróshoz való viszonya | |
| A hatalom mint normatív és ténybeli kötöttség | |
| Wotan nem tűri a kötöttséget | |
| Parsifal a hatalmat a szolgálatban érzi | |
| Apponyi és Fichte | |
| Poszthumus metafizikai műve: Weltanschauung und Politik | |
| Az immanens és a transzcendens és a transzcendens világnézet | |
| A helyes politika alapja csakis a transzcendens, mégpedig keresztény világnézet lehet | |
| Az összerződés államkeletkezési elmélyetének etnográfiai és prehisztóriai cáfolata | |
| Erkölcsi tudat nélkül az állam létrejötte nem magyarázható | |
| Az én-tudat átvezet a másnak, aztán Istennek tudatára, akinek minden ember képmása | |
| A népek politikai fejlődése az Isten-fogalmat tükrözi | |
| A modern állam és a keresztény világnézet | |
| Apponyi világfelfogásának két gyújtópontja van: a vallás és a nemzet | |
| A kettő egyensúlya | |
| Ezt az egyházpolitikai küzdelmek megindításával Apponyi liberális irányban megzavarja | |
| Tettét örekorában fájlalja | |
| Nacionalizmusa | 278 |
| Apponyi történeti küldetésének érzi a nemzeti élet teljességének kivívását | |
| A 67-es és a 48-as nemzeti ideológia | |
| Vérbeli nacionalista s a hadsereg fejleszétését a nemzeti követelmények teljesítéséhez köti | |
| De ezzel gátolja a monarchia véderejének feltétlenül szükséges fejlesztését | |
| A Tisza Istvántól hangoztatott külpolitikai veszléyeket nem látja | |
| Alkotmányjogi hallucináció: a közjogi formai észjárás egyeduralma a magyar politikában s ennek súlyos társadalmi következményei | |
| Apponyi a nemzet sóvárgásának irányvonalában: a nemzet ösztöneit nem fékezi, de fokozza | |
| Élte fogytán Ferenc József királynak ad igazat | |
| Apponyi s a Habsburg-dinasztia Trianon után: a nemzetnek mennyiségi veszteségét minőséggel kell pótolnia | |
| Erkölcsi erőkoncentráció | |
| Törhetetetlenül hisz a Szent Korona nemzeti metafizikájában | |
| Egyetemes humanizmus | 285 |
| Apponyi a világpolitikában nemcsak a magyar nemzet, hanem az egyetemes emberiség képviselője | |
| Univerzális műveltsége | |
| A nemzetek politikai olimpiáján ő viszi el a babért | |
| A Nemzetek Szövetségének eszményi formájára vonatkozó hite | |
| Az erkölcsi törvény az emberiség fejlődésében | |
| Konzervativizmusa | 290 |
| Apponyi politikája konzervatív is, progresszív is, statikus is, dinamikus is | |
| A történeti jogok tiszteletét egybekapcsolja az új eszmékre való törekvéssel | |
| Történeti tudatát fokozza családi hagyománya | |
| Ez a forrása a közélet erkölcsi alapjaihoz s a politikai önzetlenséghez való ragaszkodásának | |
| A 67-es ideológiát akarja fejleszteni, de a pragmatika szankció alapján | |
| A Sennyey-pártban csak »kegyeletből konzervatív« | |
| Liberalizmus | 294 |
| A liberalizmus tipikus képviselője, mint az egyéni és politikai szabadságjogok harcosa | |
| Liberalizmusának közjogi forrása | |
| Jogemancipáló szellemnek korlátja az állam egysége | |
| A jogállam eszménye | |
| Monatlembert katolikus liberalizmusának hatása | |
| Katolikus autonómia és egyházpolitika | |
| Liberalizmusának világnézeti és gyakorlati fékjei | |
| Kultúrpolitikája és a liberalizmus | |
| Demokratizmusa | 301 |
| Liberalizmusból folyik demokratizmusa | |
| Az arisztokráciát bírálja, de megvédi | |
| Fél, hogy a demokrácia ürügye alatt megfordított arisztokrácia támad | |
| A demokratikus haladásnak nem feltétele a nemzeti múlt megvédése | |
| Fiatal korában végzett beható társadalompolitikai tanulmányai: Bismarck »szociális olajcseppjei« | |
| Agrár szocializmus | |
| A választójog kiterjesztésének jelentőségére csak a Fejérváry-kormány idején ébred | |
| Ezentúl életfogytáig az általános és titkos választójog híve | |
| A hagyomány tisztelete és a fejlődés akarása | |
| A diktatúráról való elmélete | |
| Mussolini személyes hatalmának egyéniségéből való igazolása | |
| Társadalom- és gazdaságfilozófia | 307 |
| Közgazdásznak és társadalompolitikusnak indul | |
| Roscher hatása | |
| Apponyi először a korlátlan gazdasági szabadság elméletének híve | |
| Hamar kiábrándul belőle | |
| Marx bírálata | |
| Kettleer püspök keresztény-szocialista eszmekörének befolyása | |
| Közgazdasági programmja a 80-as években: víziutak szabályozásas, a vasutak államosítása, vidéki hitelszervezet, szövetkezeti ügy, talajjavítás, ipartörvény reformja, állattenyésztés fejlesztésse, mezőgazdasági oktatás, vámtarifa, kisipar, tanoncklérdés, munkásvédelem, az uzsorának és a kartellek monopoliumának letörése, a kisember védelme a kapitalizmus túlhajtásaival szemben | |
| A szocialista tanokban rejlő egészséges eszméket hirdeti: »fekete szocialista« | |
| Társadalompolitikai törekvései miatt sok híve elhagyja | |
| A gazdasági világválságok okát a kilencvenes években mai érvénnyel állapítja meg | |
| A szövetkezeti eszmét gr. Károlyi Sándorban ő ébreszti fel | |
| Sohasem űzött osztálypolitikát | |
| Apponyi és a fejlődés elve | 314 |
| Fejlett érzéke a lét időbeli mozzanatai iránt | |
| Az örökkévalóság pátoszát egybeköti az evilági dolgok fejlődésének gondolatával | |
| A nemzet fejlődését more bioligico fogja fel | |
| Az élet folytonos fejlődése | |
| Haláláig tartó csodálatos fejlődésképességnek lelki forrása idealizmusa | |
| Az életkorok finom pszichológiáját szerkeszti meg | |
| Az öreg és a böcls, a gerón és sophos benne valóban egy | |
| A művészet Apponyi világnézetében | 319 |
| A szépség kategóriájának helye Apponyi világnézetében | |
| A politika esztétikája: itt is a platonizmus híve | |
| A művész a létezőn át jut az igazhoz: az államférfi az igazon át a létezőhöz | |
| A retorikának született művésze | |
| Szónoki eszménye nem a hagyományos magyar politikai szónoklat nyomán Cicero, hanem Demosthenes | |
| A művészet és a vallásos érték metafizikája | |
| A zene metafiizikuma Apponyi világképében | 327 |
| A klasszikus zenéből a világ és az élet kozmikus erői sugárzanak Apponyi lelkébe | |
| Képzőművészet és zeneművészet | |
| A zenét a művészetek között arra a helyre állítja, ahol a metafizika van a tudományok között | |
| A zene misztikáját a fogalmi filozófia fölé helyezi | |
| A zene döntő szerep Apponyi egyéniségének és világnézetének kialakításában | |
| Klasszikus és magyar nemzeti zene | |
| Bach, MOzart, Beethoven, Liszt, Wagner kultusza | |
| Legmélyebb Wagner élménye a Parsifal | |
| Ennek világnézeti és esztétikai magyaráaztával a legkiválóbb Wagner-kutatók sorába lép | |
| A Parsifal-misztérium szellemét teljes összhangban találja a kereszétny ideológiával | |
| Zenekritikai tanulmányai | |
| Egész személyisége a lelki egyensúlyra és harmóniára való törekvés szimbóluma | |
| Történetfilozófiája | 340 |
| A történelem makroszkópiája | |
| Az Urbs aeterna történetfilozófiája | |
| Friss fogékonysága a körülötte zajlót röténeti alakulások új tartalma iránt: együttfejlődik velük | |
| A párizsi béketárgyaláson a magyar tragédiát történetfilozófiai magaslatra emeli | |
| A történettudománynak ismeretelméleti szerkezetét is vizsgálja | |
| A történet érzelemszerű és irracionális háttere | |
| Apponyi a magyar történelemben | 347 |
| Politikájának iránya transzcendens: végső cél a Civitas Dei | |
| Rákóczi, Széchenyi és Apponyi világnézetének központja: Isten | |
| Idealizmusuk: nem a földi javak és hatalom, hanem a szellem és erkölcs uralma rendeltetésük | |
| Széchenyi őseredeti alkotó lángelme: Apponyi elméleti géniusz, a meglevő gondolatáramlatok ékesszavú formulázója | |
| Széchenyi reformtervei a lényeglátó ösztön vulkanikus kitörései: Apponyi politikai munkatervei bámulatos műveltségének doktrinér termékei | |
| Széchenyi izzó élményekben, a tűzhányó lökélseiben, sistergő szenvedéllyel rapszodikusan gondolkodik: Apponyi mindig logikus, a tudós hideg rendszerességével elmélkedik | |
| Rákóczinak is, Apponyinak is vannak Recrudescunt-kiáltványai a nemzethez, de igazában egyik sem lázadó természet | |
| Rákóczi azonban a nemzeti szabadságharc tragikus hősévé keményedik, Apponyi a lelki nyugalom higgadt embere maradt | |
| Mindketten lágy, hiszékeny idealisták: Rákóczi későbbi hivatása a bukás tűrő heroizmusa, Apponyi küldetése élte folytán a nemzet aktív védelme a nagyvilág előtt | |
| Egyikük sem impreatív egyéniség: az akarat parancsoló lángja hiányzik belőlük | |
| Kossuthot és Apopnyit összeköti a külső jogi formalizmussal való kielégülés és a liberalizmus optimistas világnézete; egyformán retorikai tömegbűvölők világszerte, de Kossuth érzelmi szónok, szenvedélyeket korbácsol fel, Apponyi hidegen érveket halmoz; Kossuth cselekszik is, apponyi bénult rétorrá finomodik | |
| Tisza és Apponyi lelki akarata ellentétes: Tisza a rideg valóság és erőhálózat komor és cselekvésre ágaskodó szemlélője, Apponyi a közvélemény optimista népszerű tolmácsa; amaz légnyegrelátó reálpolitikus, emez a nemzetnek eszményeket kitűző filozófusa, Apponyi gótikus államférfi | |
| A nagy tragédia után a magyar történet Parsifálja, a megváltó szenvedés hőse | |
| A magyar politikai akarat hőse: Tisza István | |
| Tisza a görög sorstragédiák hőséhez hasonló | 354 |
| Rettenthetetlen akaratereje | |
| Mélységes erkölcsi érzése | |
| Korának nemzeti optimizmusával szemben sötét látomásai | |
| A magyar történeti alkotmány híve és védelmezője | |
| Tisza és a parlamenti rendszer | |
| A választójog kérdése | |
| Tiszának a nép iránt való szeretete | |
| A földbirtokreform | |
| Az ipari munkásréteg jogai | |
| Tisza kritikája a liberalizmusról | |
| A nemzetiségi politikában megértő magatartása | |
| Tisza fajszeretete és reálpolitikája | |
| A jövőt látó próféta | |
| A magyar művelődéspolitika hőse: gróf Klebelsberg Kunó | |
| Elméleti kultúrpesszimizmus és optimista kultúrpolitikai lendület | 366 |
| Európában a világháború után | |
| Klebelsberg idealizmusa: cselekvő hite s alkotó vágya | |
| A műveltség politikai és gazdasági hatalma | |
| A magyar tudománypolitika megteremtése | |
| A külfölddel való kulturális kapcsolatok szervezése | |
| Egységes kultúrpolitikai gondolatrendszer | 273 |
| Tudás és cselekvés | |
| A magyar élet embertípusai | |
| A munka himnusza | |
| Művelődéspolitika s gazdasági politika válhatatlan egység | |
| A nemzet kényszerű katonai leszerelését nem követte kulturális leszerelés | |
| Klebelsberg történeti tudata a jövő szolgálatában | 278 |
| Sajátszerű magyar nemzeti jelleg a művelődésben | |
| Népműveltség | |
| Klebelsberg szellemi alkata | 382 |
| Az alkotó ember akarata és munkabírása | |
| Uomo universale: renaissance-egyéniség | |
| Perikles művelődéspolitikája és emberi sorsa | 383 |
| Politika és boldogság | |
| A nemzet hálája | |
| Az országgyűlés hőse: Horthy Miklós | |
| A katonai politikai iskolája | 388 |
| Társadalmi anarchia s a rendcsináló katonalélek a világtörténelemben | |
| Horthy a tengerész | |
| Konstantinápolyi politikai tapasztalatai | |
| A hadsereg s a politika benső összefüggése | |
| I. Ferenc József király politikai iskolája | |
| A fővezér és a kormányzó országépítő munkája | 395 |
| A monarchia hadseregének felbomlása | |
| Nincs magyar katona, aki magához ragadná a hatalmat | |
| Új Mohács | |
| A kommunizmus fertője | |
| Hrothy hadsereget szervez | |
| Bátorsága és sugalmazó ereje | |
| Pártok felett álló nemzeti politikája | |
| A fővezér bevonul az ország fővárosába | |
| Új politikai lélek | |
| A fővezért a nemzetgyűlés kormányzóvá választja | |
| Trianon | |
| A király visszatérési kísérletei | |
| A romok eltávolítása: a nemzet építőmunkája megindul | |
| Országgyarapító munkája: Felvidék, Kárpátalja, Erdély | |
| Az államférfi politikai elvei | 410 |
| Horthynak, az államférfinak politikai elvei | |
| Tősgyökeres magyar nemzeti jellege s alkotmányossága | |
| A földmíves nép szeretete | |
| Az ipari munkásság értékelése | |
| Gazdaság- és társadalompolitikájának alapelve a munka | |
| A gazdasági pályák megbecsülése | |
| A honvédelem megszervezése | |
| A magyar vér pazarlása a múltban, védelme a jövőben | |
| Vitézi Rend | |
| Külpolitikánk sikeres irányítása | |
| Történetformáló személyisége | |
| A magyarság mint a világtörténet hőse | |
| Nemzet és emberiség | 426 |
| A magyar honfoglalás | |
| Mi a magyarság világtörténeti hivatása és hogyan tölti be? | |
| Politikai érzéke, államalakító ereje | |
| Nyugat védelme Kelet ellen | |
| A magyarság államrendszerének és jogfejlődésének eredetisége | 430 |
| Szabadságharcai | |
| Keleti és nyugati műveltség | 432 |
| Az aktív európai ember típusa | |
| Szláv, német és olasz műveltségi réteg ellenére magyar műveltség | |
| Magyarország a nyugati keresztény műveltség limese Kelet felé | |
| Magyar ősi népköltés, ének és zene | |
| Magyar motívumok a középkori művészetben | |
| A középkori magyar kultúra a nyugatival azonos színvonalú | |
| Magyarország az olasz humanizmusnak a németet, franciát és angolt megelőző szellemi talaja | 437 |
| A magyar renaissance-műveltség | |
| A magyaráság és a germán protestáns szellem | 439 |
| A mohácsi tragédia s a nemzeti öntudat | |
| A magyar néplélek melancholiája | |
| A törökvész meggátolja a nyugati művelődéssel való lépéstartást | |
| A nemzeti felébredés: újrabekapcsolódás az európai szellemi áramlatokba | 443 |
| Felvilágosodás és romantika | |
| Klasszikus magyar irodalom népi alapon | |
| Tudományos és népi fejlődés | |
| A finnugor népek történeti érdemessége | 448 |
| Nem »kicsin nemzet« a magyar | |
| Világtörténeti szerepét tudatosan tölti be | |
| Tartalom | 450 |
Kornis Gyula
Kornis Gyula műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Kornis Gyula könyvek, művekMegvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Folytatás Microsoft-tal