1.062.087

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar nemzet történelme IX.

A katolikus Egyház és a Habsburg-ház történelmi szerepe/Történelmi apologetika

Szerző
Lektor
Pilinsszentlélek
Kiadó: Út, Igazság, Élet Kiadó
Kiadás helye: Pilinsszentlélek
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 695 oldal
Sorozatcím: Történelmi apologetika
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 16 cm
ISBN: 963-828-311-4
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Sokszor hazafias lelkük egész hevével tiltakoznak az ellen, hogy valaki a negyvennyolcas magyar szabadságharcot forradalomnak nevezze. Újabban a kommunista világnézetnek a magyar közvéleménybe való... Tovább

Előszó

Sokszor hazafias lelkük egész hevével tiltakoznak az ellen, hogy valaki a negyvennyolcas magyar szabadságharcot forradalomnak nevezze. Újabban a kommunista világnézetnek a magyar közvéleménybe való becsempészése miatt forradalmon valami dicsőt, nagyot, dicsekedni valót értenek ugyan, régebben azonban még a törvényes hatalom elleni lázadást, törvénytelenséget, tehát rosszat értettek rajta. Mivel pedig Magyarország nem az összmonarchia tartozéka, azaz egyik alkatrésze, hanem független és önálló ország volt akkor is, mikor még a Habsburgok uralma alá tartozott, nálunk negyvennyolcban nem belháború volt és nem a törvényes államhatalom ellen volt lázadás, nem a Habsburgok birodalmának egyik része kelt fel a másik ellen, hanem egy szabadságától jogtalanul s a törvény ellenére megfosztott ország folytatott harcot függetlenségéért a hatalom bitorlóival. Ez a harc tehát szerintük lényegében különbözött a forradalomtól. Valóban, ha a kérdést ebből a nézőpontból tekintjük, minden magyarnak egyet kell értenie abban, hogy a negyvennyolcas szabadságharc nem forradalom volt. Világos, hogy hazája függetlenségéből egy magyar se engedhet s nem ismerheti el, hogy Magyarország függetlenségi harca Ausztria ellen a törvényes hatalom elleni lázadás volt. Ámde ennek ellenére is forradalomnak tekintheti a negyvennyolcas szabadságharcot az is, aki szabadságszerető s jó magyarnak vallja magát s Magyarország függetlensége alapján áll. Tagadhatatlan például - de erről a „forradalom" szó ellen tiltakozók teljesen megfeledkeznek hogy azok maguk, akik a szabadságharcot csinálták, Kossuth és társai is forradalomnak nevezték mozgalmukat. Petőfi is így harangozza be negyvennyolcat: „Halaványul a gyáva szavamra... dalom Viharodnak előjele, forradalom!" (Petőfi Sándor: Forradalom Pest, 1848. augusztus) Azok, akik negyvennyolcat kirobbantották, forradalmat akartak s mozgalmukat forradalomnak nevezték, mert olvasmányaik és a kor szelleme alapján mindnyájan a forradalomért lelkesedtek. Világos, hogy negyvennyolccal kapcsolatban a „forradalom" szót nemcsak olyan értelemben lehet felfogni, amely ellen tiltakoznia kell a magyar önérzetnek. Negyvennyolc nem csupán egy jogilag mindig független nemzet küzdelme volt a tényleges függetlenségért elnyomója, egy idegen nemzet, az osztrák ellen, tehát kifelé, hanem egyúttal új eszmék, új intézmények kivívása is volt, azaz küzdelem a régi ellen befelé is: a magyar nemzet haladó elemeinek küzdelme a maradiak ellen. Negyvennyolcban nemcsak Ausztria ellen küzdöttek a magyar függetlenségért, hanem a nemesség előjogai, az elavult rendi alkotmány ellen is harcoltak a népképviseleti rendszerért és a törvény előtti egyenlőségért, a jobbágyság felszabadításáért, a politikai és szólásszabadságért, a sajtószabadságért, a cenzúra ellen stb. Mindezekért akkor is lehetett és kellett volna küzdeni, ha Ausztriával nem lettünk volna közös háztartásban, vagy ha ez a közös háztartás egyenlőségi alapon folyt volna. Hiszen ugyanez időben minden európai országban folytak hasonló küzdelmek s ezek eredményeként mindegyik átment ezeken az átalakulásokon, tehát olyan országok is, amelyeknek szorosan vett függetlenségükért nem kellett harcot folytatniuk. Ha tehát valaki negyvennyolcról mint forradalomról beszél, az nem szükségképpen azt jelenti, hogy az illető nem akar tudni Magyarország függetlenséghez való jogáról s hazánkat az összmonarchia alkatrészének tekinti, s ilyenként szerette volna meghagyni a jövőben is, hanem csak arra figyelmeztet, hogy nálunk negyvennyolcban a magyarság függetlenségi harcán kívül a régi rend ellen is folytattak harcot, új intézményekért is lelkesedtek és olyan elveket is tűztek zászlaikra, melyek egy egészen új világnézetet is képviseltek, tehát hogy negyvennyolc akkor is kitörhetett és ki is tört volna, ha teljesen önálló és független ország lettünk volna, külön királlyal. Vissza

Tartalom

IRÁNYELVEK NEGYVENNYOLC MEGÍTÉLÉSÉBEN 5
AZ EGYHÁZELLENES NEGYVENNYOLC 15
A szabadságharc vallási oldala 17
A XIX. század első fele és „hazafiainak" egyházellenessége 25
Más katolikus közszereplők katolicizmusa 35
Harc a reverzálisok ellen 40
Milyenek voltak vallásilag a reformkor „hazafiai"? 57
A reformkor „hazafias" ellenzékének erkölcsei 90
Nemcsak a reformkor, hanem maga a szabadságharc is egyházellenes volt 102
A szabadságharc vallástalan és nemzetközi eszméi 123
Idegenek a magyar szabadságharcban 128
A nemzetközi forradalmi jelleg negyvennyolcban 137
A magyar negyvennyolc egyházellenessége 169
A protestáns felekezetiség negyvennyolcban 194
Jedlik Ányos negyvennyolcban 198
A papság üldözése 208
Papok kivégzése 240
Negyvennyolc kegyetlensége 246
További adatok negyvennyolc istentelenségére 253
Negyvennyolc papszereplői 265
Horváth Mihály (1809-1878) 267
Mednyánszky Cézár, a honvédség tábori főpapja (1824-1857) 290
Rónai Jácint 318
Gasparics Kilit (vagy Márk) 321
Czuczor Gergely (1800-1866) 325
Horarik János (1808-1864) 327
Barsi József (1810-1893) 328
Negyvennyolc egyéb paphívei 330
A „hazaáruló" papok és más reakciósok 340
NEGYVENNYOLC MINT HALADÓ FORRADALOM 351
A politikai vívmányok 353
Gondolatszabadság, szólásszabadság, sajtószabadság 370
Középkori állam - modern állam 385
Népképviselet 401
Köztársaság 414
NEGYVENNYOLC, MINT SZOCIÁLIS FORRADALOM 429
A rabszolgaság intézménye 431
A jobbágyság anyagi helyzete 446
Az elégedetlenség mesterséges szítása 469
A jobbágyok emberi méltósága 480
A jobbágy lázadások tanulságai 527
„Haladás" - visszafelé 537
Milyen „éles" volt a különbség nemes és „nemtelen" között? 557
Egy adat, mely éppen az ellenkezőjét bizonyítja annak, amit állítunk 572
Népdalaink tanúbizonysága 581
További adatok a „feudális" demokráciára 597
Miért nem játszott az Egyház vezető szerepet a „felvilágosultság" korát követő
szociális és szabadságmozgalmakban is éppúgy, mint a kereszténység
hajnalán, mikor a rabszolgaság eltörléséről volt szó? 611
A forradalmak ellentmondásai 631
A mi negyvennyolcas forradalmunk ellentmondásai 651

Pezenhoffer Antal

Pezenhoffer Antal műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Pezenhoffer Antal könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem