| A Marczibányi Intézet pályakérdése / Éder Zoltán | 5 |
| A magyar nyelvnek tökéletesítése új szavak és új szólásmódok által | |
| A magyar nyelvnek új szavak és szólásmódok által való tökéletesítéséről | 29 |
| A magyar nyelv történeteinek rövid rajzolata | |
| Nyelvünk régibb történeteinek vizsgálásában előforduló nehézségek és ezeknek eloszlatására szolgáló eszközök | 35 |
| Nyelvünk első kiformáltatása Ázsiában | 42 |
| Nyelvünk további történetei Ázsiában | 55 |
| Nemzetünk Európába általköltözik, mostani lakhelyében megtelepedik, és nyelvünk új kölcsönözések által bővül | 60 |
| Nyelvünk az első századokban egészen elhagyatik. Milyen lehetett annak akkori állapotja az első írásbeli maradványok szerént? | 66 |
| Nyelvünk Árpád fiúmaradékaiból való utolsóbb és a különböző házokból való számos királyaink alatt parlagon marad | 73 |
| A reformáció behozásával nyelvünk míveltetése munkába vétetik, és hirtelen nagy előmeneteleket teszen | 77 |
| A Jezus Társasága a deák nyelvet különös pártfogása alá veszi, és ezáltal nyelvünk előmenetelét hátráltatja | 85 |
| Mária Terézia uralkodásának közepe felé nyelvünk új mívelőkre talál | 90 |
| Honi nyelvünk végre országgyűlési pártfogásra jut, mely által kimíveltetése nem kevéssé mozdíttatik elő | 96 |
| A nyelvmívelés szüksége | |
| Tökéletesedés az emberi nem célja, és erre a nyelvmívelés szükséges | 111 |
| Nyelvünk mívelésére buzdítanak minden műveltebb nemzedék példái, az olaszok, francok és angolyok | 117 |
| Az előbbeninek folytatása, a németek, hollandok és dánok | 124 |
| Eleink példája meghatalmaz minket az újításokra, nyelvünk mostani állapotja pedig azokat szükségesekké teszi | 134 |
| A nyelv mívelését kötelességünkké teszi nemzetiségünk fenntartásának kívánsága | 141 |
| A nyelvmívelés a valamennyire pallérozott nemzeteknél az írókat illeti | 144 |
| A nyelvmívelésre szolgáló módok | |
| A nyelvmívelésnek módjairól közönségesen és az új szók különböző nemeikről különösebben | 152 |
| Az új gyökérszavakról | 158 |
| Az új szavaknak szármoztatás által való alkotásáról közönségesen és a törzsökről különösen | 161 |
| Az előbbeniek folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról a nevekre nézve | 167 |
| Az előbbeni folytatása. A származtatásbeli ragasztékokról az igékre és határozókra nézve | 179 |
| Az új szavak összetétel által való alkotásáról | 191 |
| Az új szavak kölcsönzéséről | 204 |
| A szók értelmének elváltoztatásáról | 224 |
| A régi elavult szavak felélesztéséről | 238 |
| A vidéki szók közönségessé tételéről | 247 |
| Az új szólásmódokról. A nyelveket nem lehet minden tekintetbe a józan okosság szabásai alá vonni | 254 |
| A más nyelvek példája szerént alkotott szólásokról | 262 |
| A vidéki szólások terjesztéséről | 270 |
| A régi szólásformák felélesztéséről | 275 |
| Az újításoknak mikori használásáról | |
| Az újításoknak céljáról közönségesen és a nyelv bőségéről különösen | 280 |
| A nyelv értelmességéről, határozottságáról | 287 |
| A nyelv rövidségéről | 297 |
| A nyelvtisztításról | 305 |
| A nyelv régulásságáról | 322 |
| A nyelv szép hangzásáról | 328 |
| Az újítások foganatossá tételéről | 340 |
| A munka bevégzése | 346 |
| Jegyzetek | |
| Fontosabb irodalom | 356 |
| Szövegmagyarázatok | 357 |
| Névmagyarázatok | 363 |
| Szómagyarázatok | 382 |
Folytatás Microsoft-tal