A Magyar Országos Levéltár története

Tartalom

Bevezetés
I. AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR TÖRTÉNETI GYÖKEREI A
KÖZÉPKORBAN
1. Az Árpád-házi királyok kora (1000-1301)
2. A vegyesházi királyok kora (1301-1526)
3. Középkori királyi levéltárunk sorsa
II. AZ ORSZÁGOS IRATOK ÜGYE MOHÁCSTÓL AZ
ARCHÍVUM REGNI MEGALAKULÁSÁIG (1526-1756)
1. Az első próbálkozások az iratok rendszeres megőrzésére (1723-ig)
2. Törvény egy országos levéltár felállításáról- Batthyány Lajos nádor levéltárszervező tevékenysége és az Archívum Regni létesítése
III. AZ ARCHÍVUM REGNI TÖRTÉNETE (1756-1874)
1. Az Archívum Regni első évtizede (1756-1765)
2. Fejlődés és visszaesés. A levéltár helyzetének alakulása 1765 és
1848 között
3. Más hazai és a külföldi levéltárak a XVm. század végén és a XIX.
század első felében
4. Az Archívum Regni az 1848-1849. évi forradalom és szabadságharc idején
5. Az Archívum Regni az önkényuralom és a provizórium korában
(1849-1867)
6. Új országos levéltár alapításának ügye (1867-1874)
IV. AZ .ÚJ" ORSZÁGOS LEVÉLTÁR MEGSZERVEZÉSE,
TÖRTÉNETÉNEK BELÜGYMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET
ALATTI IDŐSZAKA (1874-1922)
1. Milyen levéltári intézmény jött létre 1874 őszén?
2. Pauler külföldi tanulmányútja és szervezési javaslata
3. A levéltár működési rendjének kialakulása 1875-ben és a következő években
4. Az Országos Levéltár Pauler Gyula vezetése alatt (1875-1903)
Elhelyezési viszonyok, új levéltárépület emelésének ügye
A személyi állomány átalakulta) 116
A levéltári tevékenység eredményei jellemzői 125
Pauler Gyula érdemei, i Pauler-korszak jelentősége 155
5. Az Országos Levéltár Pauler közvetlen utódainak vezetése alatt
(1903-1912) 156
6. Csánki Dezső főlevéltárnoksága. Levéltárépítés, világháború és
forradalom (1912-1919) 169
7. A tanácsköztársasági hónapok a levéltár életében (1919) 183
8. A belügyminisztériumi felügyelet utolsó évei (1919-1922) 187
V. A KULTUSZMINISZTÉRIUMI FELÜGYELET ÉS A
KÖZGYŰJTEMÉNYI INTEGRÁCIÓ KORSZAKA (1922-1949) 193
1. Szervezeti reform, törvény a Gyűjteményegyetemről és a levéltárról. az új épület birtokbavétele (1922-1923) 193
2. Csánki Dezső főigazgatóságának 1923 utáni szakasza 200
Szervezeti keretek 201
A levéltári palota berendezése, díszítése 205
A levéltár személyzeti viszonyai 207
A levéltári anyag gyarapodása és csökkenése, állományvédelem 212
Levéltári feldolgozó munkák, kutató- és referrnsszoigálat 216
Kiadványkészítés, közművelődés 219
Az Országos Levéltár könyvtára 221
Nemzetközi kapcsolatok 222
Az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy 225
3. A Csánki-korszak értékelése 228
4. Rövid átmenet: a levéltár Döry Ferenc vezetése alatt Törvény a
Magyar Nemzeti Múzeumról (1932-1934) 229
5. Herzog József főigazgatósága (1934-1941) 233
Az Országos Levéltár és a Nemzeti Múzeumi levéltár egyesítése,
levéltár-szervezeti reform, szakmai munkaprogram 234
A személyzeti és szervezeti viszonyok alakulása 1934 és 1941 között 236
Az épület és a technikai felszerelés ügyei 241
Az iratanyag gyarapodása, a fényképgyűjtemény kialakítása 242
Levéltári feldolgozó munkák 244
Kutató- és tájékoztató szolgálat 247
Kiadványkészítés, közművelődés 249
Könyvtár 250
Nemzetközi kapcsolatok 251
Az Országos Levéltár és a magyar levéltárügy. Levéltári törvény
előkészítése 251
6. A világháború árnyékában majd frontvonalában. Jánossy Dénes
főigazgatóságának első szakasza (19*2-1945) 255
Jánossy szervezeti reformjai és munkaprogramja 256
A személyzeti viszonyok alakulása 266
A szakmai és egyéb levéltári munkák végzése 268
A levéltárak felügyeletének kérdése, a levéltári törvény előkészítése 270
Légiveszély elleni intézkedések, felkészülés a várható hadműveletek időszakára 271
Az Országos Levéltár a háború poklában (1944. december-1945.
február) 274
7. Az újrakezdéstől az „új világ" kezdetéig. Jánossy Dénes főigazgatóságinak második szakasza (1945-1949) 277
Az Országos Levéltár állapota az ostrom után 277
Az épület helyreállításának megkezdése, az iratanyag mentése 280
A fotóműhely üzembe helyezése, könyvkötő és restauráló műhely
létesítésének terve 283
Összlevéltári feladatok a háború utáni években Az első magyar
levéltári törvény megalkotása 284
Szervezeti és személyi változások 289
Iratátvétel, levéltári munkák végzése, kutató- és ügyfélszolgálat,
kiadványkészítés, közművelődés 295
8. Jánossy Dénes főigazgató eltávolítása az Országos Levéltár éléről 300
9. Az „új világ" és Ember Győző főigazgatóságának kezdete az Országos Levéltárban 310
VI. AZ ORSZÁGOS LEVÉLTÁR A CENTRALIZÁLT
SZOCIALISTA LEVÉLTÁRI RENDSZERBEN (1950-1970) 321
1. Az Országos Levéltár működését meghatározó keretek 1950 után 321
A levéltári szervezet alakulása 321
A levéltári feladatvégzés jogszabályi alapjai 327
Szocialista tervszerűség, munkaverseny, újítómozgalom 331
Képzés, szakmai és ideológiai továbbképzés 335
Az állampárt és a szakszervezet szerepe az intézményben, a belső
elhárítás jelenléte 337
A Munkásmozgalmi Intézet és az ÁVH iratgyűjtésci 341
Az intézmény az 1956-os forradalomban 343
537
2. Az intézmény működési feltételeinek alakulása 1950 és 1970 köti* 349
Levéltárépület, külső telephelyek 349
Az állományvédelmi műhelyek technikai fejlődése 354
Szervezet és személyzet 359
Költségvetési háttér 368
3. A levéltári tevékenység fő eredményei 1950 és 1970 között 369
Az irattárakkal kapcsolatos munka végzése 369
Állománygyarapodás és -csökkenés 372
Állományvédelem 378
Levéltári feldolgozó munka 381
Kutató- és ügyfélszolgálat 391
Kiadványkészítés 393
Népművelés, propaganda, közművelődés 402
Könyvtár 404
Nemzetközi kapcsolatok 407
4. Az Országos Levéltár két évtizeden munkájának mérlege 413
VII. 1970 UTÁN: KÉT ORSZÁGOS LEVÉLTÁR.
RENDSZERVÁLTOZÁS 415
V1IL AZ ÚJRAEGYESÍTETT ORSZÁGOS LEVÉLTÁR 431
SZEMÉLYNÉVMUTATÓ (Összeállította: Naményi Ildikó) 443
A JEGYZETEKBEN HASZNÁLT LEVÉLTÁRI ÉS SZAKIRODALMI
RÖVIDÍTÉSEK 467
FÜGGELÉK 489
Személyi kimutatások (1930., 1931., 1941., 1944., 1949, 1954, 1965.,
2005.) 489
A KÉPEK JEGYZÉKE 513
Summary (Fordította: Bíró Veronika) 519
Képek I-XXXVII.

Témakörök