A Magyar Nemzeti Muzeum korszakai

Előszó

Részlet:

A MUZEUMOKRÓL ÁTALÁNOSAN.
Muzeumnak (a görög mouseion után) nevezték a hajdani görögök a Múzsák odrát, mulatkozásuk s tartózkodásuk vidékét, lakhelyét (milyenek voltak Athénában, Troezenben, a Helikon-hegyen, s másutt; továbbá a Múzsák templomát, nemkülönben az Athenae melletti azon dombot is, melyen Musaeus költész (Orpheus tanítványa) szokta volt verseit a nép előtt elszavalni, s hol (Pausanias szerint) sirja is fekvék. - E czimet adák a tudományok és művészetek ama sokáig virágzott nagyszerű intézetének, mely a hajdankori Egyptus fővárosa Alexandriában, a kies fekvésű s erődített Brueheion városnegyedben , a királyi palota egyik részében állott, s mely a Ptolomaeusok fénykorában ugyancsak általuk oly czélból emeltetett, hogy részint tanodául, részint a tudósoknak s művészeknek gyülekező, sőt lakhelyéül is szolgáljon; kik különösen a görög irodalmat tökélyesitsék, a tudományosságot és művészetet miveljék és terjeszszék, az ezt elősegítő kéziratokat öszszegyüjtsék, javítsák és rendezzék. Királyi bőkezűséggel gyámolittatván e hires intézet, benne lelt helyet a 700,000 kézirati kötetből állott nevezetes könyvtár , valamint ama tanintézet is, melyről Athenaeus (Lib. V. c. 8.) irja : „miszerint ezen alexandriai tudományos tanoda már Ptolomaeus Philadelphus korában is nagy hirben állott, s annak könyvtárát az emlitett fejdelem sok ezer könyvvel gyarapitá ugyan, de magát az intézetet nem ő alapitá." Vissza