Általános ismeretek a nyelvről és a nyelvtudományról / A. Jászó Anna | 9 |
A beszéd és a nyelv | 9 |
A nyelv mibenléte | 11 |
A nyelv a közlésfolyamatban | 17 |
A nyelvek sokfélesége | 20 |
A nyelvek típus szerinti osztályozása | 20 |
A nyelvek eredet szerinti osztályozása | 23 |
A nyelv változékonysága és állandósága | 39 |
A nyelv belső sokrétűsége és egységessége | 44 |
A nyelvtudomány | 46 |
A nyelvtudomány problematikája, területei és módszerei | 46 |
A nyelvtudomány rövid története / Albertné Herbszt Mária | 51 |
Saussure munkássága | 56 |
Nyelvészeti strukturalizmus | 60 |
Generatív grammatika | 68 |
Irodalom | 72 |
Hangtan / A. Jászó Anna | 75 |
A hangtan tárgya és felosztása | 75 |
A beszédhangok létrehozása: beszédprodukció | 83 |
A beszédhangok képzése: a beszélőszervek működése | 84 |
A beszédhang mint fizikai-akusztikai jelenség | 90 |
A beszédhangok észlelése: beszédpercepció | 94 |
A beszédhangok csoportosítása | 100 |
A magánhangzók | 101 |
A mássalhangzók | 104 |
A beszédhangok funkciója: fonológia | 113 |
A beszédhangok kapcsolódása | 119 |
A magánhangzók egymásra hatása a beszédben | 120 |
A mássalhangzók egymásra hatása a beszédben | 122 |
A mássalhangzók és a magánhangzók egymásra hatása a beszédben | 131 |
A szótag | 132 |
A szupraszegmentális tényezők | 136 |
Az artikulációs bázis - a kiejtési norma | 142 |
A beszédhibák | 143 |
A kiejtési hibák | 149 |
A beszédhangok expresszivitása | 152 |
Irodalom | 156 |
Szótan / Bokor József | 159 |
Szókészlettan | 160 |
A szókészlettan és a szótárírás | 160 |
A szókészlet és a szókincs | 162 |
A szó- és kifejezéskészlet egységei | 165 |
A szókészlet nagysága és az egyén szókincse | 171 |
A szókészlet tagolódása, rétegződése, mozgása | 173 |
Irodalom | 185 |
Szófajtan | 187 |
A szófaj fogalma és jellemzése | 187 |
A szófajtani rendszerezés és a szófajok rendszere | 192 |
A nem tiszta szófajúság és a szófajváltás | 195 |
A mai magyar nyelv szófajai, fajtáik, jellemzésük, használatuk | 200 |
Az ige | 200 |
A névszók | 205 |
Az igenév | 216 |
A határozószó | 221 |
A viszonyszók | 224 |
A mondatszók | 231 |
Irodalom | 233 |
Szóalaktan | 234 |
A szóalaktan mivolta, tárgya, helye a nyelvtanban | 234 |
A szóelem fogalma és jellemzése, fajtái és csoportjai | 236 |
A szóelemek alaki viselkedése | 239 |
A szóelemek egymáshoz kapcsolódása és határkérdései | 241 |
A nyelvtani tő fogalma, fajtái, típusai | 246 |
Az igetövek tőtipusrendszere | 247 |
A névszótövek tőtupusrendszere | 249 |
A tövek használatának néhány egyéb kérdése | 250 |
A jelezés és a ragozás | 252 |
Az igeragozás | 252 |
A névszóragozás | 259 |
A főnévi igenév személyragozása | 268 |
Az ige- igenévi személyragozás | 269 |
A határozószói személyragozás | 270 |
Irodalom | 270 |
A szóalkotás módjai / Cs. Nagy Lajos | 272 |
A szóösszetétel | 272 |
A szóképzés | 280 |
Rikább szóalkotási módok | 295 |
Irodalom | 298 |
Mondattan | 301 |
A mondattan és a mondat általános kérdései / Cs. Nagy Lajos | 301 |
A mondat meghatározása | 302 |
A mondatok osztályozása | 304 |
Irodalom | 323 |
Az egyszerű mondat / Kálmánné Bors Irén | 324 |
A szószerkezetek | 324 |
Az egyszerű mondat részei | 333 |
A mondatrész és a szófaj | 378 |
Elemzési modell | 382 |
Irodalom | 386 |
Az összetett mondatok / Király Lajos | 388 |
Az összetett mondat fogalma és fajai | 388 |
A mellérendelt mondatok | 388 |
Az alárendelt mondatok | 393 |
A többszörösen összetett mondat | 411 |
A körmondat | 413 |
Irodalom | 417 |
Jelentéstan / Hangay Zoltán | 419 |
Bevezetés: a jelentéstan múltja és jelene | 419 |
A nyelvi jel és a jelentés | 420 |
A jelentésfajták | 425 |
A szójelentés elemei | 433 |
A szavak az értelmező szótárban: poliszémia és homonímia | 434 |
A többjelentésű szavak | 434 |
Az azonos alakú szavak (homonimák) | 438 |
A rokon értelmű szavak | 440 |
A jelenésmező | 445 |
A jelentés ellentétessége | 449 |
A jelentésváltozás | 451 |
Kitekintés | 455 |
Irodalom | 456 |
Szövegtan / Hangay Zoltán | 459 |
A szövegtan problémái | 459 |
A szöveg fogalma | 461 |
A szövegfajták | 462 |
A szöveg szerkezete, címe és kohéziója | 467 |
A nyelvtani kategóriák szövegbeli szerepei | 476 |
A szöveg jelentésének kérdései | 482 |
A szövegpragmatika | 490 |
A szövegalkotásról és -befogadásról | 491 |
Irodalom | 493 |
Névtani ismeretek / Király Lajos | 495 |
A tulajdonnevekről általában | 495 |
A személynevek | 497 |
A magyar személynévadás története | 497 |
A vezetéknevek története | 498 |
A keresztnevek történeti vizsgálata | 501 |
A mai névdivat | 502 |
A nők elnevezése | 505 |
A becenevek | 506 |
A földrajzi nevek | 508 |
Az állatnevek | 513 |
Az intézménynevek | 515 |
Az áru- és márkanevek | 516 |
Különleges tulajdonnevek | 518 |
Irodalom | 519 |
A mai magyar nyelvjárások / Király Lajos | 521 |
A nyelvjárások általános kérdései | 521 |
A köznyelv és a nyelvjárások viszonya | 521 |
A nyelvjárások szerepe a nyelv életében | 523 |
A nyelvjárási jelenségek keletkezése és terjedése | 525 |
A nyelvjárási jelenségek határai | 527 |
A nyelvjárási egységek | 529 |
A magyar nyelvjárási jelenségek áttekintése | 532 |
Hangtani jelenségek | 532 |
Alaktani jelenségek | 536 |
Mondattani jelenségek | 538 |
A nyelvjárási szókészlet sajátosságai | 539 |
A magyar nyelvjárások osztályozása | 543 |
A nyelvjárások tanulmányozása | 552 |
Irodalom | 558 |
Gyermeknyelv / Albertné Herbszt Mária | 559 |
Bevezetés | 559 |
Hangtani jelenségek a gyermeknyelvben | 561 |
A gyemreknyelv néhány szótani-alaktani sajátossága | 564 |
Egyéb szóalkotási és szóhasználati módok | 568 |
A gyermek mondat- és szövegalkotásának néhány jellemzője | 570 |
Irodalom | 574 |
A nyelvtudomány interdiszciplináris kapcsolatai / Albertné Herbszt Mária | 575 |
Szemiotika | 575 |
Kommunikációelmélet | 579 |
Pszicholingvisztika | 582 |
Szociolingvisztika | 586 |
Etnolingvisztika | 591 |
Matematikai nyelvészet | 593 |
Irodalom | 594 |
Rövidítések jegyzéke | 596 |
Név- és tárgymutató | 597 |
Tartalom | 616 |