A magyar nyelv életrajza

Szerző

Bárczi Géza

Szerkesztő

Vészits Ferencné

Lektor

Pais Dezső

Budapest

'Bárczi Géza: A magyar nyelv életrajza ' összes példány

Kiadó:	Gondolat Könyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1963
Kötés típusa:	Vászon
Oldalszám:	462 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	20 cm x 15 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Fekete-fehér fotókat tartalmaz.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Tartalom

Előszó	5
Az előzmények	11
A magyar nyelv finnugorsága. A nyelvrokonság mibenléte	11
A nyelvrokonság kritériumai. A szabályos hangmegfelelések	13
A szókincs. A nyelvtani szerkesztés eszközei	15
A segédtudományok	16
Az alaktani egyezések. Összetételek	17
A szókészlet	18
Az őshaza	23
A magyarság helyzete az őshazában	25
A finnugorság ősműveltsége	26
Az ősmagyar kor	33
A magyarság kiválása az ugorságból	33
Az Urál vidéki őshaza	35
A magyar nyelv átalakulása a kulturális fejlődéssel kapcsolatban	37
Módszertani kérdések	38
A szókincs változásai	39
A belső keletkezésű szavak	41
A jövevényszavak. A török jövevényszavak első rétege	42
Korai iráni jövevényszavak	43
Korai ismeretlen eredetű szavaink	43
A vándorlások korának török jövevényszavai	44
Alán jövevényszavak	48
Orosz jövevényszavak	48
A jövevényszavak kulturális tanulságai	49
A hangrendszer változásai. A mássalhangzórendszer	49
A magánhangzó-rendszer	51
A magánhangzók az ősmagyar kor végén	53
A magánhangzó-harmónia. A hangsúly	53
A nyelv szerkezetének alakulása	54
A birtokos személyragozás	55
Az igei személyragozás	57
Az alanyi meg a tárgyas ragozás szétválása	58
Igenevek igésülése	61
A tárgyrag kialakulása	61
A többesjel	63
A határozórag- és névutó-rendszer	63
Az igekötők	65
Ősi elemek eltűnése	66
A nyelvtani fejlődés összefoglalása	67
A nyelvtani fejlődés főbb irányvonalai	67
A mondatrészek szoros kapcsolására való törekvés	68
A nyelv általános jellemzése az ősmagyar kor végén	71
A honfoglalástól a mohácsi vészig	73
A magyarság letelepülése. A középkori magyarság	73
A magyarság érintkezése idegen népekkel	76
Az írásbeliség terjedése	80
A helyesírás története	95
A szókincs bővülése. Régi szavak új fogalmakra	101
A szóalkotás	106
A kifejező szavak	112
A jövevényszavak	113
A szláv jövevényszavak	115
A latin jövevényszavak	115
A német jövevényszavak	122
Az olasz jövevényszavak	125
A francia jövevényszavak	125
A bizánci jövevényszavak	125
A kun-besenyő jövevényszavak	126
Nemzetközi vándorszavak	126
A szópusztulás	127
A hangváltozások	127
A labializáció	130
A nyúlás. A rövidülés. Hangzókiesés	132
A kettőshangzók	133
A magánhangzó-harmónia	134
A mássalhangzó-rendszer	136
A zs, a w, a ty	137
A ch, gh, chj	138
A cs. A jésülés	139
A mássalhangzó-torlódások	140
A hangváltozások összefoglalása	141
Az alaktani változások. A szótövek	144
Névutókból ragok. Önálló szókból névutók, ragok. A tárgyrag	146
A birtokos személyragok	149
A névelők kialakulása	150
Az igeragozás. Személyragok. Alanyi és tárgyas ragozás	151
Az ikes igeragozás	154
A szenvedő igeragozás	157
Az igekötők	157
Az igeidők	161
A birtokviszony	166
Az igemódok használata	158
Az igenevek	174
Az összetett mondatok	170
A változások értéke és iránya	177
A nyelvjárások	181
A nyelv rétegei. Az irodalmi nyelv	185
A nyelvi egységesülés kezdeményei	188
A szájhagyományban élő irodalom nyelve	190
Nyelvünk a mohácsi vész idején	191
A mohácsi vésztől a felvilágosodás koráig	192
A művelődés helyzete Mátyás halála és a mohácsi vész között	192
A magyarság sorsa és a magyar művelődés (1526-1772)	193
Az irodalmi nyelv kezdetei. Nyelv és helyesírás a XVI. században	204
Az írott nyelvi norma kérdése a XVII-XVIII. században	233
A nyelvjárások	246
A magánhangzó-változások	247
A mássalhangzó-változások	248
Nyelvjárási hangváltozások	249
A kifejező szavak	250
A szóképzés	253
Az összetétel	258
A magázás	259
Jelentésváltozások	260
Latin jövevényszavak	264
Szláv jövevényszavak	268
Német jövevényszavak	269
Olasz jövevényszavak	270
Francia jövevényszavak	271
Oszmántörök jövevényszavak	271
Nemzetközi vándorszavak	272
Szavak elavulása. Nyereség-veszteség mérleg	272
Igei személyragok	273
Az ikes igeragozás	274
Az igeidők	275
Az igekötők	280
Az igemódok	282
A tárgyas igeragozás használata	283
Az igenevek	285
A névutók	285
A kötőszók. A stílus	286
Összefoglalás	288
A felvilágosodás kora és a reformkor	290
A felvilágosodás kora	290
A nyelvújítás története. A magyar nyelv térhódítása	291
A reformkor	295
A nyelvújítás módszerei és eredményei	296
A reformkor stílustörekvései	312
A kifejező szavak	316
Német hatás	316
Latin jövevényszavak	318
Nemzetközi vándorszavak	320
Szláv jövevényszavak	320
A tolvajnyelv	321
A nyelvi egységesülés továbbfejlődése	322
A köznyelv	326
A helyesírás	327
Az igeragozás	329
A névragozás	333
A mondatszerkesztés	335
Összegezés	340
A szabadságharctól napjainkig	343
Magyarország és a magyarság helyzete (1849-1867)	343
A nyelvújítás újabb hulláma	349
Német jövevényszavak	350
Németes szerkezetek, fordulatok	351
Az ortológus ellenhatás	353
Különféle változások	357
A nyelvtudomány fejlődése	359
Nemzetközi vándorszavak	363
Francia, olasz szavak	364
Nyelvjárások	364
Csoportnyelvek	365
Betűszók, szórövidítések	366
A jassznyelv	367
A nyelvi egységesülés kérdése	368
Egyes igealakok használata	371
Névragozás	376
Helyesírás	377
A nyelvjárások	378
A magyar nyelv az ország határain kívül	380
Összegezés	380
Zárószó	382
Függelék
Irodalom	389
Mutató	403