A magyar nyelv Dél-Indiában

Fülszöveg

..Isten tudja, mikor ismétlődik meg, hogy valaki egy székely falu csöndjében dél indiai dravida-mongol-magyar etimologizálással foglalkozzék" - mondotta György Lajos, Bálint Gábor életének és munkásságának alapos ismerője. (Érdekes földrajzi véletlen, hogy Szentkatolnai Bálint Gábor Körösi Csorna Sándor szülőfalujától, Csomakőröstől 20 km-re. Szentkatolnán született, két évvel Körösi halála után, 1844-ben.) Bálint Gábor Erdély különböző gimnáziumaiban tanult s mire leérettségizett, már tizenkét nyelven beszélt, bele értve a hébert, törököt és perzsát. 1875-ben egyetemi magántanári diplomát szerzett mandzsu. mongol és tatár nyelvekből. Kiadta török alak- és mondattanát. Az Akadémia támogatta mongóliai útját is, ahonnét értékes kalmük, mongol, mandzsu gyűjtésekkel tért haza 1874-ben. Élt Damaszkuszban és Bagdadban, Libanonban és Spanyolországban, majd az athéni egyetemen lett az arab nyelv előadója. 1887-ben Bejrútból küldi el az Erdélyi Múzeum folyóiratnak „A tamul nyelv a turáni nyelvek sanskritja vagy van-e a magyarnak testvére?" című tanulmányát. Vesztére, mert ezért a tanulmányáért 1879-ben valósággal száműzik Magyarországról. Közel másfél évtizednek kell eltelnie, és a hazafias érzelmű erdélyi arisztokrácia összefogása kellett ahhoz, hogy hazatérhessen és katedrához jusson. Persze, nem Budapesten, hanem távol onnan, Kolozsváron. 1893-tól a kolozsvári egyetemen török, tatár, japán, mandzsu, majd kabard nyelveket adott elő. 1895-ben Zichy Jenő meghívta expedíciójára a Kaukázusba, ahol a magyarok nyomait keresték. Bálint Gábor felfedezte a kabard nyelvet: gyorsan megtanulta, majd az összegyűjtött anyagot öt év alatt feldolgozta, melynek eredményeként megjelentetett egy kabard-magyar nyelvtant és egy kabard-magyar-latin szótárt. Idős korában három dologra volt büszke: Szentkatolnai előnevére. a kolozsvári egyetem tiszteletbeli doktori címére, és azokra a tudományos munkáira, amelyeket előtte senki sem végzett el. írásai, tanulmányai több ezer oldalra terjednek, ezeket folyóiratokban és napilapokban közölte. E könyv a Magyarok VII. Világkongresszusa keretében sorra kerülő, A finnugrizmus áldozatainak rehabilitása című konferenciára jelent meg. a Magyarok Világszövetsége támogatásával. Vissza