A magyar nemzet története II. (rossz állapotú)

Tartalom

I. Az Anjouk kora.
I. Fejezet. Károly Róbert (1301-1308.) Venczel (1301-1305.) és Ottó (1305-1308.) ellenkirályok, - Pártoskodás a királyi szék betöltése miatt. A nemzeti- s az Anjou-párt. Ottó és István bajor berezegek és Venczel cseh király, a nemzeti párt jelöltjei. Vencelt meghívják a trónra. Maga helyett hasonló nevü fiát ajánlja. Károly Róbert megkoronáztatja magát Esztergomban, Venczelt atyja beküldi az országba. Bevonulás Budára. Koronázás Székesfehérvárott. Venczel felveszi a László nevet. Bőkezűsége. Csák Máté. VIII, Bonifáczius Miklós püspököt követül az országba küldi. A pápa igényei. A püspökök jobbára Károlyhoz pártolnak. A budai polgárok ellenséges indulata u pápai követ irányában. Miklós püspök kiátkozza őket, viszont ők a pápát s a vele tartó főpapokat. Károly haddal támadja meg Budát, de elvonulni kénytelen. Venczel király s a pápa. A pápa Károlynak itéli
oda Magyarországot. Bonifácz utóda XI. Benedek szintén Károlyt pártolja. Venczel pártja csökken. Csák Máté is elpártol tőle. A dalmát városok Károlyhoz állanak. Albert király ellenséges magatartása Venczellel szemben. Venczel 1304 nyarán haddal jő be az országba s fiát a koronával együtt magával viszi. Rudolf herczeg és Károly Róbert szövetségre lépnek Venczel cseh király ellen. Háború Venczellel. Venczel halála. Fia Alberttel 1305 nyarán békére lép. Utóbb lemond a magyar trónról Ottó bajor herczeg. javára. Ottó bejut az országba. A korona elveszése. Ottót hívei Székesfehérvárra viszik és megkoronázzák. Rudolf herczeg a Németujváriak birtokait pusztítja. A magyarok berontanak Ausztriába. Fegyverszünet az urak között. Károly Róbert házassága Máriával, Kázmér tescheni
herczeg leányával. Ottó házassági terve. Tamás érsek, miután már előbb a Németujváriakat kiátkozta, ostrom alá fogja Esztergomot és beveszi. Az udvardi zsinat. Ottó menyasszonya látogatására Erdélybe megy. László vajda becsukatja, utóbb átadja Vörös-Oroszország fejedelmének, aki szabadon bocsátja. Ottó hazatér. Haláláig viseli a magyar királyi czímet. Károly párthívei, élükön Werner László bíróval elfoglalják Budát s az ellenpártiakon bosszút állanak.
II. Fejezet. Károly Róbert magánuralkodása. (1308-1342.) - Országgyűlés Pesten. Az
országgyűlés Károly érdekében nyilt levelet bocsát ki. V. Kelemen pápa Gentilis bíborost követül Magyarországba küldi. Gentilis a papságra s a köznemességre támaszkodik. Csák Mátét is megnyeri Károly ügyének. A kékesi találkozás. Ujabb országgyülés Pesten. Gentilis beszéde s annak hatása. Károlyt kikiáltják királynak. A budai zsinat és határozatai. Károlyt uj koronával Budán másodszor megkoronázzák. László vajda hosszas alkudozás után kiadja a szent koronát. Harmadszori koronázás Székesfehérvárott. László vajda. Csák Máté garázdálkodása. Károly megfosztja méltóságától és hadat indít ellene. Gentilis kiátkozza őt. A pápa követe elhagyja az országot. Csák bosszúja. Harcz Amadé nádor fiával. A rozgonyi csata. A szepesi szászok jutalma. A szepesváraljai templom freskója. A magyar főpapok Csák ellenében a pápához fordulnak. A németországi viszonyok. Frigyes osztrák herczeg és Bajor Lajos ellenkirályok. Csák betör Morvaországba. János cseh király Magyarországba tör. Holics ostroma. Csák a cseheket a vár alól elűzi. Harcz a Borsák ellen. A Debreczen melletti csata. A lázadók Erdélyre vetik magukat. Károly Debreczeni Dózsát küldi ellenök, a ki a lázadókat leveri. Az Amadéfiak ujabb lázadása. Visegrádot Széchenyi Tamás kiragadja Csák kezéből. Komáromot Károly király veszi vissza, Frigyes király segítségével.
A Németujváriak megfékezése. Csák öregsége és halála. Az erdélyi szászok lázadása. Záh Feliczián merénylete. Károly viszonya a melléktartományokhoz. Dragutin és Milulin. Brebirí Pál elfoglalja Szerbiától Bosznia egy részét. Károly tulajdonul engedi át neki. A szerbek ismételten magyar területre törnek. A törökök első megjelenése hazánk területén. V. Kelemen Milutin István szerb király ellen keresztes háborúthirdet, utóbb szövetséget létesít ellene. Milutin a máesói bánságot pusztítja. Károly visszaűzi és békére kényszeríti. Viszony Havasalföldhöz. Bazarába elfoglalja Szörény-vármegyét. Károly szerencsétlen hadjárata ellene. Szécsi Dezsó Önfeláldozása. Dalmácziai viszonyok. Zára fellázad a velenczei
uralom ellen. A záraiak két évig daczolnak a köztársasággal, végre megadják magukat. Károly elveszti a többi dalmát városokat is. Miden bán hatalmaskodása. Károly 1322-ben hadával Dalmácziába indul. Mindent fogva magával viszi. Megszünteti az örökös tengermelléki bánságot. Helyreállítja a bán tekintélyét. Boszniába külön bánt nevez ki. A horvát urak nyugtalankodásai. A knini grófok. A dalmát parti városok Velenczéhez pártolnak. Károly belső uralkodása. Második házassága.
Helyreállítja a rendet. A pénzügy rendezése. A kamara haszna. Károly arany forintokat veret. Dekrétuma. Egyéb pénzügyi intézkedések. A hadügy rendezése. Behozza a banderiális rendszert. A zászlós urak. A lovagi szellem felköltése. Czímeradományozás. Vitézi rendek. Lovagi játékok vagy tornák. Károly király külpolitikája. Viszonya a pápához, Velenczéhez, Nápolyhoz. Kisebb fiát: Endrét eljegyzi Johannával, a nápolyi trón örökösével. Viszony a Habsburgokhoz. Megsegíti Szép Frigyest Bajor Lajos ellen. A mühldorfi csata. Meghasonlása és háborúja Frigyessel. Háború János cseh királlyal Ottó herczeg érdekében. Károly, harmadik házássága Erzsébettel, Lokietek Ulászló lengyel király leányával. E házasság fontossága. A trencsényi találkozás. A visegrádi kongresszus.
Károly király békebírói szerepe. Szövetség Lajos német király és Albert osztrák herczeg ellen. Károly bőkezűsége fejedelmi vendégei iránt. Háború az osztrák herczegekkel. A pozsonyi béke. Károly morva őrgróf leányát: Margitot eljegyzik Lajossal, Károly idősb fiával. Egyezség Károly őrgróffal. A lengyel rendek Lajost trónörökössé kiáltják ki. Károly király utolsó évei. A papság panaszai. Károly halála és uralkodásának jellemzése.
III. Fejezet. Nagy Lajos. (1342-1382.) -Lajos király koronázása. Gyászünnepélyek Károly
királyért. Lajos Nagyváradra zarándokol. Fogadalma. Erzsébet királyné befolyása. Rendetlenség megszüntetése. A nápolyi ügyek. Endre és Johanna egybekelnek. Róbert király halála. Végrendelete. Nagy Lajos a pápát s a nápolyi urakat megnyerni iparkodik. Valoisi Katalin és Ágnes berezegnék ármánykodása. Johanna jelleme. Erzsébet királyné Nápolyba megy. A pápa vonakodása. Végre beleegyezik Endre koronázásába. Erzsébet királyné hazatérése. A pápa rendeletének nincs sikere. Johanna férje nélkül koronáztatja meg magát. Összeesküvés Endre ellen. A herczeget Aversában megölik.
A véres esemény hatása. Lajos bosszút esküszik. Szövetségre lép Bajor Lajossal s az osztrák herczegekkel. Levele a pápához. A pápa válasza és nyilt levele. Vizsgálat a gyilkosság ügyében." Johanna fiat szül. Viszály a nápolyi királyi család tagjai közt. Alkudozások a szentszék s magyar udvar között. Lajos király hadjáratra készül. A pápa védelmi intézkedései. Lajos 1347
őszén megindítja hadait. Utja. Johanna férjével Tarenti Lajossal a Provence-ba menekül. Lajos Durazzói Károly herczeget kivégezteti, a lobbi herczegeket pedig foglyokul Magyarországba küldi. Felveszi a Jeruzsálem és Sziczilia királya czimét. 1348 tavaszán hazatér. A fekete halál: A nápolyiak Johannához'pártolnak. Lajos Laczkfi uj sereggel Nápolyba küldi. Fegyverszünet. Alkudozások a pápai udvarral. Lajos király ujabb hadjárata. Canosa ostroma. Sommá bevétele. Aversa ostroma. Nápoly meghódolása. Lajos Rómába s onnan hazaindul. Fegyverszünet Tarenti Lajossal. Alkudozás Johannával. Lajos nagylelkűsége. Béke. Johanna fölmentése. A nápolyi hadjáratok eredménye. E hadjáratok főczélja Dalmáczia visszafoglalása és biztosítása. Lajos 1344-45-ben a hűtelen horvát urak ellen hadat indít. Zára hódoló küldöttséget meneszt hozzá. E miatt a velenczeiek Zárát megtámadják. A záraiak Lajoshoz fordulnak segítségért. Kotromanics és Lindvai Miklós árulása. Lajos 1346-ban Zára fölmentésére siet. Sikertelen ostrom julius 1-én. Lajos elvonul.
Zára hosszas ellenállás után a velenczeieknek meghódol. Lajos 1348-ban Velenczcvel nyolcz évre fegyverszünetet köt. A velenczeiek a fegyverszünetet megszegik. - Lajos szövetségre lép Génuával. Sikertelen békealkudozások. Lajos 1356.ban megtámadja Velencze szárazföldi birtokait. Treviso ostroma. Fegyverszünet. A háború Dalmácziában dől el. Zára eleste. A zárai béke. Velencze álnoksága. Lajos mint Carrarai Ferencz Pádua urának szövetségese .1373-ban újból hadat indít Velencze ellen.
Béce Pádua és Velencze között. Velencze háborúja Ausztriával. Az águk első használata. Lajos 1378-ban mint Génua szövetségese Velenczével ismét háborúba keveredik.. Harcz szárazon és tengeren. Chioggia elfoglalása. Békealkudozások. A velenczeiek védelmi intézkedései. Pisani a génuai hajóhadat megadásra kényszeríti. A turini béke. A nápolyi viszonyok továbbfejlődése. Johanna háromszori házassága. Lajos Nápolyhoz való jogát biztosítani akarja. Házassági terv a magyar s a franczia királyi család között. Johanna ki akarja játszani Lajos terveit. egyházi szakadás. Johanna az ellenpápával tart. VL Orbán trónjától megfosztja s Lajost bízza meg az itélet végrehajtásával.
Lajos Szieziliához való jogait Durazzói Károlyra ruházza. Durazzói Károly magyar segítséggel Nápoly birtokába jut cs Johannát megfojtatja, Lajos király s a melléktartományok. Havasalföldet fenhatósága alá veti. Bazarába Sándor. Lengyel viszonyok. Háború a lithvánokkal. Lubar és Kieystut. Béke. Kicystut álnoksága. Lajos ujabb hadjárata. fegyverszünet. Szerződés Kázmérral Galicziát és Lodomriát illetőleg. Harczok a tatárokkal. Lajos igényt támaszt Moldvaországra.. A milkói püspökség megújítása. Térítgetés. Bogdán vajda hatalmába keríti Moldvát. Boszniai viszonyok. Kotromanics István. Leányát Lajos nőül veszi. Tvartkó István bán. Harcz a boszniai eretnekek ellen.
Tvartkó elismeri Lajos fönhatóságát. Szerbia ellenséges magatartása. Milutin Dros és Dusán István Dusán halála. Lajos utódját hódolatra kényszeríti. Bolgár viszonyok. Dobrotics, Sztraczimir János és Sziszman János. Lajos elfoglalja Viddint és Sztraczimirt foglyul
ejti. A viddini bánság. Straczimir visszanyeri szabadságát, de hűséget fogad. A törökök feltűnése.
Korábbi történőtök. I. Murád székhelyét Drinápolyba teszi át. Sziszman czár elismeri fenhatóságát.
A pápa keresztes háborút hirdet a törökök, ellen. Sziszman czár V. János császárt álnokul letartóztatja. Lajos király háborúra készül ellene. VI. Amadé savoyai gróf hadjárata.
A mária-czelli kép. Lajos király erőszakos térítgetései.
Tvartkó elszakadása. Lajos viszonya Ausztriához és Lengyelországhoz. Lajos Kázmér halála után elnyeri a lengyel koronát. Erzsébet királyné Lengyelország kormányzója. A lengyelek elégületlensége.
A kassai tanácskozmány. A lengyelek Fehér Ulászlót akarják trónjokra emelni. Erzsébet odahagyja Lengyelországot, majd ismét visszatér. A krakkói vérengzés. Erzsébet halála. Lajos Oppelni Ulászlót rendeli Lengyelország kormányzójául. A lengyelek ujabb elégületlensége. A budai tanácskozmány.
A zólyomi gyűlés. A lengyelek Lajos király lányát Máriát cs jegyesét Zsigmondot leendő uraikul ismerik el. Lajos halála. Uralkodásának jellemzése. Az 1351-iki országgyűlés. Az arany bulla megerősítése. Az ősiség. A kilenczed behozatala. Az ipar és kereskedés felvirágzása. A czéhek. A szellemi műveltség gyarapítása. Kolostorok alapítása. Lajos vallásos buzgósága. A csúcsíves stil meghonosítása. A kassai dóm. A pécsi egyetem felállítása. 45-90.
IV. Fejezet. Mária. (1382-1387.) - II. v. Kis Károly. (1385-1386.) Mária megkoronázása. Helyette anyja viszi a kormányt. Főtanácsosa: Garai Miklós nádor. Külügyi bonyodalmak.
A lithvánok megtámadják Vörös-Oroszországot. Lengyel viszonyok. Zemovit föllépése. Erzsébet üzenete. Zsigmond hadjárata. A lengyelek N. Lajos ifjabb lányát Hedviget teszik királynévá. Eljegyzése Jagelló lithván herczeggel. Elégületlenség Garai miatt. Zavarok Horvátországban és Dalmácziában, A királynők beutazzák c tartományokat. Kis Károly behívása. Mária és Zsigmond házassága. Zsigmond „az ország gyámja." Kis Károly Budára vonul. Megválasztják kormányzónak, majd királynak.
Koronázás Székesfehérvárott. Merénylet Kis Károly ellen. Halála. Zsigmond mellőzése. Jellemzése.
Ellenséges föllépése a királynők ellen. Kibékülés. A királynők leutaznak Szlavóniába, a lázadók közé. Diakovárnál megtámadják s elfogják őket. Garai nádor és Forgách Balázs elesnek. A királynék utóbb Novigrádban. Margit királyné, Kis Károly özvegye. 97-108.
II. Zsigmond kora.
Zsigmond. (1387-1437.) - Zsigmondot a rendek behívják. „Az ország főkapitánya és ura"
czímmel az ország kormányának élére állítják. Benyomul Horvátországba. Szövetsége Velenczével. Királlyá választása cs koronázása. Novigrád ostroma. Erélyes föllépés a lázadók ellen. Mária kiszabadul a
fogságból, Erzsébet erőszakos halála. Mária utja. A királyi pár hálája Velencze iránt. Országgyűlés Székesfehérvárott. Bűnbocsánat Károly párthívei részére. Harczok a lázadókkal. Dalmáczia Zára kivételével Tvartkó birtokába jut. Palisnai és Tvartkó halála. Tvartkó utóda: Dabisia a lázadókat nem segíti. Dobor és Osztrovicza bevétele. Dabisia meghunyászkodása. Horváthi János elfogatása és kivégzése. Hédervári Kont István és társai. Murád szultán megveri a szerbeket s a bolgárokat.
Lázár fejedelem ellenséges föllépése. A rigómezei csata és következményei. Bajazid meghódítja Bolgárországot. Havasalföld és Moldva magatartása. Zsigmond haddal megy ellenök és fejedelmeiket hódolatra kényszeríti. Hedvig királyné Vörös-Oroszországot elfoglalja. Az uj-szandaczi béke. A törökök Konstantinápolyt első ízben ostromolják. Becsapnak Magyarországba. A nagy-olaszi-i vereség. Zsigmond hadat vezet a törökök ellen. Követsége Bajazidhoz a bolgár várak ügyében. Védelmi intézkedések a törökök ellen. Külföldi mozgalom. Boucicault János föllépése. Zsigmond követséget indít
Francziaországba. A követség eredménye. Zsigmond szövetsége Mircse havasalföldi vajdával. Az 1395-iki hadjárat. Az oláhok álnoksága. Mária királyné halála. Jellemzése. Zsigmond folytatja készületeit a törökök ellen. Idegen segédcsapatok érkezése. Az 1396-iki hadjárat. Bodon és Orsova megvétele. A nikápolyi vereség. Zsigmond menekülése. Bajazid kegyetlensége. A hangulat Magyarországon. Izgatás Dalmát- és Horvátországban. Az elégületlenek Nápolyi Lászlót Kninben királlyá választják. Zsigmond hazaérkezése. A temesvári országgyűlés. Végzései. A kőrös-udvarhelyi gyűlés.
Zsigmond önkénykedése. Növekedő elégületlenség. Zsigmond Venczel királyt, utóbb Józsa morva őrgrófot utódává jelöli ki. Viszonya a pápához. Letétele és fogsága. Versenytársai: Jagelló Ulászló, Vilmos osztrák berezeg, Józsa morva őrgróf és Nápolyi László. Az utóbbi pártja a legjelentékenyebb. Zsigmond szabadon bocsátása. Külföldi törekvései. Szövetsége IV. Albert osztrák herczeggel. A pozsonyi örökösödési szerződés. A nápolyi párt ujabb föllépése. Nápolyi László Aldemariscót helytartóul Dalmácziába küldi. A dalmát városok Lászlónak hódolnak. A zalatnoki országgyűlés. A pápa is Lászlónak fogja pártját. A „bukások" izgatása. Acciajoli bíboros beküldése.
Lászlót Zárában megkoronázzák. Előnyomulása Győr felé. Zsigmond hívei visszaszorítják. Visszatér Nápolyba. A királyi kegyúri jog visszaállítása. A placetum regium behozatala. A boszniai pártoskodás elnyomása. Bosznia felosztása. Nápolyi László a dalmát városokat és szigeteket eladja Velenczének. Zsigmond törvényhozói működése. Az 1405-iki országgyűlés. A városok ügyeinek rendezése. Egyéb intézkedések. A megyék hatásköre. A sárkányrend megalapítása. Zsigmond házassága Czillei Borbálával.
Német- és csehországi törekvései. Viszonya bátyjához: Venczel királyhoz. Csehországi hadjárat. Beavatkozás Ausztria ügyeibe. Zsigmondot német királlyá választják. Viszonya Lengyelországhoz. A thorni béke. A lublói összejövetel. Zsigmond és Jagelló Ulászló védő- és támadó szövetséget kötnek egymással. Intézkedés Vörös-Oroszországról és Moldváról. Zsigmond vendégül látja Ulászlót. A budai ünnepélyek. Diplomácziai alkudozások. Viszony Velenczéhez. Háború Zsigmond s a köztársaság között. Ozorai Pipo. A mottai és bellunoi győzelem. Békealkudozások, A háború folytatása. A szepesi városok elzálogosítása. Szövetség Génuával. Fegyverszünet. A háború ismételt kitörése. Az
1433-iki fegyverszünet. Dalmáczia elvesztése. A pápák babyloni fogsága. Egyházi szakadás. A pisai zsinat. XXIII. János pápa. Wicleff János és Husz János föllépése. Zsigmond buzgólkodása az egyházi szakadás s a Husz-féle eretnekség megszüntetése körül. A konstánczi zsinat. Az ellenpápák letétele.
V. Márton az egész egyház pápája. A konstánczi zsinat eredménye, Concordatumok. Husz János és Prágai Jeromos megégetése. Brandenburg elzálogosítása. Rendetlenség az országban. Borbála királyné ledérsége és bűnhődése. A törökök Hervójával szövetkezve becsapnak az országba. Kisebb betöréseik.
Készülődés ellenök. Az 1419-iki hadjárat. A főváros szépítése. A „friss" palota. Béke a törökkel.
Venczel halála. Zsigmond elnyeri a cseh koronát. A huszita mozgalmak. Vezetői: Ziska János és Huszinetz Miklós. A huszita felekezetek: kelyhesek, táboriták, orebiták és ádámiták. A brünni országgyűlés. Zsigmond oktalan föllépése. Seregét a husziták Prága alól visszaverik. Zsigmond cseh királlyá koronáztatja magát. A husziták leteszik s helyébe Vitold lengyel herczeget választják királyukká. Zsigmond ujabb hadjárata a husziták ellen. Diplomácziai alkudozások. A kézsmárki összejövetel.
Kibékülés Ulászlóval. Ziska halála. Taktikája. Pártoskodás a husziták közölt. Az aussigi csata. A husziták pusztításai. Becsapásaik Magyarországba. A taussi vereség. Ujabb betörések Magyarországba.
A bázeli zsinat. Zsigmond császárrá koronázása. A husziták kibékítése. A négy pont. A mérsékelt husziták felülkerekedése. Török portyázások. Mánuel görög császár terve.
A fegyverszünet meghosszabbítása. István szerb fejedelem és unokaöcscse: Brankovics György Zsigmondnak hűséget fogadnak. Dán oláh vajda visszahelyezése. István szerb fejedelem halála. Brankovics Magyarországhoz csatlakozik. Az 1428-iki hadjárat. Galambócz vívása. Rozgonyi Cziczelle. Fegyverszünet. Török álnokság. Szerbország feldulása. Brankovics s az oláh vajda a szultánnak hódolnak. Béke a törökkel. Vlád-Drakul vajda. A törökök Erdélyt és Szörényt pusztítják. Az 1435-iki országgyűlés. A honvédelem szabályozása. Egyéb intézkedések. Ujabb összecsapás a törökökkel Szendrő alatt. Hunyadi János első feltűnése. A honvédelem érdekében hozott törvény.
A magyar hadsereg alkatrészei. A katonaság fölszerelése. A lőpor első használata. Harczmód Zsigmond korában. A fölkelés módozatai. Zsoldosok. Fegyelem. Zsigmond intézkedése Magyarország trónjáról. Borbála királyné cselszövényei. Zsigmond halála, jellemzése. 109-160.
III. Hunyadi János kora.
I. Fejezet.
- Albert. (1437-1439.) - Királlyá választása, koronázása. Uj korszak a magyar nemzet történetében. E korszak felosztása. Albertnek koronázásakor tett Ígéretei. Székhelyét Budára teszi át. Megválasztják római királlyá. Budai zavarok. Cseh viszonyok. A huszitaság elterjedése Magyarországon. Marchia Jakab inquisitor működése. A kiüldözött husziták Moldvába vonulnak. A ferencziek bibliája. Pórlázadás Erdélyben. A nemesség es parasztság között kötött egyesség. A kápolnai unió.
Ujabb viszály. A kolozsmonostori csata. Murád betör Erdélybe. Országgyűlés Budán. Végzései Fölkelés a törökök ellen. Kudarcz Szendrő alatt. Szendrő eleste. Albert betegsége és halála. Jellemzése. 161-168.
II. Fejezet. I. Ulászló. (1440-1444.) - Zavaros viszonyok. Albert végrendeletének mellőzése.
Az özvegy királyné. Ausztria kormányzója Frigyes herczeg. Pártviszály Csehországban. Magyarország magatartása. A Czilleiek növekedő befolyása. Házassági tervek. A többség Ulászló lengyel királyt szemeli ki Erzsébet királyné férjéül. Országgyűlés. Erzsébet vonakodása. Követség Ulászlóhoz. A királyné a szent koronát eloroztatja.' Fiat szül. Követeinek megtiltja a további alkuvást.
Ulászló elfogadja a magyar trónt. A választási okmányok. Ulászló bejő. „Utószülött László''' megkoronázása. Erzsébet fiával nyugatra vonul és ellenállásra készül. Országgyűlési Budán. T. Ulászló megkoronázása. Giskra, Erzsébet vezére, elfoglalja a felföldet. A királyné Frigyessel szövetkezik, akinek a többi között a szt. koronát is elzálogosítja. Hadi készületek. A polgár-háború kitörése. Csata
Szegzárd mellett. A Czilleiek föllépése. Ulászló békére lép velők. Békealkudozás Erzsébet és Ulászló között. Cesarini Julián pápai követ. Követségének czélja. Békítő kísérletei Erzsébet és Ulászló találkozása Győrött. Békekötés. Erzsébet halála és jellemzése. Pártja élére Frigyes áll. Cesarini folytatja békítő kísérleteit. Fegyverszünet Giskrával és Frigyessel. A belháború szomorú következményei.
Murád szultán Nándorfehérvárat ostromolja. Thallóczi hősi védelme. Hunyadi a török elleni harczok fővezére. Mezid bég megtámadja Erdélyt. Csata Szt.-Imrénél és Szeben alatt. Kemény Simon hősi önfeláldozása. A törökök veresége. Szehabeddin bosszuló hadjárata. A vaskapui győzelem. Cesarini keresztes háborút hirdet a törökök ellen. Az 1443-íki u. n. „hosszú" hadjárat. A külföld érdeklődése.
Palaeologos János császár. Kastriota György. Brankovics György és István boszniai fejedelem segélyt ígérnek. Fegyverszünet Frigyessel. Országgyűlés. A törökök békeajánlatai. A szegedi béke. Cesarini izgatására felbontják s elhatározzák a hadjáratot. A várnai csata. Ulászló halála és jellemzése. 169-188.
IIL Fejezet. Kormányszünet. - Hunyadi János kormányzósága. (1444-1452.) - Ulászló
elestének következményei. Ideiglenes kormány. Országgyűlés. László királylyá választása. Az ország kormányát hét kapitányra bízzák. Követség Frigyeshez, László s a korona kiadása végett. Frigyes makacssága. Az alkudozások sikertelensége. Hunyadi megveri a törököket Zsarnónál. Az áruló Vlád Drakul helyébe Dánt teszi vajdává. Hunyadi és Újlaki szövetsége. Ujabb sikertelen követség Frigyeshez. A Czilleiek megfenyítése. Országgyűlés. Hunyadi János az ország kormányzója. Hatásköre. A többi főtisztviselőség berendezése. Hunyadi állásának nehézségei. Ellenségei. Havasalföldi hadjárata.
Vlád-Drakul elfogatása és lefejeztetése. Hadjárat Frigyes ellen. Békealkudozások Carvajal bíboros és pápai követ elnöklete alatt. Fegyverszünet. Sűrű országgyűlések. Érdekesebb határozataik. Országos rendetlenség. A köznemesség növekedő befolyása. Személyes megjelenése az országgyűlésen. Mentessége a kamara haszna alól. A főtisztviselők évenként való választása. Hunyadi 1448-iki hadjárata a törökök ellen. Brankovics áruló magatartása. A rigómezei csata. Hunyadi menekülése. Kalandja a rablókkal. Brankovics fogságába jut, aki csak nehéz föltételek mellett bocsátja szabadon. A pápa segítsége. II. Mohammed a magyarokkal békére lép. Egyesség Frigyessel. Harcz Giskrával. A mezőkövesdi béke. Szentmiklósi Pongrácz garázdálkodása. Brankovics megalázása. 189-200.
IV. fejezet. - V. László. (1452-1457.) - Ausztriai viszonyok. Eyczinger Ulrik. A martinspergi összejövetel. A bécsi gyűlés. Határozatai. Frigyes római útja. Országgyűlés Pozsonyban. Szövetség a magyarok, osztrákok és csehek között Frigyes ellen. Frigyes hazaérkezése. Az osztrákok hadat üzennek neki. Hunyadi magatartása Az osztrákok Frigyest Bécs-Ujhelyben ostrom alá veszik.
Frigyes Lászlót kiadja. Czillei neveli ezentúl. A bécsi nagy gyűlés. Hunyady lemond kormányzói tisztéről. Megjutalmazása. László király Pozsonyban az országgyűlés előtt esküt tesz az alkotmányra.
Az országgyűlés határozata az adományok tárgyában. Giskra kárpótlása. Hunyadi László a cseh rablók ellen. Ujabb országgyűlés Pozsonyban. Szövetség Hunyadi János ellen. László Czilleit elbocsátja. Csehországban megkoronáztatja magát. Hunyadi, Podjabrád és Eyczinger szövetkeznek Czillei ellen. II. Mohamed ostrom alá fogja és beveszi Konstantinápolyt. Ez esemény hatása. Hunyadi izgatása. Országgyűlés Budán. Készülődés a török háborúra. Mohamed szultán megtámadja Szerbiát. Hunyadi oldaltámadással visszavonulásra kényszeríti. Hunyadit a Czilleiek által támasztott zavarok hazaszólítják. A szultán ujabb előnyomulása. Novoberdó bevétele. Szendrő ostroma. Firuz bég seregét Hunyadi Krusócz közelében szétveri. Hunyadi a külföldi fejedelmektől segítséget kér. Brankovics meghódol a szultánnak. Czillei felülkerekedése. Áskálódása Hunyadi ellen. Találkozás Bécs alatt.
Czillei kudarcza. A külföld készülődései. Hunyadi megbékül a királlyal és Czilleivel. Országgyűlés.
Mohamed Nándorfehérvárat készül megvivni. Hunyadi intézkedései. A külföld s a királyi udvar közönye. Carvajal János és Kapisztrán János. Az utóbbi élete. Működése Ausztriában, Morvaországban, Németországban, Sziléziában, Luzácziában és hazánkban. Nándorfehérvár ostroma. Dugovics Titusz. Kapisztrán és keresztesei. A nándorfehérvári diadal. Hunyadi János halála. Külseje, jelleme, származása. Nagyravágyó volt-e Hunyadi ? Kormányzói ügyessége, vitézsége, vallásossága. Kapisztrán halála. A Hunyadi-párt s a Hunyadi-ellenes párt. Amannak Szilágyi Mihály a vezére. A futaki országgyűlés. Czillei az ország főkapitánya és kormányzója. Békekötés Hunyadi László és Czillei között. Czillei áskálódásai a Hunyadiak ellen. Levele Brankovicshoz. László király Czillei kíséretében Nándorfehérvárra megy. Czillei megölése. Jellemzése. László király Hunyadi Lászlónak
megbocsát. Meglátogatja Temesvárott Szilágyi Erzsébetet, Hunyadi János Özvegyét. Esküje. Brankovics halála. A király Budára tér. Garai László s a Hunyadiak ellenségei ráveszik, hogy Hunyadi Lászlót, Mátyást s a Hunyadi-párt főembereit elfogassa és hogy Lászlót lefejeztesse. A véres tett hatása.
László mentegetődzése. A Hunyadi-párt fegyverkezése. László király Bécsbe megy. Útközben Vitéz Jánost szabadon bocsátja. Országgyűlés Pozsonyban. Egyezkedési kísérletek. László, harczba keveredik Frigyessel a Czillei-féle örökség miatt. Házassági terve. Leánynéző követség a franczia királyhoz. Podjebrád befolyása. László váratlan halála. Jellemzése. 201-230.
IV. Hunyadi Mátyás kora.
Hunyadi Mátyás. (1458-1490.) - Szilágyi Mihály magatártásának oka. A Hunyadi-párt
Mátyást trónra emelni készül. Külföldi trónjelöltek : Frigyes császár, Vilmos szász herczeg és Kázmér lengyel király. A hazai főurak. Hunyadi Mátyás előnye felettök. Országgyűlés Pesten.
Podjebrád György s a Hunyadi-párt szerződése. Egyesség Szilágyi Mihály és Garai között. Szilágyi seregével Pestre jön. Az urak ellenkezése. Mátyás királlyá választása. Szilágyi kormányzó. Mátyást behozzák. Hogy fogadták megválasztását a külföldön ? Podjebrádot a csehek királyukká teszik.
Mátyás meghasonlása Szilágyival, Mátyás elzáratja. A szegedi országgyűlés. Szilágyi visszanyeri szabadságát. Halála. Összeesküvés Mátyás ellen. Mátyás szigora. A lázadók Frigyest választják meg királlyá. Koronázása. Mátyás Frigyest visszaszorítja s a lázadást elfojtja. A pápa magatartása. A hűtelen főurak megtérése. Alkudozások Frigyessel. Podjebrád kétszínüsége. Fegyverszünet Mátyás és Frigyes között. A trencsényi és alamóczi értekezletek. Mátyás és Podjebrád szövetsége Albert hcrczeggel. Frigyes öccsével. A császár Giskrát nyeri meg a maga részére. A Podjebráddal való barátság meghidegülése. Folytatólagos alkudozások Frigyessel. Béke. Viszályok Szerbiában. István Tamás
bosnyák fejedelem. Polgárháború Boszniában. István a törökök kezébe játssza Szendrőt. 11. Pius
pápa tervei. A mantuai kongresszus. Vlád oláh vajda. A törökök megtámadják és elűzik. Radul vajda lesz utóda, akit Mátyás is megerősít. 11. Mohamed szultán betör Boszniába, Országgyűlés Tolnán. Jajcza és Kliucs feladása. A szultán István fejedelmet lefejezteti. Mátyás boszniai hadjárata. Jajcza megvétele. Mátyás koronázása. A pápa keresztes háborút tervez. 11. Pius halála. II. Mohamed
újból megtámadja Boszniát. Mátyás közeledésének hirére kivonul. Zvornik visszavétele. Szrebernik ostroma. Bosznia félig török, félig magyar kézben. Középkori magyar adózás. A kamara haszna.
Állandó adó behozatala. A királyi kincstár bére. A melléktartományok adója: ötvened és nyestadó. Fölmentések. Vámrendszer. Mátyás király' 1467-iki adójavaslata. A királyi kincstár adója s a koronavám behozatala. Kapuösszeírás. A koronajószágok elidegithetetlensége. Az adótörvény hatása. Tótországi zavarok. Erdélyi lázadás. Moldvaországi hadjárat. Podjebrád György cseh király jellemzése.
Kétszínű politikát űz. A pápa követe eretneknek nyilvánítja. Meghasonlása Rómával. Terve.
IL Pius pápa maga elé idézi, szintúgy utóda: II. Pál. Podjebrád engedetlensége. A pápa a szomszéd fejedelmeket, köztük Mátyást háborúra szólítja fel ellene. Mátyás készsége. Mi bírta rá a Podjebrád ellen való föllépésre ? Sikertelen alkudozások. A pápa Podjebrádot kiátkozza s az átok végrehajtásával a császárt, továbbá a lengyel s a magyar királyokat bizza meg. A lengyel király semleges
marad, Frigyes Mátyást biztatja a harczra. Podjebrád Frigyesnek hadat izen. Az országtanács elhatározza a háborút Podjebrád ellen. Hadüzenet. Mátyás lépésének végzetes volta. Szózat az európai államokhoz. Benyomulás Morvaországba. Alkudozások. Podjebrád a lengyeleket a keresztesektől elvonja. Trébies ostroma és megvétele. Brünn megnyitja kapuit. Spielberg ostroma. Ujabb alkudozások. Az olmüczi gyűlés. Országgyűlés Pozsonyban. Spielberg eleste. Mátyás betör Csehországba.
Ismételt alkudozások. Mátyást a katholikus csehek királlyá választják. Fegyverszünet. Mátyást cseh királlyá koronázzák. Mátyás Boroszlóban a sziléziaiak hódolatát fogadja. A cseh husziták Ulászló lengyel királyt ismerik el trónörökösül. Viktorin, Podjebrád fia, újból megkezdi a harczot Mátyás ellen. Mátyás megveri és elfogja. A magyar-bródi vereség. Mátyás viszonya a pápához és Frigyes császárhoz. Podjebrád halála. A cseh rendek Ulászlót teszik meg királlyá. Elégületlenség Magyarországon. Összeesküvés. Vitéz János érsek, az ellenzék vezére. Az elégületlenek Kázmér lengyel
berezegnek ajánlják fel a trónt. Mátyás a rendeket a maga részére nyeri. Kázmér hadüzenete. Betör az országba. Nyitrát megszállja. A király megbékül Vitézzel. Nyitra feladása. Kázmér hadával kivonul.
Vitéz ujabb fondorkodása. Mátyás szigorúan bánik el vele. Vitéz halála. IV. Sixtus pápa Mátyást elismeri cseh királyul és ki akarja békiteni a lengyel királlyal. Viktorin herczeg átadja Kolin várát és Mátyás érdekében pártot gyüjt. Mátyás Kuttenberg felé nyomul. Fegyverszünet. Eredménytelen alkudozások. A lengyelek betörése Zemplénbe. A háború folytatása. Hradisch ostroma. Tarczai János benyomul Galicziába, János sagani herczeg pedig Lengyelország nyugati részébe. Béke. A cseh rablók ártalmatlanná tevése. Mátyás megkéri Beatrix-ot, Ferdinánd nápolyi király leányát. Frigyes, Kázmér és Ulászló szövetsége Mátyás ellen. Mátyás Ausztriát megtámadja. A lengyel király hadával Sziléziába nyomul. Mátyás taktikája. Boroszló ostroma. Kázmér békét kér. Találkozás Mátyás, Kázmér és Ulászló között. Békealkudozások, fegyverszünet. Mátyás házassága Beatrix-szel. Mátyás meghasonlása Frigyessel. Frigyes és Mátyás jelleme. Beckensloer hálátlansága. Mátyás Frigyesnek hadat izen. Bécs ostroma. A gmundeni béke. Ujabb alkudozások Ulászlóval. Az alamóczi béke. Fegyverszünet és béke Lengyelországgal. Viszonyok a törökökkel. Szabács várának építése. A német rendek közönyössége. A törökök békeajánlatai. Nagyvárad kifosztása. István moldvai vajda megtagadja az adót. A törökök megtámadják, de Mátyás s a lengyel király visszaverik őket. Szabács viadala. Szendrő sikertelen ostroma. A törökök betörései. A kenyérmezei diadal. Kinizsi Pál és Báthori István.
Otranto bevétele. II. Mohamed halála. Pártviszály Bajazid és Dsem között. Mátyás védelemre szorítkozik. Öt évi béke a törökökkel. Háború Frigyessel. A háború oka. Fegyverszünet. Sikertelen békealkudozások. A birodalmi gyűlés s a pápa magatartása. A háború megkezdése. Hamburg ostroma. Kőszeg visszavétele. A pápai követek közbenjárása. A háború folytatása. Bruck, Klosterneuburg és Korneuburg megvétele. Bécs ostroma. Mátyás diadalmas bevonulása Bécs városába. A tartomány rendeinek hódolata. Német-Ujhely ostroma. Stein eleste. Mátyás és Ulászló egyezkedése. Albert szász herczeg birodalmi haddal jő Mátyás ellen. Alkudozások Frigyessel. Hadi szervezet Mátyás korában.
Állandó zsoldos katonaság. A fekete sereg felállítása. A gyalogság nagyobbodó szerepe. A
lovasság. Huszárok, nehéz fegyverzetű lovasok. Tüzérség. Puskások. Műszaki csapatok. Mikép bánt Mátyás katonáival? Vezérei. Hadi fegyelem. Mátyás mint hadvezér. Hadfelállítás, taktika. A magyar sereg létszáma. Mátyás családi élete. Beatrix jellemzése. Corvin János, Mátyás természetes fia, A király őt akarja utódjává tenni. Beatrix ellenkezése. Az 1485-iki törvény. A nádori méltóság emelése.
Corvin János eljegyzése Sforza Blankával. Mátyás betegsége és halála. Jelenetek a király halálos ágyánál. A temetés. Mátyás külseje. Uralkodásának, egyéniségének jellemzése. Mátyás minta tudományok és művészetek pártolója. Könyvtára. A könyvnyomtatás meghonosodása. A budai s a pozsonyi egyetem. A művészet Mátyás korában. Mátyás hírvágya és nemeslelküsége. 231-292.
V. A Jagellók kora.
I. Fejezet. - II. Ulászló. (1490-1516.) - Országos hangulat Mátyás halála után. A főurak.
Trónkövetelők: Corvin János herczeg, Miksa király, Ulászló király és János Albert lengyel herczeg.
A főemberek és Beatrix királyné Ulászló mellett nyilatkoznak. Királyválasztó országgyűlés. A lengyel párt hirtelenkedése. A követek kihallgatás. Egyezkedés Corvin János herczeggel. A Corvin-párt legyőzése. Szapolyai István, a bécsi kormányzó Ulászló javára dönt. Ulászló királlyá választása. A választás föltételei. Ulászló esküt tesz rájok. Koronázás. Corvin János megbékül. Ulászló öccsét visszatérésre bírja. Miksa visszafoglalja Ausztriát Bécs városával együtt. Benyomul Magyarországba.
Székesfehérvár ostroma. Miksa visszavonulása. Albert herczeget Szapolyai békére kényszeríti. Székesfehérvár visszavétele. A németek kiűzése. Bealkudozások. A pozsonyi béke. A béke hatása, megerősítése. Albert ujabb nyugtalankodása. Szapolyai megveri és rászorítja, hogy békét kérjen. Zajos országgyűlés Budán. A Miksával kötött békét az országgyűlés visszautasítja, de a főurak és városok
elfogadják. Szapolyai István nádor. A királyi hatalom korlátozása. Beatrice ügyének elintézése. A törökök betörése. Ulászló tétlensége. „Dobzse László". Magyarország hanyatlása. A fekete sereg megsemmisítése. A Halas melletti ütközet. Ulászló viszonya Lengyelországhoz. A főurak egymás ellen való gondolkodása. Szapolyai, Báthori és Bakócz. Két vajda Erdélyben. A törökök Erdélyt
megrohanják. Csata Udbine mellett Horvátországban. Derencsényi Imre bán. A főurak vádjai Ulászló ellen. Ulászló válasza. Fejedelmi összejövetel Lőcsén. A kassai gyűlés. Ulászló körútja. Kinizsi
halála. Török békeajánlat. Ulászló föllépése Újlaki Lőrincz herczeg ellen. Pénzügyi állapotok. Ernuszt Zsigmond pécsi püspök kincstartó. A neniesség nagyobb mérvű szereplése. Verbőczi István. Az 1498-iki országgyűlés végzései. Thúz Osvát és Szapolyai István halála. Viszonyok a törökkel. A béke megszegése. Ujabb béke. Háború Velencze és Törökország között. A pápa és Velencze Ulászlót csatlakozásra hivják fel. A törökök megtámadják Jajczát, de Corvin János visszaveri őket. Corvin János 1502-iki hadjárata. Bodon bevétele, Nikápoly felgyújtása. Az 1503-iki békekötés pontjai. Ulászló házasságra lép Candalei Annával, a franczia király unokahúgával. Anna királyné útja, koronázása
és esküvője. Országos rendetlenség. Lázadás a Tisza vidékén. Félrendszabályok. A Szapolyaiak növekedő befolyása. Hedvig tescheni herczegnő tervei. Szerződése Frangepán Beatrix-szal, Corvin János özvegyével. Az 1505-iki országgyűlés határozata a trón betöltését illetőleg. Ulászló titkon Miksával házassági egyességre lép. Miksa fenyegető magatartása. Lajos születése. Anna királyné halála. Ulászló gyásza. Udvari klikk s az ellenzék. Szapolyai János az ország főkapitánya. Lajos koronázása. Zsigmond lengyel király. Nőül veszi Szapolyai Borbálát. Szélim trónra lépése. Határszéli harczok. Szapolyai betör Bolgárországba. Megkéri Anna hercegnő kezét, de kosarat kap. Egyetemes
zsinat Rómában. Bakócz Tamást X. Leó pápa megbizza, hogy a törökök ellen keresztes háborút hirdessen. Az országtanács többsége a keresztes háború mellett. Telegdi István. A keresztes háború kihirdetése. Dósa György a keresztesek vezére. Hadnagyai. A pesti kurucz tábor. A földesurak erőszakkal visszatartják a kereszteseket. A pórlázadás kitörése. Intézkedések a lázadás elnyomására. Dósa hadával az alföldre vonul. Czeglédi kialtványa. A gubacsi győzelem. Csata Csanád mellett. A kuruczok kegyetlenkedése. Szapolyai szétveri őket Temesvár alatt. Dósa kivégzése. Az 1514-iki országgyűlés határozatai. A királyi jövedelmek szabályozása. Verbőczi „Hármas könyve". Fejedelmi értekezlet
Pozsonyban. Kettős eljegyzés a Habsburgok és Jagellók között. Perényi nádor tiltakozása. Ulászló király halála. Uralkodásának jellemzése. 293_330.
II. Fejezet. - II. Lajos. (1516-1526.) - 11. Lajos jellemzése. Gyámjai : Bakócz Tamás,
Bornemissza János és Brandenburgi György. Főgyámok : a pápa, Miksa császár és Zsigmond király. A Szapolyai-párt kormányzót sürget. Az 1516-iki országgyűlés. Intézkedés a gyámságról s az ország kormányáról. Lajos tényleg megkezdi az uralkodást. Csehország kormánya. A török ügy. A szultán Bélai Barnabást, a magyar követet letartóztatja s fél-fogoly gyanánt magával hurczolja. Egyiptom és Szíria meghódítása. Szélim békeajánlatai. Jajcza ostroma. Zrínyi Miklós és Beríszló Ferencz fölmentik. A lateráni zsinat keresztes háborút határoz a törökök ellen. A pápa terve. Az ország állapota Lajos uralkodása kezdetén. A király nevelésének elhanyagolása. Brandenburgi György befolyása, Udvari mulatságok. A királyi kincstár állapota. Az 1518-iki országgyűlés. A főurak határozatai. A tolnai országgyűlés A nemesség mozgalma. Verbőczi István. A tolnai országgyűlés végzései. A bácsi országgyűlés. A főrendek távolmaradása. A bácsi határozatoknak nincs eredményök. Az uj országtanács megszűnése. Perényi Imre nádor halála. Utóda : Báthori István. Verbőczi István követsége.
A császári szék megüresedése. A kormány tanács Lajosnak óhajtja megszerezni a császárságot. Verbőczi Velenczében és Rómában. A német választófejedelmek Károlyt, Miksa unokáját választják meg császárrá.
Közeledés Zsigmond lengyel királyhoz. Házasság Ferdinánd és Anna között. Ujabb béke a törökkel.
Szélim halála. Szolimán szultán. Magyarország meghódítását tűzi ki feladatául. Basáival háborgattatja a határokat. Ezek beveszik Szreberniket és Knint, felgyújtják Szokolt és ostrom alá veszik Jajczát. A szultán követet küld Budára. Szolimán hadjáratra
készül Magyarország ellen. A magyar kormány a külföldtől kér segítséget. Balbi cs Verbőczi a római birodalmi gyűlésen. Verböczi és Luther. Tanácskozás Budán a teendők felett. Országgyűlés. Szabács Nándorfehérvár eleste. Ez események hatása. A budai országgyűlés áldozatkészsége. Mária királyné koronázása. A királyné jellemzése. Mária és Lajos Csehországban. Végvárak megerősítése. Báthori nádor főkapitány. Vádak ellene. Az országgyűlés leteszi. A honvédelem szabályozása. Törvény a lutheránusok ellen. A reformáczió eredete. Luther Márton föllépése. Tanai csakhamar elterjednek
nálunk is. intézkedések a reformáczió terjesztői ellen. Az 1525-iki országgyűlés drákói törvénye. Zwingli és Kálvin. A reformáczió hatása nemzetünkre. Tomori Pál kalocsai érsek főkapitány. Burgio Antal pápai követ. Szatmári György érsek halála. Befolyását Szálkái érsek és Báthori nádor öröklik.
A köznemesség vezérférfiai Hatvanban fegyveres országgyűlést akarnak tartani. Szörény ostroma, Országgyűlés a Rákoson. Verbőczi szónoklata. A nemesség kivánalmai. Szörény eleste. Szapolyait kizárják az országtanácsból. Ujabb országgyűlés. Szapolyai János cs Frangepán Kristóf az ellenzékkel tartanak. Az újlaki-örökség. A nemesség ujabb kívánalmai. A király kitérő válasza. Megjelenik a Rákoson. Az országgyűlés szétoszlása. Az udvari párt megoszlása. Királyi körrendelet a hatvani országgyűlés tárgyában. Szerencsés kincstartó házának megrohanása. Fordulat az udvar nézeteiben. Országgyűlés Hatvanban, melyen a király is megjelenik. Verbőczi a gyűlés elnöke és szónoka. Ingerült hangulat a király tanácsadói ellen. Verbőczi nádorrá választása. A többi főhivatalok betöltése. Verbőczi beiktatása. A nemesség kivánalmainak előterjesztése, A király válasza. Verbőczi állásának nehézségei. Összekocczanása Báthorival. A Báthori-párt aknamunkája. A kalandosok társasága. Verbőczi bukása. Báthorit visszahelyezik nádorságába. Egyéb országgyűlési végzések. Szolimán készülődései. A pápa pénzsegélyt küld s a keresztény fejedelmekhez fordul. Az európai fejedelmek közönye. Európai viszonyok. V. Károly és I. Ferencz versengése. I. Ferencz a törökkel szövetségre lép. Az ország védtelen állapota. Pénzszükség. Az egyházi kincsek beolvasztása. Készületlenség. Szapolyai
buzgólkodása. Vezér hiánya. A nemesség fegyverre szólítása. Szolimán Nándorfehérvárra érkezik. Lajos király kiindul Budából. Pétervárad és Újlak eleste. A magyar had gyülekezése. Tomori Pál és Szapolyai György fővezérek. Szolimán átkel a Dráván. Tábori tanácskozások. Brodarics halasztást
javasol. A többség elhatározza, hogy megütközik a törökkel. A magyar s a török sereg felállitása. A két sereg számbeli viszonyai. A mohácsi vész. Lajos király halála. A magyar tábor kifosztása.
Szolimán Budára vonul. A város felgyújtása. Török dúlás a Dunán-tul. Dobozi Mihály. Szapolyai János magatartása. Báthori nádor gyalázatossága. Frangepán Kristóf működése. Szolimán visszavonulása. A Mohácsnál elesettek eltakarítása. Lajos holttestének feltalálása. 331-392.
Köz- és műveltségi állapotok a vegyes házakból származott királyok korában. Magyarország területe. A mellék- és hűbéres tartományok : Horvátország, Dalmáczia, Ráma, Szerbia, Bolgárország, Kúnország, Galiczia és Lodoméria. A melléktartományok lefoszladozása. A lakosság száma.
A népesség megoszlása. Nemzetiségi és vallási különféleség. Patarénusok, zsidók. A reformáczió. Kunok, bolgárok, szlávok, németek, angolok, hollandok, oláhok, olaszok,
francziák, tatárok, görögök, örmények, zsidók és czigányok. A magyar nyelv állása. Alkotmányos állapotok. A királyi hatalom. A királyi hatalom korlátozása. A koronázás s a királyi hitlevél. Az országgyűlés alakja, hatásköre. Az országgyűlés helye. Tábori országgyűlések. Az országtanács. Főtisztviselők: a nádor, országbíró, szlavóniai bán, erdélyi vajda, székelyek főispánja, tárnokmester,
kincstartó, kanczellár, a jajczai, mácsói stb. bánok, a pozsonyi és temesi főispán. Udvari méltóságok.
Társadalmi osztályok. A nemesség tömörülése. A hűbériség meghonosulása. A nemesség csatlakozása a megyékhez. A megyei autonómia kifejlődése. A megyék hatalomköre. A főurak. A megyék száma.
Az alsóbb néposztályok egyesülése. A jobbágyok állapota. Kiváltságos területek és testületek. A városok. Királyi városok. A városok befolyása. Belső szervezetök. Közteherviselés a városokban.
Joghatóságuk. Székelyek. Kunok. A szászok földje. A szepesi szászok. A szepesi lándzsások földje s a Túrmező. Oláh kerületek. A zsidók. Igazságszolgáltatás. Községi és városi igazságszolgáltatás. A tárnoki szék. Nemesi igazságszolgáltatás. Kikiáltott gyűlések. Nyolczados törvényszék. Udvari törvényszék. Törvényszéki eljárás. Ügyvédek tartása. A bizonyítás eszközei. A párbaj s az eskü. Kínvallatás. Kiegyezés. Moratoriumok. Perköltség. Magánjogi viszonyok. A nemesi birtok. A leánynegyed.
Idegenek birtoklása. Polgári birtok. Verbőczi „Tripartituma." Hadügy a Jegellók korában. Az 1498-iki országgyűlés hadügyi újításai. A portális katonaság eltörlése. A katonaság nemei: lovasság, gyalogság, tüzérség. Nemesi fölkelés. Végvárak fenntartása. A várak építése, felszerelése és ellátása. Zsold,
Pénzügy. Kimutatások az ország bevételeiről és kiadásairól. A kamara haszna. A királyi kincstár adója. A koronaországokból befolyó jövedelem. Bányászat és pénzverés. Vámok cs harminczadok.
Vegyes jövedelmek. Az ország kiadásai. Az udvartartás költségei. Az országos főtisztviselők díjai. A határok védelme. Középkori és mai állami költségvetés. A nemesek életmódja. Hegedősök. Nemzeti büszkeség. Ellentét a fő- és köznemesek között. A középkori magyar nemes foglalkozása és mulatságai. Régi magyar konyha. Italok. Az étkezés módja. Evőeszközök. Ruházkodás. Haj- és szakálviselet. Fegyverzet és lószerszám. Cselédség. Lakás. Kertészet. A nők szerepe. A papság társadalmi
állása. A köznép életmódja. Élet a városokban. A czéhrendszer. Ipar. Kocsigyártás, ötvösség, bőrnemüek gyártása, szövőipar. Kereskedelem. Külföldi és belföldi kereskedelem. Vámhelyek és harminczadok. Árumegállítás. Vásárok. Utak. Közbiztonság. Pénzüzlet. A városok nemzetiségi viszonyai. Műveltségük. A polgárok életmódja. A királyi udvar. Az udvar székhelye. Buda s a királyi palota. Udvari tisztviselők : a főkanczellár, udvari papok, udvarmesterek. Udvari személyzet: kamarások, udvarnokok, királyi ifjak, apródok. Étekfogók, pohárnokok, szakácsok. Testőrök. Királyi istálló. Tudósok, orvosok, zenészek stb. Udvari bolondok. Bejárósok. Külföldi követek. Udvari mulatságok,
ünnepélyek. A királyné. Erzsébet királyné, N. Lajos anyja, Hedvig, Mária, Czillei Borbála, Erzsébet, Albert özvegye, Podjebrád Katalin, Beatrix, Anna és Mária királynék. Tudományosság a középkorban. A renaissance és a humanismus. Tudós társaságok : a dunai s az erdélyi. A könyvek drágasága. A
könyvnyomtatás meghonosítása. Könyvtárak. Mátyás király könyvtára. Iskolázás. Elemi és közép (káptalani) iskolák. Kolostori és városi iskolák. Egyetemek : a veszprémi, pécsi, ó-budai, pozsonyi és budai. Külföldi iskolázás. Jogi és orvosi tudomány. Irodalom. Nemzeti krónikák: a bécsi képes krónika, a budai krónika, Thuróczi krónikája. Bonfini Antal, Ranzán Péter, János küküllei főesperes, Galeotti, Naldi. Carbo, Buonaccorsi, Paulus de Paulo és Madius. Rímes történetek és verses krónikák. Pannónia megvételéről. Szabács viadala. Monacis éneke Kis Károly megöletéséről, Mária királyné fogságáról és kiszabadulásáról. Elbeszélő költemények. Dicsérő és kesergő dalok. Gúnyos költészet.
Vallásos költészet. Krisztus-énekek. Szt. Katalin legendája. Janus Pannonius. Legendák. Szt. Margit legendája. Prédikácziók. Temesvári Pelbárt. Bibliafordítások. Verbőczi „Hármas könyve." Bölcsészet, csillagászat, csillagjóslás, mágia, alchymia. Magyar nyelvtudomány. Középkori művészet. Építészet. A gót s a csúcsíves stíl. A kassai főtemplom, a budai Mátyás-templom, a pesti, brassói, pozsonyi stb.
templomok. Mátyás budai palotája. A visegrádi palota. Az esztergomi érseki palota. A vajda-hunyadi vár. Városi házak. A szobrászat. Szárnyas oltárok. Síremlékek. Szt. László lovas szobra Nagyváradon. Kolozsvári György és Márton. Szobrok a budai királyi palotában. Festészet. Falképek. Miniaturefestés. Festők. Zene és ének Befejezés. 393-491.

Témakörök