A vezérek kora és a királyság megalapítása | |
A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása | 5 |
A magyarok őstörténete a honfoglalásig | |
A magyarok eredete és ősi hazája | |
Ellentét a délnyugati és az észak-keleti népek közt | |
Viszony a kúnokhoz | |
Jordanes, hunugorok | |
Moageras | |
Ugor nyelvrokonság | |
Nyelv és nemzet | |
Példák | |
Faji típus | |
Átalakulás | |
Scythia, az ős haza | |
Török és perzsa befolyás | 7 |
Lebedia. A kozár birodalom | |
A kozár hatalom | |
Hatása a magyarra | |
Turk és szabartoaszfaloi név | |
Keleti testvérek | |
Lebedia | |
Kozár alkotmány | |
A bolgárok | |
A kabarok | 17 |
Etelköz | |
A besenyők | |
Etelköz leírása | |
A magyarok első megjelenése nyugati Európában | |
Arab tudósítások | |
A kievi hadjárat | |
Byzancz és a pusztai népek | |
A dunai bolgárok | |
Görög szövetség, bolgár hadjárat | |
Bolgár-besenyő támadás | 24 |
A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint | |
Kézai Simon krónikája | |
Budai és képes krónikák | |
Turóczi | |
Miről nincs tudomásunk? | |
A névtelen jegyző | |
A szittyák leírása | |
Út Susdal és Kiev felé | |
Mit nem tud Anonymus? | |
Julianus útleírása | |
Pascatír | |
A baskírok | 35 |
A magyarok a honfoglalás korában | |
Török elnevezés | |
Turk-ugor törzsek összeolvadása | |
Konstantinus Porphyrogennetos a kabarokról | |
A magyar nyelv, bősége, jellemzése | |
Törzsi és családi beosztás | |
Életmód, fegyverzet | |
A hét törzs; a vajdák; a fővezér Álmos | |
A vérszerződés | |
Árpád a krónikák szerint | |
Lebedias vajda | |
Árpád választása | |
Fejedelmi hatalom | |
Árpád jellemzése | |
A magyar név eredete | |
A Gyula és a Kharkász | |
A község | |
Leo taktikája | |
A magyar hadviselés jellemzése | |
Előkelők | |
A nép jellemzése | |
Élelmezésük a háborúban | |
Számuk | |
Ősi vallásuk | |
Az ősök tisztelete | |
A vallás harczos szelleme | |
Énekesek | |
Erkölcsök | 41 |
A honfoglalás | |
Európa a magyarok bevándorlása korában | |
Nagy Károly birodalmának bomlása | |
Új királyságok | |
Ököljog | |
Az egyház | |
Az arabok, a szlávok, a normannok | |
Őrgrófságok | |
A német királyság | |
A keleti császárság | |
Kereskedése, gazdasága | |
Politikai elvei | 75 |
Pannónia a magyarok bejövetelekor | |
A krónikák szerint | |
Az avarok | |
A frank őrgrófságok és a morvák | |
Szvatopluk | |
Kereszténység | |
Methodios | |
Horvátok; pannoniai szlávok | |
Privina; Mosaburg | |
Keleti Magyarország | |
Bolgárok | |
A kereszténység csekély hatása | |
A háborúk jellemzése | 91 |
A honfoglalás | |
Kézai krónikája szerint | |
Követség Szvatoplukhoz | |
Moróth | |
Népmondák | |
Az Anonymus elbeszélése | |
Kiev; kúnok; Kalics és Ladomér | |
Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad | |
Nyitra, Veszprém | |
A honfoglalás módja | |
Arnulf és szvatopluk | |
A magyar beavatkozása | |
Szvatopluk halála | |
A honfoglalás éve | |
Árpád történeti szerepe | |
A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele | |
A morvák beolvasztása | |
Határok | 106 |
Egykorú vélemények a magyarokról | |
Arnulf meghívása | |
A clusák Regino; forrásai | |
Levél Dado verduni püspökhöz | |
Mese a magyarok eredetéről | |
Az unger, ungarus név | |
A többi elnevezések | 130 |
A magyar nemzet helyzete és megszállása | |
Összehasonlítás a hunnal és avarral | |
Elszigeteltségük | |
A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint | |
Pusztaszer | 136 |
A kalandozások kora | |
Első kalandozás nyugat felé | |
Olasz viszonyok | |
Berengár | |
Brenta melletti ütközet | |
Velencze | |
Német viszonyok | |
Betörés Bajorországba és Karinthiába | |
Harcz a szászok ellen | |
A törzsek viszonya | |
Árpád halála | |
Fiai | |
Bajor támadás és vereség | |
A magyar pusztítás | |
Ágostai diadal | |
A határok | |
A magyar befolyás terjedése | |
Olasz hadjárat, Pávia bevétele | |
Betörés Burgundiába | |
Szász háború | |
Werlaon ostroma | |
Szerződés Henrikkel | 145 |
A sanct-galleni táborozás | |
Sanct-Gallen kolostora | |
Készületek a magyarok ellen | |
A magyarok a monostorban | |
Heribald | |
A lakoma | |
Viboráda | |
A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban | 162 |
A merseburgi csata | |
Első hadjárat Konstantinápoly ellen | |
Henrik készületei | |
Az adó megtagadása, a daleminczok elpártolása | |
Az ütközet | |
A magyar hadviselés ernyedése | |
Árpád nemzetségének genealogiája | |
Betörés Francziaországba és Itáliába | |
Monte Casino, Szászországi vereség | |
A magyar befolyás csökkenése | |
A nemzeti átalakulás kezdete | 168 |
Az ágostai ütközet | |
Kalandozás Spanyolország felé | |
Taksony Itáliában | |
A welsi csata | |
Bajor Henrik | |
Győzelmei | |
Ottó Itáliában | |
A német herczegek és a király | |
Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba | |
Lobbes | |
Cambray ostroma | |
Ottó győzelme | |
A magyarok betörése | |
Ágosta ostroma | |
Udalrik püspök | |
A Lechfeld | |
A német és a magyar sereg | |
A magyar támadás | |
Annak visszaverése | |
Az üldözés | |
A magyar vezérek sorsa | |
A hazai krónikák | |
A hét magyar regéje | |
Összefüggése a magyar énekesek rendjével | |
Az ágostai csata következései | |
Bajor Henrik halála | 176 |
Kalandozások a görög birodalomban | |
A görögök megsarczolása | |
Magyar vezérek Konstantinápolyban | |
Bulcs és Gyula | |
Turkia püspöke | |
Magyar portyázások és megszállások | |
Sobamagyarok | |
Szvatoszláv Bolgárországban | |
Tzimiskes császár | |
A görög birodalom megerősödése | |
Botond mondája | |
A népies hagyomány győzelme a tudákosságon | 199 |
A nemzet átalakulása a vezérek korában | |
A nemzet helyzetének változása | |
A vándorlás bomlasztó hatása | |
Idegen elemek csatlakozása | |
A patriarchalis kormány hanyatlása | |
Katonai erények | |
Új aristocratia emelkedése | |
A magyarok és az alávetett népek viszonya | |
Felhasználásuk a háborúban | |
A veszteségek hatása | |
Az ősi vallás bomlása | |
Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók | |
Térítési kísérletek a kalandozások idején | |
Görög térítés | |
Szláv befolyás | |
Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal... | 208 |
A fejedelemség átalakulása | |
Géza fejedelemsége | |
Árpád utódai | |
Oligarchicus kormány-forma | |
Géza és Sarolt | |
Női uralom a népvándorlás korában | |
Géza jelleme | |
Követség Ottóhoz | |
Bajor viszonyok | |
Az őrgrófság | |
István és Gizella házassága | |
A Nibelung ének | |
A fejedelem és a község | |
A hadsereg | |
A limes és a megtelepedés | |
A vitézek | |
Küzdelem a nemzetségek ellen | |
A fejedelem és a főbírák | |
A község megszűnése | 219 |
A térítés kezdete | |
A kereszténység előhaladása 1000 körül | |
Géza eljárása | |
Wolfgang | |
Piligrim passaui püspök | |
Tervei | |
Levele a pápához | |
Hitvallása | |
Vetélkedése a salzburgi érsekséggel | |
Adalbert | |
Querfurti Brunó, Szent-Romuald | |
A hit mint politikai eszköz | |
Géza történeti szerepe, István nevelése | |
Clunyi irány | |
Nyugati és keleti egyház viszonya | 229 |
István mint fejedlelem | |
Trónralépése | |
A pogányok | |
Kupa, Somogy | |
Keresztény sereg | |
Idegen lovagok | |
A veszprémi csata | |
Pannonhalma | |
Pécsvárad | |
A fejedelem berendezi az egyházat | |
Papok behívása | |
Érsekségek és püspökségek | |
Esztergom és Kalocsa | |
II. Szilveszter és III. Ottó | |
A legenda elbeszélése a római követségtől | |
A szent korona | 243 |
Szent István királysága | |
István törvényei | |
A vallásos szempont | |
Az előszó | |
Az egyház kiváltsága és annak oltalma | |
Tized: templomépítés, vasárnap | |
Templomba járás | |
Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók | |
Magánvagyon és örökösödés | |
Királyi birtok | |
Király és egyház szövetsége | |
Büntető törvények | |
Emberölés; nőgyilkosság | |
A kard kirántása | |
Fegyveres támadás | |
Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás | |
Női tolvajok | |
Rágalmazás | |
Özvegyek és árvák védelme | |
Rabszolgaság | |
A kereszténység törekvése | |
Szabadon bocsátás | |
Jogtalan felszabadítás és annak büsntetése | |
Szabadoknak szolgaságba taszítása | |
Elégtelen jogvédelem | |
Szolganők cselbe ejtése | |
Házasság szolganővel | |
Sikkasztás | |
Fellebbezés | |
Jövevények | 265 |
Az ország állapota és népessége | |
Idegen törvények hatása | |
Királyi tanács | |
A két párt | |
A király | |
A seniorok és comesek | |
Ispánok, birtokosok | |
A miles; a polgár; a rabszolga | 282 |
Az ország kormányzása | |
A törvények hézagossága | |
Az udvar | |
A királyi várak | |
A falu | |
Nomád életmód fennmaradása | |
Az életmód | |
A nemzet megosztása | 289 |
Belső háborúk. A kereszténység terjesztése | |
Gyula | |
Az Anonymus szerint | |
A képes krónika szerint | |
Besenyők, fekete magyarok | |
Ohtum az Anonymus szerint | |
Szent-Gellért legendája szerint: Csanád | |
Történeti alap | |
Thonuzoba | |
A térítés módja | |
Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása | |
Mint csanádi püspök | |
Iskolák | |
Magyar születésű papok | |
Összeköttetés nyugattal | |
Zarándoklás Magyarországon át | |
Viszony a görög egyházhoz | |
Egynyelvűség | |
A jövevények | |
István oktatása a jövevényekről | |
István alapítványai külföldön | |
Püspökségnek javadalmazása | |
Gizella királyné | |
A fejérvári bazilika | |
A magyar nép és az egyház | |
A pogányság megmaradása | 294 |
István külső háborúi | |
Viszony Németországban | |
Chrobry boleszló | |
Bolgárok és görögök háborúja | |
Magyarország részvétele | |
Velencze | |
II. Konrád | |
Magyar-német háború | |
István győzelme | 312 |
Az örökösödés kérdése és István halála | |
Imre | |
Legendája | |
A királyi herczegek | |
Vazul | |
Urseolo Péter | |
Gyilkossági kísérlet István ellen | |
Vazul büntetése, fiainak menekvése | |
István halála és temetése | |
Szentsége | |
Történeti szerepe | 324 |