A magyar népzene tára III/B.

Előszó

Jelen kötet a lakodalom járulékos zenei anyagát tartalmazza. Az idetartozó dalok főleg a lakodalmi múlatás, szórakozás céljait szolgálják. A III/A és III/B kötet zenei anyagát összehasonlítva, azt látjuk, hogy az előbbi a lakodalom főszereplőjéhez : a menyasszonyhoz s egyéb szereplőihez (vőlegény, örömszülők, násznagyok, vőfélyek, nyoszolyók stb.) kapcsolódik, míg az utóbbi: a szórakoztató anyag dalai a lakodalom többi résztvevői (gazdaasszonyok, hérészesek, násznép, lesők) köré csoportosulnak. Ezek a dalok lazább szálakkal fűződnek ugyan a lakodalomhoz, mégis feltétlenül hozzátartoznak, nélkülük a lakodalom zenéjéről nem nyernénk teljes képet. A szertartási és járulékos anyag egymást kiegészíti, egyik a másik nélkül hiányos volna.
Kötetünk anyaga három részre oszlik. Az első : a lakodalmi mulatódalok, ivónóták, »dussok«, a második : a lakodalmi játékok, a harmadik : a lakodalom táncai és a hozzájuk tartozó táncszók, kurjantások.
A mulató-dalokat főleg a vacsora körüli mulatozás közben éneklik. Ilyenkor sok mindenféle nóta kerül elő (vö. III/A köt. VII. és XII 1.), közülük a legtipikusabban lakodalmas szerepűeket közöljük.
Az ivónótákat, bordalokat, (I fej.), főleg a férfiak éneklik, és céljuk bizonyos tréfás keretben az ivásra való buzdítás. Közülük a Dunántúlon dussnak nevezett ivónóták előadása egyúttal pénzgyűjtéssel is jár a muzsikusok részére, bor beszerzésére. A lakodalmi bordalok közül a legismertebb típusokat közöljük, így összes ismert változatával azt az érdekes ABA szerkezetű daltípust, amely ábécé-nóta néven vagy ivódalként »Bor, bor, bor« kezdetű szöveggel közismert. Közlünk az anyagban műdal eredetűeket is, mint pl. az »Ez a pohár bujdosik«, »De mit töröm fejemet« kezdetűek érdekes népi változatait. A közölt, részben a néphez leszállott vagy idegen eredetű dalok mellett természetesen igen sok, főleg alkalmazott, ráhúzott szöveggel énekelt tősgyökeres népdal is előadásra kerül a lakodalmi mulatozás közben. Ezeket nem itt, hanem a későbbi kötetekben közöljük a maguk megfelelő zenei helyén, ott regisztrálva lakodalmas szerepüket.
A lakodalmi játékok (II. fej.) a menyasszonytánctól a kontyolásig terjedő időben a fáradt násznép felfrissítését, szórakoztatását szolgálják. Legtöbbször jóhangú, színészi készségű, vígkedvű férfiak, sokszor maguk a vőfélyek vállalkoznak az ilyen, jobbára vaskos humorú lakodalmi alakoskodások előadására. Újabban, főképpen a fonók megszűntével, népi játékaink és színjátszásunk hasonló alkotásai is a lakodalomba szorultak. Bő anyagukból csak a dallal egybekötöttek jönnek számításba. Mint a legtipikusabbakat itt közöljük : a ló-libera változatait, a tréfás halottbúcsúztató paródiákat, továbbá a koldus-éneket, csikósozást és a verbuváló-játékot.
Kötetünk harmadik része tartalmazza a lakodalmi táncok dallamait, valamint A táncok rendje fejezetben a hozzájuk tartozó táncleírásokat. Ezek közlése feltétlenül szükséges, éppúgy, mint a M.N.T.I. kötetében a gyermekjáték-dalokhoz fűződő cselekvények és mozgások leírása. Vissza