Bevezetés | |
A magyar nyelv | 5 |
A nyelvek élete | 6 |
A magyar nyelv története | 12 |
A finnugor rokonság | 12 |
A magyar nyelv korszakai | 16 |
Az ősmagyar kor | 17 |
A honfoglalás kora | 19 |
A magyar nyelv írásba foglalása | 21 |
A magyar nyelv Kódexek korában | 23 |
Idegen nyelvek hatása | 26 |
Az irodalmi nyelv kialakulása | 27 |
A nyelvújítás és hatása | 31 |
A költői és prózai nyelv fejlődése | 34 |
Az új ortológia | 37 |
A magyar nyelv jelene | 39 |
Irodalmi nyelv | 39 |
Csoport nyelvek | 42 |
Népnyelv, nyelvjárások | 45 |
Nyelvhelyesség | 47 |
A nyelvtan és részei | 50 |
A beszéd külső alakja, hangtan és helyesírás | |
A beszélő szervek | 53 |
A beszédhangok osztályozása | 55 |
A magánhangzók képzése és osztályozása | 56 |
A mássalhangzók képzése és osztályozása | 60 |
Az összefüggő beszéd elemzése | 66 |
Magánhangzó-illeszkedés | 67 |
A mássalhangzók hasonulása | 72 |
A beszéd tagoltsága | 74 |
Hanglejtés, hanghordozás | 78 |
Helyes magyar beszéd | 82 |
Vétségek a helyes kiejtés ellen | 83 |
Az összefüggő beszéd szervi hibái | 90 |
A hanglejtés hibái | 91 |
Helyesírás | 93 |
A magyar helyesírás története | 95 |
Mai helyesírásunk | 101 |
A beszéd anyaga. Szótan | |
A szó fontossága | 106 |
A szavak fajai. Beszédrészek | 109 |
A magyar nyelv szavainak rétegeződése | 111 |
Az ősi szóanyag | 112 |
Idegen elemek | 113 |
Új szavak | 122 |
Kihalt szavak | 123 |
A közös szóanyag | 127 |
Tájszavak | 127 |
Műszavak, mesterségszók, csoportnyelvek szavai | 131 |
Az egységes beszédrészek | 131 |
Az ige | 131 |
A főnév | 134 |
A melléknév | 140 |
A határozószó | 143 |
A névmás | 145 |
A személynévmások | 146 |
A birtokos névmások | 151 |
A mutató névmások | 153 |
A kérdő, vonatkozó és határozatlan névmások | 157 |
A számnév | 161 |
Az igenév | 163 |
A névelő | 164 |
A névutó | 167 |
A kötőszó | 168 |
Az indulatszó | 169 |
Beszédrészek használata egymás helyett | 169 |
A szókincs gyarapodása | 170 |
Szóképzés | 172 |
Igeképzés | 178 |
Igeképzés igéből | 180 |
Igeképzés névszóból | 188 |
Névszóképzés | 192 |
Névszóképzés névszóból | 195 |
Névszóképzés igéből | 202 |
Melléknévképzők | 205 |
Az igenevek képzése és használata | 206 |
A szavak összetétele | 211 |
Összetett igék | 214 |
Összetett főnevek | 215 |
Összetett melléknevek | 218 |
Összetett igenevek | 219 |
Összetett határozószók | 221 |
A nyelvújítás szóalkotásai | 222 |
Szólások, állandó kifejezések | 233 |
A szavak alakjának és jelentésének változása | 239 |
Csoportnyelvek szavai, divatszók | 266 |
Rokonjelentésű szavak | 269 |
A szavak használatának betegségei | 273 |
Szavak és szólások helytelen használata | 281 |
Az összefüggő beszéd. Mondattan | |
A mondat és részei | 299 |
A mondat fajai | 306 |
A szó a mondatban | 312 |
Az ige a mondatban. Igeragozás | 313 |
Alanyi ragozás | 316 |
Az ikes igék ragozása | 317 |
Tárgyas ragozás | 320 |
Az igeidők képzése és használata | 323 |
Az igemódok képzése és használata | 328 |
A szenvedő igék ragozása és használata | 338 |
Különös ragozású igék | 340 |
A névszó a mondatban | 343 |
A névszó többesszáma | 344 |
A birtokos személyragozás | 346 |
Névragok | 352 |
Névutók | 361 |
Ragok és névutók használata a nyelvhelyesség szempontjából | 366 |
Az egyszerű mondat és részei | 370 |
Az állítmány | 372 |
Az alany | 373 |
Az alany és állítmány egyezése | 375 |
A tárgy | 376 |
A határozók | 378 |
A jelző | 394 |
A szavak rendje a mondatban | 398 |
Az állítmány és az alany helye | 402 |
A tárgy és a határozószók helye | 403 |
Az is kötőszó helye | 412 |
A kérdő mondat szórendje | 413 |
Az összetett mondat | 415 |
Mellérendelő kapcsolatban levő mondatok. Mondatsor | 417 |
Alárendelő kapcsolatban levő mondatok. Mondatszerkezet | 423 |
Alanyi mellékmondat | 426 |
Állítmányi mellékmondat | 426 |
Tárgyi mellékmondat | 427 |
Határozói mellékmondatok | 429 |
Jelzői mellékmondat helyett | 437 |
A vonatkozó névmások helytelen használata | 438 |
Összetett mondatok kötőszó nélkül | 442 |
Többszörösen összetett mondatok | 443 |
Latin nyelvtani műszavak jegyzéke | 446 |
Szó- és tárgymutató | 447 |