A magyar október

Tartalom

4 Mit akartak a forradalmárok?
Régóta érlelődött az elégedetlenség. Rainer M. János elmondja, hogy a forradalom napjaiban sokan sokfélét akartak
10 Megmozdul a nép
A forradalom első napjaitól rendszeresen vonult az utcára a tüntetők békés vagy kevésbé békés tömege. Somlai Katalin mutatja be, milyen eseményekre került sor a forradalom elsődleges helyszínén, az utcán
16 Az elsőszámú közellenség
A közkeletű vélekedés szerint a diktatúra kegyetlenségét megtestesítő ávósok a végsőkig kitartottak. Tabajdi Gábor számára egy összetettebb kép rajzolódott ki az állomány sorsáról
22 Groteszk pillantok október 23-án
A soha nem tapasztalt eufóriában történt néhány groteszk, illetve komikus mozzanat is, amelyekből Lénárt András villant föl néhányat
26 Kossuth Lajos tér
Rainer M. János bemutatja, hogy a forradalom napjaiban milyen események színhelye volt a Parlament, valamint a tér és közvetlen környezete
32 A munkástanácsok
Az első munkástanácsok a forradalmat lángra lobbantó október 23-i tüntetések után nem sokkal spontán módon szerveződtek meg az országban több helyen. Szerepüket Somlai Katalin mutatja be
38 A Corvin köziek
A szovjet páncélosokkal városszerte felvették a harcot a spontán módon alakuló felkelőcsoportok. A Corvin köziek harcát Eörsi László foglalja össze
40 A vidék ereje
A kisebb településekre néhány nap késéssel ért el a Budapestről és a nagyobb városokból, egyetemi és ipari központokból kiinduló forradalmi hullám. A vidék ellenállását Somlai Katalin mutatja be
50 A feikelőcsoportok
Az egész főváros területén kisebb-nagyobb felkelőcsoportok alakultak meg. A többnyire egymással legfeljebb laza kapcsolatban álló csoportokról Eörsi László ad áttekintést
56 A forradalom fegyverei
Ungváry Krisztián arra is magyarázatot ad, hogy a forradalom fegyveresei hogyan okozhattak akkora veszteségeket a szovjet megszállóknak
62 Arat a halál
Lénárt András a források alapján igyekszik bemutatni, miként torkolhattak tragédiába a tüntető tömegek és a karhatalom, illetve a katonaság találkozásai
68 A politikai pártok
A hirtelen jött szabadsággal élve a forradalom napjaiban gyorsan megindult a korábbi pártok újjászervezése, és új politikai erők is feltűntek. Tabajdi Gábor összefoglalója
74 Egyik napról a másikra
A korabeli lapok érzékletes képet festenek arról, mi történt a forradalom napjaiban a politikai és fegyveres összetűzéseken kívül. Körösi Zsuzsanna szedte össze a tükörcserepeket
80 Gyerekek a forradalomban
Számtalan visszaemlékezés maradt fenn a forradalom napjaiban gyakran az események sűrűjében felbukkanó gyerekekről és gyerekektől. Az emlékezésmontázst Körösi Zsuzsanna készítette
86 Az intervenció és a megtorlás
Az elnyomó erők már a forradalom kitörésekor felkészültek annak eltiprására. A megtorlás sem késlekedett: a Kádár-rezsim bosszúvágya - írja le Eörsi László - még a szovjet iránymutatáson is túlment
92 Menekülés
Közel kétszázezren szavaztak a lábukkal 1956-1957-ben. Körösi Zsuzsanna interjúk segítségével ad számot néhány '56-os menekült motivációiról és későbbi sorsáról
98 Távolra szakadtak
Mintegy kétszázezer ember hagyta el az országot. A kivándorlás akár a 20. századi magyar történelem egyik traumája lehetne. Lénárt András foglalja össze a főbb adatokat és folyamatokat
104 Képünk a világban
Az országról kialakított kép ezúttal nagyjából megegyezett a magyarok régóta dédelgetett önképével: a zsarnoki nagyhatalmak miatt szabadságától rendre megfosztott nép. Lénárt András elemzése
110 Nagy Imre útja
Nagy Imre a 20. század második fele magyar történetének meghatározó szereplője volt. Politikai pályáját Rainer M. János foglalja össze
116 Kádár János főszerepe
A funkcionárius gondolkodásmódját a párt tévedhetetlenségébe vetett hit és a párt és a világmegváltó küldetésének hite vezérli. Rainer M. János portréja
122 A világ idegei 1956-ban
Peter Unwin Nagyhatalmi játszmák című könyvének fejezete 1956 nemzetközi hátterét rajzolta meg sok személyes élménnyel és tapasztalattal fűszerezve
126 Kusza frontvonalak
Szegő Iván Miklós elmondja, hogy 1956-ban nemcsak a Kelet és a Nyugat állt szemben egymással, hanem tényező lett a „harmadik világ". A három szféra a Közel-Keleten „összeért"
130 Amerika a háttérben
A magyar forradalom napjaiban - mutatja be Szegő Iván Miklós - az Egyesült Államok nem akart konfliktust a Szovjetunióval. Eisenhower elnök azon idegeskedett, hogy novemberben újraválasztják-e
134 A hruscsovi kanyarok
A szovjet pártvezér, Nyikita Szergejevics Hruscsov nevéhez fűződik a Sztálin örökségével való leszámolás - felettébb ellentmondásos pályáját Szegő Iván Miklós mutatja be
139 Tito sakkhúzásai
A jugoszláv pártvezér Nagy Imrét egyszerűen elárulta. Mint Szegő Iván Miklóstól megtudjuk, egyszerre volt nagy formátumú világpolitikai játékos és kelet-európai diktátor

Témakörök