A MAGYAR KÖLTÉSZET TÖRTÉNETE | |
Előszó az első kiadáshoz | 13 |
Előszó a második kiadáshoz | 16 |
A magyar költészet az ősidőktől Zrínyiig | |
Dessewffy Virgínia grófnénak | 21 |
Első előadás | 23 |
Az irodalomtörténet fogalma. | |
Második előadás | 32 |
Hun költészet; eposzi, diadalmi énekek, bohózat. | |
Harmadik előadás | 41 |
A régi magyarok hun mondája. | |
Negyedik előadás | 53 |
A régi magyar hősmonda. | |
Ötödik előadás | 63 |
Az Árpád vagy Hétmagyar mondaköre. | |
Hatodik előadás | 71 |
Visszapillantás az ókorra. Géza reformjai. | |
Hetedik előadás | 78 |
A középkori történeti műköltészet maradványai. | |
Nyolcadik előadás | 89 |
Az újkor. Költészetének három időszaka jellemezve. | |
Kilencedik előadás | 93 |
XVI. századbeli regényes költészetünk. | |
Tizedik előadás | 98 |
Az európai középkor nagy mondaköreihez tartozó regényes költeményeinek. | |
Tizenegyedik előadás | 104 |
Átmenet az antik mondakörhez. | |
Tizenkettődik előadás | 109 |
A regény kezdete Magyarországban. | |
Tizenharmadik előadás | 115 |
Történeti énekek. Gosárvári Mátyás hun krónikája | |
Tizennegyedik előadás | 120 |
Tinódi Sebestyén, az utolsó magyar dalnok. | |
Tizenötödik előadás | 127 |
Egyéb, egykorú történeteket leíró verses krónikások. | |
Tizenhatodik előadás | 133 |
A bibliai epika mint átmeneti láncszem a tanköltészethez. | |
Tizenhetedik előadás | 142 |
Az apológ. Pesti Gábor Aesópus-a. | |
Tizennyolcadik előadás | 151 |
Önálló lírai költészet. Elégiaköltők. | |
Tizenkilencedik előadás | 155 |
Színészet és színköltészet. | |
Huszadik előadás | 164 |
Költői állapotok a XVII. század első felében. | |
A magyar költészet Zrínyitől Kisfaludy Sándorig | |
Bohus-Szögyényi Antónia asszonynak | 175 |
Huszonegyedik előadás | 177 |
Költői állapotok a XVII. században és Zrínyi Miklós. | |
Huszonkettődik előadás | 186 |
A Zrínyiász további folyamatának (V-XIII. ének) boncolata. | |
Huszonharmadik előadás | 195 |
A Zrínyiász vége (XIV-XV. ének). | |
Huszonnegyedik előadás | 207 |
Zrínyi mint lírai költő. | |
Huszonötödik előadás | 215 |
A verses regény: Gyöngyösi István. | |
Huszonhatodik előadás | 226 |
Átmenet a tanköltészethez. | |
Huszonhetedik előadás | 235 |
Az irodalmi hanyatlás kora. | |
Huszonnyolcadik előadás | 246 |
A legújabb kor. | |
Huszonkilencedik előadás | 252 |
A legújabb irodalom megkezdője, Bessenyei György. | |
Harmincadik előadás | 259 |
A francia iskola többi írói: Orczy, Barcsay, Ányos, legkitűnöbb elégiaköltőnk, I. Teleki József, Péczely | |
Harmincegyedik előadás | 270 |
A klasszikai iskola; annak előzményei. | |
Harminckettődik előadás | 281 |
A népiesek iskolája. | |
Harmincharmadik előadás | 293 |
A népies iskola folytatása. | |
Harmincnegyedik előadás | 302 |
Az új iskola kezdetei. | |
Harmincötödik előadás | 308 |
Az önállók. Az irodalmi központosítás eszméje és Kármán. | |
Harminchatodik előadás | 317 |
Kisfaludy Sándor. | |
Harminchetedik előadás | 325 |
Visszapillantás a különféle irodalmi felekezetekre. | |
Mutató | 339 |
A MAGYAR NEMZETI IRODALOM TÖRTÉNETE I-II. | |
Előszó, egyszersmind bevezetésül | 13 |
A magyar nemzeti irodalomtörténet tankönyve | |
Bevezetés | |
Az irodalom és irodalomtörténet fogalma | 23 |
Az irodalomtörténet kiterjedése | 24 |
A magyar nemzeti irodalom korai | 24 |
A magyar nyelv korszakai | 25 |
Ókor | |
Történeti előzmények - Nyelvrokonság | 29 |
A magyarok ősvallása | 30 |
Az ősmagyarok írása, költészete | 31 |
A régi magyar mondaköltészet | 32 |
Középkor | |
A nemzeti irodalom első időszaka - A keresztény magyar irodalom kezdete - (Árpádok kora XI-XIII. század) | 37 |
A magyar irodalom legrégibb emlékei | 38 |
Költészet az Árpád-i korszakban | 39 |
Az ómagyar nyelv sajátságai | 40 |
A nemzeti irodalom második időszaka - A nemzeti irodalom fejlődése - (Lajos és Zsigmond kora XIV-XV. század) | 42 |
A harmadik időszak (Mátyás és a Jagellók kora) klastromi irodalma | 46 |
Költészet a második és harmadik időszakban | 49 |
Vegyes szakok | 51 |
Közéleti írott emlékek | 52 |
A középmagyar nyelv sajátságai | 53 |
Újkor | |
Áttekintés | 61 |
Az újkor időszakai | 61 |
Az egyetemes emelkedés kora (1526-1606) | |
Vallási állapotok s hittudományi irodalom | 63 |
Költészet - Regeköltészet - Klasszikus mondák | 66 |
Históriás énekek | 68 |
Bibliai epika - Erkölcsi beszélyek | 70 |
Tanköltészet | 71 |
Lírai költészet | 73 |
Drámai költészet | 76 |
Történetírás | 77 |
Törvénytudományi irodalom kezdete | 81 |
A nyelvészeti irodalom zsengéi - Régi klasszikusok fordításai | 82 |
A szám- és természeti tudományok | 86 |
Az első virágzás kora (1606-1711) | |
Vallási állapotok s hittudományi irodalom | 87 |
A XVII. század egyházi és vallási költészete | 92 |
Költészeti állapotok Zrínyi előtt - Tan- és politikai költészet | 93 |
Zrínyi Miklós, a magyarok első mű- és remekköltője | 95 |
Zrínyi követői - Liszti László - Gyöngyösi István | 97 |
Tanköltészet | 100 |
Lírai költészet - Színügy | 101 |
Történetírás Magyarországon | 103 |
Erdélyi magyar történetírás | 104 |
Törvény- és államtudományi irodalom állapotja | 106 |
A bölcsészeti s enciklopédiai irodalom kezdete - Apácai Cseri János | 109 |
Természeti, szám- és hadtudományok | 113 |
Nyelvészeti mozgalmak - Nyelvtani irodalom | 115 |
Szótárirodalom - Régi klasszikus fordításai | 118 |
Az újmagyar nyelv fejlődése | 121 |
A hanyatlás kora (1711-1772) | |
Visszatekintés - Fordulat | 123 |
Hittudományi irodalom | 124 |
Történetírás és rokon | 126 |
Költészeti állapotok | 128 |
Széppróza | 130 |
Bölcsészeti, természet- és számtani irodalom | 132 |
Nyelvészet- Irodalomtörténet zsengéi - Bod Péter | 133 |
Legújabb kor | |
Második virágzás kora | |
Áttekintés | 141 |
A legújabb kor időszakai | 142 |
Újjászületés kora (1772-1807) | |
Irodalmi mozgalmak s irányok | 143 |
A francia iskola - Bessenyei György | 144 |
Folytatás - Bessenyei követői - Báróczy - Ányos | 146 |
Klasszikai iskola - Virág Benedek | 149 |
A népies iskola - Dugonics, Horváth Ádám, Gvadányi | 151 |
Folytatás - A debreceni kör | 154 |
Az új iskola első időszaka - Lírai költészet | 156 |
Folytatás - Széppróza - Kazinczy és Kármán | 158 |
Folytatás - Csokonai - Kis | 161 |
Folytatás - Kisfaludy Sándor | 165 |
Irodalmi és országos törekvések a magyar nyelv terjesztése körül - Időszaki sajtó - Társulatok | 169 |
A magyar színészet feléledése | 173 |
Tudományos irodalom átnézete | 174 |
Hit-, bölcsészet- és törvénytudományi irodalom | 175 |
Történetírás és földrajz | 179 |
Nyelvészeti mozgalmak - Debreceni iskola | 181 |
Folytatás - Révai, a magyar nyelvtudomány megalapítója - Hasonlító nyelvészet | 183 |
Folytatás - Nyelvészeti kútfők - Szótárirodalom - Klasszika literatúra | 187 |
Az irodalomtörténet haladásai | 190 |
Természeti, szám- és hadtudományok | 192 |
A nyelvújítás és szépítés, s a költői klasszicizmus kora (1807-1830) | |
Általános jellemzés | 195 |
A nyelvújítási harc - Kazinczy Ferenc - Az üldözés stádiuma | 196 |
Folytatás - Az újítási harc tanbírálati stádiuma - Végdiadal | 199 |
Széppróza - Kazinczy Ferenc | 202 |
Folytatás - A próza állapotja - Kazinczy iskolája | 205 |
Az új iskola költészete | 207 |
Folytatás - Klasszicizmus - Kazinczy Ferenc | 209 |
Folytatás - Berzsenyi Dániel - Kisebb költők | 213 |
Folytatás - Érzelmes líra - Kölcsey Ferenc - Kisebb költők - Meseköltészet | 216 |
Folytatás - Formaszigor nélküli költők - A népies elem újabb jelentkezése - Vitkovics | 219 |
Folytatás - Eposzi kísérletek - Horvát Endre | 221 |
Folytatás - Drámai mozgalmak - Bolyai és Gombos | 223 |
A nemzeti műköltészet időszaka - Kisfaludy Károly | 226 |
Folytatás - Drámai költészet - Kisfaludy Károly, annak megalapítója | 230 |
Folytatás - Katona József - Kisebb költők | 232 |
Folytatás - Vörösmarty első fellépése a drámában | 236 |
Folytatás - Az Auróra-kör - Lírai költők - Kisfaludy Károly, Bajza, Vörösmarty | 237 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz kezdete - Székely Sándor | 240 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz fejlődése - Czuczor | 242 |
Folytatás - A klasszikai-nemzeti eposz tetőzése - Vörösmarty Mihály | 244 |
Folytatás - Debreczeni-Horvát Endre | 250 |
Tudományos irodalom - Országos törekvések a magyar nyelv érdekében - Magyar tudományos intézetek | 253 |
Folytatás - Tudományos folyóiratok | 256 |
Folytatás - Széptudományi mozgalmak | 258 |
Folytatás - A teológiai irodalom feléledése tudományos irányban | 260 |
Folytatás - A bölcsészet emelkedése - Köteles Sámuel - Jog- s államtudományok | 262 |
Történetírás s segédtudományok - Virág - Horvát István | 266 |
A nyelvtudomány hanyatlása - Klasszika literatúra | 269 |
Folytatás - Az irodalomtörténet újabb stádiuma - Magyar jelesírók kiadásai | 273 |
Folytatás - Természeti, szám- és hadi tudomány - Műnyelvi nagy reformátor, Bugát Pál | 275 |
Az úgynevezett Condversations-Lexikoni-pör - Az időszak vége | 278 |
Széchenyi kora vagy a nyelv s irodalom egyetemes virágzása életben, tudományban, költészetben (1831-1849) | |
A kor fő tényezői - A Kisfaludy Károly köre | 281 |
Folytatás - A Magyar Akadémia | 283 |
Folytatás - Egyesületek, intézetek - Irodalmi időszaki sajtó | 285 |
Folytatás - Széchenyi István - Politikai időszaki sajtó | 288 |
Folytatás - A nemzeti nyelv általános elterjedése s országos végdiadalma | 290 |
Tudományos irodalom - Általános tekintet | 292 |
Folytatás - A teológiai irodalom továbbfejlődése - Guzmics | 293 |
Folytatás -Bölcsészeti mozgalmak - Neveléstudomány | 297 |
Jogtudományi irodalom - Szalay László | 301 |
Folytatás - Politikati irodalom - Gróf Széchenyi István | 303 |
Folytatás - Wesselényi Miklós | 309 |
Folytatás - Politikai hírlapirodalom - Kossuth Lajos - Gróf Dessewffy Aurél | 311 |
Folytatás - Nemzetgazdászati iskola - Gróf Dessewffy Emil | 313 |
Folytatás - Központosító iskola - Szalay László - Báró Eötvös József | 314 |
Folytatás - Politikai szónoklat | 318 |
Folytatás - Történelem - Horváth Mihály | 323 |
Folytatás - Utazások a magyar őstörténet érdekében - Körösi Csoma Sándor - Reguly Antal | 329 |
Folytatás - Föld- és államrajz - Útleírások | 333 |
Folytatás - Természettudományi mozgalmak | 336 |
Folytatás - Matematikai és hadi tudományok | 341 |
Folytatás - A nyelvészet felvirágzása; annak élén az Akademia | 342 |
Folytatás - Szótárirodalom | 346 |
Folytatás - Klasszika-filológia | 348 |
Folytatás - Széptudományok - Henszlmann - Erdélyi | 351 |
A próza állapotja - Akademiai szónoklat | 353 |
Költészet - Általános nézet | 355 |
Folytatás - Lírai költészet - Vörösmarty és társai | 358 |
Folytatás - A klasszicisták epigonjai | 362 |
Folytatás - Új lendület - Petőfi Sándor | 365 |
Folytatás - Tan- és gúnyköltészet - Vajda - Arany | 371 |
Folytatás - Színügy és színköltészet | 375 |
Folytatás - A szomorújáték és dráma - Vörösmarty újabb színművei | 378 |
Folytatás - Vörösmarty követői - A színszerűség érvényre jutása - Szigligeti | 381 |
Folytatás - Az új francia drámaiskola költői - Visszahatás - Húgó Károly | 385 |
Folytatás - Vígjátékírók | 389 |
Folytatás - Új eposzi műköltészet - Garay | 391 |
Folytatás - A népies epika - Petőfi, Tompa, Arany | 394 |
Folytatás - Regény- s novellairodalom - Annak előzményei | 397 |
Folytatás - Jósika, a magyar regényirodalom megalapítója | 398 |
Folytatás - A kor többi elbeszélői | 401 |
Folytatás - Báró Eötvös József regényköltészete | 403 |
Folytatás - Idegen jeles művek műfordításai | 405 |
Magyar irodalomtörténeti mozgalmak - Magyar jeles írók kiadásai | 406 |
Az időszak vége | 408 |
Mutató | 409 |
Horváth Cyrillnek | 13 |
Bevezetés | |
Értelemhatározások | 17 |
Egyetemes és nemzeti irodalomtörténet | 17 |
E tudomány haszna és szüksége | 18 |
A magyar irodalmi történet felosztása | 19 |
ÓKOR | |
Történeti előzmények | |
A magyarok eredete s külön ágai | 23 |
A magyaroknak ázsiai utolsó lakjai és mai hazájokba beköltözése | 24 |
A magyarok világélete a IX. és X. században. | 25 |
A régi magyarok állodalmi élete | 26 |
A régi magyarok vallása és erkölcsei | 27 |
Nyelv és írás | |
A magyar nyelv eredete, s helye a nyelvek sorában | 29 |
Rövid párhuzam | 30 |
A magyar nyelv régi állapotja | 33 |
A magyar nyelvjárások | 34 |
A magyar nyelv maradványai a kereszténség előtti korból | 36 |
A hun-magyar törzsök írásmesterségéről | 38 |
Költészet és történet | |
Őskori hun költészet | 40 |
A hun mondakör | 41 |
Őskori magyar népköltészet | 43 |
Történeti énekek - A régi magyar hősmondakör | 44 |
KÖZÉPKOR | |
Fogalom és felosztás | 49 |
Első időszak: Az Árpád-i királyok kora | |
Országos állapotok | |
A keresztyénedés és országulás műve szerencsésen bevégeztetik | 51 |
Veszélyes viszontagságok - Az Árpádok kihalása | 52 |
Vallási és míveltségi állapotok | |
A keresztyénségnek, az ősvallássali hosszas küzdése után, teljes győzödelme | 55 |
A míveltség szerencsés fejlődése III: Béláig | 56 |
Míveltségi hanyatlás a XIII. században | 58 |
Képzőművészetek | 59 |
Tudományos állapotok | |
Tanügy | 62 |
Közép- s felső iskolák | 64 |
A veszprémi egyetem - Külföldi iskolázás | 66 |
Könyvek - Könyvtárak | 67 |
A tanultság elterjedése az Árpádok korában | 70 |
Deák irodalom | 71 |
Legrégibb hazai történetírás | 72 |
Idegen nyelvek divata s írott emlékei | 75 |
A magyar nyelv külső története | |
A magyar nyelv az udvarnál s az állodalomban | 76 |
A nemzeti nyelv az egyházban | 78 |
Költészet | |
Történeti énekek - A királymondakör - Egyházi s népköltészet | 79 |
Nemzeti irodalom | |
Vallási iratok - Szentek élete | 81 |
A Halotti Beszéd és Könyörgés története | 82 |
A Halotti Beszéd és Könyörgés szövege | 84 |
A Halotti Beszéd helyesírása | 88 |
Hangtani eredmények | 90 |
Szóképzés | 92 |
Névszók és névragozás | 93 |
Igeragozás | 96 |
Szókötés - A Halotti Beszéd irályának széptani méltatása | 98 |
Avult szók magyarázata | 99 |
A magyar nyelv belső története | |
A magyar nyelv állapotjai és változásai | 102 |
A magyar írás belső mibenléte | 106 |
A magyar írás külső mibenléte | 109 |
Második időszak: Lajos és Zsigmond kora | |
Országos állapotok | |
Magyarország az Anjouk alatt európai fő hatalommá emelkedik | 111 |
A birodalom hanyatlása Zsigmond alatt - A külföldiség ellen ébredő nemzeti visszahatás | 113 |
Vallási és míveltségi állapotok | |
A keresztyénség folytonos terjedése, s a vallásosságnak az egyház sok bajai közt is virágzása | 115 |
A míveltség újabb emelkedése | 117 |
Képzőművészetek | 119 |
Tudományos állapotok | |
Tanügy - Közép- és felsőbb iskolák | 121 |
A pécsi és óbudai egyetemek - Külföldi iskolázás - Könyvtárak | 123 |
A tanultság elterjedése | 126 |
Deák irodalom | 126 |
Hazai történetírás | 128 |
Idegen nyelvek divata és írott emlékeik | 130 |
A magyar nyelv külső története | |
A magyar nyelv az udvarnál, az állodalmai és magán jogviszonyi életben | 132 |
Népköltészet | |
Történeti és regés énekek | 134 |
Nemzeti irodalom | |
Általános nézet | 136 |
A Margit- legenda | 137 |
A legrégibb Biblia-fordítások kódexei | 139 |
Azok kora és jellemzése | 143 |
Vegyes egyházi és vallási iratok - Vallásos költészet | 146 |
A legrégibb históriás ének | 148 |
A versalkat mibenléte | 150 |
A magyar nyelv belső története | |
A magyar nyelv állapotja és változásai | 153 |
A magyar írás belső mibenléte | 168 |
A magyar írás külső mibenléte | 171 |
Példatár | |
Első időszak: Az Árpádok kora | |
Halotti Beszéd és Könyörgés | 175 |
Második időszak: Lajos és Zsigmond kora | |
Tiszti eskü Lajos király idejéből (A magyar törvénytárból. Nagyszombat 1584) | 175 |
Mutatványok a Margit-legendából (A Nemzeti Múzeum kódexéből) | 176 |
Ruth könyve (A Révai - kódexből) | 182 |
Krisztus hegyi beszéde (Máté 5,6,7) (A Jászay- kódexből) | 188 |
Jób könyvéből (1,2,3) ( A Döbrentei- kódexből) | 196 |
A zsoltárok közől (A Döbrentei-kódexből) | 199 |
Az énekek Énekéből (4,5) (A Döbrentei-kódexből) | 203 |
Vízkereszti lecke Ézsajásból (LX. 1-6) (A Döbrentei-kódexből) | 206 |
Mária siralma (Nádor-kódexből) | 206 |
Szent Bernát himnuszából a felfeszített Krisztushoz (Winkler-kódexből) | 213 |
Patris Sapientia (Winkler-kódexből) | 222 |
Emlékeztető Krisztus kínszenvedésére (Winkler-kódexből) | 223 |
Ének Pannónia megvételéről (Prax önkezű másolatából) | 224 |
Mutató | 231 |
Első könyv /1759-1786 | |
A Kazinczy-ház - Kazinczy Ferenc születése, gyermekkora - Nagyatyja, Bossányi Ferenc - A kisdednek hajlamai, első tanulása - 1759-1767 | 13 |
Fejlődése. Költői érzése ébred - Atyja, Kazinczy József - Kézsmárki tanév; német nyelv; új benyomások - 1767-1769 | 18 |
Kazinczy Ferenc Patakon - Pataki állapotok - Iskolai bajok és örömek - Az ifjú a világban. Út Beleznaihoz és Pestre - Atyja ösztönzései az írásra - Kártigám - Kazinczy József halála - 1769-1774 | 22 |
Első irodalmi kísérlet: Magyarország Geographiája. Szilágyi Sámuel nyilvános helyeslése - Irodalmi tanulmányok és gyakorlatok. Szentgyörgyi István - Második irodalmi kísérlet: Podoc és Kazimir. Beleznai és Bessenyei buzdításai - 1775-1776 | 28 |
Első bécsi út. Képzőművészeti hajlamok - Wieland munkái - Báróczy és Baróti elhatározó befolyásuk - A pataki ifjúságnak egy ünnepélyen mint kezdő író bemutattatik - Buday Johanka - 1777-1779 | 33 |
Búcsú a kollegiumtól - Kassán törvénygyakorlás - Tornai mulatás. Vallási krízis - Gessner munkái - Irodalmi dolgozások - Révai - Rozgonyi Erzsi - 1779-1780 | 37 |
Eperjesen törvénygyakorlás - Költői és szerelmes élet. Ninon - 1781-1782 | 42 |
Pesten királyi táblai jegyző - Klopstock Messziás-a - Orczy Lőrincz és Ráday Gedeon - Nagyvilági élet - 1782-1783 | 45 |
Szabadkőmívesek - Gróf Török Lajos - Felvétel a miskolci lózsiba - 1783-1784 | 49 |
Tarnaörsön báró Orczy Lőrincnél - Sárosban táblabíró, Abaújban és Zemplényben megyei aljegyző. 1785-ki rendelet; Kazinczy megyei működése - Anyja házasságot sürget, siker nélkül - Kácsándy Zsuzsánna - 1783-1785 | 55 |
Bécsben van Swietennél. Művészi örömek. Irodalmi estvélyek. Pászthory Sándor - Nemzeti iskolák királyi főügyelője; az abaúji és szabolcsi főjegyzőséget mellőzi - 1796 | 60 |
Második könyv /1786-1794 | |
A vegyes iskolák. Kazinczy kényes állása, tevékenysége, sikerei - Német és magyar nyelv - Jellem szcénák - Önmívelődési haladások - 1786-1789 | 65 |
A magyar nyelv, irodalom, nemzetiség állapotjai a XVIII-ik század közepén. A nagy eszme. Az 1772. év - József császár s a magyar nemzetiség. Visszahatás. Az 1787. év - A császár enged | 72 |
Költészetünk s költői nyelvünk állása Kazinczy felléptekor, annak okai | 78 |
Kazinczy Ferenc költészete és szívélete ez időszakban - Cenci - Radvánszky Polyxén - Jenny - Mimi - Idegenkedés a házasságtól - Örök szerelem: Radvánszky Teréz - 1786-1794 | 82 |
Kazinczy lírájának reál jelleme, formái, hatása | 95 |
Szózat 1785-ben - Gessner Idylliumi - Mit akar s mit eredményezett A széppróza állapotja, purizmus és újítás - Bácsmegyeri Levelei. A purizmus széptanilag méltatva - Siegwart - 1780-1789 | 99 |
A kritika állapotja - Kazinczy szépirodalmi-kritikai folyóírást indítványoz. Kassai Magyar Társaság. Magyar Muzeum - Kazinczy nézetei a nyelvújításról - Ízetlenségek; elvonulása a társaságtól - 1787-1789 | 106 |
Orpheus - levelezés a nyelv kérdései körül - Az Orpheus irodalmi jelleme. Kazinczy Úti Levelei, jellemrajzai. Az egyszerű szép. - Helikoni Virágok - Kazinczy halálos betegsége, országos részvét | 110 |
A szent korona visszatérése - II. József halála - Az 1790. év lelkesedése - Magyar színészet feltámadása - Kazinczy Külföldi Játszószín-je | 115 |
A "norma" eltöröltetik, s Kazinczy hivatalából elbocsáttatik - Bécsi tartózkodás 1791. Van Swieten - Széphalom épül - Kazinczy az 1792-ki országgyűlésen. Ferenc királynál - Hajnóczy | 121 |
Újabb munkásság - Sztella - Esztetikai nyelvreformjának eszméje | 126 |
Regmeci idilli élet - Megyei dolgokban részvét - Elfogatása - Sallust | 133 |
Harmadik könyv /1795-1801 | |
A Martinovics-féle összeesküvés és Nyéki Németh János - felségsértési pör | 139 |
Kazinczy a királyi tábla előtt. Vallomások - Életmódja s lelkiállapota - Halálos ítélete | 142 |
Kivégzések - Az aggasztó hírek és sejtelmeknek véget vet a királyi kegy: fogság határozatlan időre. Viszontlátások - Levelei anyjához. Kazinczy László testvérietlen érzülete - Sándor főherceg nádor halála. József főherceg helytartó. Amnesztiai csalatkozott remények - A bizonytalanság kínjai | 148 |
Gárdaházi fogság és Novák kapitány. Szulyovszky és Verseghy. Vita a nyelv érdeme felett - Olvasmányok, dolgozások - Titkos szenvedelem: Hirgiest Nini. A támaszát vesztett szegfő | 154 |
Exportáció. Pletz kapitány - Győrben találkozás Kis Jánossal - Spielbergi szenvedések. József főherceg gondoskodása | 159 |
Az obrovici fenyítőházban 1796-1799 - Jó emberek - Titkos levelezés, Rozgonyi Erzsi - Remények, tanulmányok, új munkásság - Motozások. A nemesi lelkű Schrőter - Bal hírek | 163 |
Lelki csüggedés. Vérével írt levelek. Radvánszky Teréz és Fanni. Irodalmi végrendelet - 1799. június 22. elszállítás | 170 |
Benyomások a csillagos ég alatt - Aubert főhadnagy. Kremsz. Linc felé. A neumarki lakoma - Kufsteinba érkezés - A sóhajok foka és élő sír - Valahára egy anyai levél a Cerberus kezéből | 176 |
Hadias mozgalmak az Inn völgyén. Világtörténetek 1800 - A foglyok elszállítása a franciák elől. Bastendorf főhadnagy. Út Bajorországon, Ausztrián át Prágába. Legitimista hadak és Fiorella tábornok. Gotsch példázó emléklapja Zechneter és Chara Ungaria - Buda felé. Boldog napok. Dévény alatt. A nép. Margitszigeti jelenet: Nini - Munkács felé - Báró Podmaniczky Lászlóné - A szabadkőmíves - Kazinczy és anyja - A legszebb alamizsna - Útközi munkásság | 180 |
Munkács és Fritsch őrnagy - Szerelem unalomból - Kazinczy társait táplálja. Veszély és szabadulás, június 28. 1801 - A 2387 nap. Kazinczy András | 189 |
Jegyzések | 193 |
Mutató | 223 |