A magyar országgyűlések vallásügyi tárgyalásai a reformátiótól kezdve I-IV.

Tartalom

I. kötet

Bevezetés 10
ELSŐ FEJEZET.
A reformatio kezdetétől a mohácsi vészig (1523-1526).
1. Az 1523-ki budai országgyűlés. - A politikai pártok hangulata. - A királyi udvarban levő idegenek iránti gyűlölet a «lutheránusok» ellen hozott törvénycikkben nyert kifejezést. - A papság buzgalma 11
2. Az 1524-ki pesti vagy rákosi országgyűlésen valószinüen újra előfordult a vallás ügye. - Törvény csak 1525-ben hozatik a lutheránusok megégetéséről. - Szalkay érsek és Báthori nádor ellenében Verbőci újra követeli az «idegenek» eltávolitását. - A rákosi gyűlés vallásügyi törvénye Hatvanban kibővittetik 16
MÁSODIK FEJEZET.
A mohácsi vésztől a két országrész egyesítéséig. (1526-1550.)
1. Ferdinánd és János királyok álláspontja a reformációval szemközt. - Mindketten kemény rendeleteket bocsátanak ki; de törvényhozási intézkedések csak a nagyváradi béke után történnek. - A maros-vásárhelyi országgyűlés 1543-ban május hóban. Fráter György megidézteti Hontert; ez nem jelenik meg, hanem Írásban védi magát . 23
2. A besztercebányai országgyűlés 1543. nov. hóban. -- A klérus Ferdinánd királyhoz fordul segélyért az «eretnekség» ellen; - ez elébb rendeleteket, utóbb a rendek felhivására királyi leiratot küld az országgyűlésre 28
3. A tordai országgyűlés 1545. april hóban már csak gyengén tiltja az ujitásokat. - A hozott törvény hallgatagul elismeri a reformáció létjogát Erdélyben. - Az erdődi és medgyesi zsinatok szervezik az uj egyházat. - A debreceni részleges országgyűlés 1545. junius hóban kemény határozatot hoz 30
4 A viszonyok szelídebbé teszik a kath. egyház fejeit; az 1548. május hóban tartott tordai országgyűlésen Fráter György megelégszik a status quo fentartásával 32
5 Az 1548-ki pozsonyi országgyűlés októb. és nov. hónapokban. - A király, ki személyesen jelent meg, felhívja a rendek figyelmét Zwingli és Kálvin követőire. - A rendek nagy súlyt fektetnek a tanításra és annak anyagi eszközeiről gondoskodnak 34
6. Az 1550-ki pozsonyi országgyűlés január havában. - A királyi előterjesztés a vallásra nézve egységet követel. - A rendek három különböző osztályra oszolva tanácskoznak; s a rosz papok ellen különbség nélkül kikelnek. - A főrendek magatartása az elfogott lelkészekre nézve. - A király a rendek megállapodását az 1548-ki t.-c. szerint kívánja módosítani. - A rendek ezt elfogadják 41
HARMADIK FEJEZET.
A két országrész egyesítésének kora. (1550-1556.)
1. Az 1552-ki pozsonyi országgyűlés. - Itt megjelennek már az erdélyi rendek is, kik előzetesen még külön gyűlést is tartottak Székely-Vásárhelyen. - A pozsonyi gyűlés végzései 51
2. Az 1552-ki tordai országgyűlés. - Az udvarhelyi templom-kérdés megoldására teljhatalmú bizottság küldetik ki 54
3. Az 1553-ki soproni országgyűlés. - A király előterjesztésében egyenesen a rendeket támadja meg; ezek visszautasítják a szemrehányást. - A főpapság censuráját a rendek szintén elutasítják; végre egy kitérő válaszszal létrejön a törvény 50
4. 1553-ki tordai országgyűlés, juliusban. - Ferdinánd jó indulatot tanusit Erdély iránt. - Az általa kinevezett erdélyi püspök körlevelei rosz hatást idéznek elő a papságnál 62
5. Az 1554-ki pozsonyi országgyűlés március és april hóban. - Oláh Miklós fellépése. - A felsővidéki őt királyi város benyújtja hitvallását. - A főrendek és főpapok javaslatai visszavettetnek. -A törvénycikkek csak általánosak. - Nádasdy Tamás nádorrá lesz 65
6. Az 1554-ki medgyesi részleges gyűlés, juniusban. - Ferdinánd uralma veszélyben lévén, csak általánosságban mondatik ki, hogy a különböző vallás felekezetek egymást ne háborgassák. - János Zsigmond a második erdődi zsinaton kárhoztatja az erőszakosságot. - 1555-ki vásárhelyi országgyűlés is ajánlja a kölcsönös türelmet 69
7. Az 1555-ki pozsonyi országgyűlés juliusban. - A rendek nehezen gyülekeznek. - A vallás ügye itt mellőztetik, mivel Erdély elszakadása forgott szóban. - De az 1556-ki pozsonyi gyűlésen a király maga hozza elő. - A rendek azonban csak az anabaptisták ellen nyilatkoznak. - A rebellisek elleni törvény 72
NEGYEDIK FEJEZET.
Erdély különválásától Ferdinánd haláláig. (1556-1564.)
1. Az 1557-ki pozsonyi országgyűlés előzményei. - Oláh Miklós ellenreformátori törekvései, - a gyűlésen kivül és a törvényhozásban. - Törvényjavaslata az egy házlátogatás okra, az egyházi javakra és tizedekre nézve elfogadtatik. - Ezen törvény értelmezése a király és az érsek által 76
2. Az 1559-ki pozsonyi országgyűlés jan. és feb. hóban. - Ferdinánd nem jelenik meg, hanem Miksát küldi le teljhatalommal. - A rendek öt válasziratot váltanak vele. - Miksa a vallásügyben közbenjáró szerepet visz. - Oláh Miklós követelése az egyházlátogatásra nézve szelidittetik. - A király törvénytelen pótléka, s annak alkalmazása 82
3. Az 1560-ki bécsi vallásügyi rendelet. - Annak törvénytelen eredete és fontos tartalma 89
4. Az 1563-ki pozsonyi királyválasztó országgyűlés; - annak előzményei: a jezsuiták behozatala, a tridenti zsinat befejezése, protestáns felekezetek szervezkedése. - Miksa megkoronáztatása; - prot. valláshoz való hajlása; - koronázási esküje. - Vallásügyi törvény 94
ÖTÖDIK FEJEZET.
Erdélyi országgyűlések a két protestáns felekezet különválásáig. (1556-1565.)
1. Az 1556-ki kolozsvári országgyűlés. - János Zsigmond fogadtatása; - erdélyi vallási viszonyok. - A hitviták kezdete a lutheránusok ós kálvinisták között. - Novicampianus eredménytelen felszólalása a katholicismus mellett. - Az egyházi javak secularisatiója elhalasztatik 106
2. Az 1557-ki fehérvári országgyűlés két iskola felállításáról intézkedik. - Ugyanezen évben tartott tordai gyűlés biztosítja a két felekezet szabad vallás gyakorlatát. - A tordai és kolozsvári zsinatok eredménye 110
3. Az 1558-ki kolozsvári gyűlésen kimondatik az egyházi javak secularisatiója. - Ugyanezen évi tordai gyűlés újra dogmatizál. - Melanchton véleménye alapján a sacramentariusok felekezete eltiltatik. - Tordai zsinat máj. 1. - Stancaro levele. - Még egy országgyűlés Gyulafehérváron junius hóban 113
4. A kálvinisták tömörülnek. - Heltai és Dávid elpártolása a lutheránusoktól éles vitákra ad okot. - Az 1559-ki medgyesi zsinat. - Az 1560-ki kolozsvári országgyűlésen a fejedelem uj tudományos vitára utasítja a kérdést. - Az 1561-ki medgyesi vita. - A külföldi egyetemi theol. fakultások véleménye 117
5. Az 1563-ki tordai részleges országgyűlés. A fejedelem jó indulata a szászok iránt. - A törvény a templomok közös használatát rendeli el. - Fejedelmi rendelet nov. 22-kéről 122
6. Az 1564-ki segesvári országgyűlésen ismételten kimondatik a mult évi kolozsvári végzés. - Az úrvacsora kérdése az enyedi zsinatra utasittatik. - Blandrata a fejedelem megbízottja és a vita pontozatai. - A vita lefolyása és a két felekezetnek végleges különválása 123
HATODIK FEJEZET.
A szentháromsági viták János Zsigmond haláláig. (1565-1571.)
1. Az 1565-ki kolozsvári országgyűlés nem kedvez a szászoknak, sem a «pápásoknak». - A marosvásárhelyi és gyulafehérvári iskolákról gondoskodik a törvény. - Az 1566-ki tordai országgyűlés kiutasítja a kath. egyházi személyeket; de az ugyanazon évi szebeni gyűlés megtűri őket 131
2. Az unitarismus kezdete Erdélyben és Magyarországban. - Dávid F. működése és zsinatok tartása; általános ingerültség. - Az 1568-ki tordai országgyűlés szellemi fegyvert ajánl. - A gyulafehérvári zsinat márc. 8-kán a fejedelem elnöklete alatt tartatik meg 135
3. A hitviták folytatása a zsinatokon: - az 1568. aug. 22-ki váradi zsinat. - Az 1569-ki medgyesi és tordai országgyűlések végzései. - A nagyváradi disputatió okt. 20-kán az unitarismust megerősíti 144
4. Az 1570-ki medgyesi részleges országgyűlés még nem foglalja törvénybe az unitarismus biztosítását; de az 1571-ki székelyvásárhelyi gyűlés igen. - E gyűlésről való feljegyzések. - A fejedelem halála és rövid jellemzése 149
HETEDIK FEJEZET.
Miksa uralkodása. (1564-1576.)
1. Miksának türelmes gondolkozásmódja. - Országgyűléseket ritkán hiv össze; a klérus tulbuzgalmát nem helyesli. - Az 1567-ki országgyűlésen kitér a vallási kérdés elől; a kálvinisták és unitáriusok mozgalmát kárhoztatja. - 1570-ki rendelete a könyvvizsgálat ügyében 153
2. Az 1572-ki pozsonyi országgyűlés az «ariánusok és sacramentariusok» ellen nyilatkozik. - Rudolf főherceg királylyá választatik és ugyanazon évben az őszi országgyűlésen megkoronáztatik. - Miksa hiában kívánta tőle, hogy ne kath. esküt tegyen 156
3. Az 1576-ki országgyűlés. - Telegdi Miklós erőszakoskodásai a protestánsok ellen; - ezeknek panasza a király előtt. - A főpapok válasza. A király kitérő intézkedése és a főpapság óvása következtében törvény nem hozatik 159
NYOLCADIK PEJEZET.
Báthory István és Kristóf; a hitviták Dávid haláláig. (1571-1586.)
1. Báthory István fejedelemmé lesz; sem a török szultánnal sem a magyar királylyal nem akar rosz viszonyban lenni. - Az 1572-ki tordai országgyűlés nem kedvez az unitáriusoknak. - A fejedelem szept. 17-én elrendeli a vallási könyveknek előleges censuráját 165
2. Az 1573-ki kolozsvári országgyűlés előleges vizsgára utasitja az újítókat: - büntetést szab reájok. - Az ugyanezen évi tordai részleges gyűlésen megerősíttetik az elébbi törvény 168
3. Az 1576-ki medgyesi országgyűlés előzményei. - Békési a székelyekkel fellázadván leveretik; sok unitárius kivégeztetik. - Báthory a lengyel koronát keresvén, szelid vallási törvény hoz. - A következő 1576-ki kolozsvári, s az 1577-ki két tordai gyűlés is csak az unitarismus korlátozására szorítkozik 170
4. Az 157S-ki kolozsvári országgyűlés már határozottabban lép fel Dávid ellen. - Blandrata és Socinus Eaustus hiába akarják őt az újításoktól visszatartani. - Dávid az 1579-ki tordai országgyűlés elé idéztetik; de ügyének eldöntése betegeskedése miatt más gyűlésre halasztatik 174
5. Az 1579-ki gyulafehérvári juniusi országgyűlésen Dávid újra megjelent. - Kendi Sándor vezeti a gyűlést; ő teszi a kérdéseket. - A beteg Dávid helyett veje Trauzner felel. - Dávidot saját hitfelei cserben hagyják; a fejedelem elitéli s fogolyként Dévára viteti, hol meg is hal 178
6. Báthory Kristóf az 1579-ki tordai őszi országgyűlésen hosszasan indokolja a jezsuiták betelepítését. -- A rendek csak az ifjúság tanítását engedik meg. - Az 1580-ki gyulafehérvári országgyűlés a szász papi javak egy részét a fejedelemnek adja 184
7. Az 1581-ki kolozsvári országgyűlés máj. 1. - Báthory Kristóf fiát, a kiskorú Zsigmondot, fejedelemmé választatja. - A rendek kikötik, hogy a jezsuiták csak az eddigi helyeken maradjanak; - s a prot. vallás szabadsága biztosittassék 188
KILENCEDIK FEJEZET.
Rudolf országlása alatt megujul az ellenreformáció. (1576-1592.)
1. Rudolf jelleme. - Az 1578-ki pozsonyi országgyűlés. - A protestánsok vallásszabadságát Rudolf nem biztosítja 193
2. Az 1587-88-ki pozsonyi országgyűlés. - Ennek előzményei: a Formula concordiae és a Gergely-féle naptár miatti viták. - A rendek nagy nehezen elfogadják az uj naptárt. - A jezsuiták újra behozatnak. - A turóci prépostság kérdése. - A király az erre vonatkozó törvénycikket meg nem erősiti; ebből baj lesz 195
3. Az 1588-ki enyedi országgyűlés követeli a jezsuiták kiutasítását. - A fejedelem ezt ellenzi. - Ugyanezen évi medgyesi országgyűlés a jezsuiták önvédelmi irata után sem akar engedni. - Az előleges tanácskozás zajos és eredménytelen maradt. - Rendes ülésből emlékiratot küldenek a fejedelemhez. - A katholikusok ellennyilatkozatot adnak be. - A fejedelem a jezsuiták mellett nyilatkozik; a rendek újra protestálnak ellenök. - Végre a fejedelem kényszerűségből enged ós a jezsuiták végképen kiutasittatnak Erdélyből 201
4. Az 1591-ki fehérvári országgyűlés megengedi a kath. szertartásokat; de nem mindenütt. - Az illető helyek kijelöltetnek. - Azokon kivül a szerzetesek elűzetnek 218
TIZEDIK FEJEZET.
A protestantismus veszedelme Erdélyben. (1592-1603.)
1. Az 1595-ki fehérvári országgyűlés előzményei, - Zsigmond szakit a törökkel és szövetkezik Rudolffal. - Az ellenmondók kivégeztetésével megrémíti a rendeket; ezek a jezsuitákat bizonyos helyekre visszahozák és az újítók ellen intézkednek. - Zsigmond átadja Erdélyt Rudolfnak; de csakhamar visszaveszi. - A tordai gyűlésen választási feltételeket ír alá 222
Az 1599-ki medgyesi országgyűlés megengedi, hogy a jezsuiták Fehérvárra bevitessenek. - Zsigmond újra lemond Báthory Endre bibornok javára. - Ujabb országos bajok. - A lécfalvi congregatio 1600-ban a vallás ügyét a régi állapotba helyezi vissza 225
3. Zsigmond fejedelem újra visszatérvén, vallásszabadságot igér. - A rendek felkarolják; de leveretvén, Rudolfot ismerik el. -Az 1602-ki medgyesi országgyűlés minden bevett vallás szabadságát biztosítja. - Básta és Naprágy javaslatai Erdély szervezésére nézve; ezekben a vallás ügye. - Az 1603. januári országgyűlésen már a császár biztosai korlátlanul intézkednek 228
4. Az 1603. február 28-ki kolozsvári országgyűlés csak névleg az. - Egy felhat kéri a vallásszabadságot; nem adatik meg. - Székely Mózes fejedelem fegyvere még nagyobbá teszi a bajt. - A győztes Básta Déván országgyűlést tart. - Elkobozza Erdély alkotmányát; betiltja a a prot. vallást 234
TIZENEGYEDIK FEJEZET.
A válság évei Magyarországon. (1601-1605.)
1. Az 1604-ki országgyűlés előtti állapotok. - A prágai udvar politikája. - Forgách Ferenc térítési buzgalma. - A kath. és prot. párt elkeseredése. - A kassai főtemplom, elvétele és a felvidék erőszakos térítése. - Általános ingerültség 238
Az 1604-ki pozsonyi országgyűlés. - Mátyás főherceg kényes helyzete. - A kassai templom ügye miatti heves vita. - A rendek ((többségének" folyamodása Mátyás főherceghez; ennek válasza és az arra adott viszonválasza a rendeknek. - A prágai udvar eljárása a kérvényezőkkel szemben. - Forgách tanácsa. - A protestáns rendek óvástétele. - A XXII. törvénycikk becsusztatása. Ennek következményei 244
3. A XXII. törvénycikkely elleni felszólalások. - A gálszécsi országgyűlés határozott nyilatkozata. - Belgiojoso felelete. - Bocskai István föllépése; annak okai és eredményei256
4. Az 1605-ki pozsonyi országgyűlés jan. 6-án a rendek részvétlensége miatt nein tartatik meg. - Náprághy és Forgách Zs. Boeskaylioz küldetnek. - Bocskay mint már erdélyi fejedelem Szerencsre hivja a magyar rendeket. - A szerencsi gyűlés végzései és átirata az erdélyiekhez 261
TIZENKETTEDIK FEJEZET.
A bécsi béke és annak törvénybe iktatása. (1605-1608.)
1. Mátyás főherceg újra sürgeti a békét. - Illésházyt a béke közvetitőjéül hivia fel. - A kassai tanácskozmány julius elején; - a kir. követek jelentése. - Medgyesi országgyűlés. - A török szultán koronát ad Bocskainak. - A korponai országgyűlés november közepén; - annak végzései 267
2. A bécsi tárgyalások megindulnak. - Rudolf küldötteinek magaviselete megneheziti azok menetét. - Thurzó György véleménye. - Az 1606. febr. 9-ki megállapodások 278
3. A kassai országgyűlés apr. 24-kén. - Bocskay az erdélyi rendek nézetét is kikéri. - Lippay küldetése. - Az ország hangulata. - A gyűlés lefolyása és végzései. - Május 12-én a gyűlés bezáratik 286
4. Ujabb bécsi alkudozások. - Illésházynak kellemetlen helyzete. - A politikai szükség sietteti az ügy befejezését. - A békepontok ujabb megállapítása jun. 23-kán. - Bocskay és Rudolf elégedetlenek velők. - Illésházy törekvése és Mátyás magatartása Rudolf záradékával szemben. - Mátyás külön biztosító levele után a béke elfogadtatott szept. 25-kén. - A német theologusok véleménye 295
5. A kassai országgyűlés 1606. dec. 13. - A fejedelem előterjesztései. - A rendek végzései. - Bocskay halála, végrendelete, rövid jellemzése 309
6. A bécsi békekötés nem adta vissza a békét. - A főpapság nem kívánt országgyűlést. - Erdélyben az uj fejedelem Rákóczy Zsigmond 1607. jun. 10-kén Kolosvárott országgyűlést tart. - Rudolf és Mátyás ajánlják a jezsuitákat; de a rendek újra kizárják őket az országból. - A kath. kisebbség tiltakozása. - A törvény szövege. - Rudolf 1607. jul.
25 -re Pozsonyba hivja a magyar rendeket; ezek eredménytelen eloszlása, tiltakozása. - A kassai gyűlés végzései okt. 10-kén. - A hajdúk ináncsi gyűlése dec. 28-kán; ezeknek panaszai és kívánalmai 317
7. Mátyás főherceg a magyar nemzeti párt élére áll. - Pozsonyba hívja össze a rendeket 1608. jan. 11-re; - Rudolf ez ellen tiltakozik. - De a magyarok szövetkezve az örökös tartományokkal, kimondják, hogy a király a bécsi békekötés megtartására hivassák fel. - A vallásügyi sérelmek orvoslása. - Mátyás örökös kormányzónak választatik. - Rudolf újra tiltakozik a gyűlés ellen; a klérus pe íig a vallást illető békepontok ellen. - De a rendek ezt figyelembe nem veszik. -. Forgách elleni gyűlölet és határozat 327
8. A magyar protestansügy a regensburgi birodalmi gyűlésen. - Mátyás önigazoló nyilatkozata. - Ennek ellenében a birodalmi tanács előterjesztése. - A katli. és protestáns fejedelmek szavazatai. -- A többség Rudolf mellett van. - Mátyás fegyveres erővel Csehországba nyomul, s Rudolf kénytelen átadni neki a magyar koronát 337
9. Erdélyben Báthory Gábor fejedelemmé lesz. - Az 1608. márc. 3-ki kolosvári gyűlésen választási hitlevélben biztositja a prot. vallás szabadságát. - Kassán augusztus hóban szerződést köt Mátyással a bécsi béke megtartására. - Szept. 21-én a kolosvári országgyűlésen törvény hozatik a vallásszabadságról; s követek küldetnek ki a pozsonyi országgyűlésre 342
10. Az 1608-ki koronázási országgyűlés. - A klérus előleges tiltakozása. - Az austriai rendek kérvénye. - Mátyás törekvései és a rendek kivánatai. - Az austriai rendek újra folyamodnak; a magyarok követeket küldenek hozzájok. - Vallásügyi első pont feletti vita. - A klérus általános tiltakozása. - Pázmány védi a jezsuitákat; a klérus ujabb tiltakozása sem használ. - Mátyás elfogadja a koronázás előtti cikkelyeket.
- A gyűlés eredménye 345

II. kötet

Előszó XIII
ELSŐ FEJEZET.
Mátyás trónraléptétől Bethlen trónraléptéig (1609-1613.).
1. Az 1609-10-ki pozsonyi országgyűlés. - I. Az óhajtott béke nem jön létre. - A papság felszólal az 1608-ki törvény ellen. - Illésházy halála szükségessé teszi az országgyűlés összehívását. - Az előkészületek. - A király tanácsosai mellőzni kívánják a vallási kérdés tárgyalását; de a katholikusok sürgetik 1
II. A követi utasítások. - Az országgyűlés megnyitása. - Az austriai rendek követei felhozzák a vallás kérdését. - A nádor választásánál szintén a vallás játsza a főszerepet. - Az
udvar katholikus férfiút akart; az ország rendei több felirat után az ev. vallású Thurzó Györgyöt választják meg 8
III. A nagyszombati ref. pap és tanitó elűzetése nagy zajt idéz elő. - A katholikusok Forgách bibornokban, a protestánsok Thurzó nádorban bíznak. - A rendek többsége visszahelyezi az elűzötteket 21
IV. Az ausztriai rendek folytonos összeköttetésben állanak a magyarokkal. - Starzernek előleges küldetése a pozsonyi országgyűlésen. - A négytagú küldöttség eljárása, - a királynál, a nádornál és a rendeknél. - A magyar rendek közbelépnek. - A király visszautasítja őket. - Végre Thurzó által válaszol. - A küldöttség visszatér Bécsbe 37
V. A birtokok visszaadásánál felszólalnak a jezsuiták. - A papi rend kikel a tized feletti világi bíráskodás ellen. - A sérelmek tárgyalása. - A törvényczikkek szövege; a gyűlés bezárása 1610. január havában 39
2. A bécsi országgyűlés 1610-ben febr. 5-től márcz. 3-ig. Thurzó a bécsi országgyűlésen. - Mint közbenjáró beszédet tart. - A király német tanácsosainak csinyje. - Thurzó haragja és javaslata. - A katholikus és protestáns rendek kibékülése. - Thurzó és a zsolnai zsinat márczius 28-án 46
3. Báthory Gábor erdélyi országgyűlései. - I. A rendek 1609-ben elhalasztják a vallás kérdését. - 1610-ben a fejedelem ellen merénylet készül, mely a katholikusokra rosszul üt ki. - A beszterczei országgyűlés és annak határozatai 53
II. Báthory ellen mindenütt ellenszenv mutatkozik. - Az 1610-ki szebeni országgyűlés vallási törvényczikkei. - Háború a fejedelemmel; decz. 27. Tokajban fegyverszünet köttetik. - Az 1612-ki szebeni országgyűlés tavaszi és őszi határozatai a vallás ügyében 60
4. Ab 1613-ki pozsonyi országgyűlés. - I. Ezen gyűlés előzményei; a nagyszombati zsinat és a klérus felirata Mátyáshoz. - A pápai nunczius intése. - A királyi propositiók és
ezekre a rendek válasza. - A protestánsok és katholikusok sérelmei 63
II. Mátyás válasza a benyújtott sérelmekre. - Ezzel a
protestánsok nem elégszenek meg. - Újra. felírnak. ¦- A király
nem enged. - Uj törvény nem hozatik. - Mátyás újra alkudozik Báthoryval, - ez utóbbinak bukása
MÁSODIK FEJEZET.
Bethlen trónraléptétől Mátyás haláláig (1613-1619.).
I. Erdélyi gyűlések és alkudozások. - I. Bethlen az 1613. okt. 21-diki kolozsvári országgyűlésen fejedelemmé választatik; esküjében a vallásszabadságot biztosítja. - Politikai iránya, jelleme ellentétben áll Mátyás politikájával. - A meggyesi országgyűlés 1614 febr. 25.; - ennek vallásügyre vonatkozó végzései 83
II. Mátyás alkudozásba bocsátkozik Bethlennel ápril hóban. - A titkos pontokat Bethlen nem irja alá. - Mátyás titkon ellenségeket szerez neki. - A szászok a papi dézsma ügyében az országgyűléshez utasíttatnak 87
III. Thurzó Kristóf Szepesváralján zsinatot tart. - A klérus mozog; Homonnait erdélyi fejedelemmé akarja tenni. - A n.-szombati békeokmányok a kolozsvári országgyűlésen 1615. június 25-kén kicseréltetnek. - A titkos pontok is elfogadtatnak. - Homonnai és a papság ármányai. - Bethlen összehívja a kolozsvári országgyűlést szeptember 27-re. - Vallásügyi törvényei 91
IV. Homonnai elfogott leveléből kitűnik a mozgalom czélja. - Bethlen értesíti erről Thurzót. - Forgách Zsigmond a felvidéki rendeket kétszer Kassára hívja. - A rendek kikelnek Pázmány ellen. - Homonnai folytatja a lázítást. - Thurzó halála és rövid jellemzése 97
V. Bethlen kénytelen fegyverhez nyúlni. - Forgách Kassára hívja a felvidéki rendeket; ezek békekísérletet ajánlanak. - A prágai tanácskozmány országgyűlést sürgetve, kölcsönös szemrehányások után eredménytelenül eloszlik. - A nagyszombati tanácskozmány jun. 29-től aug. 2. - A N.-Károlyban tervezett összejövetel elmaradt. - A reformatió százados ünneplése 105
2. Az 1618-ki pozsonyi országgyűlés. - I. A trónöröklés kérdése és a katholicismus. - Az udvar és a protestánsok aggodalmai. - Mátyás sok habozás után 1618. márcz. 1-ére összehívja a rendeket. - A megyék utasításai. - Mátyás helyett Ferdinánd főherczeg jött a gyűlésre 111
II. A kir. diploma feletti viták. - Az «una cum templis» kifejezés indokolása - protestánsok és katholikusok részéről. - A protestánsok óvást tesznek a hozandó vallási törvény ellen. 118
III. A katholikusok ellenóvása. - A hitlevél hatodik pontja. A jezsuiták ügye újra szóba hozatik. - A királyválasztás után Forgách Zs. nádorrá választatik. - A protestánsok és katholikusok sérelmei 127
IV. Az ausztriai protestáns rendek közbenjárásért folyamodnak. - Jesseniust, a csehek küldöttét, Forgách letartóztatja. - A kedélyek mindinkább felháboríttatnak. - A vallásügyi törvényczikk. - A gyűlés vége 133
3. Erdélyi gyűlések 1618 és 1619-ben. - I. Az 1618-ki kolozsvári országgyűlés. - Bethlen fellép a zsidózó felekezet ellen. - A rendek hálával fogadják ezt; - és szigorú törvényeket alkotnak a bevett vallásokon kívül keletkező új felekezetek ellen 136
II. Az 1619-ki fejérvári országgyűlés. - Bethlen a valláserkölcsi életre nagy súlyt fektet. - A rendek templomba járást, ünnepszentelést ajánlanak, a rossz életet tilalmazzák 140
HARMADIK FEJEZET.
II. Ferdinánd trónraléptétől a nikolsburgi békéig (1619-1622 ).
I. As 1619-ki pozsonyi országgyűlés. - I. Mátyás a cseh háború kitörésekor elhalván, II. Ferdinánd veszi át a kormányt. - Ez máj. 26-ára összehívja a rendeket. - A megyék és városok utasításai. - A csehek, morvák és osztrákok kérelmei 144
II. A magyar rendek küldöttsége a csehekhez. - Pázmány tanácsa a királyhoz. - A szövetséges morva-osztrák rendek közbenjárásért folyamodnak. - A magyarok felhívására adott királyi válasz rossz vért csinál 150
III. A nádor a sérelmek mellőzésére akarja birni a rendeket. - A protestánsok egy ideig küzdenek jogaik mellett; majd egy erélyes óvástétel mellett más országgyűlésre halasztják
ügyüket. - A gyűlés szept. elején eredménytelenül eloszlik 160
2. Az 1619-ki kassai részleges országgyűlés szept. 21-26. Ezen gyűlés előzményei. - Bethlen fegyvert fog a magyar protestánsok mellett. - Querelae Hungáriáé. - A kassai gyűlés jelentősége, - határozatai 169
3. Az 1619-20-ki pozsonyi országgyűlés. - I. Bethlen Pozsonyt a koronával együtt elfoglalja. - A nádor által összehívja az ország rendeit. - A főpapok elmaradnak. - Bethlen
visszautasítja a vádat, mintha koronáért harczolna. - De a rendek kívánják megkoronáztatását. - A cseh követség. - A templomok ügye elintéztetik 181
II. A helvét hitvallású tanítók külön adják be kívánságaikat az országgyűlésnek. - A tizenkét pont és az arra adott válaszok. - A rendek válasza a nádori előterjesztésre. - A
király salvus conductust kér követei számára 187
III. Bethlen elhalasztja a királyválasztást. - Ferdinánd követei megérkeznek; ezek előterjesztése, a rendek válasza - és viszonválaszok. - Bethlen csak a kormányzó czímet fogadja el és megköti Ferdinánddal a fegyverszünetet. - A hozott törvények tartalma 193
4. Az 1620-ki fejérvári országgyűlés. - Ferdinánd és Bethlen között újra kitör az ellenségeskedés. - Bethlen Erdélyben ideiglenes kormányt állít. - A fejérvári országgyűlés. -
Ennek végzései 205
5. Az 1620-ki beszterczebányai országgyűlés. - I. Ferdinánd magatartása. - A titkos tanács nézete; Bethlen meghívója. - Az országgyűlés megnyitása késik Ferdinánd követeinek elmaradása miatt. - Bethlen levele. - A szövetségesek előterjesztése 207
II. Bethlen megnyitja a gyűlést. - Ferdinánd előleges küldöttei. - Bethlennel a magyar rendek újabb szövetséget kötnek. - Ferdinánd biztosainak megjelenése, kívánsága, tiltakozása, eltávozása 210
III. Bethlen királylyá választatik; - a koronát nem teszi fejére. - A hitlevélnek vallást illető pontjai. - Az országgyűlés vallásügyi határozatai 226
IV. Az új törvények nagy forradalmat idéznek elő. - Bethlen hívei ingadozni kezdenek. - Ferdinánd semmiseknek nyilvánítja az illető törvényeket. - Pázmány egy röpiratban önmagát és egyházát védelmezi 240
6. A nikolsburgi békekötés tárgyalásai. - I. A fehérhegyi csata után sokan elpártolnak Bethlentől. - Mind Ferdinánd, mind Bethlen követeket küldenek Hamburgba béketárgyalások végett. - A tárgyalások fennakadnak. - Mind a két fél követei új utasítást nyernek; - de eredménytelenül eloszlanak 244
II. Bethlen Eperjesre hívja össze az ország rendeit. - Thurzó ezt ellenzi. - A csekély számban összejött rendek csüggednek. - Ezért Bethlen uj alkudozásokba bocsátkozik Nikolsburgban. - A két fél utasítása 254
III. A papi javak és a jezsuiták feletti tanácskozás. - A vitás kérdések Ferdinánd és Bethlen elé terjesztetnek. - Ferdinánd Írásbeli nyilatkozata. - A béke decz. 31-én létre jön;
annak pontjai 261
7. Az 1622-ki kolozsvári és beszterczei országgyűlések.- A rendek örömmel veszik a fejedelem előterjesztését. - Kolozsvárott akadémia állíttatik. - Törvény az «uj keresztyének»-ről. - Az akadémia ellenzőiről 274
8. 1622-diki soproni országgyűlés. - I. Az országgyűlés összehívása, elhalasztása és megnyitása. - A kir. propositiók nem elégítik ki a rendeket. - A nádorválasztás. - Thurzó Szaniszló. - A vallási sérelmek mellőztetnek 278
II. Bethlen követeinek fogadtatása. - A sérelmi feliratok. - A papi jószágok visszaadatnak. - Bethlen ezt rossz néven veszi. - Az országgyűlés bezáratik augusztus 6-kán 286
NEGYEDIK FEJEZET.
A nikolsburgi békétől Bethlen haláláig (1622-1629).
1. Az 1623. és 1624-ki tanácskozások. I. A béke tarthatatlan. - A felvidéki rendek kassai gyűlése követeket küld ki a beszterczebányai tárgyalásokra. - A tanácskozmány eredménytelen. - Bethlen Fehérváron gyűlést tart. - A tárgyalások meghiusulása után fegyvert fog a nikolsburgi pontok meg nem tartása miatt. - Új béketárgyalások kezdetnek 291
II. Az 1624-ki bécsi békekötés. - A fejedelem és a király kívánságai. - Ez utóbbi nem fogadja el alapúi a nikolsburgi békét. - Bethlen kassai országgyűlése. - A békepontok máj. 8-án aláíratnak. - A gyulafehérvári gyűlés végzése a jobbágyfiúk iskoláztatásáról 298
2. Az 1625-ki soproni országgyűlés. - I. Bethlen és Ferdinánd családi czéljai megnehezítik a tárgyalásokat. - Az országgyűlés összehívása. - A kir. előterjesztésekből vallási indokból kimarad a király- és nádorválasztása. - De a rendek sürgetésére előkerül. - Eszterházy nádorrá lesz. - A vallásügyi sérelmek mellőzese 303
II. A királyválasztás kérdése. - A király és tanácsosai vallási indokból kerülik a hitlevél kiállítását. - A rendek kívánják a hitlevelet. - Ennek vallást illető pontja. - A törvényczikkek szerkesztése. - Winkovics botrányos esete. - A hozott törvény ellen a klérus óvást tesz. - A pápa dicsérete 311
3. Az 1626. és 1627-ki gyulafehérvári országgyűlés. - Bethlen nőül vévén Brandenburgi Katalint, közelebbi viszonyba lép a német [protestánsokkal. - Szövetségre lép velők; - nejét utódává választja a gyulafehérvári gyűlés. - Vallásügyi törvény. - Új háború s novemberben a pozsonyi béke. - A tokaji utótanácskozás pontjai. - Bethlen törekvései a protestantismus mellett; - halála; - jelleme 318
ÖTÖDIK FEJEZET.
Bethlen halálától III. Ferdinánd trónraléptéig (1629-1637.).
1. Az 1630-ki országgyűlések. I. Brandenburgi Katalin beiktatása előtt visszatér a protestáns vallásra. - Az unió feltételei és az esküforma. - A négy vallás szabadsága biztosíttatik. - Az illető articulusok. - Katalin elveszti a trónt. - Rákóczy György a segesvári gyűlésen fejedelemmé választatik; - biztosítja a szabad vallásgyakorlatot 330
II. Az 1630-ki soproni országgyűlés sok halasztás után összehívatik. - Pázmány és Eszterházy tanácsai következtében a vallás kérdése mellőztetik 340
2. Erdélyi országgyűlések 1631-1638. - III. Az 1631. és 1632-ki fehérvári országgyűlések végzései. - A szombatosok ügye 1635-ben; - az ellenük hozott törvény. - Az 1636-ki végzés a Bethlen-féle collegium ügyében 342
3. Az 1634-35-ki soproni országgyűlés. -IV. Ezen gyűlés előzményei. - Pázmány és Eszterházy közötti súrlódás. - Az elnapolt gyűlés megnyitása. - Sérelmi bizottság. - A nádor nem akarja fölvétetni a vallásügyi kérdést; de a protestánsok erélyesen követelik. - Nagyszombati sérelem. - A szabadszólás tilalma. - A gyűlés berekesztése febr. 15-én. - Pázmány és Ferdinánd halála, rövid jellemzése 346
HATODIK FEJEZET.
II. Ferdinánd trónraléptétől a forradalom kitöréséig (1638-1643 ).
1. Az 1637-38-diki pozsonyi országgyűlés.- I. III. Ferdinánd király és Lósy esztergomi érsek folytatják az üldözést. - A pozsonyi evangélikus templomépítés betiltása. - Ezért a rendek ingerülten jöttek Pozsonyba. - A király nov. 29-kén vonúl be a városba. - Királyi előterjesztések, sérelmek. - A nádor kifakadásai és a templomok ügyében beadni szándékolt panasz elleni törekvései. - A protestánsok ellenészrevételei 366
II. A nádor, a főrendek és a personális le akarják beszélni a protestánsokat sérelmeik beadásától. - A küldöttség tagjai és a katholikusok törekvései ellenök. - A megyénként elősorolt sérelmek 382
III. A király a protestánsok eljárását újnak és szokatlannak jelenti ki feleletében. - A nádor ujabb kifakadásai, s erre a protestánsok válasza. - Nem ismerik el, hogy eljárásuk helytelen volna. - A király decz. 22-ki uj válaszában ismét kárhoztatja a protestánsok eljárását. - A nádor fenyegetései. - A protestánsok utasításaikra hivatkoznak 391
IV. Az «evangélikus rendek elnevezése feletti vita. - Az evangélikusok indokai. - A nádor és a personális lebeszélései eredménytelenek. - A király meginti őket; de ők Írásbeli
biztosítékot kérnek ; maradnak követeléseik mellett 397
V. A király ujabb tagadó válaszára az evangélikus rendek is megtagadják a további tárgyalásokban való részvételt. - A király végre enged; négy pontba foglalja nézetét. - Az ezek feletti tanácskozások miatt a nádor dühössé lesz; de az evangélikusok rendületlenül küzdenek jogaik mellett. - A kir. resolutió ismét megtagadja tőlük «az evang. rendek» czímét 405
VI. A királyné megkoronáztatik. - A sérelmi bizottság tárgyalásai közben a protestánsok uj határozatot kérnek a királytól. - Nemesi szabadság fölötti vita. - A kir. leiratra szóló replica, törvénykezés, erőszakoskodás. - A király bezárja a gyűlést 411
2. Az erdélyi országgyűlések 1638-1642. - I. Az 1638-diki fehérvári tavaszi országgyűlésen az unitáriusok és judaizálók ügye. - Ravius és Beke pártja. - A kolozsvári
unitáriusok és reformátusok egyessége 417
II. A deési országgyűlés 1638. jul. 1. -Az unitárius hitvallás feletti vita. - Az egyezség szövege. - A szombatosok elitéltetése 425
III. A beszterczei gyűlés, - folytatja a szombatosok elleni pert. - Paczolayné a zsinat határozata szerint elitéltetik. - Péchy Simon jótállás mellett kiszabadul; - s áttér a ref. hitre 435
IV. Az 1639-ki májusi gyűlés határozatai. - Az 1640-ki fehérvári országgyűlés. - A katholikusok sérelmei 438
V. Az 1641-ki fehérvári országgyűlés. - A nádor szemrehányásokat tesz a fejedelemnek a jezsuiták és a munkácsi vladika miatt. - A fejedelem elintézi az ügyet. - Az országgyűlésen törvényt hoz a paráznaság ellen. - A törvény szövege. 445
VI. Az 1642-ki gyulafehérvári országgyűlés. - Rákóczy és Eszterházy közötti viszony. - II. Rákóczy Gy. fejedelemmé lesz; - hitlevelet ad. - Vallási törvény. - A bürkösi szász
gyülekezet ügye. - A fejedelem végzése. - Az 1643., 1646. és 1647-ki t.-czikkek az oláh papokról 447
VII. Az 1643-ki gyulafehérvári országgyűlés. - II. Rákóczy Györgynek Báthory Zsófiával való házassága nagy forduló pontot képez a vallási kérdésekben. - Őrsy Zsigmond
küldetése az országgyűlésen 453
3. Az 1642-ki pozsonyi országgyűlés. - A bécsi kormány alkotmányellenes törekvései. - A nádor sürgeti az országos sérelmek orvoslását. - Az országgyűlés összehivatik; - de eredménytelenül szétoszlik. - A rendek nyugtalanok; a nádor memorandumot nyújt be a királynak 464
HETEDIK FEJEZET.
A linczi békekötés ideje alatti országgyűlések (1643-1647.).
I. A bécsi kormány és a kath. papság erőszakosságai válságot idéznek elő. - Rákóczy fegyvert fog, kiáltványt bocsát ki. - A béketárgyalások megkezdetnek. - Kassai országgyűlés, - a fejedelem propositiói. - A rendek helyeslik eddigi intézkedéseit 471
II. A tokaji októberi országgyűlés. - A császár és a nádor üzenetei. - A rendek felirata; panaszok és sérelmek. - A kiküldött követek névsora 477
III. Az ónodi 1645. januári országgyűlés. - A fejedelem előterjesztése a béketárgyalásokról; - ezt a rendek helyeslőleg tudomásul veszik. - A király kemény válasza 486
IV. A bártfai februári országgyűlés. - A kiküldött biztosok előterjesztései; az utasításul adott pontok. - A fejedelem kívánságai 493
V. A béketanácskozások folytatása és vége. - Tőrös János. - Az elfogadott békepontok, - örömöt okoznak. - Az 1646-ki pozsonyi országgyűlés kezdete és lefolyása. - A békepontok beiktatása. - A vallásügyi törvényczikkek szövege 501

III. kötet

ELSŐ FEJEZET.
A linczi béke törvénybeiktatásától III. Ferdinánd haláláig (1647-1657).
1. Az 1649-ki pozsonyi országgyűlés és előzményei.
Január 25-től június elejéig. - I. Az eperjesi tanácskozmány. - A klérus a régi tant hirdeti. - Nádasdy és Megyeri protestatiója. - Az eperjesi tanácskozmány főpontjai; - az azok feletti vita. - A megállapodások aláiratnak 1
II. A papi rend üzelmei. - Rákóczy halála, rövid jellemzése. - Az egybegyűlt rendek névsora. - A rendek sürgetik a király megjelenését. - Az új nádor s annak az érsekkel való
összeütközése 11
III. Általános ingerültség. - Az ágostai és helvét hitvallású evangélikusok között egyenetlenség támad. - Reviczky kassai követ kizáratik az ülésekből. - Vegyes tanácskozások. - Sérelmi bizottság 22
IV. A protestánsok sérelmi irata. - A katholikusok sérelmei 32
V. A protestánsoknak a kath. sérelmekre adott válasza. - A katholikusok észrevételei - és Lippay Gáspár informatiója. - Új tanácskozmányok és üzenetek. - A király nem fogadta el a protestánsok sérelmeit. - A katholikusokét igen. - Az evangélikusok nem akarnak privát tárgyalásba bocsátkozni. - Beadják sérelmeiket 45
VI. A katholikusok sérelmei a helv. hitvallásúak ellen. - Ezeknek válasza. - A király a kath. sérelmeinek seponálását kivánja. - A protestánsok megnyugosznak. - A törvény szövege és a gyűlés vége 61
2. Az erdélyi országgyűlések. 1649-1655. - I. Uj szellem a fejedelmi udvarban. - A kath. püspöki vicarius működése. - Az 1649-iki és az 1651-iki fehérvári gyűlés vallási czikkei. - Az 1652-iki országgyűlésen a kiskorú Rákóczy Ferencz fejedelemmé lesz; - a választási feltételek - és a jezsuiták kérdése 68
3. Az 1653-ki fejérvári országgyűlés. Január 25-től márczius 15-éig. - II. A törvénykönyv készítése alkalmából új vallási viták. - A jezsuiták ügye. - Approbata Constitutió megerősítése - az egyházi dolgokra vonatkozó törvények 73
4. Az 1655-ki kolozsvári gyűlés vallásügyi csikkéi. III. 88
5. Az 1655-ki pozsonyi országgyűlés. Január 21-től június 27-ig. - I. A protestánsok elleni indulat; - ezeknek törekvései. - A kormány nem akar országgyűlést tartani; de kénytelen vele. - A gyűlés késedelmes megnyitása. - Wesselényi nádorrá lesz. - Az országos rendek névsora 90
II. A vallás ügye a nádorválasztásnál is szerepel. - Sokan vannak szóban. - Megválasztatik Wesselényi Ferencz. - A protestáns követek együtt tartanak. - A nádor kérése daczára sem mondanak le sérelmeik orvosoltatásáról 101
III. A protestánsok sérelmi irata megyénként számlálja el a sérelmeket. Pozsony, Nyitra, Heves, Külső-Szolnok. Torna, Ungh, Pest, Vas, Győr, Sopron, Trencsén, Moson, Nógrád,
Zólyom és Sáros vármegyék sérelmes esetei 108
IV. A király válaszol ápril 15-én. - A protestánsok második felirata, - a kanczellár válasza. - A protestánsok harmadik felirata. - A törvényjavaslat kétféle szövege. - A protestánsok negyedik felirata és - a megegyezés. - III. Ferdinánd halála, rövid jellemzése 122
MÁSODIK FEJEZET.
Lipót uralkodásának első évei a vasvári békéig (1657-1664).
I. Az 1659-ki pozsonyi országgyűlés. Július 21-től deczember 2-ig. - I. Lipót neveltetése; - környezői. - A protestánsok iránti indulat. - Az országgyűlés megnyitása. - A sárosi és veszprémi botrányos esetek. - A protestánsok vallási sérelmeiket tolják előtérbe, mit a személynök ellenez. - Kérő küldöttségek 133
II. A pozsonyi evang. egyházi elöljárókat Bécsben elfogják; többeket megidéznek. - A protestáns rendek felszóllalása a miniszterek - és a király előtt 141
III. A protestánsok sérelmei Zala, Vas, Trencsén, Zólyom, Pest-Pilis és Solt. Árva, Szepes, Sáros, Ungh, Zemplén, Gömör és Nógrád vármegyékben. - Küldöttség a királynál 146
IV. A protestánsok továbbra is könyörögnek. - Nem hallgattatnak meg. - Újra folyamodnak a királyhoz. - Egyes panaszok. - Fenyegetőzés tömeges kérelemmel. - A király hallgat a vallási sérelmekkel. - Kérő küldöttségek a minisztereknél. - A protestánsok megtagadják a gyűlésben való részvétet; - majd folyamodnak a jezsuiták ellen 158
V. A klérus sérelmi iratot nyújt be a királynak. - Ebben Árva, Nyitra, Trencsén, Esztergom, Nógrád, Ungh, Zemplén, Ugocsa, Szabolcs, Hont, Pozsony, Szepes, Sáros, Moson, Liptó,
Zólyom, Győr, Sopron, Vas és Bars megyékben való sérelmek adatnak elő 166
2. As 1662-ki pozsonyi országgyűlés. Május 1-től szeptember 19-ig. - I. A katonák és papok garázdaságai növelik az elégedetlenséget. - A nádor szava nem hallgattatik meg. -
A király késik; a protestánsok magántanácskozást tartanak. - Küldöttségeket menesztenek Porciához, Rottalhoz, Wesselényihez és az érsekhez 186
II. A kir. propositió nem említi a vallás ügyét. - A protestánsok emlékirata; sérelmeik Sopron, Vas, Moson, Győr, Komárom, Veszprém. Trencsén, Pozsony, Nyitra, Liptó, Bars,
Árva, Zólyom, Zemplén, Abauj, Bereg. Ugocsa, Gömör, Szathmár, Torna. Borsod, Szepes, Szabolcs és Sáros vármegyékben. - A tárgyalásokban nem vesznek részt 193
III. Új panaszok. - A király elutasító válasza. - A protestánsok ujabb folyamodása, - elutasíttatik. - A nádor kifakadásai vihart idéznek elő. - A protestánsok érvei Porcia előtt. - Lipót «decretuma» és a nádor közbenjárása. - A czímezés visszautasíttatik 235
IV. A protestánsok július 8-án újabb kérvényt nyújtanak be. - Barátságos egyezkedés ajánltatik nekik, - ők azonban július 24-én és augusztus 2-én újra ő felségéhez folyamodnak; - nem hallgattatnak meg. - A prot. papság véleménye 248
V. A protestáns rendek újra a nádorhoz fordulnak. - A király makacsul utasítja őket vissza. - Új tanácskozások; Berényi nézete. - Újra visszautasíttatnak. - Tömegesen elhagyják a gyűlést; - végnyilatkozatuk - és a gyűlés vége 256
2. Erdélyi országgyűléseit 1656-1664. - I. Az 1656-ki fejérvári vallásügyi törvények. - A rendek Lorántfy Zsuzsánna kívánságát nem teljesítik. - Bhédey F. fejedelem hitlevele 1657.
- Rákóczy bécsi mentegetőzése a vallási kérdésben. - Barcsay Ákos fejedelem hitlevele és az 1658-ki t.-czikk 267
II. Az 1659-ki beszterczei gyűlés elrendeli a vasárnap megünneplését. - A magyarországi ref. papok Rákóczy mellett nyilatkoznak - Barcsay ellen. - A marosvásárhelyi gyűlésen
Barcsay letétetvén, a katholikusok kérelme más gyűlésre halasztatik. - Fejedelmek vetélkedése. - Kemény János. - A lelkészek hűséget fogadnak neki az 1661-ki beszterczei gyűlésen. - Apafi Mihály. - A segesvári 1664-ki gyűlésen a valláserkölcsi élet javítására czélzó articulusok hozatnak 272
HARMADIK FEJEZET.
A vasvári békétől az alkotmány felfüggesztéséig. (1664-1672 )
I. A felvidéki részleges országgyűlések. - I. A vasvári béke elégületlenséget szül. - A király majd Bécsbe, majd Pozsonyba hívja a főurakat. - A nádor országgyűlést sürget. -Báthory Zsófia erőszakos tettei. - A felvidéki rendek feljajdulnak. - A nádor Pozsonyba hívja a főbb embereket; elvállalja a kiegyenlítést 283
II. Wesselényi összeesküvése napfényre jő - A sátoraljai gyűlés - és a megyék feliratai; a kormány válasza. - A zempléni gyűlésnek erre adott felelete. - Nádasdy szerepe, és az ő két irata. - Bécsben tanácskoznak az országgyűlés összehívásáról 1668. végén 292
III. Lipót Eperjesre hívja a felvidéki rendeket. - Rottal és Zrínyi szerepe. - A pataki tanácskozás; Rákóczy F. kibékül a protestánsokkal. - Az eperjesi gyűlésen a protestánsok
egyenetlenkednek. - A czímkérdés. - A rendek a vasvári békén kívül más sérelmekre is kiterjeszkednek. - A vallás ügyében tett panaszok. - A rendek a kir. biztosok válaszával nincsenek megelégedve. - Felírnak a királynak. - A gyűlés május 29-én szétoszlik 303
IV. Rottal jelentést tesz Bécsben az eperjesi gyűlésről. - Az ügyek elintézése az összehívandó országgyűlésre halasztatik; - de az nem hivatik össze. - A körmöczbányai részleges országgyűlés 1669. november 28. - Általános ingerültség. - A kassai gyűlés 1670. jan. 24. - Cseróczy kir. ügyész szétoszlató rendeletet olvas fel. - A rendek nem engedelmeskednek. - Csákyhoz és a királyhoz felírnak. - A breznóbányai gyűlés febr. 24 323
V. A beszterczebányai országgyűlés 1670. márczius 16-án. - A rendek bizalmatlanok a kiküldött biztosok iránt. - A sérelmi irat éles és fenyegető hangon szól. - A biztosok békítő
szavai eredménytelenek. - A rendek márczius 28-án szétosztanak. - A vidéken kitör a háború Rákóczy F. vezérlete alatt. - A tályai tanácskozás meghátrál. - Bákóczy anyjának keze alatt elhallgat 893
2. Az alkotmány felfüggesztése. - VI. A lőcsei commissio. - A pozsonyi judicium delegatum működése. - A megyék protestálnak ellene. - A protestánsok üldözése. - Új fegyverfogás. - Lipót országgyűlést hív össze; de végzéseit nem fogadja el. - Bécsi tanácskozások az alkotmány felfüggesztésére 347
3. Az 1665-ki gyulafehérvári országgyűlés. Május 1-től 22-éig. - I. Felekezeti elégületlenség. - A katholikusok supplicatiója; - s erre a fejedelem válasza. - Gyűjtés az enyedi ref. iskolára. - Az articulusok szövege 357
4. As 1665-ki radnóti országgyűlés. Szeptember 11-től 16-káig. - II. A vallásügyi kérdés Bécsben nem karoltatik fel erősen; - a rendek törvényt hoznak a káromkodók ellen. - Az erről szóló articulus. - Bécsi törekvés kath. fejedelemre nézve 361
5. As 1666. évi fogarasi országgyűlés. Február 1-től 26-káig. - III. Az erdélyi katholikusok reményei. - Kászoni kanonok küldetése; - a fogarasi rendek általi fogadtatása. - Páskó jelentése nagy zavart okoz. - A rendek válasza, - nemes elhatározása. - Vallásügyi articulusok 363
IV. Erdély visszaszerzésének és a katholicismus megerősítésének első tervei. Az ünnepek megrontói ellen hozott articulusok 373
6. As 1668-ki beszterczei orssággyűlés. Január 10-től február 3-ig. - V. A fejedelmi propositiók a zsidózókról; - az ezek feletti tárgyalás; - és a fejedelmi válasz. - A zsidózók védik magokat. - A rendek kérvényt adnak be a fejedelemnek - ki tagadó választ adott. - Katholikusok és unitáriusok kérelme. - Articulusok - és a radnóti gyűlés 375
7. As 1669-ki fejérvári országgyűlés. Január 25-től márczius 4-ig. - VI. A fejedelmi propositiók ötödik pontja. - Reformátusok - oláhok - és katholikusok kérelmei. - Apafi
követei Eperjesen - és a magyarok kérelme a fejedelemhez. 383
NEGYEDIK FEJEZET.
Az önkény évei és a bujdosók. (1672-1681.)
I. Ampringen Gáspár kormányzósága. - I. A magyarok és a protestánsok üldözése. - Gályarabság. - A bujdosók Apafyhoz folyamodnak. - A kuruczok és labanczok kegyetlenkedései. - Lipót összehívja a nemeseket Pozsonyba 1675 391
II. A németek iránti gyűlölet nő. - Barkóczy közbenjár a protestánsok kiengesztelésére. - Lipót tanácsot kér a magyar főpapoktól. - Bársony és Gubasóczy véleménye. - A főurak összehívatnak Pozsonyba 1678-ban. Hocher szemtelensége 396
III. Tökölyi Imre a bujdosók vezére. - Sikerei. - A
soproni tanácskozás eredménytelen. - A kir. tanácsosok csekély
engedményei. - Ampringen elhagyja az országot. - Tökölyi
kiáltványokat bocsát ki. - Sebestyén közbenjárása. - Lipót
elhatározza az országgyűlés összehívását. - A papságnak protestáns nádorra vonatkozó véleménye. - A meghívó levél---- 402
2. Az 1681-ki soproni országgyűlés. Ápril 28-tól deczember 30-ig. - I. A rendek ápril végén összegyülekeznek. - A
felvidékiek sürgetik ő felségének megjelenését. - A rendek tisztelegnek a prímásnál. - A personális ülést tart. - Kiküldetik a
fogadó bizottság. - A király fényes bevonulása 410
II A gyűlés megnyitása, - királyi propositiók. - A rendek nádorválasztást sürgetnek. - Felírnak a királyhoz 423
III. A király válasza a nádorválasztás ügyében. - A
rendek ezt kedvetlenül fogadják; nem látják szükségesnek a
nádori hatáskör megszorítását. - A nádorjelöltek. - Eszterházy Pál nádorrá váiasztatik 431
IV. A bujdosó magyarok levele az országos rendekhez.
- A nádor és a rendek válasza. - Ezzel a bujdosók meg nem elégesznek. - Protestálnak a nádor és az országgyűlés eljárása ellen 435
V. A vallás ügye magán ügynek jelentetik ki a katholikusok által. - A protestánsok küldöttséget menesztenek a nádorhoz és a királyhoz. - A benyújtott memorandum. - Hocher nyilatkozata. - Nostitz válasza a király nevében. - A véletlen «királyi parancs» 442
VI. A katholikusok sérelmei; - azoknak főj elletne. - A király barátságos egyezkedést ajánl. - A protestánsok ezt nem fogadják él, - a törvények megtartását és végrehajtását kérik. 449
VII. A protestánsoknak újabb felirata. - Ebben czáfolják a katholikusok sérelmeit. - A kir. tanácsosok intelmei. - A hollandi követ levele a protestánsokhoz; - békülékenységre inti őket. - Erre adott válaszuk 455
VIII. A protestánsok harmadik felirata aug. 20. - Közbenjárásért a főbb emberekhez folyamodnak. - Megtagadják az ülésekben való részvételt. - A nádor kérleli és biztatja őket. - Beadják a negyedik feliratot ő felségének aug. 26. - Indokolják az ülésekből való kimaradásukat. - A personális és a király szemrehányásai. - A miniszterek nézetei. - A protestánsok ötödik felirata szept. 8 463
IX. Lipót szept. 27-ki válasza; - az érsek fenyegető nyilatkozata. - Az országos deputatió eszméje a klérus ellen szegülése miatt megbukik. - A király boszankodik a protestánsok makacssága miatt. - Okt. -8án kiadja válaszát; - de azt a rendek visszaküldik. - A papság magaviselete 473
X. Tököly és az erdélyi fejedelem előnyomulása nyugtalanítja a rendeket. - Ezeknek replikája a kir. resolutióra okt. 25. - A király nov. 9-ki válasza. - Békekísérlet Tökölyivel. - A rendek új felirata. - A király üzenete még nyakasabbá teszi a pártokat. - A decz. 3-ki új felirat, melyre a király siet megnyugtató választ adni 484
XI. A protestánsok új meg új kérelmeket nyújtanak be a királynak - és a megkoronázandó királynénak. - Elszámlálják Sopron, Vas, Zala, Győr, Komárom, Moson. Veszprém, Pozsony, Nyitra, Trencsén, Árva, Liptó, Szepes, Sáros, Zólyom, Turócz.
Abauj, Szathmár, Bereg, Bars, Zemplén, Gömör, Torna, Ung. Hont, Nógrád és Borsod vármegyékben szenvedett sérelmeiket. 495
XII. A 13 vármegyeiem akar résztvenni a tárgyalásokban. - A nádor hiába kérleli őket. - Három feltétel. - A nádor replikája - és csendesítése. - A protestánsok hetedik felirata decz. 17. - A király nem válaszol; de a protestánsok még egy nyolczadik felirattal járulnak hozzá. - Erre sem kapnak választ; - a törvény nélkülök alkottatik meg. - Kilenczedik utolsó felirat tiltakozik ellene 506
3. Erdélyi országgyűlések. 1672-1682. - I. Az edélyi rendek két pártra szakadnak. - Apaffy fejedelem a magyar bujdosók felé hajlik; - de a rendek többsége ellenök nyilatkozik. - Az 1673-ki fejérvári országgyűlés nem zavarta meg a tényleges segélyt. - Az 1674-ki országgyűlés nótázza Bánfy Dénest. - A következő 1675. és 76-ki országgyűlések határozatai. 516
II. Lipót császár felállítja Erdélyben a kath. püspökséget. Teleky fellázítja Erdélyt. - A fejedelem fegyvert fog a magyarok mellett, - de szerencsétlenül. - Vallásügyi articulusok
1678-1680. és 1682-ben 522
ÖTÖDIK FEJEZET.
A török hatalom és a protestantismus megtörése (1681 -1687 ).
1. Az 1683-ki kassai részleges országgyűlés. Január 11-28. - Tökölyi szerencsével harczol. - A füleki athname. 1683. jan. 11-re összehívja a rendeket Kassára. - A rendek
névsora. - Fejedelmi propositiók, és azok feletti viták. - Vallásügyi kérdések. - Medveczky Mátyás esete. - A propositióknak vallásügyi pontjára adott válasz. - Tökölyi üzenete és búcsúja. 527
2. Az 1657\8-ki pozsonyi országgyűlés. Október 18-tól
1868. június 25-ig. - I. Az országgyűlés előzményei - Lipót hadi szerencséje új üldözésre ad alkalmat. - Az eperjesi mészárlás. - A kir. propositiók czélja. - A gyűlés iránti érdeklődés; - az ifjúság. - Róth János emlékirata, és mások panaszai. - Az eperjesi vérpad eltörlése. - A királyi hitlevél megnyirbálása 537
II. A protestánsok sérelmei és kérelmei. - Lehetnek-e a protestánsok birtokosok Horvátországban? - A protestánsok sérelmei nem országos sérelmek. - Zajos ülések. - A jezsuiták befogadása. - A prot. sérelmek országos sérelmek közé vétetnek, - de csak záradékkal 546
III. A protestánsoknak részletezett sérelmei Abaujban, Zemplénben. Sárosban, Ungban, Szathmárban, Szepesben, Gömörben, Borsodban, Tornában, Barsban, Hontban, Zólyomban, Sopronban, Vasban, Zalában, Győrben, Komáromban, Mosonban, Veszprémben, Pozsonyban, Nyitrában, Trencsénben, Túróczban, Árvában és Liptóban 556
IV. A katholikusok sérelmi irata. - Lipót a rendekhez utasítja. - A protestánsok sürgetése és replikája; - okaik a soproni törvényczikk ellen. - A király határozata ellen újra felírnak; - de hiában. - A gyűlés bezáratik. - Az új törvényczikkek 566

IV. kötet

ELSŐ FEJEZET.
Erdély meghódolása.
I. Erdély meghódításának terve 1684-ben. - Az 1685-iki fogarasi gyűlés nem enged. - A gyulafehérvári gyűlés küldöttei létrehozzák a bécsi egyezményt, mely nem fogadtatik el. - Lotharingi K. egyezménye. - A fogarasi országgyűlés elfogadja a hódolati nyilatkozatot. - A radnóti gyűlés határozatai 1
II. A fogarasi május 17-ki határozatok; - a június 19-ki határozatok; - és a július lo-kén tartott országgyűlési czikkek 8
III. A medgyesi országgyűlés 1689. szeptember 17. - A reformátusok kérvényei, s az azokra adott válaszok 21
IV. Az 1690. és 1891-ki fogarasi országgyűlések. - Apaffy halála után a porta Tökölyit fejedelemmé teszi. - A rendek a keresztyén-szigeti országgyűlésen ingadoznak majd megválasztják. - Lipót 1690. október 16-kán kiadja a diplomát. - Az 1691-ki fogarasi országgyűlés. - A római katholikusok nem akarják elfogadni a diplomának vallásra vonatkozó pontját. - Küldöttség megy Bécsbe. - A záradék 25
V. Az 1692-ki szebeni országgyűlés. - A róna. katholikusok sérelmi irata. - A rémhírek és Veteráni - A protestánsok felhívása és a rom. katholikusok válasza. - A kálvinisták, lutheránusok és unitáriusok nyilatkozatai. - Bizottsági tanácskozások nem vezetnek czélhoz
VI. A róm. katholikusok Bécstől várják az eldöntést. - A protestánsok ajánlatai és a róm. katholikusok válasza. - Ujabb „conferentia"; - és a megállapodás. - A gyűlés bezáratik ápril
24-kén 51
VII. A kolosvári értekezlet máj. 21-én megnyílik. - A protestánsok engedményei május 24-én. - A róm. katholikusok válasza május 20-kán. - A víszonválaszok. - Végleges feltételek után a tanácskozás május végén félbeszakad 65
VIII. Alvinezy Péter küldetése Bécsben 1692. július 21-ikén. - Utasítása. - A kormánytanács véleménye. - A rendek kivánatai. - Alvinezy választ kér a királytól; új emlékiratot nyújt be. - Lipót vallásügyi leirata 1693. ápril 9-kén. - Resolutio Alvínezyana május 14. - A kormánytanácshoz szóló leirat május 20. 71
MÁSODIK FEJEZET.
Az új kormányzási rendszer és annak hatása. (1693-1703.)
I. Erdélyi országgyűlések 1692-1699. - I. Az erdélyi udvari alkanczellárság felállítása. - Az országgyűlések e feletti határozatai. - Az 1692-ki marosvásárhelyi gyűlés kikötéseket tesz. - Az 1694. és 1695-ki kolosvári gyűléseken szerveztetik. - Az 1697-ki tordai gyűlés ellenzi a több egyén jelölését. - A király nem tágít, míg a katholicismus uralmát meg nem alapítja. - Kollonies törekvései; új meg új rendeletek. - Az 1699-ki rendelet. - Bethlen Miklós 85
II. Kollonies folytatja munkáját. - Az 1701. ápril 6., 16. és 21-ki rendeletek. - Az 1702-ki gyulafehérvári határozatok. - A kanczellária és gubernium közötti harcz - a vallás felett.
- Deputatió. - Az 1702-ki szebení országgyűlés előtt küldöttség megy Bécsbe, ennek kívánságai 100
III. A gubernium merészebben lép fel a bécsi kormány ellen; deputatiót kap. - Az 1699-ki pontok erőszakolása, Rabutin tanácsa. - Az 1703-ik évi szebeni országgyűlés; küldöttség megy Bécsbe. Ennek kérelme. - Lipót király rendelete. Általános elégületlenség 108
IV. A bécsi kormány új tervei Magyarország alkotmányának megváltoztatására és a protestantismus megsemmisítésére. - Újabb üldözések. - A Leopoldina explanatio; új rendeletek, új szenvedések. - II. Rákóczy Ferencz fellépése 117
HARMADIK FEJEZET.
II. Rákóczy Ferenez felkelésétől Lipót haláláig. (1703-1705.)
I. A protestánsok Rákóczytól várják sérelmeiknek orvoslását. - A felkelők manifestuma. - Széchenyi közbenjárása. - A lebenszt.-miklósi tanácskozás. - Okoliesányi Pál idegeníti a protestánsokat Rákóczytól. Ennek helyzete, Külföldi követek. - A gyöngyösi tanácskozmány, vágvölgyi lutheránusok kivánsága és a pápa magatartása 128
II. Erdélyi dolgok. - A gubernium tagjai ármánykodnak egymás ellen. - Bethlen Miklóst elfogják. - Rákóczyt erdélyi fejedelemmé választják július 6-kán. - A protestánsok emlékirata a belga rendekhez és Anna angol királynőhöz. - A polgárháború dúl 142
III. Az egri tanácskozmány. - Széchenyi tanácsa a sérelmek mikénti orvoslására. - Lipót ígéretei országgyűlés összehívására és a sérelmek orvoslására. - A felkelők nem bíznak Ígéreteiben. - Külkezességet követelnek. - Széchenyi is ezt ajánlja Lipótnak, aki azonban május 5-kén meghalt 149
NEGYEDIK FEJEZET.
József trónraléptétől az ónodi országgyűlésig. (1705-1707.)
I. A szécsényi országgyűlés szeptember 1-től október 2-ig. - József óhajtja a békét; Rákóczy ugyané czélból hívta össze híveit Szécsénbe. - Az országgyűlés szervezkedése. - Rákóczyt a haza szabadságáért szövetkezett magyarok fejedelmévé teszik. - A templomok visszaadása feletti viták. - Biztosok kinevezése, vallásra vonatkozó törvényczikkek. - A gyűlés vége 153
II. Rákóczy a kiküldött bizottságok számára utasítást ad. - Vármegyékben és városokban megkezdik a templomok átadását. - Nehézségek Pozsony vármegyében 166
III. A biztosok működése Nyitra vármegyében 1706. januártól márcz. 15-ig. - Bars, Esztergom és Komárom vármegyékben október és november hóban 179
IV. Az Abauj, Zemplén és Borsod vármegyékbe kiküldött biztosok működése - 1705. deezember 6-tól, - Zólyom, Árva és Lipót vármegyékben
V. Rákóczy béketárgyalásokat folytat Nagyszombatban. - Vallásra vonatkozó javaslatok. - A miskolczi országos tanácskozmány. - A jezsuiták ügye és a fejedelem válasza. - Replika és duplika 200
VI. A rozsnyói gyűlés még egyszer kiküldi a vallási biztosokat. Ezek meghallgatják és elintézik a felmerült panaszokat. - Új országgyűlés összehívása 232
ÖTÖDIK FEJEZET.
Az ónodi ország-gyűlés és az erdélyi gyűlések. (1707.)
I József tanácsosai keresik a kibékítés feltételeit. - Turóczvármegye felhívása. - Rákóczy az ónodi gyűlésen, - maga hozza fel a vallás ügyét. - Bizottság nagy ki a szécsényi törvény
végrehajtására. - A vármegyéktől sok panasz jön 244
II. A fejedelem még egyszer küldi ki tanácsosait. Ezeknek adott utasítás. - Sokféle panasz, kívánság; kevés megállapodás. - Pyber László kanonok memoranduma 257
III. Erdélyi országgyűlések. - József biztosítja a három nemzet és négy vallás szabadságát. - A gyulafehérvári országgyűlés 1705. nov. - A jezsuiták szerepe. - A gubernium Rabutin parancsait lesi. - Az 1707-ki marosvásárhelyi országgyűlés márczius-áprilisban. - A fejedelmi hitlevél vallásügyi pontja. - Beiktató beszédek. - Új küzdelmek 275
HATODIK FEJEZET.
A pozsonyi országgyűlések. (1708-1709.)
Az 1708-ki pozsonyi országgyűlés. Február 29-től június 24-ig. I. - Az országgyűlés előzményei. - A nádor és a róm. katholikus papság javaslatai a protestantismus kiirtására; a bécsi tanácskozmány véleménye a vallás dolgában. - József összehívja az országgyűlést. - A pozsonyi előleges tanácskozmány 282
II. Eszterházi nádor meghívja Rákóczyt a gyűlésre; ennek válasza. - A megjelent rendek névsora. - Az ülés rendje és az ifjúság. - A király meghívására küldöttség megy Bécsbe 295
III. A bécsi kormány aggodalmai. - A svéd király közlekedése és sürgetése a protestánsok ügyében. - Előkészületek a kir. biztosok fogadására ; és a szövetséges magyarokhoz küldendő követek ügyében. - A Rákóczy és Bercsényi részéről jött válaszok
után a kormány félbeszakítja e tárgyalásokat 303
IV. A király teljhatalmú biztosai leérkeznek Pozsonyba; az országgyűlés megnyitása; a sérelmek összeírása. - Vallásügyi pont; eltérő utasítások. - Az ev. convent tanácskozásai és a protestánsok sérelmei. - Emlékiratuk; a ministerek nyilatkozatai 310
V. A sérelmek szerkesztésének új módja. - Vallásügyi pont tárgyalása. - A klérus emlékirata; a protestáns rendek észrevételei 330
VI. A protestánsok észrevételei a róm. katholikusok „sérelmeire" és a hatodik pontra. - Az augustinus barátok, a jeruzsálemi johanniták, a francziskánusok, a maltai és német lovagrendek; a jezsuiták kérelmei 338
Az 1709-ki pozsonyi országgyűlés. Június 5 tői aug. 13-ig. - I. A múlt országgyűlésen beadott sérelmekre kibocsátott királyi resolutió június 7-kén felolvastatik. - A vallásügyi pont heves vitát idéz elő. - A protestánsok külön tanácskozása. - A jún. 30-ki országos ülésen Röszler és a personális között éles szóváltás fejlődött ki. - Július 3-kán új vita; a protestánsok kérelme, hogy sérelmeik az országos sérelmekhez csatoltassanak, nem fogadtatott el 349
II. Az evang. rendek külön folyamodnak ő felségéhez. - Okolicsányi emlékirata. - Az ehhez csatolt czáfoló irat 365
III. A "lázadók" czímét a protestánsokra alkalmazzák. - A róm. katholikus papság a rózsahegyi evangelikus zsinatot új eretnekség miatt kárhoztatja. - Okolicsányi védi az evangelikus álláspontot. - A többség a rózsahegyi zsinat ellen felír. - A protestánsok kivánatai. - „Az evangelikus rendek" elleni tüntetés. 381

Témakörök