kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát
| Kiadó: | Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat |
|---|---|
| Kiadás helye: | Budapest |
| Kiadás éve: | |
| Kötés típusa: | Színezett egész vászonkötés |
| Oldalszám: | 702 oldal |
| Sorozatcím: | A magyar nemzet története |
| Kötetszám: | 1 |
| Nyelv: | Magyar |
| Méret: | 26 cm x 13 cm |
| ISBN: | |
| Megjegyzés: | Az első kötéstáblán dombornyomásos illusztráció található. Több színes és fekete-fehér egész oldalas és szövegközti képpel illusztrálva. Nyomtatta az Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Részvénytársulat, Budapest. |
| Bevezetés. Irta Vaszary Kolos | 7 |
| Magyarország története a honfoglalásig | |
| Előszó | III |
| A kőkor | |
| A fémek használata | |
| Eleinte a réz versenyez a kővel | |
| A bronzkor | |
| A kelták bevándorlása | |
| A La-Téne izlés | |
| A római uralom | |
| Küzdelmei a barbár népekkel | |
| A hunnok | |
| A népvándorlás többi népei | |
| Magyarország területe a római hódítás előtt. Irta Frőhlich Róbert | |
| A legelső földrajzi tudósítások | XI |
| Görög kereskedők értesülései az Al-Dunáról | |
| Hekataios | |
| Hesiodos | |
| Pindaros | |
| Aischylos | |
| Rhodosi Apollonius | |
| A Duna bifurcatiója | |
| Herodotos | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A népek | |
| Thukydides | |
| III. Fülöp dunai hadjárata | |
| Nagy Sándor | |
| Skylax Periplusa | |
| Strabo és az első század többi írói | XXIII |
| Augustus emlékiratai | |
| Belőlök meritette adatait Strabo | |
| A folyók, hegyek és népek leírása | |
| Velleius Paterculus, ki szintén Augusztusszal egykorú író | |
| Későbben írtak Dio Cassius és Appianus | |
| Agrippa Chorographiája | |
| Kiegészítette Plinius | |
| Ismeretei Pannonia folyóiról, hegységeiről, néptörzseiről | |
| Tacitus adatai Germanijában | |
| Felső-Magyarország népviszonyairól | |
| Ptolemaeus adatai | XXXIII |
| Cl. Ptolemaeus műve, a Geographia, astronomiai alapon nyugszik | |
| Hazánkra vonatkozó térképei | |
| A Duna és mellékfolyói | |
| A hegységek | |
| Felső- és Alsó-Pannonia, Dacia határai | |
| A néptörzsek, melyek hazánk területét lakták | |
| Az útvonalak | |
| Magyarország legrégibb ismert lakói | XLIII |
| Az Al-Duna vidékén lakó géták | |
| Augustus idejében a dákokkal egyesülve már államot alkotnak | |
| Eredetük | |
| Műveltségük | |
| Vallási fogalmaik | |
| Dromichaites, a birodalom megalapítója | |
| Lysimachos thrák király hadjárata | |
| A kelták háromféle elnevezése | |
| Legrégibb hazájuk | |
| Vándorlásaik | |
| Elözönlik Italiát | |
| Ugyanekkor más törzsek a Balkán-félszigetig nyomulnak | |
| Az iapodok és skodiskok megtelepedése | |
| Változások a többi néptörzsek elhelyezkedésében | |
| Az aravicusok | |
| Pannonia és Dacia. Irta Kuzsinszky Bálint | |
| A római foglalás | LVII |
| Octavianus hadjárata a fellázadt iapodok ellen | |
| Siscia meghódítása | |
| Illyricum | |
| Tiberius küldetése Pannoniába | |
| Illyricum császári provincia | |
| A dalmaták újabb lázadása Kr. e. 9-ben | |
| Pannonia kiterjedése | |
| Maroboduus | |
| A nagy pannon-dalmata felkelés Kr. u. 6-ban | |
| Augustus Germanicust küldi Tiberius mellé | |
| A pannonok meghódolása | |
| A dalmaták folytatják az ellentállást | |
| Leigázásuk | |
| Illyrcium ketté osztatik | |
| A pannoniai csapatok száma Augustus halálakor | |
| Maroboduus bukása | |
| Catualda | |
| Claudius intézkedései a határvidékek biztosítása érdekében | |
| Carnuntum legióállomás lesz | |
| Domitianus svév-sarmata háborúja | |
| A dák hatalom Boerebistes idejében | |
| Costiso | |
| M. Crassus hadjárata | |
| Decebalus | |
| Domitianus dák háborúja | |
| Traianus dák háborúinak oka | |
| A római sereg két vonalon nyomul Daciába | |
| Decebalus követsége | |
| A tapaei ütközet | |
| Decebalus kegyelemért könyörög | |
| A béke föltételei | |
| A dunai hid | |
| Decebalus megszegi a békét | |
| A hadüzenet | |
| Decebalus kétségbeesett védekezése | |
| Öngyilkossága | |
| Dacia császári tartomány | |
| Traianus oszlopa és foruma | |
| Pannonia ketté osztása | |
| A második és harmadik század | CII |
| Hadrianus állítólag leszedeti Traianus dunai hídját | |
| Tartózkodása Daciában és Pannoniában | |
| A római jog kiterjesztése | |
| L. Aelius, Pannonia helytartója | |
| Antonius Pius; Marcus Aurelius | |
| A markomann háborúk kitörése | |
| A Garam melléki ütközet | |
| A barbárok meghódolása | |
| A tervezett Sarmatia, Marcomannia tartományok | |
| Újabb lázadás; Marcus halála | |
| Commodus békeföltételei | |
| A pannoniai sereg Septimius Severust kiáltja ki császárrá | |
| Caracalla, Alexander Severus; Maximinus Thrax erélyes föllépése | |
| III. Gordianus, Philippus | |
| A gótok betörése | |
| Decius megmenti Daciát | |
| Gallienus | |
| Dacia elvesztése | |
| Claudius megveri a gótokat | |
| Aurelianus | |
| Dacia Ripensis | |
| Probus, Carus | |
| Diocletianus legyőzi Carinust | |
| A tartományok kormányzása | CXXXII |
| A helytartó | |
| Pannonia kettéosztása | |
| A katonai és polgári hatalom szétválasztása | |
| Pannonia további feldarabolása Diocletinus idejében | |
| Alsó- és Felső-Dacia | |
| Marcus három részre osztja Daciát | |
| A tartománygyűlések | |
| A provinciák berendezése | |
| A városok fontossága | |
| A census | |
| A pannoniai civitasok | |
| Az adók kezelése | |
| A vám | |
| A pénzügyigazgatóságok | |
| A koronauradalmak | |
| A bányák | |
| A daciai aranybányászat | |
| A pénzverőhelyek | |
| Hadi viszonyok | CLV |
| A legiók | |
| A segédcsapatok | |
| Változásaik | |
| Dacia legióinak segédcsapatai | |
| A határvédelem | |
| A legió-állomások Pannoniában | |
| A táborok maradványai | |
| A segédcsapatok állomásai | |
| Tabula Petuingeriana | |
| Az Interarium Antonini Augusti | |
| Az útrendszer Pannoniában | |
| A IV. század hadszervezete | |
| A balparti erőditmények | |
| A hajóhad | |
| A bácskai ú. n. római sánczok | |
| Dacia védelmi rendszere | |
| Az erdélyi és délmagyarországi sánczok | |
| Az egyes várövek | |
| A segédcsapatok elhelyezése | |
| Az alsó-ilosvai tábor | |
| Az őrtornyok | |
| Az utak | |
| Dacia keleti határa | |
| A segédcsapatok összeállítása | |
| A katonai elbocsátó okmányok | |
| A városok | CLXXIX |
| Fontosságuk | |
| Gyarmatok letelepítése | |
| Régi szabású coloniák | |
| Claudius alapitásai | |
| Siscia és Sirmium | |
| Traianus és Hadrianus coloniái | |
| Municipiumok Pannoniában | |
| Legió-állomások városi szervezete | |
| Canabák | |
| Apulum | |
| A canabák és a polgári telep közötti viszony | |
| A ius Italicum | |
| A városok alkotmánya | |
| A decuriók testülete | |
| A hatóságok; II- és IV-virek; aedilisek, quaestorok | |
| A papi méltóságok | |
| Az augustalisok | |
| A különböző collegiumok | |
| Római városok maradványai | |
| Az utczák | |
| Az épitkezés és jellemzése | |
| Az épületek pusztulása | |
| A római épitkezés egyöntetüsége | |
| A mulatóhelyek | |
| Az amphitheatrumok | |
| A vizvezeték | |
| A fürdők | |
| Egyéb középületek | |
| Az aquincumi vásárpiacz | |
| A lakóházak | |
| A belső kiállitás | |
| Nemzetiségi és vallási viszonyok | CCXI |
| A bennszülöttek és rómaiak közötti viszony | |
| Az italiai elem | |
| A pannoniai néptörzsek | |
| Az araviscusok | |
| Temetkezésük | |
| Viseletük | |
| A dák elem | |
| A jövevények | |
| Dacia nem rómaiasodhatott el teljesen | |
| Augustus felkarolja a hanyatló római vallást | |
| Barbár istenségek | |
| A görög-római istenek | |
| A keleti vallások | |
| Nyomai Daciában | |
| Jupiter Dolichenus | |
| A carnuntumi Dolichenum | |
| A Mithras-cultus | |
| Elterjedése | |
| A felmaradt mithraeumok | |
| Az aquincumi Mithras-templom | |
| A cultus eltörlése | |
| Az emlékek | CCXXX |
| Belföldi és importált gyártmányok | |
| A kőemlékek | |
| Az agyagipar termékei | |
| A bronztárgyak | |
| Az ötvösművek | |
| Csont és üvegtárgyak | |
| Az egyedi kanna és tál | |
| Az alexandriai ötvösség művei | |
| A temetkezés fajai | |
| A siremlékek | |
| Temetők | |
| Különféle sírok | |
| Sarcophagok | |
| A sirfeliratok szerkezete | |
| A gazdagabb sirleletek | |
| A negyedik század | CCXL |
| A birodalom felosztása | |
| Diocletianus és Galerius harczai a barbárok ellen harczol | |
| A két császár leköszön | |
| A carnuntumi összejövetel | |
| Calerius Pannoniában az erdőket irtja, a vizeket lecsapolja | |
| Constantinus győzelme Maxentius felett | |
| A cibalaei ütközet | |
| Constantinus megveri a sarmatákat | |
| Licinius bukása | |
| Barbárok megtelepítése Pannoniában | |
| Constantinus utódai | |
| Vetranio | |
| II. Constantinus legyőzi Mursánál Magnentiust | |
| Julianus | |
| Constantius harczai a quádok és sarmaták ellen | |
| I. Valentinianus | |
| A quádook betörése | |
| II. Valentinianus | |
| Valens veresége | |
| A gótok elözönlik a dunai tartományokat | |
| A kereszténység fellépése Pannoniában | |
| Sirmium, a legrégibb egyházközség | |
| A többi püspökségek | |
| Az arianismus | |
| A sirmiumi zsinatok | |
| Az őskeresztény emlékek | |
| A sirfeliratok | |
| Egyéb tárgyak | |
| A pécsi sirkamra | |
| Magyarország története a népvándorlás korában. Irta Nagy Géza | |
| A barbarok terjeszkedése. Sarmaták, germánok | CCLV |
| A rómaiak magyarországi uralmának jellemzése | |
| A magyarországi barbárság, germánok s turániak, egymásra gyakorolt hatásuk | |
| A sarmaták nemzetisége, a szittyákkal való rokonságuk; jellemük; életmódjuk; szokásaik | |
| A dák hatalom és a sarmaták; a jazygok beköltözése az Alföldre | |
| Markomannok és quádok védekezése a jazygok ellen s ezeké a quádok ellen | |
| A mátravidéki törzsek, osok, cotinok | |
| Rómaiak és barbárok, Marcus Aurelius hadjáratának következmények | |
| A germán népvándorlás kezdete | CCLXXII |
| A keleti germánok mozgalmai | |
| Germánok letelepedése Magyarország északkeleti részeiben; asztignok, dakringok, vandalok | |
| A gótok; szokásaik; politikai szervezetük | |
| Megtelepedésük a Pontus mellékén | |
| Dacia elleni hadjárataik, Dacia bukása | |
| A vandalok kiüzetése s Pannoniába való költözése | |
| A gót hatalom; greutunok és tervingek | |
| Hermanarich birodalma | |
| A kereszténység terjedése a gótok közt | |
| II. Constantinus hadjárata | |
| Zizais | |
| A limigant sarmaták kipusztítása | |
| Valentinianus hadjárata | |
| A barbárok terjeszkedése Pannoniában | |
| A római emlékek megszünése s a népvándorláskori leletek kezdete | |
| A bregetiói barbár bálványképek | |
| Barbárok Mogentiana vidékén; a fenéki és keszthelyi leletek | |
| Népvándorláskori emlékek Pannoniában s az Alföldön, a germán-sarmata tárgyak typikus sorozatának tartalma, újabb formák hiánya a hunn uralom alatt | |
| A hunn uralom | CCXCVII |
| Hunnok és hiungnuk közti kapcsolat | |
| A hunnok föltűnése Európában, nemzetiségük, török és ugor nyomok | |
| Külsejük, életmódjuk, viseletük, támadási rendszerük, fegyverzetük | |
| Szervezkedésük a Volga mentén | |
| Átkelésük a Volgán | |
| Az alánok meghódítása | |
| Hermanarich bukása | |
| Athanarich és a nyugati gótok, római területre való menekülésük | |
| Valens elleni lázadásuk | |
| Magyarországban elásott kincseik s a krasznai, petrosszai, szilágyi-somlyói kincsleletek | |
| A hunnok a rómaiakkal szövetségben | |
| Rugha uralma a Aétiusszal való szövetsége | |
| A burgundok elleni hadjárat | |
| Oktár és Rugha halála | |
| A margumi béke | |
| Attila és Blida uralma | |
| Attila jellemzése | |
| A hunn birodalom kiterjedése | |
| Attila udvara | |
| Blida halála | |
| A hadisten kardja | |
| Attila és a kelet-római birodalom | |
| A galliai hadjárat, a catalaunumi ütközet | |
| Az italiai hadjárat, Aquileja lerombolása, Róma megszabadulása | |
| Attila halála | |
| A germánok lázadása, a hunn uralom megszünése Magyarországban | |
| Aldunai és denepermelléki hunnok, Hunnivár | |
| A hunn uralom jelentősége Magyarországban | |
| Hunn emlékek hiánya, az u. n. Attila-kincs | |
| A germán uralom | CCCXXXIV |
| Magyarország a hunnok kiveretése után | |
| A hunnok örökösei | |
| Gótok és svédek harczai, a skirek megsemmisitése, a gótok kivándorlása Pannoniából | |
| Nagy-Theodorik uralma | |
| A herulok költözködése | |
| A longobárdok megtelepedése | |
| Szövetségük az avarokkal a gepidák ellen | |
| A gepidák megsemmisitése | |
| A longobárdok kivándorlása Italiába | |
| A germán uralom jellemzése | |
| Az avarok | CCCXXXIX |
| Az avarok föltűnése Európában | |
| Valódi nevük s az ogor néppel való kapcsolatuk; az avar nép alkatrészei, az uralkodó osztály töröksége | |
| Menekülésük a turkok elől | |
| Szövetségük Justinianusszal | |
| A keleteurópai hunn törzsek meghódítása | |
| Magyarország elfoglalása | |
| Baján | |
| Az avarok és a byzanciak közti hadjáratok | |
| Baján halála | |
| A longobárdok viszonya az avarokhoz | |
| Heraklios perzsa hadjárata, avarok és perzsák szövetsége Konstantinápoly elfoglalására | |
| A horvátok és szerbek letelepedése a Balkánon; a szlávok terjeszkedése | |
| Belviszályok az avarok közt; bolgárok bevándorlása Magyarországon | |
| Az avar hatalom hanyatlása | |
| Nagy-Károly hadjáratai | |
| Az avar hringek | |
| Lázadás az avarok közt; a khágán meggyilkolása | |
| A khágánok székhelyének feldulatása | |
| A frankok birtokába került zsákmány | |
| Nagy-Károly aacheni kürtje és kardja | |
| Az avarok kipusztítása | |
| Pannonia beolvasztása a frank birodalomba | |
| Szlávok és bajorok terjeszkedése | |
| A tiszai bolgárság | |
| A magyarok beköltözésének kezdete | |
| A vezérek kora és a királyság megalapítása. Irta Marczali Henrik | |
| Előszó. A magyar föld szerepe nyugat és kelet közt a honfoglalás előtt és a magyar állam alapítása | 3 |
| A magyarok őstörténete a honfoglalásig | |
| A magyarok eredete és ősi hazája | 7 |
| Ellentét a délnyugati és az északkeleti népek közt | |
| Viszony a kúnokhoz | |
| Jordanes, hunugorok | |
| Moageras | |
| Ugor nyelvrokonság | |
| Nyelv és nemzet | |
| Példák | |
| Faji typus | |
| Átalakulás | |
| Scythia, az ős haza | |
| Török és perzsa befolyás | |
| Lebedia. A kozár birodalom | 15 |
| A kozár hatalom | |
| Hatása a magyarra | |
| Turk és szabartoaszfaloi név | |
| Keleti testvérek | |
| Lebedia | |
| Kozár alkotmány | |
| A bolgárok | |
| A kabarok | |
| Etelköz | 22 |
| A besenyők | |
| Etelköz leirása | |
| A magyarok első megjelenése nyugati Európában | |
| Arab tudósítások | |
| A kievi hadjárat | |
| Byzancz és a pusztai népek | |
| A dunai bolgárok | |
| Görög szövetség, bolgár hadjárat | |
| Bolgár-besenyő támadás | |
| A magyarok eredete és vándorlásai a hazai hagyományok szerint | 29 |
| Kézai Simon krónikája | |
| Budai képes krónikák | |
| Turóczi | |
| Miről nincs tudomásunk? | |
| A névtelen jegyző | |
| A szittyák leirása | |
| Út Susdal és Kijev felé | |
| Mit nem tud Anonymus? | |
| Julianus útleirása | |
| Pascatir | |
| A baskirok | |
| A magyarok a honfoglalás korában | 35 |
| Török elnevezés | |
| Turk-ugor törzsek összeolvadása | |
| Konstantinos Porphyrogennetos a kabarokról | |
| A magyar nyelv; bősége, jellemzése | |
| Törzsi és családi beosztás | |
| Életmód; fegyverzet | |
| A hét törzs; a vajdák; a fővezér | |
| Álmos | |
| A vérszerződés | |
| Árpád a krónikák szerint | |
| Lebedias vajda | |
| Árpád választása | |
| Fejedelmi hatalom | |
| Árpád jellemzése | |
| A magyar név eredete | |
| A Gyula és a Kharkász | |
| A község | |
| Leo taktikája | |
| A magyar hadviselés jellemzése | |
| Előkelők | |
| A nép jellemzése | |
| Élelmezésük a háborúban | |
| Számuk | |
| Ősi vallásuk | |
| Az ősök tisztelete | |
| A vallás harczias szelleme | |
| Énekesek | |
| Erkölcsök | |
| A honfoglalás | |
| Európa a magyarok bevándorlása korában | 67 |
| Nagy-Károly birodalmának bomlása | |
| Új királyságok | |
| Ököljog | |
| Az egyház | |
| Az arabok, a szlávok, a normannok | |
| Őrgrófságok | |
| A német királyság | |
| A keleti császárság | |
| Kereskedése, gazdasága | |
| Politikai elvei | |
| Pannonia a magyarok bejövetelekor | 82 |
| A krónikák szerint | |
| Az avarok | |
| A frank őrgrófságok és a morvák | |
| Szvatopluk | |
| Kereszténység | |
| Methodios | |
| Horvátok; pannoniai szlávok | |
| Privina; Mosaburg | |
| Keleti Magyarország | |
| Bolgárok | |
| A kereszténység csekély hatása | |
| A háborúk jelleme | |
| A honfoglalás | 97 |
| Kézai krónikája szerint | |
| Követség Szvatoplukhoz | |
| Moróth | |
| Népmondák | |
| Az Anonymus elbeszélése | |
| Kiev, kúnok; Halics és Ladomér | |
| Szalán, Mén-Marót, Gelou, Glad | |
| Nyitra, Veszprém | |
| A honfoglalás módja | |
| Arnulf és Szvatopluk | |
| A magyarok beavatkozása | |
| Szvatopluk halála | |
| A honfoglalás éve | |
| Árpád történeti szerepe | |
| A morva birodalom megdöntése, bajor püspökök levele | |
| A morvák beolvasztása | |
| Határok | |
| Egykorú vélemények a magyarokról | 121 |
| Arnulf meghivása | |
| A clusák | |
| Regino; forrásai | |
| Levél Dado verduni püspökhöz | |
| Mese a magyarok eredetéről | |
| Az unger, ungarus név | |
| A többi elnevezése | |
| A magyar nemzet helyzete és megszállása | 127 |
| Összehasonlítás a hunnal és avarral | |
| Elszigeteltségük | |
| A megszállás Konstantinos, a képes krónika és Anonymus szerint | |
| Pusztaszer | |
| A kalandozások kora | |
| Első kalandozások nyugat felé | 137 |
| Olasz viszonyok | |
| Berengár | |
| Brenta melletti ütközet | |
| Velencze | |
| Német viszonyok | |
| Betörés Bajorországba és Karinthiába | |
| Harcz a szászok ellen | |
| A törzsek viszonya | |
| Árpád halála | |
| Fiai | |
| Bajor támadás és vereség | |
| A magyar pusztítás | |
| Ágostai diadal | |
| A határok | |
| A magyar befolyás terjedése | |
| Olasz hadjárat | |
| Pávia bevétele | |
| Betörés Burgundiába | |
| Szász háború | |
| Werlaon ostroma | |
| Szerződés Henrikkel | |
| A sanct-galleni táborozás | 153 |
| Sanct-Gallen kolostora | |
| Készületek a magyarok ellen | |
| A magyarok a monostorban | |
| Heribald | |
| A lakoma | |
| Viboráda | |
| A portyázó csapatok Elszászban és Belgiumban | |
| A merseburgi csata | 159 |
| Első hadjárat Konsantinápoly ellen | |
| Henrik készületei | |
| Az adó megtagadása a daleminczok elpártolása | |
| Az ütközet | |
| A magyar hadviselés ernyedése | |
| Árpád nemzetségének genealogiája | |
| Betörés Francziaországba és Itáliába | |
| Monte Casino | |
| Szászországi vereség | |
| A magyar befolyás csökkenése | |
| A nemzeti átalakulás kezdete | |
| Az ágostai ütközet | 167 |
| Kalandozás Spanyolország felé | |
| Taksony Itáliában | |
| A welsi csata | |
| Bajor Henrik. Győzelmei | |
| Ottó Itáliában | |
| A német herczegek és a király | |
| Magyar hadjárat Lotharingiába és Belgiumba | |
| Lobbes | |
| Cambray ostroma | |
| Ottó győzelme | |
| A magyarok betörése | |
| Ágosta ostroma | |
| Udlarik püspök | |
| A Lechfeld | |
| A német és a magyar sereg | |
| A magyar támadás | |
| Annak visszaverése | |
| Az üldözés | |
| A magyar vezérek sorsa | |
| A hazai krónikák | |
| A hét magyar regéje | |
| Összefüggése a magyar énekesek rendjével | |
| Az ágostai csata következései | |
| Bajor Henrik halála | |
| Kalandozások a görög birodalomban | 189 |
| A görögök megsarczolása | |
| Magyar vezérek Konstantinápolyban | |
| Bulcs és Gyula | |
| Turkia püspöke | |
| Magyar portyázások és megszállások | |
| Sobamagyarok | |
| Szvjatoszláv Bolgárországban | |
| Tzimiskes császár | |
| A görög birodalom megerősödése | |
| Botond mondája | |
| A népies hagyomány győzelme a tudákosságon | |
| A nemzet átalakulása a vezérek korában | 197 |
| A nemzet helyzetének változása | |
| A vándorlás bomlasztó hatása | |
| Idegen elemek csatlakozása | |
| A patriarchalis kormány hanyatlása | |
| Katonai erények | |
| Új aristocratia emelkedése | |
| A magyarok és az alávetett népek viszonya | |
| Felhasználásuk a háborúban | |
| A veszteségek hatása | |
| Az ősi vallás bomlása | |
| Keresztények, izmaelita bolgárok, zsidók | |
| Térítési kisérletek a kalandozások idején | |
| Görög térités | |
| Szláv befolyás | |
| Az ősi vallás a kalandos élettel él-hal | |
| A fejedelemség átalakulása | |
| Géza fejedelemsége | 209 |
| Árpád utódai | |
| Oligarchicus kormány-forma | |
| Géza és Sarolt | |
| Női uralom a népvándorlás korában | |
| Géza jelleme | |
| Követség Ottóhoz | |
| Bajor viszonyok | |
| Az őrgrófság | |
| István és Gizella házassága | |
| A Nibelung ének | |
| A fejedelem és a község | |
| A hadsereg | |
| A limes és a megtelepedés | |
| A vitézek | |
| Küzdelem a nemzetségek ellen | |
| A fejedelem és a főbírák | |
| A község megszünése | |
| A térités kezdete | 219 |
| A kereszténység előhaladása 1000 körül | |
| Géza eljárása | |
| Wolfgang | |
| Piligrim passuai püspök | |
| Tervei | |
| Levele a pápához | |
| Hitvallása | |
| Vetélkedése a salzburgi érsekséggel | |
| Adalbert | |
| Querfurti Brunó | |
| Szent-Romuald | |
| A hit mint politikai eszköz | |
| Géza történeti szerepe | |
| István nevelése | |
| Clunyi irány | |
| Nyugati és keleti egyház viszonya | |
| István mint fejedelem | 233 |
| Trónralépése | |
| A pogányok. Kupa, Somogy | |
| Keresztény sereg | |
| Idegen lovagok | |
| A veszprémi csata | |
| Pannonhalma | |
| Pécsvárad | |
| A fejedelem berendezi az egyházat | |
| Papok behivása | |
| Érsekségek és püspökségek | |
| Esztergom és Kalocsa | |
| II. Szilveszter és III. Ottó | |
| A legenda elbeszélése a római követségről | |
| A szent korona | |
| Szent-István királysága | |
| István törvényei | 249 |
| A vallásos szempont | |
| Az előszó | |
| Az egyház kiváltsága és annak oltalma | |
| Tized, templomépítés, vasárnap | |
| Templomba járás | |
| Boszorkányok, megrontók, jövendőmondók | |
| Magánvagyon és örökösödés | |
| Királyi birtok | |
| Király és egyház szövetsége | |
| Büntető törvények | |
| Emberölés; nőgyilkosságok | |
| A kard kirántása | |
| Fegyveres támadás | |
| Esküszegés, gyújtogatás, leányrablás | |
| Női tolvajok | |
| Rágalmazás | |
| Özvegyek és árvák védelme | |
| Rabszolgaság | |
| A kereszténység törekvése | |
| Szabadon bocsátás | |
| Jogtalan felszabadítás és annak büntetése | |
| Szabadoknak szolgaságba taszítása | |
| Elégtelen jogvédelem | |
| Szolganők cselbe ejtése | |
| Házasság szolganővel | |
| Sikkasztás. Fölebbezés. Jövevények | |
| Az ország állapota és népessége | 263 |
| Idegen törvények hatása | |
| Királyi tanács | |
| A két párt | |
| A király | |
| A seniorok és comesek | |
| Ispánok, birtokosok | |
| A miles; a polgár; a rabszolga | |
| Az ország kormányzása | 269 |
| A törvények hézagossága | |
| Az udvar | |
| A királyi várak | |
| A falu | |
| Nomád életmód fennmaradása | |
| Az életmód | |
| A nemzet megosztása | |
| Belső háborúk. A kereszténység terjesztése | 274 |
| Gyula | |
| Az Anonymus szerint | |
| A képes krónika szerint | |
| Besenyők, fekete magyarok | |
| Ohtum az Anonymus szerint | |
| Szent-Gellért legendája szerint | |
| Csanád | |
| Történeti alap | |
| Thonuzoba | |
| A térítés módja | |
| Gellért gyermekkora, klastromi élete, zarándoklása | |
| Mint csanádi püspök | |
| Iskolák | |
| Magyar születésű papok | |
| Összeköttetés nyugattal | |
| Zarándoklás Magyarországon át | |
| Viszony a görög egyházhoz | |
| Egynyelvüség | |
| A jövevények | |
| István oktatása a jövevényekről | |
| István alapitványai külföldön | |
| Püspökségek javadalmazása | |
| Gizella királyné | |
| A fejérvári bazilika | |
| A magyar nép és az egyház | |
| A pogányság megmaradása | |
| István külső háborúi | 291 |
| Viszony Németországban | |
| Chrobry Boleszló | |
| Bolgárok és görögök háborúja | |
| Magyarország részvétele | |
| Velencze | |
| II. Konrád | |
| Magyar-német háború | |
| István győzelme | |
| Az örökösödés kérdése és István halála | 301 |
| Imre | |
| Legendája | |
| A királyi herczegek | |
| Vazul | |
| Urseolo Péter | |
| Gyilkossági kisérlet István ellen | |
| Vazul büntetése, fiainak menekvése | |
| István halála és temetése | |
| Szentsége | |
| Történeti szerepe | |
| Képek jegyzéke |
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.