A magyar művelődés és a tanítóképzés történetéből 1868-1958

Tartalom

Előszó XI
Jegyzetek XXIV
NEMZETISÉGI POLITIKA ÉS OKTATÁS
Tanító(nő)képzők, diákjaik és tanáraik
Felekezeti/nemzetiségi összetételük s területi elhelyezkedésük
a dualizmus korában
(Adalékok, kérdések) 3
1. A népiskolákba járók és tanítóik számának alakulása a korszakban 4
2. A tanító(nő)képzők számának és jellegének alakulása a vizsgált fél
évszázadban, területi elhelyezkedésük 1868/1869-ben és 1917/1918-ban 6
3. A tanító(nő)képzősök számának, nemi összetételének alakulása megoszlásuk a különböző fenntartású intézetekben 8
4. A tanító(nő)képzősök és tanáraik felekezeti összetétele 9
4. 1. A különböző fenntartású intézmények növendékeinek felekezeti összetétele 9
4.2. Képzősök és tanáraik felekezeti összetétele 1906-1919 között, az utolsó dualizmus kori népszámlálással összevetve 13
5. A tanító(nő)képzősök és tanáraik anyanyelve/nemzetisége 15
5.1. A különböző fenntartású intézmények növendékeinek
anyanyelvi/nemzetiségi összetétele a korszakban
s területi elhelyezkedésük 1880/1881-ben 16
5.2. A magyar és más anyanyelvűek aránya a tanító(nő)képzősök és tanáraik körében, valamint az össznépességben a dualizmuskori népszámlálások alkalmával. A képzők tanítási nyelve, területi elhelyezkedése 1907/1908-ban és 1917/1918-ban 27
6. Anyanyelven kívüli nyelvtudás, könyvtárak a tanító(nő)képzőkben 33
7. A tanítói utánpótlás biztosítása 37
7.1. A tanító(nő)képzőkben kiadott oklevelek száma és a szükséglet 38
7.2. A tanító(nő)képzőkben kiadott oklevelek száma és a szükséglet - fenntartókként 43
7.3. A különböző tanítási nyelvű iskolákra kiadott oklevelek száma a tanító(nő)képzőkben és a szükséglet 1907/1908-ban 52
Jegyzetek 58
Politika és iskola
Egy ismeretlen epizód az 1922. évi választások és a magyarországi
szlovák nyelvoktatás történetéből.
Szémán István a budai tanítóképzőben 61
Jegyzetek 75
„Germanizálni akart-e a Gróf"?
Klebelsberg Kuno nemzetiségi politikájának motívumairól 81
Jegyzetek 91
A német nemzetiségi tanítóképzés, nyelvészet, helytörténetírás
kiemelkedő alakja: Lux Gyula 95
Jegyzetek 101
„Nem ék, hanem összekötő kapocs akarunk lenni e két nép között"
Vázlat a budai állami német tanítóképző líceum előtörténetéről
s históriájáról, 1919-1944 105
1. A vajúdás két évtizede 105
2. Német nyelvű tanítóképzőt - de milyet? 113
3. Kettős kötődésben - a történelem szorításában 115
Jegyzetek 121
NAGY LÁSZLÓ KÉNYSZERŰ SZÁMVETÉSEI 1919-1922-BŐL
Dokumentatív elbeszélés szakmai önéletrajzával, egy iskolareformtervvel
s a Gyermektanulmányi Társaság tevékenységének forrásaival 127
1. Az előzményekről röviden 130
2. A polgári demokratikus átalakulás és iskolareform reményében 131
3. Gyermektanulmányozás, iskolareform a Tanácsköztársaság idején:
esélyek és engedmények 138
3.1. „Az orosz »egységes munkaiskola« terve alapján készült
magyar reformtervezet"
A 8 osztályos népiskola és a 3-5 osztályos közép(fokú)iskolák helyett, perspektivikusan 2 osztályos „kezdő iskolát", 9 osztályos „köziskolát" és 3 éves líceumot/szakiskolát tervezett a Közoktatásügyi Népbiztosság reformbizottsága? 144
3. 2. „A Közoktatási Népbiztosság által létesített intézmények, tervek".
Nagy László kényszerű - ám szemléletét, törekvéseit
s a 133 nap alatt történteket sokoldalúan bemutató -
számvetése 1919 augusztusából 150
4. A „bolsevizmus alatti magatartásának" ismételt vizsgálata -
alkalmazkodó „hangszerelés", fenntartott reformtervek 163
5. Nagy László részletes szakmai önéletrajzzal alátámasztott
rehabilitációs kérelme 1922-ből 172
6. Kérésének demonstratív semmibevétele.
Törekvés - a „naiv optimistának" minősített elvei s iskolareformtervei
mellett kitartó - Nagy László marginalizálására 180
Jegyzetek 196
POLITIKAI-VILÁGNÉZETI DISZKRIMINÁCIÓ
VAGY VALAMI MÁS?
Nagykőrösi (és más városbeli) igazgatók küzdelme tanítóképzőjük
fennmaradásáért s identitásuk megőrzéséért a változó iskolapiaci
viszonyok és oktatáspolitikai elvárások erőterében, 1918-1958 235
1. Kérdések, szempontok 237
2. A nagykőrösi református tanítóképző az iskolapiaci nehézségek, a rendkívüli körülmények s a radikálisan változó társadalmi-politikai elvárások szorításában (1914-1920) 241
2.1. A századelőn - forgószélben 241
2.2. A nagykőrösi képző a politikai-világnézeti elmarasztalás,
beiskolázási nehézségek, infrastrukturális gondok s egy
„likvidálási" kezdeményezés árnyékában 252
2.2.1. Amiről a hivatalos eljárások dokumentumai referálnak 253
2.2.2. „Hallgattassék meg a másik fél is" 264
2.2.3. A korabeli helyi források kiegészítései 270
2.3. Adalékok, források a Nagykőrösön történtek tágabb történeti kontextusba helyezéséhez s a más tanító(nő)képzőkben történtekkel való összevetéséhez 278
2.3.1. Forradalom - államosítási terv - vita a kötelező
iskolai hitoktatás megszüntetéséről 278
2.3.2. Jelképesen „állj élére annak, amit megakadályozni nem
tudsz" - Váczy Ferenc az 1919. március 16-i
vöröszászló-avatáson 284
2.3.3. Exkurzus: képzős tanárok a Tanácsköztársaság idején 290
2.3.3.1. Alkalmazkodók - s akik csak vonakodva „értették
meg az idők szavát" 290
2.3.3.2. A klerikus pedagógusok dilemmája - egy „kötél nélküli kötéltáncos" győri igazgató feljegyzései 294
2.3.3.3. Az aktív politikai szerepet vállaló elkötelezettek megpróbáltatásai 300
2.3.3.3.1. A sárospataki képzős tanárok kíméletlen küzdelmének krónikája 300
2.3.3.3.1.1. Pályakezdő pedagógus útja
a szociáldemokrata/szocialista párttitkárságig 300
2.3.3.3.1.2. Egy eszközökben nem válogató politikai,
világnézeti, generációs harc állomásai 309
2.3.3.3.2. Ifjú képzős tanár a kalocsai fegyveres
ellenforradalmárok, majd a vörös terror áldozatai között 329
2.3.3.3.3. Képzős pedagógusok a Tanácsok Országos Gyűlésének tagjai között 332
2.3.3.3.3.1. Ungvári párttitkár - a veszprémi oktatásügy élén 332
2.3.3.3.3.2. Pápa művelődésügyi megbízottja - s a református
tanítónőképző „túlélési stratégiája" 336
2.3.3.4. Átmeneti „útitársak" - a TITOE főtitkára a győri
pedagógusátképző tanfolyam élén 347
2.4. Fejezetzáró megjegyzések, kérdések a Tanácsköztársaság
(volt) egyházi pedagógusokkal kapcsolatos politikájával, Váczy Ferenc és kollégái szerepvállalásával s a nagykőrösi képzőben történtekkel kapcsolatban 355
3. Az oktatáspolitika tanítóképzéssel kapcsolatos politikai-világnézeti elvárásainak változásai - s a nagykőrösi pedagógusok, 1920-1956 (Kísérlet a második bezárási döntésig terjedő időszak atmoszférájának érzékeltetésére) 364
3.1. „Keresztény-nemzeti" világnézettel, fenntartó egyházainkkal - „a szocializmus", „a kommunizmus" ellen 365
3.2. Az átmenet évei - Ravasz László és a nagykőrösi képzős
pedagógusok útkeresése 429
3.3. „A szocializmus útján haladó államunkkal", „marxista-leninista világnézettel" - a „világbékét fenyegető burzsoá imperializmus" és „a klerikális reakció" ellen 445
4. A nagykőrösi képző az „éberen" felügyeltek, majd a visszafejlesztésre, megszűnésre ítéltek között (1953-1957) 459
4.1. Az „erkölcsi-politikai" és a tanítói hivatásra nevelés Nagykőrösön - az 1953. és 1954. évi felügyeleti látogatások tükrében 459
4.2. Kényszerű, méltósággal viselt, mértéktartó engedelmesség 467
4.3. A nagykőrösi képző a fokozatosan megszüntetendők listáján 471
4.3.1. Tanári és szülői kérvények, küldöttségek s a városi és megyei szervek sikert ígérő akciói 471
4.3.2. Visszavont miniszteri ígéret - további petíciók,
pártfogókeresések 473
4.3.3. Végjáték: leépítés, új remények - de győznek
a száraz tények 478
5. Appendix. Az 1957/1958. tanév megpróbáltatásaiból:
Juhász Béla Kecskeméten 484
5.1. „Úgy táncoltok, ahogy mi fütyülünk" 187
5.2. „A világnézeti nevelés és a pedagógusok világnézete" 490
Jegyzetek 506
Levéltárak, rövidítések, köszönetnyilvánítások 669
Felhasznált, hivatkozott irodalom 682
Névmutató 806
Térképek jegyzéke 824
Summary 826
Az egyidejűleg megjelent, „Oktatáspolitika és tanítóképzés
Magyarországon 1945-1960" című kötet tartalomjegyzéke 828

Témakörök