A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
Egy szintézis összefoglalása elé
A könyv olvasója bocsássa meg nekem, hogy az előszóban a mű tudományos érdemeit személyes hangvételű írásban méltatom. Nem is tehetem másképp, hiszen szerzője majd...
Tovább
Előszó
Egy szintézis összefoglalása elé
A könyv olvasója bocsássa meg nekem, hogy az előszóban a mű tudományos érdemeit személyes hangvételű írásban méltatom. Nem is tehetem másképp, hiszen szerzője majd két évtizede kollégám, az utóbbi években pedig legközvetlenebb munkatársam az MTA Néprajzi Kutatóintézetében. E mostani munkájának elkészülését is a legapróbb részletekig nyomon követhettem az ötlet megszületésétől a megvalósítás felé vezető út nehézségeinek leküzdésén át, az MTA doktora cím megszerzéséig, végül a könyvalakú megjelentetés örömteli pillanatáig.
Elöljáróban idekívánkozik, hogy a társadalomtudományokban szokatlan, a néprajztudományban úttörő módszert, a számítógépes klaszteranalízis alkalmazását Borsos Balázs természettudományos alapképzettsége magyarázhatja. Egyetemi professzorának és első munkahelyi vezetőjének - Barabás Jenő és Paládi-Kovács Attila - kartográfiai érdeklődése, munkássága csakúgy inspirálóan hathatott rá, mint az a kutatói környezet amelyet az MTA Néprajzi Kutatóintézete és annak Adattára biztosított. A nyolcvanas évek végén ugyanis fiatal kutatóként az első munkaszobája az Adattár volt, ahol a Magyar Néprajzi Atlasznak, az MTA Néprajzi Kutatócsoportja keretében végrehajtott, az egész szakmát mozgósító, európai jelentőségű vállalkozásnak kitöltött gyűjtőfüzetei, térképei és fotói találhatók.
Több mint egy évtizede jelent meg Borsos Balázs tollából a Néprajzi Atlasz eredményeinek további hasznosíthatósága kapcsán az a problémafelvető tanulmány, amelyben annak a lehetőségeit vizsgálja, miképp juthatunk el - hogy egy korábbi, a Jankó János-díj átadása alkalmából tartott előadása címét idézzem - a kérdőívtől a klaszteranalízisig. Kiinduló tézise, hogy a kultúra területi tagolódásának megállapítására a kartográfiai módszerű vizsgálatok akkor alkalmasak, ha az atlasz térképeit valamiképpen együtt szemléljük és megfigyeljük, hogy hol csoportosulnak tömbökké az azonos adatokkal jellemezhető területek. Ezt azonban az atlasz félezernél több térképlapjának esetében „kézi módszerekkel" kivitelezni lehetetlen. A csoportelemzés számítógépes elvégzése sem könnyű feladat azonban: rendkívül sok munka, tervezés, számítógépes programok megalkotása, csiszolása, tökéletesítése szükségeltetik. (Csak aki látta a szerzőt éveken keresztül este nyolc után is a munkaszobájában a számítógép speciálisan nagy képernyője előtt görnyedni, sejtheti, milyen átlagon felüli koncentrációt és állóképességet igényel ez a munka.)
Vissza
Tartalom
I. kötet:
Egy szintézis összefoglalása elé (Balogh Balázs) 15
Bevezetés és köszönetnyilvánítás 17
1. Néprajzi atlaszok és a kultúra területi tagolódásának vizsgálata 21
1.1. A magyar népi kultúra területi tagolódásának kutatása 21
1.2. Néprajzi atlaszok Európában 30
1.3. Néprajzi atlaszok felhasználása kulturális tagolódási kép megrajzolására 37
1.4. Néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozása és elemzése 40
1.5. A számítógép meghatározta területi egységek 43
1.5.1. A terminológia 43
1.5.2. A kulturális régiók neve 48
1.5.3. A kulturális régiók elhatárolása 49
2. A Magyar Néprajzi Atlasz számítógépes feldolgozásának és elemzésének előkészítése 51
2.1. A Magyar Néprajzi Atlasz 51
2.2. A Magyar Néprajzi Atlasz mint adatbázis 54
2.3. A Magyar Néprajzi Atlasz adatainak digitalizálása 59
2.4. Az adatbázis az EM Tool programban 60
2.5. A klaszteranalízis 61
2.6. Az Magyar Néprajzi Atlasz adatbázisának átalakítása
az elemzés előtt 64
3. A Magyar Néprajzi Atlasz klaszteranalízise 69
3.1. Az elemzés az EM Tool programmal 69
3.2. Az összes térképlap és az összes település klaszterezése 70
3.3. Szűrt klaszterezések 80
3.3.1. Sok 0 adattal jellemezhető diszperz klaszter településeinek kiszűrése 80
3.3.2. Az időtényező kiszűrése 80
3.3.3. A nyelvi tényező kiszűrése 83
3.3.4. A sok 0 adatot tartalmazó (tematikai és területi részleteket ábrázoló) lapok kiszűrése 84
3.3.4.1. Klaszterelemzés a 200-nál több 0 adatot tartalmazó
lapok kiszűrésével 85
3.3.4.2. Klaszterelemzés az 50-nél több 0 adatot tartalmazó
lapok kiszűrésével 86
3.4. Következtetések 88
4. Az európai néprajzi atlaszok számítógépes feldolgozásának
lehetőségei, elvi és gyakorlati problémái 91
4.1. A vizsgálatba bevont néprajzi atlaszok 91
4.2. Az atlaszok térképlapjai 93
4.3. A gyűjtési módszer és a gyűjtőpontok meghatározásának problematikája 95
4.4. A néprajzi atlaszok tematikai egyoldalúsága 99
4.5. Az adatok tér- és időbelisége 105
4.6. A nyelvföldrajz és a tájnyelvi hatások problémája 108
4.7. Az egyes európai néprajzi atlaszok digitalizálásának lehetőségei 109
4.6. A Német Néprajzi Atlasz tesztelemzése és a belőle
levonható következtetések 111
4.8.1. A tesztterület kiválasztása 111
4.8.2. Az elemzésbe bevont térképek kiválasztása 112
4.8.3. Az adatbázis előkészítése az elemzésre 113
4.8.4. A Német Néprajzi Atlasz mintatérképeinek elemzése
és az eredmények értékelése 114 4.9. Várható eredmények az egyes néprajzi atlaszok
feldolgozása során 120
5. A magyar nyelvterület regionális tagolódása kulturális és egyéb
aspektusok alapján 122
5.1. Információs és kiegészítő térképek a Magyar Néprajzi Atlaszban
és az ezek alapján megállapított területi tagolódás 124
5.1.1. Közigazgatási és politikai tagolódás 127
5.1.1.1. Közigazgatási térképek 127
5.1.1.2. A közigazgatási-politikai felosztás és a kulturális tagolódás 129
5.1.2. Nemzetiségi viszonyok 133
5.1.2.1. Nemzetiségi térképek 133
5.1.2.2. A nemzetiségi viszonyok és a kulturális tagolódás 134
5.1.3. Vallási viszonyok 136
5.1.3.1. Vallási térképek 136
5.1.3.2. A vallási viszonyok és a kulturális tagolódás 138
5.1.4. Településdemográfia 140
5.1.4.1. Településdemográfiai térképek 140
5.1.4.2. A településdemográfia és a kulturális tagolódás 141
5.1.5. Mezőgazdasági viszonyok 143
5.1.5.1. Mezőgazdasági statisztikai térképek 143
5.1.5.2. A mezőgazdasági adatok területi jellemzői és a kulturális tagolódás 143
5.1.5.3. A mezőgazdaság területi tagolódásának megállapítása klaszteranalízissel és kapcsolata a kulturális tagolódással 148
5.2. Területi tagolódási térképek kulturális és egyéb aspektusok alapján 151
5.2.1. Földrajzi tagolódás 152
5.2.1.1. Földrajzi tagolódási térképek 152
5.2.1.2. A földrajzi tájbeosztás és a kulturális tagolódás 155
5.2.2. Nyelvjárási tagolódás 162
5.2.2.1. Nyelvjárási térképek 162
5.2.2.2. A nyelvjárási tagolódás és a kulturális tagolódás 164
5.2.3. A kulturális tagolódás az egyes kulturális aspektusok alapján 168
5.2.3.1. Település-építkezés 169
5.2.3.2. Gazdálkodás (Zsákmányolás-állattartás-földművelés) 178
5.2.3.3. Szállítás-közlekedés-kereskedelem 184
5.2.3.4. Kézművesség-háziipar 188
5.2.3.5. Életmód (Lakáskultúra-öltözködés-táplálkozás) 192
5.2.3.6. Társadalom-rokonság-életfordulók 199
5.2.3.7. Szokások-hiedelmek 201
5.2.3.8. Szövegfolklór 203
5.2.3.9. Díszítőművészet 205
5.2.3.10. Népzene 206
5.2.3.11. Néptánc 209
5.3. összefoglalás 211
6. A magyar népi kultúra régiói 213
6.1. Nyugati nagyrégió 214
6.1.1. Nyugati középrégió 219
6.1.1.1. A Nyugati középrégió néprajzi kistájai 225
6.1.1.1.1. Szigetköz 225
6.1.1.1.2. Hanság 227
6.1.1.1.3. Rábaköz 228
6.1.1.1.4. „Bakony előtere" (Sokoróalja, Győri puszták, Komáromi Duna mente) 229
6.1.1.1.5. Kemeneshát, Kemenesalja 230
6.1.1.1.6. „Rábántúl" 232
6.1.1.1.7. Őrség 233
6.1.1.1.8. Hetés és Lendva-vidék 235
6.1.1.1.9. Göcsej és Észak-Zala 237
6.1.1.1.10. Dél-Zala 240 6.1.1.2. A Nyugati középrégió kisrégiói 240
6.1.1.2.1. Északnyugati kisrégió (Közép-Sopron, Nagyerdő) 241
6.1.1.2.2. Északkeleti kisrégió (Kisalföld) 243
6.1.1.2.3. Nyugati kisrégió (Vasi Alpokalja) 243
6.1.1.2.4. Középső kisrégió (Kemenes-Rába-vidék) 244
6.1.1.2.5. Keleti kisrégió (Marcal-medence) 245
6.1.1.2.6. Nyugati perem kisrégió (Felső-örség, Hetés) 246
6.1.1.2.7. Délnyugati kisrégió (Dél-Vas, Nyugat-Zala) 247
6.1.1.2.8. Délkeleti kisrégió (Kelet-Zala) 247 6.1.2. Déli középrégió 248
6.1.2.1. A Déli középrégió néprajzi kistájai 251
6.1.2.1.1. Belső-Somogy 252
6.1.2.1.2. Külső-Somogy 253
6.1.2.1.3. Zselic 255
6.1.2.1.4. Ormánság 257
6.1.2.1.5. Drávaszög (Drávaköz, Hegyalja) 258
6.1.2.1.6. Közép-Baranya 260
6.1.2.1.7. Hegyhát, Völgység 260
6.1.2.1.8. Szlavónia 262
6.1.2.2. A Déli középrégió kisrégiói 263
6.1.2.2.1. Északnyugati kisrégió (Nyugat-Balaton-vidék) 263
6.1.2.2.2. Északi-középső kisrégió (Közép-Somogy, Zselic) 264
6.1.2.2.3. Keleti-északkeleti kisrégió (Koppány-Kapos köze) 265
6.1.2.2.4. Nyugati kisrégió (Nyugat-Somogy) 266
6.1.2.2.5. Délnyugati kisrégió (Délnyugat-Somogy) 267
6.1.2.2.6. Dél-délnyugati kisrégió (Délkelet-Somogy) 268
6.1.2.2.7. Déli kisrégió (Dél-Baranya) 268
6.1.2.2.8. Közép-keleti kisrégió (Közép-Baranya) 269
6.1.2.2.9. Kelet-délkeleti kisrégió (Kelet-Baranya) 269
6.1.2.2.10. Délkeleti kisrégió (Drávaközi Hegyalja
és Szlavónia) 271
6.1.3. Keleti középrégió 272
6.1.3.1. A Keleti középrégió néprajzi kistájai 273
6.1.3.1.1. Balaton-felvidék 274
6.1.3.1.2. Bakony 276
6.1.3.1.3. Bakonyalja 277
6.1.3.1.4. Dunazug 280
6.1.3.1.5. Vértesalja 282
6.1.3.1.6. Mezőföld 283
6.1.3.2. A Keleti középrégió kisrégiói 286
6.1.3.2.1. Nyugati kisrégió (Balaton-felvidék) 286
6.1.3.2.2. Északnyugati kisrégió (Észak-Bakony,
Vértes előtere) 287
6.1.3.2.3. Északi kisrégió (Dunazug) 288
6.1.3.2.4. Északkeleti kisrégió (Dunakanyar) 289
6.1.3.2.5. Középső kisrégió (Nyugat-Fejér) 291
6.1.3.2.6. Délnyugati kisrégió (Felső Sió-vidék) 292
6.1.3.2.7. Keleti kisrégió (Mezőföld) 293
6.1.3.2.8. Délkeleti kisrégió (Alsó Sió-vidék) 294
6.1.4. Északi középrégió 295
6.1.4.1. Az Északi középrégió néprajzi kistájai 296
6.1.4.1.1. Csallóköz 296
6.1.4.1.2. Mátyusföld 298
6.1.4.1.3. „Zsitva mente" 299
6.1.4.1.4. Zoboralja, Zobor-vidék 301
6.1.4.1.5. „Garam mente" 302
6.1.4.1.6. „Ipoly mente" (és a „huntyiak") 303
6.1.4.2. Az Északi középrégió kisrégiói 306
6.1.4.2.1. Északnyugati kisrégió (Északnyugati peremvidék) 306
6.1.4.2.2. Délnyugati kisrégió (Közép-Csallóköz, Vízköz) 307
6.1.4.2.3. Észak-északnyugati kisrégió (Észak-Zobor-vidék) 308
6.1.4.2.4. Észak-északkeleti kisrégió (Dél-Zobor-vidék) 309
6.1.4.2.5. Középső kisrégió (Nyitra-vidék) 310
6.1.4.2.6. Déli kisrégió (Vág és Duna mente) 310
6.1.4.2.7. Közép-keleti kisrégió (Garam mente) 311
6.1.4.2.8. Keleti kisrégió (Ipoly középső folyása) 311
6.1.4.2.9. Délkeleti kisrégió (Börzsönyalja) 312 6.2. Északi nagyrégió 314
6.2.1. Az Északi nagyrégió belső tagolódása 318
6.2.1.1. Az Északi nagyrégió kistájai 323
6.2.1.1.1. „Cserhát vidéke" 323
6.2.1.1.2. „Mátra vidéke" 325
6.2.1.1.3. „Bükk vidéke" 325
6.2.1.1.4. Palócföld 328
6.2.1.1.5. Barkóság 330
6.2.1.1.6. Gömör 332
6.2.1.1.7. „Cserehát vidéke" 333
6.2.1.1.8. Zempléni Hegyalja 335
6.2.1.2. Az Északi nagyrégió kisrégiói 337
6.2.1.2.1. Északnyugati kisrégió (Cserhát-vidék) 337
6.2.1.2.2. Délnyugati kisrégió (Galga-Zagyva-vidék) 339
6.2.1.2.3. Középső északi kisrégió (Mátra-vidék) 340
6.2.1.2.4. Középső déli kisrégió (Mátraalja) 341
6.2.1.2.5. Északi kisrégió (Észak-Bükk, Gömör) 342
6.2.1.2.6. Délkeleti kisrégió (Bükkalja) 344
6.2.1.2.7. Keleti kisrégió (Sajó-Bódva-Hernád-vidék) 346
6.2.1.2.8. Északkeleti kisrégió (Felső-Bódva-Felső-Hernád-vidék) 348
6.2.1.3. Az Északi és Középső nagyrégió átmeneti területe -
az Alföld északi peremvidéke 351
6.2.1.3.1. „Budapest környéke" 352
6.2.1.3.2. Tápió mente 353
6.2.1.3.3. „Mátra-Bükk előtere" 354
6.2.1.3.4. „Bódva-Hernád köze" 355
6.2.1.3.5. „Borsodi-hevesi Tisza mente" 356 6.3. Középső nagyrégió 357
6.3.1. Nyugati középrégió 362
6.3.1.1. Északi kisrégió (Északi Duna-mellék) 365
6.3.1.2. Déli kisrégió (Sárköz, Kalocsa-vidék, Északnyugat-Bácska) 367
6.3.1.2.1. Sárköz és Kalocsa vidéke néprajzi kistáj 368
6.3.1.2.2. Sárköz és Kalocsa-vidék kulturális mikrorégiók 369
6.3.1.2.3. Délnyugat-Kiskunság, Északnyugat-Bácska mikrorégió 371
6.3.1.3. Kiskunság néprajzi kistáj 372
6.3.1.4. A Három város és vonzáskörzetük néprajzi kistáj 375
6.3.2. Északi középrégió 375 6.3.2.1. Északi kisrégió (Alsó-Zagyva-vidék, Jászság) 379
6.3.2.2. Déli kisrégió (Alsó-Tápió-vidék, Szolnoki
Tisza-vidék) 381
6.3.3. Középső középrégió 383
6.3.3.1. Nyugati kisrégió (Délkeleti Duna-Tisza köze) 387
6.3.3.2. Keleti kisrégió (Kőrös-Maros köze) 388
6.3.3.3. Délnyugati kisrégió (Szeged és vonzáskörzete) 392
6.3.4. Keleti középrégió 394
6.3.4.1. Északnyugati kisrégió (Borsodi-hevesi Tisza mente) 396
6.3.4.2. Középső kisrégió (Hajdúság, Nagykunság) 396
6.3.4.2.1. Északi mikrorégió (Hajdúság kistáj) 397
6.3.4.2.2. Déli mikrorégió (Nagykunság kistáj) 399
6.3.4.3. Keleti kisrégió (Körös-vidék) 401 I
6.3.5. Déli középrégió 406
6.3.5.1. Nyugati kisrégió (Bácska kistáj) 407
6.3.5.2. Keleti kisrégió (Bánság kistáj) 410
6.4. Átmeneti nagyrégió 413
6.4.1. Nyugati középrégió 417
6.4.1.1. A Nyugati középrégió kistájai 419
6.4.1.1.1. Bodrogköz 419
6.4.1.1.2. Rétköz 421 I
6.4.1.1.3. Nyírség 422
6.4.1.2. A Nyugati középrégió kisrégiói 424
6.4.1.2.1. Nyugati kisrégió (Dél-Bodrogköz, Rétköz) 424
6.4.1.2.2. Északi kisrégió (Észak-Nyírség) 427
6.4.1.2.3. Déli kisrégió (Dél-Nyírség) 428
6.4.2. Északi középrégió 429 6.4.2.1. Az Északi középrégió területi egységei 431
6.4.2.1.1. Északi kisrégió (Ung-Tisza-vidék) 431
6.4.2.1.2. Keleti kisrégió (Kárpátalja) 433
6.4.2.1.3. Déli kisrégió (Szamosköz, Ecsedi-láp,
Beregi Tiszahát) 435
6.4.3. Keleti középrégió 437 6.4.3.1. A Keleti kőzéprégió belső tagolódása 438
6.4.3.1.1. Északi kisrégió (Avas tágabb környezete) 438
6.4.3.1.2. Nyugati kisrégió (Érmeilék) 439
6.4.3.1.3. Déli kisrégió (Körösök völgye) 441
6.4.3.1.4. Keleti kisrégió (Szilágyság) 443
6.5. Keleti nagyrégió 445 6.5.1. Nyugati középrégió 448
6.5.1.1. A Nyugati középrégió kistájai 452
6.5.1.1.1. Kalotaszeg 452
6.5.1.1.2. Mezőség 454
6.5.1.1.3. Észak-erdélyi szórványok 456
6.5.1.1.4. Torda, Aranyosszék, Torockó 458
6.5.1.1.5. „Nagyenyed-Gyulafehérvár vidéke" 459
6.5.1.1.6. Küküllők mente 461
6.5.1.1.7. Dél-erdélyi szórványok, Dévai székelyek/csángók 462
6.5.1.1.8. „Felső-Maros mente" 464
6.5.1.1.9. Marosszék 466
6.5.1.2. A Nyugati középrégió kisrégiói 467
6.5.1.2.1. Nyugati kisrégió (Kalotaszeg, Aranyos-vidék) 467
6.5.1.2.2. Északi kisrégió (Mezőség, Észak-erdélyi szórványok) 468
6.5.1.2.3. Déli kisrégió (Hunyad megyei szórványok) 469
6.5.1.2.4. Keleti kisrégió (Közép-Erdély) 470
6.5.2. Keleti középrégió 470
6.5.2.1. A Keleti középrégió kistájai 471
6.5.2.1.1. Sóvidék 472
6.5.2.1.2. Közép-Udvarhelyszék 473
6.5.2.1.3. Homoród mente 474
6.5.2.1.4. Erdővidék 475
6.5.2.1.5. Gyergyó 476
6.5.2.1.6. Csík 477
6.5.2.1.7. Gyimes 478
6.5.2.1.8. Kászon és Felső-Háromszék 479
6.5.2.1.9. Alsó-Háromszék 480
6.5.2.1.10. Barcaság és Hétfalu (Tízfalu) 481
6.5.2.1.11. Bukovina 483
6.5.2.2. A Keleti középrégió kisrégiói 484
6.5.2.2.1. Északi kisrégió (Bukovina) 484
6.5.2.2.2. Északnyugati kisrégió (Udvarhelyszék, Kelet-Marosszék) 485
6.5.2.2.3. Északkeleti kisrégió (Gyergyó, Csík) 486
6.5.2.2.4. Délkeleti kisrégió
(Barcaság, Hétfalu, Háromszék, Kászon) 487
6.5.2.2.5. Délnyugati kisrégió (Olt menti szórványok) 489
6.5.3. Moldvai középrégió 490
7. Összefoglalás 494
7.1. Probléma és feladat 494
7.2. Módszertan 496
7.3. Eredmények 501
8. Bibliográfia 530
II. kötet:
Klaszterezési térképek és táblázatok 7
Települések hasonlósági táblázatai (a helységek névsorában) 127
Adathiányos települések (az első két gyűjtőfüzet alapján) 195 A Magyar Néprajzi Atlasz 10. kötetének járási adatokat
bemutató térképei 199
A Magyar Néprajzi Atlasz 11. kötetének térképei 285
A magyar népi kultúra regionális struktúrája I-II.
Borsos Balázs
Borsos Balázs műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Borsos Balázs könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.