A magyar növény fajtakisérletezés Centenáriuma 1992. I-II.

Előszó

Az 1990 év tavaszán meghirdetett nemzeti agrárpolitikai program nagy jelentőségű feladatokat határozott meg az agrárgazdaság jövőjét meghatározó stratégiai átalakítás, valamint az átmeneti időszakot jellemző rövid távú folyamatos működtetés összehangolása területén.
A program fő célja:
- A tulajdoni struktúra új szemléletű átalakítása, a magántulajdonon alapuló családi, illetve társas vállalkozások és szövetkezetek térhódításának elősegítése,
- agrárkereskedelmünknek fontos eleme a megváltozott közép- és keleteurópai, illetve hazai piaci viszonyokhoz való gyors mezőgazdasági alkalmazkodás képességének, rendjének és jogi szabályozásának kifejlesztése. Kulcsfontosságú feladat az Európai Gazdasági Közösséggel való társulás, illetve együttműködés feltételeinek megteremtése.
A megjelölt célok agrárgazdaságunk teljes körű átalakítását igénylik. E célok elérése érdekében jelentek meg az agrártermelés feltételrendszerét alapvetően átformáló egyes törvények, így a szövetkezetről szóló 1992. évi I-es, a szövetkezetekkel kapcsolatos átmeneti szabályokról szóló 1992 évi II-es, a kárpótlási törvény, valamint a gazdasági általános működőképességét elősegítő felszámolási és csődtörvény. A törvények alapján a következő év végéig a termőföldnek 80%-a, a mezőgazdaságban használt állóeszközöknek többsége magántulajdonba kerül.
Ezen túlmenően előkészítés alatt van több, a piaci feltételekhez való alkalmazkodást szolgáló jogszabály is. Ilyenek: az agrárpiaci rendtartásról, a mezőgazdasági érdekképviseletekről, a földjelzálog és földhitel intézetről, a hegyközségekről, az erdőről, az állategészségügyről és növényvédelemről és egyéb, a termelés szabályozásával összefüggő törvény.
Az agrártermelés és tulajdonviszonyok átalakulása szempontjából ugyancsak jelentős a benyújtás előtt álló föld-, valamint privatizációs törvény. Az átalakulásra ható kedvezőtlen körülményeket is figyelembe véve, az agrárágazat az elmúlt 2 esztendőben jó eredményeket ért el az alábbi főbb területeken:
- zavartalan volt a lakosság belföldi élelmiszer ellátása, bővült a termékválaszték, javult a minőség. A nemzetközi viszonyításban alacsony élelmiszer árszint jelentős mértékben járult hozzá az infláció 1991. évi ütemének fékezéséhez,
- agrárkülkereskedelmünkben a konvertibilis elszámolásban folytatott agrárexportunk 1991-ben rekord összegű, 2.7 Mrd USD értékű árbevételt és 2 Mrd körüli egyenleget ért el. Ez csaknem 40%-os árbevételt és másfélszeres egyenleg növekedést jelent. Vissza