A magyar nemzet története I-X.

I.: Magyarország a királyság megalapításáig/II.: Magyarország története az Árpádok korában/III.: Az Anjou ház és örökösei/IV.: A Hunyadiak és a Jagellók kora/V.: Magyarország három részre oszlásának története/VI.: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig/VII.: Magyarország története I. Lipót és I. József korában/VIII.: Magyarország története III. Károlytól a Bécsi Kongresszusig/IX.: A nemzeti államalkotás kora/X.: A modern Magyarország

Szerző

Nagy Géza

Budapest

'Nagy Géza: A magyar nemzet története I-X. ' összes példány

Kiadó:	Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1898
Kötés típusa:	Aranyozott félbőr kötés
Oldalszám:	6.611 oldal
Sorozatcím:	A magyar nemzet története
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	25 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	A kötetek gerince és első kötéstáblája dúsan aranyozott, Gottermayer Nándor könyvkötészetéből, Budapest. A kötetek színes és fekete-fehér reprodukciókkal, ábrákkal, oklevélhasonmásokkal gazdagon illusztráltak. Az egyes kötetek szerzői és kiadási éve a tartalomjegyzékben találhatók. Teljes sorozat. A kötetek az Athenaeum könyvnyomdájában készültek.

Értesítőt kérek a kiadóról

Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A történetírás czélja: feltámasztani a multat halottaiból, épülésünkre, okulásunkra.
Ezért a történet ismerete életbe vágó, fontos dolog, mert jól mondja egyik jeles irónk, hogy: "a történelem... Tovább

Fülszöveg

Magyarország ezeréves fennállásának emlékére rendezett ünnepélyek kiegészítése czéljából az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat Emich Gusztáv vezérigazgató kezdeményezésére elhatározta Magyarország ezeréves fennállása történetének kiadását, melynek szerkesztését Szilágyi Sándor és az egyes részek megírását Acsády Ignácz, Angyal Dávid, Ballagi Géza, Beksics Gusztáv, Dézsi Lajos, Fraknói Vilmos, Fröhlich Róbert, Kuzsinszky Bálint, Marczali Henrik, Márki Sándor, Nagy Géza, Pór Antal, Schönherr Gyula vállalták el, s a bevezetést Vaszary Kolos, az utószót pedig Jókai Mór készítették.
A munka Budapest székes fővárosban az Athenaeum Könyvnyomdájában megkezdetett 1894. évi november hó 4-én, befejeztetett 1898. évi november hó 4-én .

Tartalom

I. KÖTET - 1895. második (változatlan) kiadás
Fröhlich Róbert - Kuzsinszky Bálint - Nagy Géza - Marczali Henrik: Magyarorszság a királyság megalapításáig - 1895
Bevezetés. Irta Vaszary Kolos
Magyarország története a honfoglalásig
Előszó
A kőkor
A fémek használata
Eleinte a réz versenyez a kővel
A bronzkor
A kelták bevándorlása
A La-Téne izlés
A római uralom
Küzdelmei a barbár népekkel
A hunnok
A népvándorlás többi népei
Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert
A legelső földrajzi tudósítások
Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról
Hekataios
Hesiodos
Pindaros
Aischylos
Rhodosi Apollonius
A Duna bifurcatiója
Herodotos
A Duna és mellékfolyói
A népek
Thukydides
III. Fülöp dunai hadjárata
Nagy Sándor
Skylax Periplusa
Strabo és az első század többi írói
Augustus emlékiratai
Belőlök meritette adatait Strabo
A folyók, hegyek és népek leírása
Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író
Későbben írtak Dio Cassius és Appianus
Agrippa Chorographiája
Kiegészítette Plinius
Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről
Tacitus adatai Germanijában
Felső-Magyarország népviszonyairól
Ptolemaeus adatai
Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik
Hazánkra vonatkozó térképei
A Duna és mellékfolyói
A hegységek
Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai
A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták
Az útvonalak
Magyarország legrégibb ismert lakói
Az Al-Duna vidékén lakó géták
Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak
Eredetük
Műveltségük
Vallási fogalmaik
Dromichaites, a birodalom megalapítója
Lysimachos thrák király hadjárata
A kelták háromféle elnevezése
Legrégibb hazájuk
Vándorlásaik
Elözönlik Italiát
Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak
Az iapodok és skodiskok megtelepedése
Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében
Az aravicusok
Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint
A római foglalás
Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen
Siscia meghódítása
Illyricum
Tiberius küldetése Pannoniába
Illyricum császári provincia
A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben
Pannonia kiterjedése
Maroboduus
A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban
Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé
A pannonok meghódolása
A dalmaták folytatják az ellentállást
Leigázásuk
Illyrcium ketté osztatik
A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor
Maroboduus bukása
Catualda
Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében
Carnuntum legióállomás lesz
Domitianus svév-sarmata háborúja
A dák hatalom Boerebistes idejében
Costiso
M. Crassus hadjárata
Decebalus
Domitianus dák háborúja
Traianus dák háborúinak oka
A római sereg két vonalon nyomul Daciába
Decebalus követsége
A tapaei ütközet
Decebalus kegyelemért könyörög
A béke föltételei
A dunai hid
Decebalus megszegi a békét
A hadüzenet
Decebalus kétségbeesett védekezése
Öngyilkossága
Dacia császári tartomány
Traianus oszlopa és foruma
Pannonia ketté osztása
A második és harmadik század
Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját
Tartózkodása Daciában és Pannoniában
A római jog kiterjesztése
L. Aelius, Pannonia helytartója
Antonius Pius; Marcus Aurelius
A markomann háborúk kitörése
A Garam melléki ütközet
A barbárok meghódolása
A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok
Újabb lázadás; Marcus halála
Commodus békeföltételei
A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá
Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése
III. Gordianus, Philippus
A gótok betörése
Decius megmenti Daciát
Gallienus
Dacia elvesztése
Claudius megveri a gótokat
Aurelianus
Dacia Ripensis
Probus, Carus
Diocletianus legyőzi Carinust
A tartományok kormányzása
A helytartó
Pannonia kettéosztása
A katonai és polgári hatalom szétválasztása
Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében
Alsó- és Felső-Dacia
Marcus három részre osztja Daciát
A tartománygyűlések
A provinciák berendezése
A városok fontossága
A census
A pannoniai civitasok
Az adók kezelése
A vám
A pénzügyigazgatóságok
A koronauradalmak
A bányák
A daciai aranybányászat
A pénzverőhelyek
Hadi viszonyok
A legiók
A segédcsapatok
Változásaik
Dacia legióinak segédcsapatai
A határvédelem
A legió-állomások Pannoniában
A táborok maradványai
A segédcsapatok állomásai
Tabula Petuingeriana
Az Interarium Antonini Augusti
Az útrendszer Pannoniában
A IV. század hadszervezete
A balparti erőditmények
A hajóhad
A bácskai ú. n. római sánczok
Dacia védelmi rendszere
Az erdélyi és délmagyarországi sánczok
Az egyes várövek
A segédcsapatok elhelyezése
Az alsó-ilosvai tábor
Az őrtornyok
Az utak
Dacia keleti határa
A segédcsapatok összeállítása
A katonai elbocsátó okmányok
A városok
Fontosságuk
Gyarmatok letelepítése
Régi szabású coloniák
Claudius alapitásai
Siscia és Sirmium
Traianus és Hadrianus coloniái
Municipiumok Pannoniában
Legió-állomások városi szervezete
Canabák
Apulum
A canabák és a polgári telep közötti viszony
A ius Italicum
A városok alkotmánya
A decuriók testülete
A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok
A papi méltóságok
Az augustalisok
A különböző collegiumok
Római városok maradványai
Az utczák
Az épitkezés és jellemzése
Az épületek pusztulása
A római épitkezés egyöntetüsége
A mulatóhelyek
Az amphitheatrumok
A vizvezeték
A fürdők
Egyéb középületek
Az aquincumi vásárpiacz
A lakóházak
A belső kiállitás
Nemzetiségi és vallási viszonyok
A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony
Az italiai elem
A pannoniai néptörzsek
Az araviscusok
Temetkezésük
Viseletük
A dák elem
A jövevények
Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen
Augustus felkarolja a hanyatló római vallást
Barbár istenségek
A görög-római istenek
A keleti vallások
Nyomai Daciában
Jupiter Dolichenus
A carnuntumi Dolichenum
A Mithras-cultus
Elterjedése
A felmaradt mithraeumok
Az aquincumi Mithras-templom
A cultus eltörlése
Az emlékek
Belföldi és importált gyártmányok
A kőemlékek
Az agyagipar termékei
A bronztárgyak
Az ötvösművek
Csont és üvegtárgyak
Az egyedi kanna és tál
Az alexandriai ötvösség művei
A temetkezés fajai
A siremlékek
Temetők
Különféle sírok
Sarcophagok
A sirfeliratok szerkezete
A gazdagabb sirleletek
A negyedik század
A birodalom felosztása
Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol
A két császár leköszön
A carnuntumi összejövetel
Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja
Constantinus győzelme Maxentius felett
A cibalaei ütközet
Constantinus megveri a sarmatákat
Licinius bukása
Barbárok megtelepítése Pannoniában
Constantinus utódai
Vetranio
II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust
Julianus
Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen
I. Valentinianus
A quádook betörése
II. Valentinianus
Valens veresége
A gótok elözönlik a dunai tartományokat
A kereszténység fellépése Pannoniában
Sirmium, a legrégibb egyházközség
A többi püspökségek
Az arianismus
A sirmiumi zsinatok
Az őskeresztény emlékek
A sirfeliratok
Egyéb tárgyak
A pécsi sirkamra
Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza
A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok
A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése
A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk
A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik
A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre
Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen
A mátravidéki törzsek, osok, cotinok
Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények
A germán népvándorlás kezdete
A keleti germánok mozgalmai
Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok
A gótok; szokásaik; politikai szervezetük
Megtelepedésük a Pontus mellékén
Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása
A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése
A gót hatalom; greutunok és tervingek
Hermanarich birodalma
A kereszténység terjedése a gótok közt
II. Constantinus hadjárata
Zizais
A limigant sarmaták kipusztítása
Valentinianus hadjárata
A barbárok terjeszkedése Pannoniában
A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete
A bregetiói barbár bálványképek
Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek
Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt
A hunn uralom
Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat
A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok
Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük
Szervezkedésük a Volga mentén
Átkelésük a Volgán
Az alánok meghódítása
Hermanarich bukása
Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük
Valens elleni lázadásuk
Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek
A hunnok a rómaiakkal szövetségben
Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége
A burgundok elleni hadjárat
Oktár és Rugha halála
A margumi béke
Attila és Blida uralma
Attila jellemzése
A hunn birodalom kiterjedése
Attila udvara
Blida halála
A hadisten kardja
Attila és a kelet-római birodalom
A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet
Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása
Attila halála
A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban
Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár
A hunn uralom jelentősége Magyarországban
Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs
A germán uralom
Magyarország a hunnok kiveretése után
A hunnok örökösei
Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából
Nagy-Theodorik uralma
A herulok költözködése
A longobárdok megtelepedése
Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen
A gepidák megsemmisitése
A longobárdok kivándorlása Italiába
A germán uralom jellemzése
Az avarok
Az avarok föltűnése Európában
Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége
Menekülésük a turkok elől
Szövetségük Justinianusszal
A keleteurópai hunn törzsek meghódítása
Magyarország elfoglalása
Baján
Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok
Baján halála
A longobárdok viszonya az avarokhoz
Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására
A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése
Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon
Az avar hatalom hanyatlása
Nagy-Károly hadjáratai
Az avar hringek
Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása
A khágánok székhelyének feldulatása
A frankok birtokába került zsákmány
Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja
Az avarok kipusztítása
Pannonia beolvasztása a frank birodalomba
Szlávok és bajorok terjeszkedése
A tiszai bolgárság
A magyarok beköltözésének kezdete
A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik
Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása	3
A magyarok őstörténete a honfoglalásig
A magyarok eredete és ősi hazája	7
Ellentét a délnyugati és az északkeleti népek közt
Viszony a kúnokhoz
Jordanes, hunugorok
Moageras
Ugor nyelvrokonság
Nyelv és nemzet
Példák
Faji typus
Átalakulás
Scythia, az ős haza
Török és perzsa befolyás
Lebedia. A kozár birodalom	15
A kozár hatalom
Hatása a magyarra
Turk és szabartoaszfaloi név
Keleti testvérek
Lebedia
Kozár alkotmány
A bolgárok
A kabarok
Etelköz	22
A besenyők
Etelköz leirása
A magyarok első megjelenése nyugati Európában
Arab tudósítások
A kievi hadjárat
Byzancz és a pusztai népek
A dunai bolgárok
Görög szövetség, bolgár hadjárat
Bolgár-besenyő támadás
A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint	29
Kézai Simon krónikája
Budai képes krónikák
Turóczi
Miről nincs tudomásunk?
A névtelen jegyző
A szittyák leirása
Út Susdal és Kijev felé
Mit nem tud Anonymus?
Julianus útleirása
Pascatir
A baskirok
A magyarok a honfoglalás korában	35
Török elnevezés
Turk-ugor törzsek összeolvadása
Konstantinos Porphyrogennetos a kabarokról
A magyar nyelv; bősége, jellemzése
Törzsi és családi beosztás
Életmód; fegyverzet
A hét törzs; a vajdák; a fővezér
Álmos
A vérszerződés
Árpád a krónikák szerint
Lebedias vajda
Árpád választása
Fejedelmi hatalom
Árpád jellemzése
A magyar név eredete
A Gyula és a Kharkász
A község
Leo taktikája
A magyar hadviselés jellemzése
Előkelők
A nép jellemzése
Élelmezésük a háborúban
Számuk
Ősi vallásuk
Az ősök tisztelete
A vallás harczias szelleme
Énekesek
Erkölcsök
A honfoglalás
Európa a magyarok bevándorlása korában	67
Nagy-Károly birodalmának bomlása
Új királyságok
Ököljog
Az egyház
Az arabok, a szlávok, a normannok
Őrgrófságok
A német királyság
A keleti császárság
Kereskedése, gazdasága
Politikai elvei
Pannonia a magyarok bejövetelekor	82
A krónikák szerint
Az avarok
A frank őrgrófságok és a morvák
Szvatopluk
Kereszténység
Methodios
Horvátok; pannoniai szlávok
Privina; Mosaburg
Keleti Magyarország
Bolgárok
A kereszténység csekély hatása
A háborúk jelleme
A honfoglalás	97
Kézai krónikája szerint
Követség Szvatoplukhoz
Moróth
Népmondák
Az Anonymus elbeszélése
Kiev, kúnok; Halics és Ladomér
Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad
Nyitra, Veszprém
A honfoglalás módja
Arnulf és Szvatopluk
A magyarok beavatkozása
Szvatopluk halála
A honfoglalás éve
Árpád történeti szerepe
A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele
A morvák beolvasztása
Határok
Egykorú vélemények a magyarokról	121
Arnulf meghivása
A clusák
Regino; forrásai
Levél Dado verduni püspökhöz
Mese a magyarok eredetéről
Az unger, ungarus név
A többi elnevezése
A magyar nemzet helyzete és megszállása	127
Összehasonlítás a hunnal és avarral
Elszigeteltségük
A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint
Pusztaszer
A kalandozások kora
Első kalandozások nyugat felé	137
Olasz viszonyok
Berengár
Brenta melletti ütközet
Velencze
Német viszonyok
Betörés Bajorországba és Karinthiába
Harcz a szászok ellen
A törzsek viszonya
Árpád halála
Fiai
Bajor támadás és vereség
A magyar pusztítás
Ágostai diadal
A határok
A magyar befolyás terjedése
Olasz hadjárat
Pávia bevétele
Betörés Burgundiába
Szász háború
Werlaon ostroma
Szerződés Henrikkel
A sanct-galleni táborozás	153
Sanct-Gallen kolostora
Készületek a magyarok ellen
A magyarok a monostorban
Heribald
A lakoma
Viboráda
A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban
A merseburgi csata	159
Első hadjárat Konsantinápoly ellen
Henrik készületei
Az adó megtagadása a daleminczok elpártolása
Az ütközet
A magyar hadviselés ernyedése
Árpád nemzetségének genealogiája
Betörés Francziaországba és Itáliába
Monte Casino
Szászországi vereség
A magyar befolyás csökkenése
A nemzeti átalakulás kezdete
Az ágostai ütközet	167
Kalandozás Spanyolország felé
Taksony Itáliában
A welsi csata
Bajor Henrik. Győzelmei
Ottó Itáliában
A német herczegek és a király
Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba
Lobbes
Cambray ostroma
Ottó győzelme
A magyarok betörése
Ágosta ostroma
Udlarik püspök
A Lechfeld
A német és a magyar sereg
A magyar támadás
Annak visszaverése
Az üldözés
A magyar vezérek sorsa
A hazai krónikák
A hét magyar regéje
Összefüggése a magyar énekesek rendjével
Az ágostai csata következései
Bajor Henrik halála
Kalandozások a görög birodalomban	189
A görögök megsarczolása
Magyar vezérek Konstantinápolyban
Bulcs és Gyula
Turkia püspöke
Magyar portyázások és megszállások
Sobamagyarok
Szvjatoszláv Bolgárországban
Tzimiskes császár
A görög birodalom megerősödése
Botond mondája
A népies hagyomány győzelme a tudákosságon
A nemzet átalakulása a vezérek korában	197
A nemzet helyzetének változása
A vándorlás bomlasztó hatása
Idegen elemek csatlakozása
A patriarchalis kormány hanyatlása
Katonai erények
Új aristocratia emelkedése
A magyarok és az alávetett népek viszonya
Felhasználásuk a háborúban
A veszteségek hatása
Az ősi vallás bomlása
Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók
Térítési kisérletek a kalandozások idején
Görög térités
Szláv befolyás
Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal
A fejedelemség átalakulása
Géza fejedelemsége	209
Árpád utódai
Oligarchicus kormány-forma
Géza és Sarolt
Női uralom a népvándorlás korában
Géza jelleme
Követség Ottóhoz
Bajor viszonyok
Az őrgrófság
István és Gizella házassága
A Nibelung ének
A fejedelem és a község
A hadsereg
A limes és a megtelepedés
A vitézek
Küzdelem a nemzetségek ellen
A fejedelem és a főbírák
A község megszünése
A térités kezdete	219
A kereszténység előhaladása 1000 körül
Géza eljárása
Wolfgang
Piligrim passuai püspök
Tervei
Levele a pápához
Hitvallása
Vetélkedése a salzburgi érsekséggel
Adalbert
Querfurti Brunó
Szent-Romuald
A hit mint politikai eszköz
Géza történeti szerepe
István nevelése
Clunyi irány
Nyugati és keleti egyház viszonya
István mint fejedelem	233
Trónralépése
A pogányok. Kupa, Somogy
Keresztény sereg
Idegen lovagok
A veszprémi csata
Pannonhalma
Pécsvárad
A fejedelem berendezi az egyházat
Papok behivása
Érsekségek és püspökségek
Esztergom és Kalocsa
II. Szilveszter és III. Ottó
A legenda elbeszélése a római követségről
A szent korona
Szent-István királysága
István törvényei	249
A vallásos szempont
Az előszó
Az egyház kiváltsága és annak oltalma
Tized, templomépítés, vasárnap
Templomba járás
Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók
Magánvagyon és örökösödés
Királyi birtok
Király és egyház szövetsége
Büntető törvények
Emberölés; nőgyilkosságok
A kard kirántása
Fegyveres támadás
Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás
Női tolvajok
Rágalmazás
Özvegyek és árvák védelme
Rabszolgaság
A kereszténység törekvése
Szabadon bocsátás
Jogtalan felszabadítás és annak büntetése
Szabadoknak szolgaságba taszítása
Elégtelen jogvédelem
Szolganők cselbe ejtése
Házasság szolganővel
Sikkasztás. Fölebbezés. Jövevények
Az ország állapota és népessége	263
Idegen törvények hatása
Királyi tanács
A két párt
A király
A seniorok és comesek
Ispánok, birtokosok
A miles; a polgár; a rabszolga
Az ország kormányzása	269
A törvények hézagossága
Az udvar
A királyi várak
A falu
Nomád életmód fennmaradása
Az életmód
A nemzet megosztása
Belső háborúk. A kereszténység terjesztése	274
Gyula
Az Anonymus szerint
A képes krónika szerint
Besenyők, fekete magyarok
Ohtum az Anonymus szerint
Szent-Gellért legendája szerint
Csanád
Történeti alap
Thonuzoba
A térítés módja
Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása
Mint csanádi püspök
Iskolák
Magyar születésű papok
Összeköttetés nyugattal
Zarándoklás Magyarországon át
Viszony a görög egyházhoz
Egynyelvüség
A jövevények
István oktatása a jövevényekről
István alapitványai külföldön
Püspökségek javadalmazása
Gizella királyné
A fejérvári bazilika
A magyar nép és az egyház
A pogányság megmaradása
István külső háborúi	291
Viszony Németországban
Chrobry Boleszló
Bolgárok és görögök háborúja
Magyarország részvétele
Velencze
II. Konrád
Magyar-német háború
István győzelme
Az örökösödés kérdése és István halála	301
Imre
Legendája
A királyi herczegek
Vazul
Urseolo Péter
Gyilkossági kisérlet István ellen
Vazul büntetése, fiainak menekvése
István halála és temetése
Szentsége
Történeti szerepe
Képek jegyzéke
II. KÖTET- 1896.
Marczali Henrik: Magyarország története az Árpádok korában (1038-1301) 1896
Előszó. Szent-István hagyatéka. A történelem ítélete a szent király műve felett. A független királyság veszedelme. Árpád véreinek küldetése	3
Küzdelem a nemzeti függetlenségért
Péter és Aba Sámuel	7
A pogány lázadás	29
Trónviszályok	59
Salamon és a herczegek. Az ország kiterjesztése	75
Salamon bukása. I. Géza király	90
Belső állapotok	108
Szent-László és Könyves-Kálmán kora
László királysága	121
László törvényhozása	136
Horvátország meghódítása	157
Kálmán és Álmos. Keresztes hadjárat	185
Horvátország és Dalmáczia meghódítása	199
Világi törvényhozás	214
Egyházi törvényhozás	228
Kálmán családi viszonyai	243
A görög befolyás kora
II. István uralkodása. A görög háborúk kezdete	253
II. Béla uralkodása. Borics	267
Borics ujabb fellépése. Osztrák háboru. II. keresztes hadjárat	278
Orosz és görög háboruk	283
Küzdelem a trónért. Mánuel diadala	294
III. Béla uralkodása. Családi összeköttetései. Az ország pénzügye és a király gazdagsága	311
Halics elfoglalása. III. keresztes hadjárat	327
A rendi alkotmány kezdetei
Imre király és Endre herczeg. Terjeszkedés a Balkán felé	339
Belső állapotok. Birtokviszonyok. Rabszolgák	347
Az egyház	365
II. Endre adományozásai. Gertrud és Bánkbán. Keresztes hadjárat	373
Pénzügyi helyzet. Az aranybulla	388
Szabadságlevelek az egyház és a szászok részére	490
Béla mint ifjabb király. Az aranybulla végrehajtása és megujitása	419
Endre utolsó évei. Halála	436
A tatárjárás kora
IV. Béla király és az urak	443
Nagy-Magyarország és a tatárok	453
A kúnok befogadása	462
A tatár és a magyar nemzet	465
A tatárjárás	480
Az ország helyreállitása. Velenczei és osztrák háborúk	504
Osztrák és cseh háborúk. Belső intézkedések	517
Belső háborúk	530
Az Árpádház kihalása
Az utolsó Árpádok	547
Az ország területe és népessége. Külső viszonyok	584
Alkotmány. Törvényhozás. Gyűlések	599
Az egyház. Irodalom. Épitészet	615
Az urak és nemesek. A megye	638
A városok. Az ország többi lakosai. Végszó	655
Képek jegyzéke
III. KÖTET- 1895.
Pór Antal - Schönherr Gyula: Az Anjou ház és örökösei (1301-1439) 1895
Előszó. A magyar nemzet politikai érettsége. A magyar Anjouk kora, mint ennek bizonysága. A külömbség a korszak és az Árpád-ház utolsó évtizedei között. Magyarország fénykora	3
Az interregnum és Károly Róbert küzdelmei az oligarchákkal
Károly Róbert első párthivei. Venczel királysága	7
Bajor Ottó és Károly Róbert	26
A szentszék és Magyarország. Károly Róbert megválasztása	33
Trencsényi Csák Máté és Frá Gentile	46
Csák Máté és a Habsburgok	57
Kopasz nándor lázadása. Zách Feliczián merénylete	66
Károly Róbert külpolitikája
Zára és Velencze. Horvát-dalmát zavarok	87
Összeköttetés Szerbiával. Havasföldi hadjárat	99
Nyugati politika	106
Károly családi viszonyai	119
Az ország belállapota Károly uralkodása alatt	135
A nápolyi hadjáratok kora
Lajos király uralkodása első évei	151
Endre meggyilkoltatása. Zára veszedelme	167
Az első nápolyi hadjárat	179
Tárgyalások a szentszékkel. Második nápolyi hadjárat	206
A nápolyi ügy befejezése	224
Magyarország fénykora
Litvai hadjáratok. Szerb ügyek	231
Dalmáczia visszahódítása	242
Bosnya ügyek. Magyar hadak a szentszék szolgálatában	257
A török föllépése és az aldunai fejedelemségek	267
Habsburgok és Luxemburgok	283
Nagy Lajos Lengyelország királya	293
Az Anjoukor vége
A harmadik háború Velencze ellen. A turini béke	309
Nápolyi ügyek. Johanna végzete	329
Lajos halála. Uralkodásának jellemzése	341
Mária és Erzsébet királynők	350
A nőuralom következményei	361
Kis-Károly. A catastrophák	368
Az Anjou-ház örökösei. Irta: Schönherr Gyula
Előszó. Zsigmond uralkodásának jelentősége. A szövetséges politika kezdetei. Magyarország és a német birodalom. A XV. század elejének uralkodó eszméi. A nemzet államfentartó ereje	387
Zsigmond küzdelmei a magyar koronáért
Zsigmond trónra lépte	393
Bosznia és a délvidéki forradalom	405
Az első török háboruk	418
A nápolyi párt ujjá éledése	434
Nápolyi László fellépése	452
A forradalom után	467
Magyarország és a német birodalom
Zsigmond római királysága	487
A velenczei háború. Hervoja bukása	504
A konstanczi zsinat és Magyarország	513
Magyarország a király távollétében	527
Az első huszita háboruk	536
Zsigmond olasz politikája	546
Védelmi harczok a törökök és husziták ellen
A törökök terjeszkedése. Az aldunai háboruk	559
A husziták betörései	570
Készületek a védelmi harczra	580
Zsigmond császár utolsó évei	593
Albert uralkodása	610
Eredmények	625
Képek jegyzéke
IV. KÖTET- 1896.
Fraknói Vilmos: A Hunyadiak és a Jagellók kora (1440-1526) 1896
Előszó. A renaissance hatása a szellemi és politikai életre. Az újkor politikai eszméi. A democraticus irány diadala Mátyás királllyá választásában. Mátyás viszonya Európa fejedelmeihez. E kor történeti forrásai	3
I. Ulászló uralkodása. 1440-1444
I. Ulászló megválasztása	9
A nemzet megoszlása I. Ulászló és V. László között	18
A törökországi hadjárat. Újabb hadi készületek	31
A szegedi béke	44
A várnai csata	52
Hunyadi János és V. László
Ideiglenes kormány	63
Hunyadi János kormányzó	82
Az 1448-iki török háború. Békealkudozások	95
A királyi kegyúri jog	105
V. László kiszabaditása	112
László uralkodásának első évei	128
Készületek a török ellen. Hunyadi utolsó hadjárata	140
Hunyadi László kivégeztetése. V. László halála	159
Hunyadi Mátyás király
Mátyás királylyá választása	169
Küzdelmek a pártütőkkel és a császárral. Háborúk a török ellen	186
A csehországi vállalat	223
Összeesküvés. Kázmér lengyel herczeg trónkövetelése	242
A sziléziai hadjárat. Mátyás házassága	252
Mátyás osztrák hadjáratai	264
Mátyás hadserege és diplomatiája	277
Corvin János	286
Mátyás utolsó országgyülései. Halála	301
Mátyás jellemrajza	319
II. Ulászló és II. Lajos. 1490-1526
Második Ulászló megválasztása	333
A korona hatalmának süllyedése	350
Magyarország és a cambrayi liga	385
A pórlázadás. Werbőczi hármas könyve. II. Ulászló halála	399
II. Lajos trónralépte	413
Nádor-Fejérvár eleste	428
A protestantismus elterjedése Magyarországon	443
A rákosi és hatvani országgyűlések	458
Werbőczi bukása	472
A hadjárat. A mohácsi ütközet	491
Műveltségi állapotok. 1440-1526
A humanismus Magyarországban a Hunyadiak alatt	519
A humanismus Magyarországban a Jagellók alatt	552
A magyar nyelv és irodalom. 1440-1526.	562
A képzőművészetek Magyarországban Mátyás uralkodása alatt	575
A főpapok, városok és világi urak műalkotásai	590
Az ötvösség Magyarországban	633
Képek jegyzéke
V. KÖTET- 1897.
Acsády Ignácz: Magyarország három részre oszlásának története 1526-1608. 1897
Előszó	3
A két király kora. 1526-1540.
Az ország a mohácsi csata után. Előkészültek a királyválasztásra	9
Kettős királyválasztás. A két király politikája	27
A két király küzdelmei. A polgárháboru	44
A török beavatkozás. Az 1529-iki hadjárat	61
A két király békekisérletei. Az 1532-iki hadjárat	80
A nemzet egységes törekvései. Gritti árulása és bukása	95
Fegyveres béketárgyalások. A váradi béke	110
János király nősülése és halála	125
Nemzeti élet a kettéosztás korában
Területi viszonyok	147
A két ország kormányzata	156
A nemzet és társadalmi szervezete	169
Vallásos élet. Közműveltség	189
Az ország három részre oszlása. 1541-1547.
A küzdelem Buda birtokáért	209
A török hódítás terjeszkedése	224
Az ország első felosztása	245
A Habsburgok uralmainak megszilárdulása	261
A török uralom és szervezete	275
Az ország végleges felosztása. 1548-1568.
Erdély megszerzése	295
A barát halála	306
Az 1552-iki hadjárat	317
Erdély végleges különválása	330
A vallásügy	342
Ferdinánd halála. Miksa király	354
A szigeti hadjárat	363
Az ország végleges felosztása	380
A hosszu béke kora. 1569-1592.
Az új Magyarország	397
János Zsigmond és Báthory István	409
A török viszonyok. Rudolf király	422
Rudolf és a szultán. Végbeli élet	434
A király és a nemzet elidegenedése	449
Erdély és a Báthoryak. A vallásügy	462
Anyagi és szellemi élet	472
A hosszu háboru és Bocskay kora. 1593-1608.
A török hadüzenet. Az erdélyi szövetség	491
A hadsereg. A hosszu háboru. 1594-96	504
A hosszu háboru. 1597-1604	520
Erdély és Mihály vajda	538
Rémuralom Erdélyben	552
Rémuralom Magyarországban	565
Bocskay István felkelése	582
A fölkelés diadala	594
Kiegyezési tárgyalások	606
A bécsi és zsitvasori béke	618
Testvérharcz a királyi családban. II. Mátyás király	628
Képek jegyzéke
VI. KÖTET- 1898.
Angyal Dávid: Magyarország története II. Mátyástól III. Ferdinánd haláláig 1898
Előszó	3
II. Mátyás uralkodása
II. Mátyás. Khlesl. Illésházy nádorsága	9
Az 1609-iki országgyűlés	18
Vallási és politikai küzdelmek II. Mátyás országaiban	50
Báthory Gábor uralkodása	69
Bethlen Gábor uralkodásának kezdete	124
Bethlen Gábor kora
Pázmány Péter	167
Az 1618-iki és 1619-iki országgyűlések	188
Bethlen Gábor első támadása	224
A besztercebányai országgyűléstől a haimburgi békealkudozásig	270
Az 1621-iki hadviselés. A nikolsburgi béke	305
Bethlen második támadása	340
A gyarmati béke. Az 1625-iki országgyűlés	366
Bethlen Gábor utolsó évei	388
Bethlen Gábor jellemrajza	410
Bethlen halálától I. Lipót trónraléptéig
Versengés Bethlen Gábor örökségéért	425
Országgyűlések. 1630-1642.	450
Török-magyar viszonyok	463
I. Rákóczy György támadása	476
Országgyűlések 1646-1655.	500
I. Rákóczy György instructiói fia részére	510
Társadalmi és műveltségi állapotok. Irta: Dr. Dézsi Lajos
Vallás és oktatásügy	535
Társadalom. Ipar. Kereskedelem.	549
A magyar nyelv és irodalom	556
Képek jegyzéke
VII. KÖTET- 1898.
Acsády Ignácz: Magyarország története I. Lipót és I. József korában (1657-1711) 1898
Előszó	3
Erdély romlásának évei
I. Lipót király és udvara	9
II. Rákóczy György és Lengyelország felosztása	21
II. Rákóczy György romlása	40
Erdély romlása. Barcsay fejedelemsége	56
Küzdelem Erdély s a részek birtokáért	74
Rákóczy György halála. Várad eleste	92
Barcsay és Kemény János. Apafy Mihály trónra jutása	105
A vasvári békekötés kora
A vallási sérelmek	125
A német zsoldosok pusztításai. Az 1662-iki országgyűlés	142
Az udvar és a magyarság. Zrinyi és Montecuccoli	153
Zrinyi-Újvár. Az 1663-iki hadjárat	165
Az 1664-iki hadjárat	182
A szentgotthárdi csata. A vasvári béke	196
A nagy összeesküvés kora
Az ország a vasvári béke után. Zrinyi Miklós halála	211
A nemzeti mozgalom Wesselényi Ferencz haláláig	226
Zrinyi Péter és Nádasdy Ferencz. Az árulás	240
Zrinyi Péter és a török szövetség. A fölkelés	250
Elfogatások és üldözések. A megtorlás	265
A kivégzések és hatásuk a közvéleményre	277
Az idegen uralom és Thököly Imre kora
Lipót király és udvara. Az új adó rendszer. A vallásüldözés	293
A bujdosók. Az 1672-iki támadás. A gubernium	306
A vérbiróságok. A polgárháború rombolásai	323
A bujdosók és a külföld. Thököly Imre	337
Az 1681-iki országgyűlés	348
Thököly győzelmei. A felsőmagyarországi fejedelemség	358
Erdély a török uralom utolsó évtizedeiben	372
Magyarország a török uralom utolsó éveiben	387
A felszabadító háború kora
A bécsi hadjárat	405
A háború folytatása	421
Thököly bukása. Erdély vajudásai	435
Buda visszafoglalása	446
Az idegen uralom. Az 1678-iki országgyűlés	458
Mohács. Erdély. Munkács. Keleti hódítások	472
Thököly Erdélyben. A törökök sikerei	485
A háború befejezése	496
A kurucz világ és II. Rákóczi Ferenc kora
A Kollonics-féle kormányrendszer	509
Az adó terhe. Az erdélyi kormányzat	522
A tömegek forrongása. II. Rákóczi Ferenc	533
A felkelés terjedése és diadalai	548
Béketárgyalások. I. Lipót halála. I. József király	562
A mozgalom vezetői és hadszervezete	583
A mozgalom és a külföld. A nemzet kivánságai	601
A békekisérletek meghiúsulása	613
Az 1707-iki hadjárat. Az ónodi gyűlés	625
A trencséni vereség és következményei	640
A rohamos hanyatlás	649
Rákóczi és az orosz szövetség	656
József király halála. A szatmári béke	668
Képek jegyzéke
VIII. KÖTET- 1898.
Marczali Henrik: Magyarország története III. Károlytól a bécsi kongresszusig (1711-1815) 1898
Előszó	3
I. Károly király uralkodása
Az alapvetés	9
Az első országgyűlés	18
A berendezés	32
A királyi hatalom	55
Magyarország kormánya és közigazgatása	67
Az ország belső állapota	83
Az egyházi viszonyok	110
A török háborúk és az emigratio	149
A pragmatica sanctio	190
Mária Terézia uralkodása
A női örökösödés megvédése	235
Külügyi viszonyok	359
Alkotmányos viszonyok	369
Gazdasági viszonyok	315
Egyházi, iskolai és műveltségi viszonyok	326
József császár uralkodása
A császár	377
Reformok az egyház terén	387
Az alkotmány és a közigazgatás reformja	402
A Hóra-világ Erdélyben	415
A társadalmi reform	422
A török háború. József császár katastrophája	444
II. Lipót uralkodása
A magyar szabadság	467
Az 1790/91-iki országgyűlés	488
Az erdélyi országgyűlés. Az unio kérdése	535
A franczia forradalom és a reactio kora
A forradalmi eszmék és Magyarország. Martinovics és társai	547
Magyarország részvétele a franczia háborúban	565
A reactio megerősödése	591
Képek jegyzéke
IX. KÖTET - 1897.
Ballagi Géza: A nemzeti államalkotás kora (1815-1847) 1897
Előszó	3
A rendi alkotmány kitatarozása
A reactio	9
A közgazdasági élet	39
A vármegyék	70
A vis inertiae	91
Az 1825/27-iki országgyűlés. Alkudozás a király és a nemzet közt	119
Az 1825/27-iki országgyűlés. Az alkotmány körülsánczolása	150
A nemzeti állam eszméje
A "Hitel"	185
Az 1830-iki országgyűlés	202
A kolera	230
Széchenyi és Wesselényi	240
Erdély helyzete és Wesselényi perei	250
Az 1832/36-iki országgyűlés
Az országgyűlés általános képe	271
Akadályok a munka megkezdésénél	290
A vallási sérelmek	304
Az úrbér	318
Meddő viták. A lánczhid	348
A trónváltozás	365
Productiv munka	390
A szabadelvű irány hódítása
Kisérletek a szabadelvű irány elfojtására	409
A nemzetiségi kérdés	442
Az 1839/40-iki országgyűlés. Pártalakulás elvi alapon	458
A törvényhozás belső ügyei s a szólásszabadság	473
A sérelmek és reformok	488
Széchenyi és Kossuth	509
A pánszláv és illir mozgalmak	521
A társadalom a cselekvés terén	539
Az új állam alapjai
Az 1843/44-iki országgyűlés. A királyi előadások	567
Az 1843/44-iki országgyűlés. Reform minden irányban	591
A védegylet	607
Az administratori rendszer	623
A centralisták	638
Az 1845-iki horvát tartománygyűlés	650
A nemzet és a kormány versenye a haladás terén	660
Erdélyi országgyűlések	681
A pártok előkészülete a döntő mérkőzésre	693
Képek jegyzéke
X. KÖTET- 1898.
Márki Sándor - Beksics Gusztáv: A modern Magyarország (1848-1896) 1898
Előszó	3
A demokrata királyság megalapítása
Az utolsó rendi országgyűlés	9
A márcziusi napok	26
Pest. Pozsony. Bécs	39
Az új alkotmány	54
Az első felelős ministerium	69
Délszláv mozgalmak	78
Unio Erdélylyel	96
Az első magyar parlament szeptemberig	105
A szeptemberi napok	123
Az önvédelem harcza
A forradalom s a reactio	143
A polgárháború kitörése Erdélyben	158
A trónváltozás	169
Két dictátor	177
A téli hadjárat a főváros megszállásáig	186
Görgei és Dembinszky	200
Bem és Csányi Erdélyben	223
A szent tavasz	241
A békepárt	257
A függetlenségi harcz
A függetlenség kimondása	269
Köztársasági áramlatok	288
A nemzetiségek	306
Az oroszok beavatkozása	316
Háború az oroszok és osztrákok ellen	332
A Tiszavidék s Erdély elvesztése	349
A fegyverletétel	359
A kivégzések	386
I. Ferenc József és kora. Irta: Beksics Gusztáv
Előszó	397
Az önkényuralom évei
Az új Ausztria	403
A reactio elhelyezkedése	420
A földtehermentesités és gazdasági hatása	444
A nemzet önvédelme	451
A társadalom és az irodalom harcza	488
Bach és rendszerének kibontakozása	503
A Bach-korszak külpolitikája és a rendszer bukása	534
A provisorium és a kiegyezés előzményei
Új rendszer és régi politikusok	564
Értekezletek a herczegprimásnál Esztergomban és Gyula-Fejérvárott	564
Schmerling	569
Az első kiegyezési kisérlet	574
Az 1861-iki országgyűlés és az államcsiny	576
A provisorium	594
A forradalmi irány utolsó kisérlete és a provisorium külpolitikája	606
A kiegyezés előzményei, a politikai és társadalmi viszonyok	622
Az utolsó harmincz év
Deák Ferencz	649
A kiegyezés s a második felelős ministerium	653
A kormány első tevékenysége és a pártviszonyok alakulása	665
A kormány és Deák-párt sikerei és Andrássy külügyministersége	675
Lónyay ministerelnöksége s a pártok bomlása	691
A Deák-párt és a balközép egyesülése	707
Pártviszonyok a fusio után	717
Bosznia megszállása és a parlamenti consolidatio	734
A véderő-vita és Tisza bukása	747
Az egyházpolitikai harcz és előzményei	800
Harmincz év eredményei	808
Az új évezred kezdete	830
Utószó a magyar nemzet történetéhez. Irta: Jókai Mór	839
Képek jegyzéke

Témakörök

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem