A magyar népművelés története I.

Előszó

Részlet a könyvből:
"Minden tudomány arra törekedik, hogy a tudományok rendjén belül a maga területét úgy körülhatárolja, hogy világossá váljon önállósága, meghatározottá a feladata, a hogy ezen a területen - a többi tudományokra, elsősorban a filozófiára, mint a legáltalánosabb igazságokkal, törvényszerűségekkel foglalkozó tudományra, másokra mint hozzá viszonyítva segéd- vagy kiegészítő tudományokra támaszkodva - a gyakorlatból, a konkrét tapasztalatokból leszűrt igazságait, törvényeit rendszerbe foglalja, a gyakorlatban kipróbálja, megvalósítsa, a gyakorlati igazolásuk után, a szerzett tapasztalatok alapján tovább fejlessze. Ugyanakkor megvizsgálja, áttekinti a saját fejlődését, a múltját is, s ebből is leszűri a tanulságokat. Minden tudománynak megvan a maga története, s ennek megléte szinte kritériuma is tudomány-voltának.
Természetes tehát, hogy a népművelésnek, amely valójában a gyakorlat terén is csak a szocializmust építő társadalomban jutott el kiteljesedéséhez, s amelynek a marxista-leninista filozófia tanításai és ez a kiteljesedett gyakorlat tették lehetővé, ugyanakkor feladatává, kötelességévé is, hogy tevékenységét kiterjessze az elméleti munkára, s mint új tudomány lépjen fel - szintén feladata, hogy áttekintse a maga történelmi fejlődését, s ebből tanulva erre alapozva fejlessze tovább mind a gyakorlatát, mind az elméletét." Vissza