A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának kitüntetései (minikönyv) (számozott)

Előszó

Az érdemek méltánylásában, az erkölcsi igazságtevésben kiemelkedő helyet foglal el a társadalmi elismerés egyik legmagasabb és külsőségeiben leglátványosabb formája: a kitüntetés.
A Magyar Népköztársaság a nép állama, kitüntetéseit is a nép szolgálatában szerzett érdemekért adományozza. Államunk különös megbecsülésben és elismerésben részesíti a szocialista társadalom építésében, a haza védelmében, a közrend biztosításában, a béke és a társadalmi haladás előmozdítása érdekében végzett kiemelkedően értékes munkát. Az érdemeket és a teljesítményeket szocialista államunkban valós és reális értékrendben mérjük: nem homályosíthatja el önző kisebbségi érdek, a születési előjog, az öröklött vagy szerzett vagyon. A társadalmi munkamegosztásban elfoglalt helyzetére tekintet nélkül, egyformán részesülhet kitüntetésben a munkás, a paraszt és az értelmiségi. Lényeg: a kitüntetett a maga munkaterületén vagy hivatásában kiemelkedően dolgozzék, a becsület és a tisztesség szabályai szerint éljen. Államunk nemcsak az állampolgárt, de a kiválóan dolgozó kollektívát is kitüntetésben részesítheti, hiszen az egész társadalmat érintő teljesítményt elsősorban jól szervezett üzemek, intézmények, kutatócsoportok és más kollektívák képesek elérni.
Kitüntetési rendszerünk sokrétű. Az állam legmagasabb szervei mellett a társadalmi szervek és tömegszervezetek, érdekképviseleti szervek és a helyi tanácsok is alapíthatnak és adományozhatnak kitüntetéseket. Alkotmányunk értelmében az Elnöki Tanács alapítja és adományozza a Magyar Népköztársaság érdemrendjeit, amelyek szocialista államunk legmagasabb elismerését jelentik.
Miniatűr kiadványunk ezeket az érdemrendeket mutatja be, köztük azokat is, amelyek ma már nem kerülnek adományozásra, de viselhetők és erkölcsi értékük is változatlan. A tájékoztatáson túlmenően ezzel is öregbíteni kívánjuk azt a megbecsülést, amely társadalmunkban él mind a kitüntetések, mint a kitüntetettek iránt. Vissza