A magyar nyelv történeti nyelvtana II/1. kötet

Tartalom

Az igék 17
Az igetövek (írta Zelliger Erzsébet) 17
A morfofonetikai változások hatása az igetövekre 17
A csonka tövek 17
A csonka tövek végződése 17
A csonka tövek használati köre 18
A csonkatövűség következményei 19
A hangzó toldás ~ hangzómegmaradás 19
A hangzónyúlás 20
Az egykori *ß és *y folytatásai 22
A teljes tövek 24
A tővéghangzó minősége 25
A tővéghangzónak a toldalékhoz való vonódása 30
Lappangó teljes tövek 31
A tővéghangzó megmaradásának következményei 31
A hangzó vesztés 31
A hangzónyúlás elmaradása 32
Az egykori *ß és *y folytatásai 32
A csonka és a teljes tő váltakozása toldalékok előtt 34
A tő szótagszámának hatása 35
A tő végének hangszerkezete és a toldalék kapcsolódása 36
A magánhangzós végű tövek 41
Magánhangzóra végződő abszolút tövek 41
Magánhangzóra végződő relatív tövek 42
Egyalakú tövek 42
Tővégi időtartamot váltakoztató tövek 42
Járulékos elemek a tövekben 43
Az sz a tövekben 43
A v a tövekben 44
Ada tövekben 44
A j és az l a tövekben 45
Analogikus hatások a tövekben 46
A van és tőalakjainak története 46
A megy és tőalakjainak története 46
A fiktív tövű igék 47
A belső keletkezésű igék tövei 47
Az elhomályosult igetövek 47
Az onomatopoetikus igék tövei 48
Az idegen eredetű igék tövei 49
Az igetőrendszer a kései ómagyar korban 50
Többalakú tövek 50
A teljes tőtől csupán a tővéghangzó hiányában eltérő tövek 50
A tőbelseji időtartamot váltakoztató tövek 51
A hangzóhiányos változatú tövek 52
A v-s változatú tövek 52
A csak v-s változatú tövek 52
Az sz-es és v-s változatú tövek 52
Az sz-es, d-s és v-s változatú tövek 53
Az sz-es és d-s változatú tövek 53
A tővégi időtartamot váltakoztató tövek 53
Típust nem alkotó tövek 53
Egyalakú tövek 54
Irodalom 54
Az igeképzés (Írta D. Bartha Katalin) 55
Az igeképzés alaki kérdései 55
Új képzőbokrok alakulása 55
Hátul bokrosuló képzők 55
Elöl bokrosuló képzők 58
A hangalak és a morfológiai felépítés 61
A képzők hangtani felépítése 61
A képzők morfológiai felépítése. A kapcsolódás alaki vonatkozásai 63
A teljes tőhöz járuló képzők 63
A csonka tőhöz járuló képzők 64
A teljes és a csonka tőhöz váltakozva járuló képzők 66
Hangalakváltozatok folyamatban levő és lezárult hangtörténeti fejlődések következtében 69
Az -ít képző 69
A képző alakváltozatai és előfordulásuk típusai 69
Nyelvjárási vonatkozások 73
Az -ul/-ül képző 74
A képző alakváltozatai és előfordulásuk típusai 74
Nyelvjárási vonatkozások 76
Igeképzőink illeszkedésének állapota 77
Az igeképzés funkcionális kérdései 79
A funkció általános kérdései 79
A produktivitás korszakunk igeképzőrendszerében 82
Általános kérdések 82
A produktivitás típusai 83
Teljes produktivitás 83
Korlátozott produktivitás 83
Nem produktív képzők 86
Tő és képző viszonya képzett igéinkben 91
A valódi tövek kérdése 91
A relatív tövek kérdése 92
A fiktív tövek kérdése 94
A képzett igék funkcionális csoportjai 98
Az akcióminőség kifejezése. 98
A gyakorító igék és képzőik 98
Deverbális képzések 99
Denominális képzések 102
Onomatopoetikus igék képzése 103
Jövevényigék képzése 104
A mozzanatos igék és képzőik 104
Deverbális képzések 105
Denominális képzések 106
Onomatopoetikus igék képzése 107
A cselekvés viszonya végzőjéhez és tárgyához. A képzett intranzitív-tranzitív igék és formánsaik 107
Passzív intranzitív igék 108
Aktív intranzitív igék 109
Deverbális képzések 109
Denominális képzések 110
Onomatopoetikus igék képzése 110
Tranzitív igék 111
A kauzatív igék képzése 111
A faktitív igék képzése 112
Egyéb tranzitív igék képzése 112
Onomatopoetikus igék képzése 113
A cselekvés lehetőségének, a cselekvésre való képességnek kifejezése. A ható ige és képzője 114
A funkcionális szembenállások és szerepük a képzők életében 115
Irodalom 118
Az igemód- és igeidőrendszer (Írta E. Abaffy Erzsébet) 120
Az igemódok és igeidők alaki kérdései 120
A kijelentő mód 120
A jelen idő 120
A múlt idők 123
Az elbeszélő múlt 123
A -t(t) jeles múlt 128
A 0 + vala szerkezetű összetett múlt 131
A -t(t) + vala szerkezetű összetett múlt 132
A jövő idők 133
A feltételes mód 136
A jelen idő 136
A múlt idő 138
A jövő idő 138
A felszólító mód 139
A jelen idő 139
A múlt idő 146
A létige 147
A mód- és időrendszer a kései ómagyar kor végén 148
Az igemódok és az igeidők közlésbeli szerepe 150
A kijelentő mód 151
A jelen idő 151
A múlt idők 153
Az elbeszélő múlt 153
A -t(t) jeles múlt 154
Az -á/-é és a -t(t) jeles múlt arányai 155
A 0 + vala, 0 + volt típusú múlt 157
A -t(t) -f- vala, -t(t) + volt típusú múlt 162
Ingadozások a múlt idők használatában 164
A múlt idők szerepköreinek feltehető alakulása az ős- és az ómagyar korban 166
A jövő idők 167
A feltételes mód i68
A feltételes jelen szerepe főmondatbeli, önálló használatban 169
A feltételes jelen szerepe a mellékmondatokban 170
Latin hatás és magyar nyelvszokás 171
A feltételes mód múlt idejének önálló használata 175
A feltételes múlt a mellékmondatokban 175
Latin hatás és magyar nyelvszokás 175
A felszólító mód 178
A felszólító jelen szerepe önálló használatban 178
A felszólító jelen szerepe a mellékmondatokban 179
Latin hatás és magyar nyelvszokás 175
A felszólító mód múlt ideje 181
Irodalom 182
Az igei személyragozás (Írta E. Abaffy Erzsébet) 184
Az iktelen igék általános és határozott ragozása 184
A kijelentő mód 184
A jelen és az -nd jeles jövő idő 184
Sajátos ragozású igék 193
A múlt idők 197
Az elbeszélő múlt 197
A -t(t) jeles múlt 199
A feltételes mód 202
A felszólító mód 205
Nyomósító elem a felszólító módban 211
Az ikes igék személyragozása 213
A kijelentő mód 214
A jelen és az -nd jeles jövő idő 215
A múlt idő 216
A feltételes mód 217
Kölcsönhatások az iktelen és az ikes ragozás között 217
Iktelen igék ikesedése 217
Mediális ige kifejezője az -ik 218
Az -ik cselekvő intranzitív igéken 219
Cselekvő ikes igék tárgyas használata 220
Ikes rag iktelen igéken 222
Iktelen rag ikes igéken 222
A személyragok rendszere a kései ómagyar korban 222
Az általános és a határozott ragozás használata 225
Az ige tárgyatlan, illetve tárgyas jellege 225
A tárgyas igék 225
A tárgy számának és személyének kifejezése 226
A tárgyas igék általános ragozásának használata 226
A tárgyas igék határozott ragozásának használata 228
A tárgyas igék E/1. alany és E, T/2. tárgy esetén 231
A határozatlan és a határozott tárgy együttes előfordulása 231
Az általános és a határozott ragozás keveredése 232
A beszélt és írott nyelvváltozat jellegzetességei a kései ómagyar kor igeragozásában 233
A beszélt nyelvváltozat 233
Az írott nyelvváltozat 234
Irodalom 237
A névszók 239
A névszótövek (Írta Sárosi Zsófia) 239
A névszótövek alakulása a kései ómagyar kor folyamán 239
Az egyalakú tövek 239
A rövid magánhangzóra végződő tövek 240
A hosszú magánhangzóra végződő tövek 240
A többalakú tövek 240
A tővégi időtartamot váltakoztató tövek 240
A tővéghangzós és tővéghangzó nélküli változatot is mutató tövek 243
Az alapalakjukban mássalhangzóra végződő szavak tövei 243
A valódi teljes tövek 243
Átmeneti tőváltozatok 246
A valódi csonka tövek 249
A teljes és a csonka tő váltakozása toldalékok előtt 249
A tővéghangzó meglétével összefüggő tőbelseji jelenségek 252
A tővéghangzó hiányával összefüggő tőbelseji jelenségek 253
Az alapalakjukban magánhangzóra végződő szavak tövei 257
A h elemet tartalmazó tövek 257
A v elemet tartalmazó tövek 258
A j elemet tartalmazó tövek 262
Az ajtó : ajtaja, mező : mezeje típus 263
Az ó-t á-val, az ő-t e-vel váltakoztató tövek (bíró : bírák) 265
A csonka tő : teljes tő váltakozása a kései ómagyar kori névszótövekben 265
A névszótövek a kései ómagyar kor végén 266
Irodalom 267
A névszóképzés (Írta Szegfű Mária) 268
Keletkezéstörténeti és alaki kérdések 268
Új elemek a névszóképzők rendszerében 268
Közszavak képzésében részt vevő új elemek 269
A kései ómagyar korban keletkezett deverbális névszóképzők 269
A kései ómagyar korban keletkezett denominális névszóképzők 271
Személynevek képzésében részt vevő új elemek 276
A képzők hangalakja és morfológiai felépítése 279
A hangtörténeti változások hatása a képzők alakjára 279
A kései ómagyar korban produktív névszóképzők alaki típusai 281
A névszóképzők illeszkedésének állapota 282
A képzők kapcsolódásának alaki vonatkozásai 284
A névszóképzés funkcionális kérdései 286
A deverbális névszóképzés funkcionális rendszere 290
A cselekvésnevek (nomen actionis) képzése 291
A cselekvés eredményének (nomen acti) kifejezése 294
A cselekvés tárgyának (nomen obiecti) kifejezése 296
A cselekvő, illetve jellemző tulajdonságának (nomen agentis) kifejezése 297
A cselekvés eszközének (nomen instrumenti) kifejezése 298
A cselekvés helyének (nomen loci) kifejezése 299
A cselekvés elmaradásának (nomen caritivi) kifejezése 299
A denominális névszóképzés funkcionális rendszere 299
Közszavak képzése 302
A kicsinyítés kifejezése 303
A nagyítás, fokozás, nyomatékosítás kifejezése 306
A valamihez tartozás kifejezése 307
Az ellátottság kifejezése 308
A hiány kifejezése 309
A hasonlóság kifejezése 309
Az elvontság kifejezése 310
A mérték kifejezése 310
A gyűjtőnevek képzése 311
A foglalkozásnevek képzése 312
A sor- és törtszámnév kifejezése 313
A képzőszerű utótagok funkciója 313
Tulajdonnevek képzése 314
Személynévképzés 315
Helynévképzés 317
Irodalom 320
A névszójelezés (Írta Korompay Klára) 321
Az általános többesjel 321
Alaki kérdések 321
Funkcionális kérdések 322
A birtokos személyjelezés 324
A rendszer általános jellemzése 324
Alaki kérdések 327
A birtoktöbbesítő jel 327
Az egyes számú birtokra utaló paradigma 329
A többes számú birtokra utaló paradigma 337
A szokásostól eltérő morfémakombinációk 337
Funkcionális kérdések 339
A többes számú birtok használatának általános kérdései 339
Az -i morféma grammatikai homonímiája 341
A többes számú birtok ráértéses kifejezése 342
A főnévi birtokos jelzős szerkezet számjelölési problémái 346
A névmási birtokos jelző szerepe 348
Egyéb névszójelek 349
A birtokjel 349
Alaki kérdések 349
Funkcionális kérdések 349
A középfokjel 350
A felsőfok kifejezőeszközei 352
A kiemelő jel 353
Irodalom 354
A névszóragozás (Írta Korompay Klára) 355
A ragrendszer felépítése és belső összefüggései 355
Mennyiségi mutatók 358
Keletkezéstörténeti kérdések 361
Alaki kérdések 367
Morfofonológiai kérdések 367
Rövidülés 367
Kötött magánhangzó-váltakozások: az illeszkedés 370
Szabad magánhangzó-váltakozások 372
Funkcionális hátterű alaki kettősség: az előhangzóval kapcsolatos ingadozások 377
A hiátussal összefüggő ragváltozatok 378
A ragok hangtani felépítése a korszak végén 381
A ragok kapcsolódása más toldalékokhoz 382
A raghasználat szófajt kötöttségéi 386
Funkcionális kérdések 386
Az egyes ragok főbb funkciói 386
Az irányhármasság érvényesülése a helyhatározóragok körében 397
A poliszémia kérdésköre 400
A névszóragok szinonimikája 401
Latin hatás a raghasználat hátterében 408
Irodalom 410
Egyéb szófajok 411
Az igenevek (írta A. Jászó Anna) 411
A főnévi igenév 411
Alaki kérdések 411
Az igenév képzője 411
Az igenév személyjelezése 413
Funkcionális kérdések 414
A melléknévi igenevek 422
Az -ó/-ő képzős melléknévi igenév 422
Alaki kérdések 423
Az igenév képzője 423
Az igenév toldalékolása 424
Funkcionális kérdések 424
A -t ~ -tt képzős melléknévi igenév 429
Alaki kérdések: Az igenév képzője 429
Funkcionális kérdések 431
Az isten adta gyermek típusú szerkezet igeneve 435
A holta, laktában, nőttön (nő) és a jövet típusú igenév 435
Az -andó/-endő képzős melléknévi igenév 437
Alaki kérdések 437
Funkcionális kérdések 437
A határozói igenevek 439
A -va/-ve, -val/-vel, -ván/-vén képzős igenevek 439
Alaki kérdések 439
Az igenév képzői 439
A -va/-ve képzős igenév személyjelezése 442
Funkcionális kérdések 443
Az -atta/-ette képzős határozói igenév 451
Alaki kérdések 452
Az igenév képzője 452
Az igenév személyjelezése 452
Funkcionális kérdések 452
Irodalom 454
A névmások (Írta G. Varga Györgyi) 455
Csak főnévi értékű névmások 455
A szorosabb és tágabb értelemben vett személyes névmások közös vonásai 455
A szorosabb értelemben vett személyes névmások 456
A nominativusi eset 456
A birtokos jelzői szerepű személyes névmások 460
A személyes névmás accusativusi esete 464
A személyes névmás határozás esete: a határozószói személyes névmás 467
Az -n toldalékos névmás 475
A tágabb értelemben vett személyes névmások 479
A birtokos névmás 479
A visszaható névmás 482
A kölcsönös névmás 486
Főnévi, melléknévi és számnévi névmások (hármas szófajú névmási osztályok) 488
Mutató névmások 488
A főnévi mutató névmások 488
Az e, a, ez, az főnévi mutató névmás 489
Az ezen, azon névmás 503
Az emez (~ imez), amaz névmás 504
A melléknévi mutató névmások 505
Az ily, oly névmás 505
Az ilyen, olyan névmás 507
Az ilyetén, olyatán névmás 508
Az im- ( > em-) előtagú melléknévi névmás 509
A -féle utótagú névmások 509
A -béli képzővel alkotott névmások 509
A -nemű utótagú melléknévi mutató névmások 510
A melléknévi mutató névmások egynéhány közös jellemzője 510
A számnévi mutató névmások 511
Az ennyi, annyi névmás 511
Az ugyan- és meg- előtagú számnévi mutató névmások 515
A kérdő névmások 515
A főnévi kérdő névmások 515
A főnévi-melléknévi és tisztán melléknévi kérdő névmások 519
A számnévi kérdő névmások 521
A vonatkozó névmások 524
Általános kérdések 524
Az a, az, e, ez előtagú összetett névmások kialakulásának feltételei 525
A főnévi vonatkozó névmások 529
A melléknévi vonatkozó névmások 540
A számnévi vonatkozó névmások 541
A határozatlan névmások 543
Rendszertani kérdések 543
A főnévi és főnévi-melléknévi határozatlan névmások 545
A melléknévi határozatlan névmások 555
A számnévi határozatlan névmások 555
Az általános névmások 557
Rendszertani kérdések 557
A főnévi általános névmások 559
A melléknévi általános névmások 567
A számnévi általános névmások 568
Irodalom 569
A határozószók (Írta D. Mátai Mária) 570
A határozószók morfematikai kérdései 570
Az egyszerű határozószók 570
A névszói (és igenévi) alapszavú határozószók 570
A többirányú határozószók 570
Az egyirányú határozószók 582
A névszói alapszavú határozószók morfémaszerkezete 597
A morfematikai változatok 600
A névmási alapszavú határozószók 600
A helyettesítő és a nem helyettesítő funkció 601
A többirányú határozószók 602
Az egyirányú határozószók 607
A névmási alapszavú határozószók morfémaszerkezete 613
A morfematikai változatok 615
Az összetett határozószók és előzményeik 615
A morfológiai-szintaktikai szerkezet 617
A tipikusan névmási előtagos határozószók 617
A szintagmatikus kapcsolatból keletkezett határozószók 620
A szintagmán kívüli kapcsolatból keletkezett határozószók 627
A morfematikus jellegű kapcsolatból keletkezett határozószók (A névutós összetett szók) 632
A ragszilárdulással keletkezett határozószók 632
A szerkezeti típusok számszerű adatai 633
A morfematikai változatok 634
A morfémaszerkezet összefoglaló jellemzése 636
Az elő- és utótagok szófaji jellemzői 638
A helyettesítő és a nem helyettesítő funkció 638
A többirányúság kérdései 638
A határozószók összesítő statisztikája 639
A határozószók toldalékolása 640
A ragozhatóság 640
A fokozás 643
A képzőfelvevő képesség 646
A határozószók funkcionális kérdései 647
Jelentésbeli csoportok 647
A helyhatározószók 648
Az időhatározószók 649
Az egyéb elvontabb jelentésű határozószók 650
Funkcionális változások 652
A határozószók szinonimitása 654
A szófajváltás 659
A szintaktikai kapcsolódás 659
Irodalom 660
Az igekötők (Írta D. Mátai Mária) 662
Alaki és keletkezéstörténeti kérdések 662
Igekötőink legkorábbi rétege 662
Az újabb igekötők és igekötő-előzmények 663
Funkcionális kérdések 671
Általános megjegyzések 671
Az igekötők fő funkciói és funkcióváltozásai 672
A jelentésmódosító szerep 672
A szintaktikai szerep 687
Az igekötő-használat és az igeidők 689
Az igekötők kapcsolódásának lehetőségei 690
Az igekötő nélküliség kérdése 692
Az igekötő többszófajúsága 694
Irodalom 695
A névutók (Írta Zsilinszky Éva) 696
A névutós szerkezetek alaki kérdései 696
A névutók típusai 697
Korábbról örökölt névutók 697
Ragszilárdulással keletkezett névutók 697
Határozói igenévből szófajváltással keletkezett névutók 700
Szóhatár-eltolódással keletkezett névutó 700
A névutóvá válás folyamatába belépő elemek 701
A névutói kategóriából kilépő, a raggá válás útján lévő elemek 702
A névutók szinkron morfematikai változatai 703
A névutók szinkron összefüggései más szófaji kategóriákkal 704
A névutós szerkezet alapszavának kérdései 705
A névutós szerkezet funkcionális kérdései 709
Irodalom 715
A névelők (Írta I. Gallasy Magdolna) 716
A határozott névelő 716
Keletkezés és alak 716
Szófaji hasadás 716
Az elkülönülés alaki vonatkozásai 717
A névelőssé váló szerkezet 721
Keletkezés és funkció 724
Az ismertség jelzése: a nem szövegtől függő határozottság 725
Prezentálás 725
Deiktikus funkció 727
Az ismertség jelzése: a szövegbeli határozottság 728
Anaforikus funkció 728
Kataforikus funkció 729
Funkciók érintkezése 729
Folyamatos módosulás a prezentálás felé 729
Funkciók kereszteződése 731
A határozottság kategóriájával való összefüggés 731
A névelőzés terjedése 738
A palatális változat 741
Alaki jellemzés 742
Funkcionális jellemzés 743
Deixis 743
Anafora 746
Összefoglaló anafora 748
A szövegtéma kiemelése 749
Katafora; prezentálás 751
Szófaji jellemzés és megoszlásbeli vonatkozások 752
A határozatlan névelő 756
Keletkezéstörténeti kérdések 757
Az előzmény-szófajoktól eltérő sajátságok 757
A kialakulást jellemző és elősegítő tényezők 758
Funkcionális kérdések 762
A határozatlanság jelzése 762
Más lexikai elemek névelőszerű funkcióban 763
Névelő nélküliség 765
A határozatlan névelővel alkotott szerkezetek 766
A használat terjedése 769
Irodalom 771
A kötőszók (írta Juhász Dezső) 772
Szófaji, keletkezéstörténeti kérdések 772
Alaki kérdések 778
A kötőszók alaki rendszere 778
Az egyszerű kötőszók 778
Általános kötőszók 778
Vonatkozó kötőszók 784
Az összetett kötőszók és állandósult szókapcsolatok 786
A mondatból keletkezett kötőszók 786
Az egyéb szószerkezetekből keletkezett kötőszók 788
A szintagmatikus viszonyban nem levő szavak összetételei, állandósult kapcsolatai 789
A kötőszói szerkezetek 794
A kötőszók alaki változása 796
Funkcionális kérdések 796
Funkcióváltás és funkciómegoszlás a szófajon belül 796
Az és, is-sel kapcsolatos kérdések 796
A vonatkozó kötőszók néhány kérdése 798
Az ezért - azért viszonya 800
A mert kérdései 801
A latin minta és az irodalmi nyelv hatása a kötőszórendszer alakulására 801
A kötőszók főbb funkcionális csoportjai 803
A kötőszók előfordulása a kései ómagyar kor szövegemlékeiben 805
Irodalom 814
A módosítószók (Írta Juhász Dezső) 815
Szófaji, keletkezéstörténeti kérdések 815
Szófaji kettősséget nem mutató módosítószók 815
Kettős (többszörös) szófajúságot mutató módosítószók 816
Korábbi szófajváltások eredményei 816
Korszakunkban is zajló szófaj váltások 817
Sajátos szófaji összefüggések 822
Alaki kérdések 823
Az egyszerű módosítószók 823
Morfológiailag tagolatlanok 823
A morfológiai átértékelődés alaki jegyeit mutatók 825
Morfológiailag tagoltak 827
Az összetett módosítószók, összetettszó-előzmények és állandósult szókapcsolatok 829
Kéttagúak 830
Háromtagúak 832
Funkcionális kérdések 833
A módosítószók főbb funkcionális csoportjai 833
A funkcióváltás és funkciómegoszlás néhány kérdése 835
A módosítószók szöveggyakorisága 836
A kódexek törzsanyagának mutatói 836
A világi emlékek törzsanyagának mutatói 838
Irodalom 838
Az indulatszók (Írta I. Gallasy Magdolna) 839
Az indulatszók állománya és adatolhatósága 839
Adatok és számarányok 839
Közvetett adatok 841
Alaki kérdések 844
Morfológiailag motiválatlan indulatszók 844
Morfológiailag motivált indulatszók 846
Ismétléses alakulásmód 846
Egyéb morfológiai motiváltság 847
Az indulatszók a szöveg szerkezetében 849
Funkcionális kérdések 851
Általános és specializálódott szerepek 851
Funkció és nyelvhasználati rétegek; műfajok 851
Irodalom 852
Összetett szavak és szoros szókapcsolatok (Írta Lőrinczi Réka) 853
Közszavak és közszói szoros szókapcsolatok 853
Két lexémából álló összetett szavak és szoros szókapcsolatok 853
Mellérendelő viszonyt tartalmazó összetett szavak és szoros szókapcsolatok 853
Kettőztetések 854
Halmozások 856
Alárendelő viszonyt tartalmazó összetett szavak és szoros szókapcsolatok 860
Igenévi és deverbális névszói alaptagúak 860
Névszói alaptagúak 867
Hozzárendelő viszonyt tartalmazó összetett szavak és szoros szókapcsolatok 860
Szintagmatikus viszonyt nem tartalmazó összetett szavak 879
Rész- és tükörfordítással keletkezett összetett szavak 880
Népetimológiás összetett szavak 881
Elhomályosult összetett szavak 882
Több lexémából álló összetett szavak és szoros szókapcsolatok 883
Összetett számnevek 885
Tulajdonnevek 888
Személynevek 888
Földrajzi nevek 891
Két lexémából álló nevek 891
Mellérendelő viszonyt tartalmazók 891
Alárendelő viszonyt tartalmazók 891
Szintagmatikus viszonyt nem tartalmazók 901
Rész- és tükörfordítással, párhuzamos névadással keletkezettek 901
Elhomályosult összetett nevek 903
Több lexémából álló nevek 903
Mellérendelő viszonyt tartalmazók 903
Alárendelő viszonyt tartalmazók 903
Egyéb tulajdonnevek 908
A hitélet tulajdonnevei 908
Csillagászati nevek 909
Irodalom 910
A két- és többszófajúság; a szófajváltás (Írta A. Molnár Ferenc) 911
Az ige-névszók 911
Igei kettős szófajúság; igésülés más szófajokkal kapcsolatban 915
Főnévi-melléknévi kettős szófajúság 915
Állomány és rendszer a kései ómagyar kor kezdetén 915
Változások a kései ómagyar korban 916
Teljes kettős szófajúság 916
Analogikus kettős szófajúság 916
Főnevesüléssel keletkezett kettős szófajúság 918
Melléknevesüléssel keletkezett kettős szófajúság 918
Részleges kettős szófajúság 919
Számnévi-főnévi és számnévi-melléknévi kettős szófajúság 919
Melléknévi igenévi-főnévi kettős szófajúság 921
Az alkalmi főnevesülés és a melléknévi igenévi-főnévi kettős szófajúság viszonya 924
Melléknévi igenévi-melléknévi kettős szófajúság 924
Határozószói-főnévi kettős szófajúság 925
Határozószói-melléknévi kettős szófajúság 926
Főnévi kettős szófajúság; főnevesülés más szófajokkal kapcsolatban 927
Irodalom 928

Témakörök