A Magyar Orvosi Laboratóriumi Szakdolgozók Egyesületének X. Nagygyűlése - Előadás- és poszter kivonatok

Előszó

ELŐADÁSOK
PE-1. BIOMARKER MOLEKULÁK JELENTŐSÉGE AZ IDEGRENDSZER BETEGSÉGEIBEN
Kovács L. Gábor
Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar Laboratóriumi Medicina Intézete, Egészségtudományi Kar Diagnosztikai és Menedzsment Intézete és MEDIPOLIS Egyetemi Tudásközpont, Pécs
Biomarkereknek nevezzük azokat a molekulákat, amelyek alkalmasak egyes betegségek prognózisának és gyógyszeres kezelésének nyomon követésére. Megkülönböztetünk állapotjelző és stádiumjelző markereket, genetikus és fenotipikus markereket, - illetve az idegrendszer betegségeit illetően - periférás és az agyfolyadékban mérhető markereket. A biomarkerek mérésének végső célja lehet az idegrendszeri betegségek szűrése, diagnosztikája, prognosztikája, kockázatbecslése, a kezelés eredményességének jelzése, vagy a differenciálódási folyamat követése. A szerző bemutatja a legfontosabb neurodegenerativ betegségek (Alzheimer kór, Parkinson kór, amyotrophiás lateral sclerosis, Huntington kór), az agysérülés és a sclerosis multiplex hátterében álló ismertebb biomarkerek jelentőségét. Az Alzheimer kór vonatkozásában rámutat az abeta 42 peptid, a thrombocytákban is mérhető amyloid precursor protein, a secretase, a tau-fehérje, a presenilin gén, az oxidativ stressz biomarkerek, illetve az apoE4 polimorfizmus jelentőségére. A Parkinson kór markereit illetően kiemeli a genetikai összefüggéseket, különösen az LRRK2 mutáció, valamint a gyulladással asszociált génvariánsok jelentőségét. Az agysérülés biomarker molekulái közül részletesen elemzi a neuron-specifikus enolase, az S100 protein, valamint a mielinbázikus fehérje szerepét. A sclerosis multiplex vonatkozásában elsősorban az intrathecalisan termelődött immunglobulinok gyakorlati diagnosztikai jelentőségét taglalja. Vissza