A magyar művészi alkotások

Előszó

Részlet a könyvből:

A SZELLEM ÉS HIVATÁS.

Minden nemzet féltve őrzi művészi emlékeit, szellemének, alkotó képességének: műveltségének bizonyságait. Természetes buzdítói ezek erőkifejtéseinek, hogy alkotásai kiválóságával mentől előkelőbb helyet vívjon ki magának a nemzetek között. Ezzel, mint példaadással is tartozik minden kor az utána következő nemzedéknek.
A Gondviselés minden egyént és minden népet bőkezűen megajándékozott képességekkel. De nem minden esetben fejlődnek ki ezek teljesen. Vagy az egyének akaratereje, vagy munkabírása, kitartása vagy életkörülményei - esetleg ezek együttesen - nem voltak hozzá elegendők. Ezért kell gondosan ápolni minden értékes hajlamunkat, hogy közülük idővel kiváljanak és kifejlődjenek az egyén életpályáját kijelölő képességek.
Magasabbrendű hivatásra kiválasztott egyéneknek kiválóbb képességeket is adott az Isten, hogy egy nemzet vagy az emberiség vezéralakjai lehessenek. Államférfiak, hadvezérek, tudósok, írók, művészek.
A művész hivatása az, hogy műveivel népének lelki nevelője, gondolkozásának, érzéseinek, ízlésének nemesítője legyen. Ezzel együtt az is, hogy alkotásaival kifejezze kora és nemzete művészi és kulturális törekvéseit, színvonalát és benne a saját művészi hitvallását is. De erre csak úgy képes, ha valamennyi szellemi és cselekvő képességét oly tökéletesen fejleszti ki, hogy áttekintésének biztonságával és szigorú önbírálattal megtalálja az összhangot alkotásának szellemi tartalma és annak kifejezési formája között. Mert lelki átélés és az előadás tisztasága és szépsége nélkül a legkáprázatosabb tehetséggel és technikai készséggel sem lehet maradandót, értékeset és tanulságosat alkotni. Vissza