A magyar nemzet története I-X. (rossz állapotú)

Tartalom

I. KÖTET (1895.)
Bevezetés. Irta Vaszary Kolos
Magyarország története a honfoglalásig
Előszó
A kőkor
A fémek használata
Eleinte a réz versenyez a kővel
A bronzkor
A kelták bevándorlása
A La-Téne izlés
A római uralom
Küzdelmei a barbár népekkel
A hunnok
A népvándorlás többi népei
Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert
A legelső földrajzi tudósítások
Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról
Hekataios
Hesiodos
Pindaros
Aischylos
Rhodosi Apollonius
A Duna bifurcatiója
Herodotos
A Duna és mellékfolyói
A népek
Thukydides
III. Fülöp dunai hadjárata
Nagy Sándor
Skylax Periplusa
Strabo és az első század többi írói
Augustus emlékiratai
Belőlök meritette adatait Strabo
A folyók, hegyek és népek leírása
Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író
Későbben írtak Dio Cassius és Appianus
Agrippa Chorographiája
Kiegészítette Plinius
Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről
Tacitus adatai Germanijában
Felső-Magyarország népviszonyairól
Ptolemaeus adatai
Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik
Hazánkra vonatkozó térképei
A Duna és mellékfolyói
A hegységek
Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai
A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták
Az útvonalak
Magyarország legrégibb ismert lakói
Az Al-Duna vidékén lakó géták
Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak
Eredetük
Műveltségük
Vallási fogalmaik
Dromichaites, a birodalom megalapítója
Lysimachos thrák király hadjárata
A kelták háromféle elnevezése
Legrégibb hazájuk
Vándorlásaik
Elözönlik Italiát
Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak
Az iapodok és skodiskok megtelepedése
Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében
Az aravicusok
Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint
A római foglalás
Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen
Siscia meghódítása
Illyricum
Tiberius küldetése Pannoniába
Illyricum császári provincia
A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben
Pannonia kiterjedése
Maroboduus
A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban
Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé
A pannonok meghódolása
A dalmaták folytatják az ellentállást
Leigázásuk
Illyrcium ketté osztatik
A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor
Maroboduus bukása
Catualda
Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében
Carnuntum legióállomás lesz
Domitianus svév-sarmata háborúja
A dák hatalom Boerebistes idejében
Costiso
M. Crassus hadjárata
Decebalus
Domitianus dák háborúja
Traianus dák háborúinak oka
A római sereg két vonalon nyomul Daciába
Decebalus követsége
A tapaei ütközet
Decebalus kegyelemért könyörög
A béke föltételei
A dunai hid
Decebalus megszegi a békét
A hadüzenet
Decebalus kétségbeesett védekezése
Öngyilkossága
Dacia császári tartomány
Traianus oszlopa és foruma
Pannonia ketté osztása
A második és harmadik század
Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját
Tartózkodása Daciában és Pannoniában
A római jog kiterjesztése
L. Aelius, Pannonia helytartója
Antonius Pius; Marcus Aurelius
A markomann háborúk kitörése
A Garam melléki ütközet
A barbárok meghódolása
A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok
Újabb lázadás; Marcus halála
Commodus békeföltételei
A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá
Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése
III. Gordianus, Philippus
A gótok betörése
Decius megmenti Daciát
Gallienus
Dacia elvesztése
Claudius megveri a gótokat
Aurelianus
Dacia Ripensis
Probus, Carus
Diocletianus legyőzi Carinust
A tartományok kormányzása
A helytartó
Pannonia kettéosztása
A katonai és polgári hatalom szétválasztása
Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében
Alsó- és Felső-Dacia
Marcus három részre osztja Daciát
A tartománygyűlések
A provinciák berendezése
A városok fontossága
A census
A pannoniai civitasok
Az adók kezelése
A vám
A pénzügyigazgatóságok
A koronauradalmak
A bányák
A daciai aranybányászat
A pénzverőhelyek
Hadi viszonyok
A legiók
A segédcsapatok
Változásaik
Dacia legióinak segédcsapatai
A határvédelem
A legió-állomások Pannoniában
A táborok maradványai
A segédcsapatok állomásai
Tabula Petuingeriana
Az Interarium Antonini Augusti
Az útrendszer Pannoniában
A IV. század hadszervezete
A balparti erőditmények
A hajóhad
A bácskai ú. n. római sánczok
Dacia védelmi rendszere
Az erdélyi és délmagyarországi sánczok
Az egyes várövek
A segédcsapatok elhelyezése
Az alsó-ilosvai tábor
Az őrtornyok
Az utak
Dacia keleti határa
A segédcsapatok összeállítása
A katonai elbocsátó okmányok
A városok
Fontosságuk
Gyarmatok letelepítése
Régi szabású coloniák
Claudius alapitásai
Siscia és Sirmium
Traianus és Hadrianus coloniái
Municipiumok Pannoniában
Legió-állomások városi szervezete
Canabák
Apulum
A canabák és a polgári telep közötti viszony
A ius Italicum
A városok alkotmánya
A decuriók testülete
A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok
A papi méltóságok
Az augustalisok
A különböző collegiumok
Római városok maradványai
Az utczák
Az épitkezés és jellemzése
Az épületek pusztulása
A római épitkezés egyöntetüsége
A mulatóhelyek
Az amphitheatrumok
A vizvezeték
A fürdők
Egyéb középületek
Az aquincumi vásárpiacz
A lakóházak
A belső kiállitás
Nemzetiségi és vallási viszonyok
A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony
Az italiai elem
A pannoniai néptörzsek
Az araviscusok
Temetkezésük
Viseletük
A dák elem
A jövevények
Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen
Augustus felkarolja a hanyatló római vallást
Barbár istenségek
A görög-római istenek
A keleti vallások
Nyomai Daciában
Jupiter Dolichenus
A carnuntumi Dolichenum
A Mithras-cultus
Elterjedése
A felmaradt mithraeumok
Az aquincumi Mithras-templom
A cultus eltörlése
Az emlékek
Belföldi és importált gyártmányok
A kőemlékek
Az agyagipar termékei
A bronztárgyak
Az ötvösművek
Csont és üvegtárgyak
Az egyedi kanna és tál
Az alexandriai ötvösség művei
A temetkezés fajai
A siremlékek
Temetők
Különféle sírok
Sarcophagok
A sirfeliratok szerkezete
A gazdagabb sirleletek
A negyedik század
A birodalom felosztása
Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol
A két császár leköszön
A carnuntumi összejövetel
Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja
Constantinus győzelme Maxentius felett
A cibalaei ütközet
Constantinus megveri a sarmatákat
Licinius bukása
Barbárok megtelepítése Pannoniában
Constantinus utódai
Vetranio
II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust
Julianus
Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen
I. Valentinianus
A quádook betörése
II. Valentinianus
Valens veresége
A gótok elözönlik a dunai tartományokat
A kereszténység fellépése Pannoniában
Sirmium, a legrégibb egyházközség
A többi püspökségek
Az arianismus
A sirmiumi zsinatok
Az őskeresztény emlékek
A sirfeliratok
Egyéb tárgyak
A pécsi sirkamra
Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza
A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok
A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése
A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk
A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik
A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre
Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen
A mátravidéki törzsek, osok, cotinok
Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények
A germán népvándorlás kezdete
A keleti germánok mozgalmai
Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok
A gótok; szokásaik; politikai szervezetük
Megtelepedésük a Pontus mellékén
Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása
A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése
A gót hatalom; greutunok és tervingek
Hermanarich birodalma
A kereszténység terjedése a gótok közt
II. Constantinus hadjárata
Zizais
A limigant sarmaták kipusztítása
Valentinianus hadjárata
A barbárok terjeszkedése Pannoniában
A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete
A bregetiói barbár bálványképek
Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek
Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt
A hunn uralom
Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat
A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok
Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük
Szervezkedésük a Volga mentén
Átkelésük a Volgán
Az alánok meghódítása
Hermanarich bukása
Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük
Valens elleni lázadásuk
Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek
A hunnok a rómaiakkal szövetségben
Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége
A burgundok elleni hadjárat
Oktár és Rugha halála
A margumi béke
Attila és Blida uralma
Attila jellemzése
A hunn birodalom kiterjedése
Attila udvara
Blida halála
A hadisten kardja
Attila és a kelet-római birodalom
A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet
Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása
Attila halála
A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban
Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár
A hunn uralom jelentősége Magyarországban
Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs
A germán uralom
Magyarország a hunnok kiveretése után
A hunnok örökösei
Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából
Nagy-Theodorik uralma
A herulok költözködése
A longobárdok megtelepedése
Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen
A gepidák megsemmisitése
A longobárdok kivándorlása Italiába
A germán uralom jellemzése
Az avarok
Az avarok föltűnése Európában
Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége
Menekülésük a turkok elől
Szövetségük Justinianusszal
A keleteurópai hunn törzsek meghódítása
Magyarország elfoglalása
Baján
Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok
Baján halála
A longobárdok viszonya az avarokhoz
Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására
A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése
Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon
Az avar hatalom hanyatlása
Nagy-Károly hadjáratai
Az avar hringek
Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása
A khágánok székhelyének feldulatása
A frankok birtokába került zsákmány
Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja
Az avarok kipusztítása
Pannonia beolvasztása a frank birodalomba
Szlávok és bajorok terjeszkedése
A tiszai bolgárság
A magyarok beköltözésének kezdete
A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik
Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása 3
A magyarok őstörténete a honfoglalásig
A magyarok eredete és ősi hazája 7
Ellentét a délnyugati és az északkeleti népek közt
Viszony a kúnokhoz
Jordanes, hunugorok
Moageras
Ugor nyelvrokonság
Nyelv és nemzet
Példák
Faji typus
Átalakulás
Scythia, az ős haza
Török és perzsa befolyás
Lebedia. A kozár birodalom 15
A kozár hatalom
Hatása a magyarra
Turk és szabartoaszfaloi név
Keleti testvérek
Lebedia
Kozár alkotmány
A bolgárok
A kabarok
Etelköz 22
A besenyők
Etelköz leirása
A magyarok első megjelenése nyugati Európában
Arab tudósítások
A kievi hadjárat
Byzancz és a pusztai népek
A dunai bolgárok
Görög szövetség, bolgár hadjárat
Bolgár-besenyő támadás
A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint 29
Kézai Simon krónikája
Budai képes krónikák
Turóczi
Miről nincs tudomásunk?
A névtelen jegyző
A szittyák leirása
Út Susdal és Kijev felé
Mit nem tud Anonymus?
Julianus útleirása
Pascatir
A baskirok
A magyarok a honfoglalás korában 35
Török elnevezés
Turk-ugor törzsek összeolvadása
Konstantinos Porphyrogennetos a kabarokról
A magyar nyelv; bősége, jellemzése
Törzsi és családi beosztás
Életmód; fegyverzet
A hét törzs; a vajdák; a fővezér
Álmos
A vérszerződés
Árpád a krónikák szerint
Lebedias vajda
Árpád választása
Fejedelmi hatalom
Árpád jellemzése
A magyar név eredete
A Gyula és a Kharkász
A község
Leo taktikája
A magyar hadviselés jellemzése
Előkelők
A nép jellemzése
Élelmezésük a háborúban
Számuk
Ősi vallásuk
Az ősök tisztelete
A vallás harczias szelleme
Énekesek
Erkölcsök
A honfoglalás
Európa a magyarok bevándorlása korában 67
Nagy-Károly birodalmának bomlása
Új királyságok
Ököljog
Az egyház
Az arabok, a szlávok, a normannok
Őrgrófságok
A német királyság
A keleti császárság
Kereskedése, gazdasága
Politikai elvei
Pannonia a magyarok bejövetelekor 82
A krónikák szerint
Az avarok
A frank őrgrófságok és a morvák
Szvatopluk
Kereszténység
Methodios
Horvátok; pannoniai szlávok
Privina; Mosaburg
Keleti Magyarország
Bolgárok
A kereszténység csekély hatása
A háborúk jelleme
A honfoglalás 97
Kézai krónikája szerint
Követség Szvatoplukhoz
Moróth
Népmondák
Az Anonymus elbeszélése
Kiev, kúnok; Halics és Ladomér
Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad
Nyitra, Veszprém
A honfoglalás módja
Arnulf és Szvatopluk
A magyarok beavatkozása
Szvatopluk halála
A honfoglalás éve
Árpád történeti szerepe
A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele
A morvák beolvasztása
Határok
Egykorú vélemények a magyarokról 121
Arnulf meghivása
A clusák
Regino; forrásai
Levél Dado verduni püspökhöz
Mese a magyarok eredetéről
Az unger, ungarus név
A többi elnevezése
A magyar nemzet helyzete és megszállása 127
Összehasonlítás a hunnal és avarral
Elszigeteltségük
A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint
Pusztaszer
A kalandozások kora
Első kalandozások nyugat felé 137
Olasz viszonyok
Berengár
Brenta melletti ütközet
Velencze
Német viszonyok
Betörés Bajorországba és Karinthiába
Harcz a szászok ellen
A törzsek viszonya
Árpád halála
Fiai
Bajor támadás és vereség
A magyar pusztítás
Ágostai diadal
A határok
A magyar befolyás terjedése
Olasz hadjárat
Pávia bevétele
Betörés Burgundiába
Szász háború
Werlaon ostroma
Szerződés Henrikkel
A sanct-galleni táborozás 153
Sanct-Gallen kolostora
Készületek a magyarok ellen
A magyarok a monostorban
Heribald
A lakoma
Viboráda
A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban
A merseburgi csata 159
Első hadjárat Konsantinápoly ellen
Henrik készületei
Az adó megtagadása a daleminczok elpártolása
Az ütközet
A magyar hadviselés ernyedése
Árpád nemzetségének genealogiája
Betörés Francziaországba és Itáliába
Monte Casino
Szászországi vereség
A magyar befolyás csökkenése
A nemzeti átalakulás kezdete
Az ágostai ütközet 167
Kalandozás Spanyolország felé
Taksony Itáliában
A welsi csata
Bajor Henrik. Győzelmei
Ottó Itáliában
A német herczegek és a király
Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba
Lobbes
Cambray ostroma
Ottó győzelme
A magyarok betörése
Ágosta ostroma
Udlarik püspök
A Lechfeld
A német és a magyar sereg
A magyar támadás
Annak visszaverése
Az üldözés
A magyar vezérek sorsa
A hazai krónikák
A hét magyar regéje
Összefüggése a magyar énekesek rendjével
Az ágostai csata következései
Bajor Henrik halála
Kalandozások a görög birodalomban 189
A görögök megsarczolása
Magyar vezérek Konstantinápolyban
Bulcs és Gyula
Turkia püspöke
Magyar portyázások és megszállások
Sobamagyarok
Szvjatoszláv Bolgárországban
Tzimiskes császár
A görög birodalom megerősödése
Botond mondája
A népies hagyomány győzelme a tudákosságon
A nemzet átalakulása a vezérek korában 197
A nemzet helyzetének változása
A vándorlás bomlasztó hatása
Idegen elemek csatlakozása
A patriarchalis kormány hanyatlása
Katonai erények
Új aristocratia emelkedése
A magyarok és az alávetett népek viszonya
Felhasználásuk a háborúban
A veszteségek hatása
Az ősi vallás bomlása
Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók
Térítési kisérletek a kalandozások idején
Görög térités
Szláv befolyás
Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal
A fejedelemség átalakulása
Géza fejedelemsége 209
Árpád utódai
Oligarchicus kormány-forma
Géza és Sarolt
Női uralom a népvándorlás korában
Géza jelleme
Követség Ottóhoz
Bajor viszonyok
Az őrgrófság
István és Gizella házassága
A Nibelung ének
A fejedelem és a község
A hadsereg
A limes és a megtelepedés
A vitézek
Küzdelem a nemzetségek ellen
A fejedelem és a főbírák
A község megszünése
A térités kezdete 219
A kereszténység előhaladása 1000 körül
Géza eljárása
Wolfgang
Piligrim passuai püspök
Tervei
Levele a pápához
Hitvallása
Vetélkedése a salzburgi érsekséggel
Adalbert
Querfurti Brunó
Szent-Romuald
A hit mint politikai eszköz
Géza történeti szerepe
István nevelése
Clunyi irány
Nyugati és keleti egyház viszonya
István mint fejedelem 233
Trónralépése
A pogányok. Kupa, Somogy
Keresztény sereg
Idegen lovagok
A veszprémi csata
Pannonhalma
Pécsvárad
A fejedelem berendezi az egyházat
Papok behivása
Érsekségek és püspökségek
Esztergom és Kalocsa
II. Szilveszter és III. Ottó
A legenda elbeszélése a római követségről
A szent korona
Szent-István királysága
István törvényei 249
A vallásos szempont
Az előszó
Az egyház kiváltsága és annak oltalma
Tized, templomépítés, vasárnap
Templomba járás
Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók
Magánvagyon és örökösödés
Királyi birtok
Király és egyház szövetsége
Büntető törvények
Emberölés; nőgyilkosságok
A kard kirántása
Fegyveres támadás
Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás
Női tolvajok
Rágalmazás
Özvegyek és árvák védelme
Rabszolgaság
A kereszténység törekvése
Szabadon bocsátás
Jogtalan felszabadítás és annak büntetése
Szabadoknak szolgaságba taszítása
Elégtelen jogvédelem
Szolganők cselbe ejtése
Házasság szolganővel
Sikkasztás. Fölebbezés. Jövevények
Az ország állapota és népessége 263
Idegen törvények hatása
Királyi tanács
A két párt
A király
A seniorok és comesek
Ispánok, birtokosok
A miles; a polgár; a rabszolga
Az ország kormányzása 269
A törvények hézagossága
Az udvar
A királyi várak
A falu
Nomád életmód fennmaradása
Az életmód
A nemzet megosztása
Belső háborúk. A kereszténység terjesztése 274
Gyula
Az Anonymus szerint
A képes krónika szerint
Besenyők, fekete magyarok
Ohtum az Anonymus szerint
Szent-Gellért legendája szerint
Csanád
Történeti alap
Thonuzoba
A térítés módja
Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása
Mint csanádi püspök
Iskolák
Magyar születésű papok
Összeköttetés nyugattal
Zarándoklás Magyarországon át
Viszony a görög egyházhoz
Egynyelvüség
A jövevények
István oktatása a jövevényekről
István alapitványai külföldön
Püspökségek javadalmazása
Gizella királyné
A fejérvári bazilika
A magyar nép és az egyház
A pogányság megmaradása
István külső háborúi 291
Viszony Németországban
Chrobry Boleszló
Bolgárok és görögök háborúja
Magyarország részvétele
Velencze
II. Konrád
Magyar-német háború
István győzelme
Az örökösödés kérdése és István halála 301
Imre
Legendája
A királyi herczegek
Vazul
Urseolo Péter
Gyilkossági kisérlet István ellen
Vazul büntetése, fiainak menekvése
István halála és temetése
Szentsége
Történeti szerepe
Képek jegyzéke


II. KÖTET (1896.)
Marczali Henrik: Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301) 1896
Előszó. Szent-István hagyatéka. A történelem ítélete a szent király műve felett. A független királyság veszedelme. Árpád véreinek küldetése 3
Küzdelem a nemzeti függetlenségért
Péter és Aba Sámuel 7
A pogány lázadás 29
Trónviszályok 59
Salamon és a herczegek. Az ország kiterjesztése 75
Salamon bukása. I. Géza király 90
Belső állapotok 108
Szent-László és Könyves-Kálmán kora
László királysága 121
László törvényhozása 136
Horvátország meghódítása 157
Kálmán és Álmos. Keresztes hadjárat 185
Horvátország és Dalmáczia meghódítása 199
Világi törvényhozás 214
Egyházi törvényhozás 228
Kálmán családi viszonyai 243
A görög befolyás kora
II. István uralkodása. A görög háborúk kezdete 253
II. Béla uralkodása. Borics 267
Borics ujabb fellépése. Osztrák háboru. II. keresztes hadjárat 278
Orosz és görög háboruk 283
Küzdelem a trónért. Mánuel diadala 294
III. Béla uralkodása. Családi összeköttetései. Az ország pénzügye és a király gazdagsága 311
Halics elfoglalása. III. keresztes hadjárat 327
A rendi alkotmány kezdetei
Imre király és Endre herczeg. Terjeszkedés a Balkán felé 339
Belső állapotok. Birtokviszonyok. Rabszolgák 347
Az egyház 365
II. Endre adományozásai. Gertrud és Bánkbán. Keresztes hadjárat 373
Pénzügyi helyzet. Az aranybulla 388
Szabadságlevelek az egyház és a szászok részére 490
Béla mint ifjabb király. Az aranybulla végrehajtása és megujitása 419
Endre utolsó évei. Halála 436
A tatárjárás kora
IV. Béla király és az urak 443
Nagy-Magyarország és a tatárok 453
A kúnok befogadása 462
A tatár és a magyar nemzet 465
A tatárjárás 480
Az ország helyreállitása. Velenczei és osztrák háborúk 504
Osztrák és cseh háborúk. Belső intézkedések 517
Belső háborúk 530
Az Árpádház kihalása
Az utolsó Árpádok 547
Az ország területe és népessége. Külső viszonyok 584
Alkotmány. Törvényhozás. Gyűlések 599
Az egyház. Irodalom. Épitészet 615
Az urak és nemesek. A megye 638
A városok. Az ország többi lakosai. Végszó 655
Képek jegyzéke


III. KÖTET (1895.)
Pór Antal - Schönherr Gyula: Az Anjou ház és örökösei (1301-1439) 1895
Előszó. A magyar nemzet politikai érettsége. A magyar Anjouk kora, mint ennek bizonysága. A külömbség a korszak és az Árpád-ház utolsó évtizedei között. Magyarország fénykora 3
Az interregnum és Károly Róbert küzdelmei az oligarchákkal
Károly Róbert első párthivei. Venczel királysága 7
Bajor Ottó és Károly Róbert 26
A szentszék és Magyarország. Károly Róbert megválasztása 33
Trencsényi Csák Máté és Frá Gentile 46
Csák Máté és a Habsburgok 57
Kopasz nándor lázadása. Zách Feliczián merénylete 66
Károly Róbert külpolitikája
Zára és Velencze. Horvát-dalmát zavarok 87
Összeköttetés Szerbiával. Havasföldi hadjárat 99
Nyugati politika 106
Károly családi viszonyai 119
Az ország belállapota Károly uralkodása alatt 135
A nápolyi hadjáratok kora
Lajos király uralkodása első évei 151
Endre meggyilkoltatása. Zára veszedelme 167
Az első nápolyi hadjárat 179
Tárgyalások a szentszékkel. Második nápolyi hadjárat 206
A nápolyi ügy befejezése 224
Magyarország fénykora
Litvai hadjáratok. Szerb ügyek 231
Dalmáczia visszahódítása 242
Bosnya ügyek. Magyar hadak a szentszék szolgálatában 257
A török föllépése és az aldunai fejedelemségek 267
Habsburgok és Luxemburgok 283
Nagy Lajos Lengyelország királya 293
Az Anjoukor vége
A harmadik háború Velencze ellen. A turini béke 309
Nápolyi ügyek. Johanna végzete 329
Lajos halála. Uralkodásának jellemzése 341
Mária és Erzsébet királynők 350
A nőuralom következményei 361
Kis-Károly. A catastrophák 368
Az Anjou-ház örökösei. Irta: Schönherr Gyula
Előszó. Zsigmond uralkodásának jelentősége. A szövetséges politika kezdetei. Magyarország és a német birodalom. A XV. század elejének uralkodó eszméi. A nemzet államfentartó ereje 387
Zsigmond küzdelmei a magyar koronáért
Zsigmond trónra lépte 393
Bosznia és a délvidéki forradalom 405
Az első török háboruk 418
A nápolyi párt ujjá éledése 434
Nápolyi László fellépése 452
A forradalom után 467
Magyarország és a német birodalom
Zsigmond római királysága 487
A velenczei háború. Hervoja bukása 504
A konstanczi zsinat és Magyarország 513
Magyarország a király távollétében 527
Az első huszita háboruk 536
Zsigmond olasz politikája 546
Védelmi harczok a törökök és husziták ellen
A törökök terjeszkedése. Az aldunai háboruk 559
A husziták betörései 570
Készületek a védelmi harczra 580
Zsigmond császár utolsó évei 593
Albert uralkodása 610
Eredmények 625
Képek jegyzéke


IV. KÖTET (1896.)
Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526) 1896
Előszó. A renaissance hatása a szellemi és politikai életre. Az újkor politikai eszméi. A democraticus irány diadala Mátyás királllyá választásában. Mátyás viszonya Európa fejedelmeihez. E kor történeti forrásai 3
I. Ulászló uralkodása. 1440-1444
I. Ulászló megválasztása 9
A nemzet megoszlása I. Ulászló és V. László között 18
A törökországi hadjárat. Újabb hadi készületek 31
A szegedi béke 44
A várnai csata 52
Hunyadi János és V. László
Ideiglenes kormány 63
Hunyadi János kormányzó 82
Az 1448-iki török háború. Békealkudozások 95
A királyi kegyúri jog 105
V. László kiszabaditása 112
László uralkodásának első évei 128
Készületek a török ellen. Hunyadi utolsó hadjárata 140
Hunyadi László kivégeztetése. V. László halála 159
Hunyadi Mátyás király
Mátyás királylyá választása 169
Küzdelmek a pártütőkkel és a császárral. Háborúk a török ellen 186
A csehországi vállalat 223
Összeesküvés. Kázmér lengyel herczeg trónkövetelése 242
A sziléziai hadjárat. Mátyás házassága 252
Mátyás osztrák hadjáratai 264
Mátyás hadserege és diplomatiája 277
Corvin János 286
Mátyás utolsó országgyülései. Halála 301
Mátyás jellemrajza 319
II. Ulászló és II. Lajos. 1490-1526
Második Ulászló megválasztása 333
A korona hatalmának süllyedése 350
Magyarország és a cambrayi liga 385
A pórlázadás. Werbőczi hármas könyve. II. Ulászló halála 399
II. Lajos trónralépte 413
Nádor-Fejérvár eleste 428
A protestantismus elterjedése Magyarországon 443
A rákosi és hatvani országgyűlések 458
Werbőczi bukása 472
A hadjárat. A mohácsi ütközet 491
Műveltségi állapotok. 1440-1526
A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt 519
A humanismus Magyarországban a Jagellók alatt 552
A magyar nyelv és irodalom. 1440-1526. 562
A képzőművészetek Magyarországban Mátyás uralkodása alatt 575
A főpapok, városok és világi urak műalkotásai 590
Az ötvösség Magyarországban 633
Képek jegyzéke


V. KÖTET (1897.)
Acsády Ignácz: Magyarország három részre oszlásának története 1526-1608. 1897
Előszó 3
A két király kora. 1526-1540.
Az ország a mohácsi csata után. Előkészültek a királyválasztásra 9
Kettős királyválasztás. A két király politikája 27
A két király küzdelmei. A polgárháboru 44
A török beavatkozás. Az 1529-iki hadjárat 61
A két király békekisérletei. Az 1532-iki hadjárat 80
A nemzet egységes törekvései. Gritti árulása és bukása 95
Fegyveres béketárgyalások. A váradi béke 110
János király nősülése és halála 125
Nemzeti élet a kettéosztás korában
Területi viszonyok 147
A két ország kormányzata 156
A nemzet és társadalmi szervezete 169
Vallásos élet. Közműveltség 189
Az ország három részre oszlása. 1541-1547.
A küzdelem Buda birtokáért 209
A török hódítás terjeszkedése 224
Az ország első felosztása 245
A Habsburgok uralmainak megszilárdulása 261
A török uralom és szervezete 275
Az ország végleges felosztása. 1548-1568.
Erdély megszerzése 295
A barát halála 306
Az 1552-iki hadjárat 317
Erdély végleges különválása 330
A vallásügy 342
Ferdinánd halála. Miksa király 354
A szigeti hadjárat 363
Az ország végleges felosztása 380
A hosszu béke kora. 1569-1592.
Az új Magyarország 397
János Zsigmond és Báthory István 409
A török viszonyok. Rudolf király 422
Rudolf és a szultán. Végbeli élet 434
A király és a nemzet elidegenedése 449
Erdély és a Báthoryak. A vallásügy 462
Anyagi és szellemi élet 472
A hosszu háboru és Bocskay kora. 1593-1608.
A török hadüzenet. Az erdélyi szövetség 491
A hadsereg. A hosszu háboru. 1594-96 504
A hosszu háboru. 1597-1604 520
Erdély és Mihály vajda 538
Rémuralom Erdélyben 552
Rémuralom Magyarországban 565
Bocskay István felkelése 582
A fölkelés diadala 594
Kiegyezési tárgyalások 606
A bécsi és zsitvasori béke 618
Testvérharcz a királyi családban. II. Mátyás király 628
Képek jegyzéke


VI. KÖTET (1898.)
Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig 1898
Előszó 3
II. Mátyás uralkodása
II. Mátyás. Khlesl. Illésházy nádorsága 9
Az 1609-iki országgyűlés 18
Vallási és politikai küzdelmek II. Mátyás országaiban 50
Báthory Gábor uralkodása 69
Bethlen Gábor uralkodásának kezdete 124
Bethlen Gábor kora
Pázmány Péter 167
Az 1618-iki és 1619-iki országgyűlések 188
Bethlen Gábor első támadása 224
A besztercebányai országgyűléstől a haimburgi békealkudozásig 270
Az 1621-iki hadviselés. A nikolsburgi béke 305
Bethlen második támadása 340
A gyarmati béke. Az 1625-iki országgyűlés 366
Bethlen Gábor utolsó évei 388
Bethlen Gábor jellemrajza 410
Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig
Versengés Bethlen Gábor örökségéért 425
Országgyűlések. 1630-1642. 450
Török-magyar viszonyok 463
I. Rákóczy György támadása 476
Országgyűlések 1646-1655. 500
I. Rákóczy György instructiói fia részére 510
Társadalmi és műveltségi állapotok. Irta: Dr. Dézsi Lajos
Vallás és oktatásügy 535
Társadalom. Ipar. Kereskedelem. 549
A magyar nyelv és irodalom 556
Képek jegyzéke


VII. KÖTET (1898.)
Acsády Ignácz: Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711) 1898
Előszó 3
Erdély romlásának évei
I. Lipót király és udvara 9
II. Rákóczy György és Lengyelország felosztása 21
II. Rákóczy György romlása 40
Erdély romlása. Barcsay fejedelemsége 56
Küzdelem Erdély s a részek birtokáért 74
Rákóczy György halála. Várad eleste 92
Barcsay és Kemény János. Apafy Mihály trónra jutása 105
A vasvári békekötés kora
A vallási sérelmek 125
A német zsoldosok pusztításai. Az 1662-iki országgyűlés 142
Az udvar és a magyarság. Zrinyi és Montecuccoli 153
Zrinyi-Újvár. Az 1663-iki hadjárat 165
Az 1664-iki hadjárat 182
A szentgotthárdi csata. A vasvári béke 196
A nagy összeesküvés kora
Az ország a vasvári béke után. Zrinyi Miklós halála 211
A nemzeti mozgalom Wesselényi Ferencz haláláig 226
Zrinyi Péter és Nádasdy Ferencz. Az árulás 240
Zrinyi Péter és a török szövetség. A fölkelés 250
Elfogatások és üldözések. A megtorlás 265
A kivégzések és hatásuk a közvéleményre 277
Az idegen uralom és Thököly Imre kora
Lipót király és udvara. Az új adó rendszer. A vallásüldözés 293
A bujdosók. Az 1672-iki támadás. A gubernium 306
A vérbiróságok. A polgárháború rombolásai 323
A bujdosók és a külföld. Thököly Imre 337
Az 1681-iki országgyűlés 348
Thököly győzelmei. A felsőmagyarországi fejedelemség 358
Erdély a török uralom utolsó évtizedeiben 372
Magyarország a török uralom utolsó éveiben 387
A felszabadító háború kora
A bécsi hadjárat 405
A háború folytatása 421
Thököly bukása. Erdély vajudásai 435
Buda visszafoglalása 446
Az idegen uralom. Az 1678-iki országgyűlés 458
Mohács. Erdély. Munkács. Keleti hódítások 472
Thököly Erdélyben. A törökök sikerei 485
A háború befejezése 496
A kurucz világ és II. Rákóczi Ferenc kora
A Kollonics-féle kormányrendszer 509
Az adó terhe. Az erdélyi kormányzat 522
A tömegek forrongása. II. Rákóczi Ferenc 533
A felkelés terjedése és diadalai 548
Béketárgyalások. I. Lipót halála. I. József király 562
A mozgalom vezetői és hadszervezete 583
A mozgalom és a külföld. A nemzet kivánságai 601
A békekisérletek meghiúsulása 613
Az 1707-iki hadjárat. Az ónodi gyűlés 625
A trencséni vereség és következményei 640
A rohamos hanyatlás 649
Rákóczi és az orosz szövetség 656
József király halála. A szatmári béke 668
Képek jegyzéke


VIII. KÖTET (1898.)
Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (1711-1815) 1898
Előszó 3
I. Károly király uralkodása
Az alapvetés 9
Az első országgyűlés 18
A berendezés 32
A királyi hatalom 55
Magyarország kormánya és közigazgatása 67
Az ország belső állapota 83
Az egyházi viszonyok 110
A török háborúk és az emigratio 149
A pragmatica sanctio 190
Mária Terézia uralkodása
A női örökösödés megvédése 235
Külügyi viszonyok 359
Alkotmányos viszonyok 369
Gazdasági viszonyok 315
Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok 326
József császár uralkodása
A császár 377
Reformok az egyház terén 387
Az alkotmány és a közigazgatás reformja 402
A Hóra-világ Erdélyben 415
A társadalmi reform 422
A török háború. József császár katastrophája 444
II. Lipót uralkodása
A magyar szabadság 467
Az 1790/91-iki országgyűlés 488
Az erdélyi országgyűlés. Az unio kérdése 535
A franczia forradalom és a reactio kora
A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai 547
Magyarország részvétele a franczia háborúban 565
A reactio megerősödése 591
Képek jegyzéke


IX. KÖTET (1897.)
Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora (1815-1847) 1897
Előszó 3
A rendi alkotmány kitatarozása
A reactio 9
A közgazdasági élet 39
A vármegyék 70
A vis inertiae 91
Az 1825/27-iki országgyűlés. Alkudozás a király és a nemzet közt 119
Az 1825/27-iki országgyűlés. Az alkotmány körülsánczolása 150
A nemzeti állam eszméje
A "Hitel" 185
Az 1830-iki országgyűlés 202
A kolera 230
Széchenyi és Wesselényi 240
Erdély helyzete és Wesselényi perei 250
Az 1832/36-iki országgyűlés
Az országgyűlés általános képe 271
Akadályok a munka megkezdésénél 290
A vallási sérelmek 304
Az úrbér 318
Meddő viták. A lánczhid 348
A trónváltozás 365
Productiv munka 390
A szabadelvű irány hódítása
Kisérletek a szabadelvű irány elfojtására 409
A nemzetiségi kérdés 442
Az 1839/40-iki országgyűlés. Pártalakulás elvi alapon 458
A törvényhozás belső ügyei s a szólásszabadság 473
A sérelmek és reformok 488
Széchenyi és Kossuth 509
A pánszláv és illir mozgalmak 521
A társadalom a cselekvés terén 539
Az új állam alapjai
Az 1843/44-iki országgyűlés. A királyi előadások 567
Az 1843/44-iki országgyűlés. Reform minden irányban 591
A védegylet 607
Az administratori rendszer 623
A centralisták 638
Az 1845-iki horvát tartománygyűlés 650
A nemzet és a kormány versenye a haladás terén 660
Erdélyi országgyűlések 681
A pártok előkészülete a döntő mérkőzésre 693
Képek jegyzéke


X. KÖTET (1898.)
Márki Sándor - Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848-1896) 1898
Előszó 3
A demokrata királyság megalapítása
Az utolsó rendi országgyűlés 9
A márcziusi napok 26
Pest. Pozsony. Bécs 39
Az új alkotmány 54
Az első felelős ministerium 69
Délszláv mozgalmak 78
Unio Erdélylyel 96
Az első magyar parlament szeptemberig 105
A szeptemberi napok 123
Az önvédelem harcza
A forradalom s a reactio 143
A polgárháború kitörése Erdélyben 158
A trónváltozás 169
Két dictátor 177
A téli hadjárat a főváros megszállásáig 186
Görgei és Dembinszky 200
Bem és Csányi Erdélyben 223
A szent tavasz 241
A békepárt 257
A függetlenségi harcz
A függetlenség kimondása 269
Köztársasági áramlatok 288
A nemzetiségek 306
Az oroszok beavatkozása 316
Háború az oroszok és osztrákok ellen 332
A Tiszavidék s Erdély elvesztése 349
A fegyverletétel 359
A kivégzések 386
I. Ferenc József és kora. Irta: Beksics Gusztáv
Előszó 397
Az önkényuralom évei
Az új Ausztria 403
A reactio elhelyezkedése 420
A földtehermentesités és gazdasági hatása 444
A nemzet önvédelme 451
A társadalom és az irodalom harcza 488
Bach és rendszerének kibontakozása 503
A Bach-korszak külpolitikája és a rendszer bukása 534
A provisorium és a kiegyezés előzményei
Új rendszer és régi politikusok 564
Értekezletek a herczegprimásnál Esztergomban és Gyula-Fejérvárott 564
Schmerling 569
Az első kiegyezési kisérlet 574
Az 1861-iki országgyűlés és az államcsiny 576
A provisorium 594
A forradalmi irány utolsó kisérlete és a provisorium külpolitikája 606
A kiegyezés előzményei, a politikai és társadalmi viszonyok 622
Az utolsó harmincz év
Deák Ferencz 649
A kiegyezés s a második felelős ministerium 653
A kormány első tevékenysége és a pártviszonyok alakulása 665
A kormány és Deák-párt sikerei és Andrássy külügyministersége 675
Lónyay ministerelnöksége s a pártok bomlása 691
A Deák-párt és a balközép egyesülése 707
Pártviszonyok a fusio után 717
Bosznia megszállása és a parlamenti consolidatio 734
A véderő-vita és Tisza bukása 747
Az egyházpolitikai harcz és előzményei 800
Harmincz év eredményei 808
Az új évezred kezdete 830
Utószó a magyar nemzet történetéhez. Irta: Jókai Mór 839
Képek jegyzéke

Témakörök