A magyar művészettörténeti irodalom bibliográfiája

Előszó

Könyvünkben a formában első és úttörő munkának tekinthető. Tartalmazza mindazoknak az önállóan megjelent, valamint folyóiratokban, évkönyvekben és egyéb időszaki kiadványokban közzétett művészettörténeti tanulmányoknak és közleményeknek a címjegyzékét, melyek a 18. századtól az 1954. év végéig nyomtatásban vagy más sokszorosításban megjelentek. Nem öleli fel az egyetemes művészettörténete,hanem címének megfelelően csak a magyar művészettörténet irodalmát dolgozza fel, ide értve azokat a külföldi vonatkozásokat is, amelyek kapcsolatban vannak a magyar művészet történetével. A könyv címében levő "irodalom" szó a gyűjtött anyag minőségi értékelésére utal: a címszavak összeállításánál a teljességre-törekvés érdekében nagyon tágan értelmeztük ugyan az irodalmi igényt, és ennek alsó határát elég alacsony fokban állapítottuk meg, de mégis figyelmen kívül kellett hagynunk azokat az egészen jelentéktelen közleményeket, melyek még ezt a fokot sem érték el. A napilapokban megjelent cikkek feldolgozásától egyelőre el kellett állnunk, részben kiadási nehézségek miatt, részben mert a napilapok idevonatkozó anyagának teljes feldolgozása még további évekkel halasztotta volna el munkánk közzétételét. Mérlegeltük itt azt a tényt is, hogy a jelentősebb, igényesebb, fontosabb tanulmányok és cikkek általában nem napilapokban jelentek és jelennek meg. Mindazonáltal a lehető teljességre való törekvés érdekében feldolgoztuk a vezető budapesti napilapokat, különös tekintettel az 1919. évi proletárdiktatúra idején megjelent újságokra és a vezető napilapok ünnepi különszámaira. A napilapok bibliográfiai anyagának összegyűjtéséről és közzétételéről természetesen nem mondunk le és hisszük, hogy az e könyv következő köteteként egy-két éven belül kiadásra is kerül.
Bibliográfiánk nem lexikon és nem topográfia, tehát nem tartalmazza minden művész minden adatát, sem pedig a műemlékek teljes jegyzékét, hanem csak a reájuk vonatkozó szakirodalmi közléseket. célja a teljességre-törekvés mellett a könnyű áttekinthetőség és kezelhetőség. A huszonhétezret meghaladó címszó-anyagot minél világosabban, használhatóbban kívánja a kutató vagy érdeklődő elé tárni, ezért nem a szerzők gépies abc-rendjében hozza az anyagot, hanem több fejezetre, számos alfejezetre tagozódik, és ahol szükséges, még további kisebb részekre való tagolással könnyíti meg a keresés munkáját. A kutatónak először a Tartalomjegyzéket kell átnéznie, tájékozódnia kell az anyag egészéről, de célravezető lehet a szerzők és művészek betűsoros regiszteréből való kiindulás is. Minden címszó csak egyszer szerepel a könyvben - ott, ahová szakszempontból leginkább tartozik. Van természetesen sok olyan címszó, amely tartalmánál fogva több helyre is besorolható. ezeket mindazokban a fejezetekben keresni kell, amelyek a kutatás szempontjából tekintetbe jöhetnek. A címszavak sorszámozása gyakorlati szempontból nem bizonyult célravezetőnek, ezért mellőztük. A könyv megfelelőlapszámát feltüntető szerző- és művészregiszter könnyebbé és gyorsabbá teszi a keresés munkáját, mint a nehézkes, sokezer számot felölelő sorszámozás tenné, amellett nem duzzasztja meg feleslegesen a könyv terjedelmét. Vissza