1.060.342

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar nyelvi kultúra jelene és jövője I.

Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Cselekvő magatartás „Terv nélkül cselekedni botorság. Nem cselekedni viszont mulasztás.' Az 1997 júniusában elindított akadémiai nyelvi program bejelentésének első mondatai voltak ezek. S ma, 2000... Tovább

Előszó

Cselekvő magatartás „Terv nélkül cselekedni botorság. Nem cselekedni viszont mulasztás.' Az 1997 júniusában elindított akadémiai nyelvi program bejelentésének első mondatai voltak ezek. S ma, 2000 decemberében, amikor a magyar nyelv korszerűsítésének teendőiről szólunk, ismét e mondatokkal kezdem mondandómat.* Igaz, ma már, három és fél esztendő után, hangsúlyosabban ejtem ki a mulasztás szót. Miért? Mi, akik a szovjet megszállás alatt, a szovjet rendszerben felnőtt értelmiségiek vagyunk, itt Magyarországon és Közép-Európában hajlottunk arra, hogy 1990 után is az 1990 előtt kialakított életprogramok szerint éljünk. így a ma tevékeny és vezető társadalmi-tudományos-kulturális pozícióban lévő generációink elsősorban a kivárásra, a túlélésre rendezkedtek be fiatalkorukban. Gondolkodásukat, magatartásukat átjárta ez az elv, és meghatározta életritmusukat is. Mi, az akkori fiatalok, akik a nagy korosztály mögött - a „28-asok" mögött - az 1960-70-es években kezdtük szellemi pályánkat, már 1990 előtt is mindegyre feltettük a kérdést: átmenet, de hova? Kivárás, de mire? Túlélés, de minek? Ezek a kérdések hetente elhangzottak az 1970-es évektől kezdve közöttünk, az akkori fiatalok, a szovjet korszak fiatalabbjai és az előttünk járók vitáiban. És természetesen föltették e kérdéseket azok is, akik már utánunk jöttek, jönnek, és akik természetesen még türelmetlenebbek, mint mi voltunk. Jogosan türelmetlenek - ahogy ismétlődően vitatkozom korosztálytársaimmal az utánunk jövő fiatalok védelmében. Ma, 2000-ben, egy évtizeddel a magyarországi szovjet rendszer összeomlása után, a politikában e fiatal és türelmetlen korosztály iránt mutatkozik érdeklődés a társadalomban. Legalábbis a politikai választások erről beszélnek. Számomra ez azt mutatja: a magyar társadalomnak is elege volt a kivárást, a túlélést, a bizonytalan célú átmenetet hirdető programokból. Tehát a társadalom cselekvő magatartást vár el tőlünk. Vissza

Tartalom

GLATZ Ferenc: Anyanyelv a változó világban (Mérlegen az akadémiai
program) I
I. A nyelv korszerűsítése a társadalmi versenyképesség alapja II • II. A nyelvkutatás és -művelés kiemelt állami feladat IV • III. A magyar anyanyelv világkörnyezete V • IV. A nyelvművelés élettere VII • V. A nyelvtudomány feladatvállalásai XI
BALÁZS Géza: A 21. század magyar kommunikációja (Nyelvstratégiai
feladatok - bevezető) 9
KOMMUNIKÁCIÓ - NYELVHASZNÁLAT
KAPITÁNY Ágnes - KAPITÁNY Gábor: Nyelvhasználat, világkép, politika 15
BANCZEROWSKI Janusz: A nyelvi kommunikációs viselkedés aktuális
kérdései 25
A gyermek és az ifjúság nyelvhasználata 25 • Kommunikációs szabályok 31 •
A nyelvi norma 41
TERESTYÉNI Tamás: Adalékok a magyarországi kommunikációs kultúra állapotának leírásához 47
Funkcionális literáció/illiteráció 47 • Idegennyelv-tudás 57 • Digitális literáció 64 • A nyilvános (közéleti) kommunikációk defektusai 71
ZIMÁNYI Árpád: Interkulturális és nyelvi hatások a magyar kommunikációban 81
Sokszintű hatásrendszer 84 • Tanulságok, következtetések 90
DOMONKOSI Ágnes: A mai magyar megszólítási rendszer sajátosságai,
a jelenleg zajló változások 93
A szociolingvisztikai kutatás módszerei 94 • A megszólítások típusai 96 • Tegeződés - magázódás 97 • A harmadik személyű megszólítások változásai 100
• Átformálódó rendszer 104
DEDE Éva: Fiatalok nyelvi durvasága a nyilvánosság előtti nyelvhasználatban 107
A nyelvi durvaságról 107 • A fiatalok nyelvi durvasága 110 • Vizsgalatok 112
• Tapasztalatok 118 • Nyelvstratégiai feladatok 118
ACZÉL Petra: Szóval győzni (Retorika és meggyőzés a kommunikációban) ' 121
Retorika: elmélet és gyakorlat 121 • A meggyőzés: szándék és hatás 122 • A
meggyőzés forrása: a közlő, az üzenet és a befogadó 131 • A meggyőzés módszertana 133 • Összegzés 138
NAGY L. János: A nyelv kreativitásától a kreatív nyelvművelés felé 141
A nyelv kreativitása 142 • A magyar nyelv kreativitása 146 • A művészi
nyelvhasználat kreativitása 148 • A nyelvművelők kreativitása 150 • A nyelvművelő mozgalom kreativitása 152 • Mindennapi nyelvteremtésünk 154 • És
mi ebből a tanulság? 155
FŰZFA Balázs: A szövegértés - világértés (Jelenségek és dilemmák az
irodalomtanár-képzésben) 161
ADAMIKNÉ JÁSZÓ Anna: A szövegértő olvasásról 169
A szövegértő olvasás fogalma 170 • Teendők 172 • Olvasástechnika 174 • A
szövegértő olvasás készségrendszere 179 • A kérdezés 189
FŰZFA Balázs: Olvasni életre-halálra? 193
Az írásról 193 • Az olvasásról 197 • A könyvnyomtatás és a betűolvasás után
199
NYELVI SZINTEK - NYELVVÁLTOZATOK, HANGTAN
WACHA Imre: Anyanyelvünk hangzásának vizsgálata és művelése 209
Az előzményekről 209 • Az elvégzett feladatokról - a tudományban 210 • Az
egri kiejtési konferencia 211 • Az anyanyelvi mozgalmak, az anyanyelvi kultúra alakítása 212 • A hangzó nyelv ápolása a közszolgálati rádióban és televízióban 215 • A hangzó beszéd és a beszédkultúra művelésének egyéb fórumai
216 • A feladatokról 217 • A tudományos eredmények ismertté tétele: oktatásügy 218 • A nyilvános beszédről 220 • A feltételek 222
BUVÁRI Marta: Belenyugodhatunk-e a hangsorvadásba? 225
Általános hangsorvadás 225 • A zárt e jelentősége 226 • Következtetés 228
SZÓKINCS ÉS NYELVTAN
BALÁZS Géza: A változás és a változat mint nyelvstratégiai alapkérdés 233
Tágabb elméleti keret 234 • Szűkebb elméleti keret 235 • A nyelvművelő tevékenység kritikája 236 • Napjaink nyelvművelő gyakorlatáról 237 • Az alakváltozatok típusai 238 • Nyelvstratégiai feladatok 239
SZAKMAI ANYANYELV - NÉVKULTÚRA
KISS József: A legfontosabb hazai stratégiai kutatási terület a magyar
nyelv (A szakmai anyanyelv fejlesztésének néhány időszerű kérdése) 245
Miért különösen időszerű a magyar nyelv ápolása és fejlesztése? 245 • Melyek a fő szakmai nyelvhasználati területek? 245 • Mire van szükség? 246 •
Kinek az ügye a nyelv tisztességes használata és fejlesztése? 246 • Példa a
szakmai és a köznyelv kapcsolatára: a mérnök esete az orvossal 247
MINYA Károly: Mai magyar szaknyelvújítás 249
Nyelvújítás, 18-19. század 249 • Nyelvstratégiai kutatások 250 • A szaknyelvek magyarítása 252 • .Harmadik" nyelvújítás 254 • Lengyel példa 255 • Bővülő szókincs 255 • Melléklet 260
DRÓTH Júlia: Adalékok az egységes magyar szaknyelvi terminológia kialakításának alapelveihez és módszereihez 267
A szakfordítások leíró és normatív megközelítése 267 • Szociolingvisztikai
háttér 268 • A lexikai szinten jelentkező fordítástechnikai kérdések rendszerezése példákkal 270 • A szaknyelvi problémák közvetlen okai, az előrelépés
lehetőségei 274 • A fordítók és a nyelvészek együttműködésének lehetőségei
275
BALAZS Géza: Euroterminológia és a magyar nyelv (Szaknyelvi kommunikáció és nyelvstratégiai munka) 279
Az EU-terminológla fölfedezése 283 • Az EU-terminológia jelentkezése 283 •
A magyar euroadminisztrációs nyelv 284 • A magyar euronyelv 285 • Javaslatok az euroadminisztrációs (euronyelv) fejlesztésével kapcsolatban 285 • Az
euronyelv hatása az anyanyelvre 286
KISS László: A jogi nyelvről - alulnézetben 289
Rövid diagnózis a jelenről 289 • Keresetlen gondolatok a jövőről 292
BŐSZE Péter: Gondolatok az orvosi nyelv magyarításáról 301
A magyar orvosi szavak és kifejezések használata 301 • Az idegen orvosi szavak és kifejezések magyarításának általános meggondolásai 306 • A .magyarító szerkesztő" és a szerzők kapcsolata 308 • Összefoglaló gondolatok 309
GRÉTSY Zsombor: Az orvosi nyelv magyarítása (Stratégiai kérdések a
magyar orvosi szaknyelvben) 311
Alapproblémák, a téma jelentősége 311 • Elvi-elméleti háttérmegfontolások
315 • A legégetőbb problémák áttekintése 319 • Stratégiai jelentőségű teendők 323 • Összefoglalás 324
NÉVKULTÚRA
LELKES György A Kárpát-medence magyar hivatalos helységneveinek
megállapítása a 20. század elejétől 329
A 20 század magyar hivatalos helységnévadása 329 • A mai magyar helységnévrendszer egységesítésének és továbbfejlesztésének javasolt szempontjai
333 • Összefoglalás, további teendők 336
FOLD1 Ervin: Földrajzi neveink a 21. század elején 337
Adatbázisok, helységnévtárak 337 • Hivatalos földrajzi nevek - természetes
keletkezésű nevek 338 • A Földrajzinév-bizottság hatáskörébe tartozó nevek
340 • Határon túli nevek 342 • Az átírás gondjai 343
PERGER Imre: Állomáskeresztelő 347
A településnevek változásának gyakorlata 347 • A vasútállomások névadása
350 • A határon túli nevek használatának gondjai 356 • A vasútállomásnevek
hossza és helyesírása 358
PERGER Imre: Vonatnevek, mozdonynevek 361
Mozdonyok elnevezése 361 • Vonatok elnevezése 363
VÖRÖS Ferenc: Névpolitika a Felvidéken 367
A csehszlovák éra névjogi háttere 368 • A névviselés és névhasználat összhangjának megbomlása 375 • A névpolitika aktuális feladatai a Felvidéken
379
FARKAS Tamás: Névkultúránk helyzete és változásai 383
A névkultúra fontossága napjainkban 383 • Név és államigazgatás, név és jog
386 • Kiejtés helyesírás, fordítás 388 • Családnevek, keresztnevek, házassági
nevek és nem hivatalos személynévtípusaink 391 • Helynevek 396 • Intézménynevek. márkanevek, címek 397 • Teendők a névkultúra területén 399
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem