A magyar népzene
A magyarság néprajza negyedik kötetéből
Szerző
Budapest
Kiadó: | Királyi Magyar Egyetemi Nyomda |
Kiadás helye: | Budapest |
Kiadás éve: | |
Kötés típusa: |
Varrott papírkötés
|
Oldalszám: | 91
oldal
|
Sorozatcím: | |
Kötetszám: | |
Nyelv: | Magyar
|
Méret: |
25 cm x 19 cm
|
ISBN: | |
Megjegyzés:
|
Fekete-fehér és színes képmellékletekkel, kotta-részekkel. Első kiadás! Királyi Magyar Egyetemi Nyomda nyomása, Budapest.
|
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
Előszó
Ez a tanulmány a „Magyarság Néprajza" számára készült, s annak IV. kötetében jelent meg. Megszabott terjedelme miatt nem bocsátkozhatott annyira a részletekbe, amennyire talán kívánatos lett volna....
Tovább
Előszó
Ez a tanulmány a „Magyarság Néprajza" számára készült, s annak IV. kötetében jelent meg. Megszabott terjedelme miatt nem bocsátkozhatott annyira a részletekbe, amennyire talán kívánatos lett volna. Mai tudásunk rövid összefoglalása mellett igyekszik rámutatni arra, amit nem tudunk. Mindazáltal nem lesz fölösleges összefüggésben is áttekinteni a népzenekutatás legközelebbi feladatait.
A munka két részre osztható: falusi és könyvtári részre.
I. A falusi munka elsősorban gyűjtés. Bár lényegében új anyagra már alig számíthatunk: a meglevőnek alaposabb megismerésére, újabb és pontosabb megfigyelésére, a hiányos szövegek kiegészítésére állandóan szükség van.
Mivel még mindig közölnek dallamuktól megfosztott szövegeket, szükséges lesz hangsúlyoznunk, hogy dallam és szöveg egymástól el nem választható, osztatlan egység. A népdal műfaját éppen a szöveg és dallam szerves kapcsolata teszi. Egyik sem teljes mű magában. Puszta szövegek feljegyzése néprajzi szempontból értéktelen. Puszta dallamoké is; de ezt meg sem igen kísérelte senki.
Sokan azt hiszik, fonográf nélkül ma már nem érdemes gyűjteni. A fonográf, mint a nagyító üveg, megmutatja a dallam legapróbb, szabad füllel észre sem vehető részleteit. De nincs szükség minden egyes dallam nagyított képére. Jófülű, gyakorlott zenész, ha alaposan áttanulmányozta a fonográffal készült részletes lejegyzéseket, kifogástalan anyagot gyűjthet fonográf nélkül is. Különösen első, felderítő gyűjtésre nem is érdemes a fonográf költségeit kockáztatni. Ha pedig sikerül a sokkal tökéletesebb gramofont bevonni a népzenekutatásba, mint ezt már másutt (Romániában, Bulgáriában) nagy eredménnyel megkezdték, a falujáró kutató fő dolga a felvételre legalkalmasabb egyének kiválogatása lesz. Ez sem történhetik előzetes, alapos gyűjtőmunka nélkül. Leghelytelenebb eljárás, előre le nem jegyzett dallamokat felvenni a fonográfba. Ilyenek utólagos lejegyzése a hengerről nagy nehézséggel jár, szövegük gyakran érthetetlen.
De van bőven egyéb tennivaló, amihez nem kell fonográf. Ilyen a tempómegfigyelés. Egy-két fonográf-felvétel alapján valamely dallam hiteles tempóját megállapítani nem lehet. A felvétel tempója nem ritkán egészen más, mint az életé.
Vissza
Fülszöveg
KÉPMELLÉKLETEK JEGYZÉKE.
1-2. „Hosszi furugla" készítése bodzafából --------------17
3. Citerás 18
4. Hontmegyei dudások 18
5. Somogyi duda 35
6. Lófejes tambura 35
7. Dudafejek ------------------------------------------------------------36
8-11. ,,Hosszi furugla" négy darabból összeillesztve 36
12-14. Citerák 53
15. Tekerő 53
16. Furulyás juhász 54
17. Furulyázó kecskepásztor 71
18. Tekerős 72
19. Klarinétozó legény ---- 72
20. Népi táncjelenet hosszú furulyával 74
21. Verbuválás 81
22. Hosszi furuglás 82
23. Beke István arcképe ------ ---- 82
24. „Hosszi furugla'' 83
25. Dudás 84
Tartalom
BEVEZETÉS 5
I. ZENEI NÉPHAGYOMÁNY.
SZÁJHAGYOMÁNY, ÍRÁSBELISÉG.
A zenekultúra írástalan formája népnél és középosztálynál a XIX. század végéig. A köztudat a népies műdalt tartja népdalnak 9
NÉPIES MŰDAL.
Keletkezése. Szerepe a nemzet életében. Hasonlóságok XV-XVI. századi nyugateurópai
jelenségekkel. Néprajzi jelentősége 9
RÉGI DALHAGYOMÁNY.
Megismerésének útja és akadályai. Kölcsey, Goethe 10
DALLAMGYÜJTEMÉNYEK.
Erdélyi János, Bartalus. Ujabb gyűjtések. Bartók könyve. A régi népkultúra zenei
maradványai 11
A NÉPHAGYOMÁNY JELENTŐSÉGE.
Felismerése, regeneráló folyamat jele 12
A NÉPHAGYOMÁNY MEGOSZLÁSA.
Életkor, társadalmi, vagyoni állapot, vallás, civilizáltság foka, vidék, nem szerint 13
II. A NÉPZENE ŐSRÉTEGE.
Stílusok. Az ősréteg megállapításának nehézségei. Adatok hiánya 15
KAPCSOLATOK A ROKONNÉPEKKEL.
Egyeztetések cseremisz, votják, csuvas, tatár, mongol dallamokkal. Kvintváltószerkezet.
Más ötfokú típusok 15
ÖTFOKÚ DALLAMAINK KELETI EREDETE
Három típus. Más, egyelőre izolált megfelelések. Mindezek a nyugateurópai zenében ismeretlenek, tehát vagy a nyelvvel egy eredetűek, vagy a régi gyökerekből a mai hazában
fejlődtek ki 27
III. A MAI NÉPI DALLAM STÍLUSA.
A közismert dallamok többsége visszatérő formájú. Ujabb fejleménynek látszik. Részben
nyugateurópai eredetű 28
AZ ÚJ MAGYAR DALLAMFORMA KAPCSOLATA A RÉGIVEL.
Hogyan fejlődhetett a régi kvintváltó formából 30
HANGKÉSZLET.
Lényegében ma is uralkodó az ötfokúság 31
A NÉPIES MŰDAL HATÁSA.
A XIX. század nagy műdaltermése elterjedt a nép közt. Volt is némi hatással forma-elemeire. De a nép saját hagyománya is tovább élt. Ennek szellemében alakítgatja a közé
került műdalokat. A műdal hatása szegényedést is jelent 36
IV. GYERMEKDAL ÉS REGÖSÉNEK.
A tipikus gyermekdal hatása az indogermán hexachord. Forma-egysége a kétütemes motívum. Felnőttek dalainak felborulása a gyermeki használatban 39
V. SIRATÓ.
Adatgyűjtés nehézségei. Lényegében rögtönzés, formájában próza-recitatív. Rövidebb,
hosszabb típus. Kivételesen verses, állandó szöveg. Virrasztó, búcsúztató 41
VI. NÉPI KÖLCSÖNHATÁSOK.
Átvételek a német, tót, ruthén néphagyományból 45
VII. MŰZENE NYOMAI.
EGYHÁZI ZENE. GREGORIÁN ÉNEK.
Átvételek a gregorián énekből, egyházi népénekből 45
EGYHÁZI NÉPÉNEK.
Egyházi és világi szövegek közös dallama 47
VILÁGI MŰZENE
Régi líránk és epikánk töredékei a nép száján. Dallamuknak gyakran egyetlen forrása a
néphagyomány. Ha van írott forrásuk, csak tökéletlen vázlatát adja a dallamnak -
Balassa, Dobai, Janóczi énekei. Kádár István, "Argirus", a
„Tékozló fiú" töredékei. Egy Volta-dallam? Ujabbkori műzene : Kocsi Patkó, Silberknoll szerzeményei 51
VIRÁGÉNEK.
Üldöztetésének oka: Kryptadia. Más, virág-emlegető dalok. Refrén nyugateurópai
eredete? 59
VIII. HANGSZERES ZENE.
A NÉP HANGSZERE.
Magakészítette, gyári hangszerek. Ezeken is játszik népzenét. Cigányok köze a néphagyományhoz. Térfoglalásuk újabb keletű. Az igények növekedtével a letűnő dudások
helyét foglalták el. Citera. Furulya, Duda 61
MIT JÁTSZIK A NÉP HANGSZEREIN.
Szöveges dalok. Hangszeres elemek 66
IDEGEN, ISMERETLEN EREDETŰ DARABOK.
Idegen eredetű tánczene. Primitív maradványok. Ujabb műzene 68
IX. NÉPHAGYOMÁNY ÉS ZENEKULTÚRA. 73
JEGYZETEK 75