A Magyar Nyelvtudományi Társaság története

Fülszöveg

Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, számos nyelvészeti és stilisztikai könyv és tanulmány szerzője ezúttal az 1904-ben megalakult Magyar Nyelvtudományi Társaság százéves történetét részletesen bemutató munkáját tette közzé, sőt külön alfejezetben kitért a Társaságnak a 201 l-ig eltelt életére is.
Közvetlenül azt tűzte ki célul, hogy tényszerűen, hitelesen - a korabeli iratok felhasználásával - mutassa be a Társaság létrejöttét, szervezetének a kiépülését, továbbá teljes működését és elért eredményeit. Természetesen kiemelte, hogy mindig a legjobb nyelvészek bevonásával, a tagság szorgos munkájával és mert a Társaságnak mindig mindenhez köze volt, ami nyelvünk körül történt, a Magyar Nyelvtudományi Társaság hamar kivívta nyelvtudományunkban a vezető szerepet. Azt sem hallgatta el, hogy tudományos fórum jellegét a társadalmi és kulturális körülmények lényeges megváltozása után is megtartotta. Az eddigiekből is... Tovább

Fülszöveg

Szathmári István, az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karának professor emeritusa, számos nyelvészeti és stilisztikai könyv és tanulmány szerzője ezúttal az 1904-ben megalakult Magyar Nyelvtudományi Társaság százéves történetét részletesen bemutató munkáját tette közzé, sőt külön alfejezetben kitért a Társaságnak a 201 l-ig eltelt életére is.
Közvetlenül azt tűzte ki célul, hogy tényszerűen, hitelesen - a korabeli iratok felhasználásával - mutassa be a Társaság létrejöttét, szervezetének a kiépülését, továbbá teljes működését és elért eredményeit. Természetesen kiemelte, hogy mindig a legjobb nyelvészek bevonásával, a tagság szorgos munkájával és mert a Társaságnak mindig mindenhez köze volt, ami nyelvünk körül történt, a Magyar Nyelvtudományi Társaság hamar kivívta nyelvtudományunkban a vezető szerepet. Azt sem hallgatta el, hogy tudományos fórum jellegét a társadalmi és kulturális körülmények lényeges megváltozása után is megtartotta. Az eddigiekből is egyenesen következik, hogy írását filológus munkának szánta. A tényszerűségre és a hitelességre való törekvés hozta magával a viszonylag gyakoribb idézést, a bizonyos fokú ismétlést, valamint a fontos események valamelyest részletesebb bemutatását, de ezt a célt szolgálják a könyv Mellékletében szereplő felsorolások, korabeli fényképek is. A szerző a megfogalmazásban bizonyos olvasmányosságra is törekedett. Olvasóként ugyanis nemcsak a nyelvészettel foglalkozókra, sőt nemcsak a különböző szakos tanárokra gondolt, hanem az értelmiségiekre általában, illetve a magyar történeti és nyelvi kérdések iránt érdeklődő minden rendű és rangú emberre is. Ezért, ha úgy látta célravezetőnek, bizonyos esetekben nem az időrendet követte; hanem egyszer-egyszer kitéit látszólag kevésbé fontos, de érdekes eseményekre is; leírta továbbá egy-egy odaillő saját élményét, és megvilágított egy-egy olyan nyelvészeti szakkifejezést vagy jelenséget, amelyek a nyelvész szakemberek számára minden bizonnyal ismeretesek voltak.
Végül a szerző szeretné remélni, hogy munkájával felkelti az érdeklődést e fontos tudományos társaság mindenkori hasznos tevékenysége iránt, és hogy az olvasókban növeli a nemzet fenntartó ereje, az anyanyelv iránti felelősség érzését. Vissza