1.066.403

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai I.

A magyar munkásmozgalom kialakulása 1848-1890

Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Szikra
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Fűzött keménykötés
Oldalszám: 651 oldal
Sorozatcím: A magyar munkásmozgalom történetének válogatott dokumentumai
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 20 cm
ISBN:
Megjegyzés: Fekete-fehér illusztrációkat tartalmaz.
Értesítőt kérek a kiadóról
Értesítőt kérek a sorozatról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai tíz kötetre tervezett sorozatának első kötetét adjuk az olvasó kezébe. Ennek a sorozatnak az a feladata, hogy feltárja a munkásmozgalom... Tovább

Előszó

A Magyar Munkásmozgalom Történetének Válogatott Dokumentumai tíz kötetre tervezett sorozatának első kötetét adjuk az olvasó kezébe. Ennek a sorozatnak az a feladata, hogy feltárja a munkásmozgalom története iránt érdeklődők számára azokat a forrásokat, amelyek eddig hozzáférhetetlenek és ismeretlenek voltak. A magyar munkásmozgalom igaz története még nincs megírva. A polgári történetírás agyonhallgatta, a nemzet történetéből kihagyta a munkásosztály harcainak történetét, a szociáldemokrata történetírás pedig tudatosan meghamisította azt. A marxista-leninista történészek feladata felkutatni, összegyűjteni annak a nagyszerű útnak az adatait és megírni annak a küzdelemnek a történetét, amelynek során a magyar munkásosztály kivívta történelmi győzelmét az elnyomó osztályok felett és a Szovjetunió által felszabadított hazában élére állt a szocializmus megvalósításáért folyó küzdelemnek. Ehhez a nagy munkához kíván szerény segítséget nyújtani a Magyar Munkásmozgalmi Intézet, jelen dokumentumgyűjtemény köteteinek lehetőleg gyors egymásutánban történő megjelentetésével.
A Válogatott Dokumentumok gyűjteménye nem a munkásosztály, hanem a munkásmozgalom történetét igyekszik bemutatni. Ezért a munkásosztály helyzetére vonatkozó anyag csak annyiban kerül ezekbe a kötetekbe, amennyiben közvetlen összefüggésben van a mozgalom eseményeivel vagy harcaival. Nem vesszük be a kötetekbe a munkásmozgalom irodalmi, művészi megnyilatkozásait sem. Köteteinket főként egykorú levéltári, sajtó-, könyv- és kéziratanyagból állítjuk össze... Vissza

Tartalom

Előszó5
A munkásság az 1848/49-es forradalomban
Táncsics Mihály politikai hitvallásából9
Vasvári Pál indítványa az iparűző és kézműves ifjúságról a pestmegyei választmányban10
A nyomdászok bérmozgalma 1848-ban
A könyvnyomtató munkások kérelme13
Táncsics Mihály levele a fegyvergyári munkásokhoz15
Munkásmozgalmak az önkényuralom éveiben 1849-1867
A császári biztos jelentése a pesti csendőrség parancsnokának és Pest polgármesterének a mesterlegények és munkások forradalmi hangulatáról19
A császári kormány intézkedései a szocializmus magyarországi elterjedésének megakadályozására. Bach belügyminiszter Geringer császári biztoshoz intézett leiratai. 1850-51
A Svájcból kiutasított osztrák és magyar munkások ellenőrzéséről20
Szocialista röpiratok terjesztésének megakadályozásáról20
Franciaországból érkező nyomtatványok figyeltetéséről21
A magyarországi munkások londoni utazásának megakadályozásáról22
A párizsi "Magyar Társaság" tevékenységéről23
A középítkezéseknél dolgozó munkások figyeltetéséről23
A selmeczbányai bányászok mozgalma
Rendőrbiztosi jelentés a kerületi főispánhoz a Szepesség déli részén dolgozó kohó- és bányamunkásság magatartásáról24
A hontmegyei megyefőnök első jelentése a kerületi főispánhoz25
A hontmegyei megyefőnök második jelentése a kerületi főispánhoz26
A hontmegyei megyefőnök jelentése a kerületi főispánhoz a bányászmozgalom leveréséről27
Az első pest-budai nyomdász segélyegylet29
Táncsics, a vörös republikánus
Szemelvények Táncsics "Mik a vörös republikánusok és mit akarnak?" c. művéből30
Pesti munkásegyletek hivatalos jegyzéke 1856-ból32
Sztrájk egy pesti gyárban 1857 júliusában33
A pesti rendőrigazgatóság jelentései a helytartótanács elnökségéhez munkások részvételéről a függetlenségi tüntetésekben33
Nyomdászsztrájk 1861-ben35
A második pest-budai nyomdász segélyegylet
Tanácsnoki jelentés Pest város tanácsához a második pest-budai nyomdász segélyegyletről. 1861. március 22.36
A Helytartótanács megtagadja a nyomdász segélyegylet alapszabályainak jóváhagyását. 1861. május 24.37
Pest város tanácsa elrendeli a kórházi díjak levonását a munkabérekből karhatalom felhasználásával37
A nyomdatulajdonosok bejelentése Pest város tanácsához a kórházi díjak nemfizetéséről38
A második nyomdász segélyegylet alapszabályaiból39
Sztrájkhír 1863-ból39
A helytartótanács utasítása a megyei és kerületi kormányzóknak, Buda és Pest polgármestereinek a gyárimunkások összejöveteleinek és politikai jellegű megbeszéléseinek megakadályozására40
A békésmegyei főispáni helytartó jelentése Magyarország helytartójához orosházai földmunkások lázadásáról40
Az általános munkásegylet. Az I. Internacionále és a magyar munkásmozgalom. 1867-1872
Kretovics József egykorú leírása a magyarországi szocialista munkásmozgalom első éveiről
Munkásügy. A magyarországi munkásmozgalom keletkezése és a magyarországi munkásegyletek alakulásának rövid története45
Politzer Zsigmond tanulmánya az 1867 utáni évek munkásmozgalmáról
A magyarországi munkásmozgalom történetéhez50
A Buda-Pesti Munkásegylet
A Buda-Pesti Munkásegylet programja68
A Buda-Pesti Munkásegylet alapszabályai69
A Munkások Ujsága elítéli a sztrájkot és aggódik a mesterekért
A Munkások Ujsága ismerteti az I. Internacionále Alapító Üzenetét
Schulhof Géza leírása a Buda-Pesti Munkásegylet megszűnéséről és a magyarországi schulzeizmus bukásáról72
Az Általános Munkásegylet megalakulása
Az Általános Munkásegylet kiáltványa
A pesti munkások üdvözlik az I. Internacionále brüsszeli kongresszusát75
Az Általános Munkásegylet alapszabályai75
Miniszterközi értekezlet a munkásegyletek kérdéséről
Rendőri jelentés az 1869 május 30-i egyleti közgyűlésről85
Rendőri jelentés az 1869 június 6-i egyleti közgyűlésről87
A belügyminiszter leiríta a pesti városi hatósághoz a Munkásegylet alapszabályairól88
A munkássajtó a pártról és a munkásosztály szövetségeseiről 1869-70-ben
A "társadalmi demokrata" párt csírái Magyarországon89
Elveink91
A szervezkedés kérdéséhez93
Szózat. A kézmunkások a fejmunkásokhoz94
A mezei munkások97
Az Általános Munkásegylet működése 1869-70-ben
Az Általános Munkásegylet egyik vitaértekezlete Pest, július 4-én, 186999
Az Arany Trombita tudósítása az Általános Munkásegylet 1869 július 11-i közgyűléséről. Az "Általános Munkásegylet" július 11-én tartott közgyűléséből100
Az Általános Munkásegylet első tömeggyűlése. 1869 augusztus 22. Népgyűlési tudósítás f. hó 22-én tartott gyűlésről. Délután 4 órakor mintegy 12 ezer ember jelenlétében101
Az Általános Munkásegylet második tömeggyűlése. 1869 szeptember 12. Népgyűlési tudósítás. Folyó hó 12-ről107
A minisztertanács 1869 decemberében foglalkozik a magyarországi munkásmozgalommal (Jegyzőkönyvrészlet)109
A pesti munkásmozgalmak a minisztertanács előtt. 1870 február 27. (Jegyzőkönyvrészlet)109
Az Általános Munkás-Ujság cikke a szervezkedés kérdéseiről. A munkásosztály szervezkedése Magyarországon110
Táncsics Mihály államsegélyt kér a magyarországi kézműipar fejlesztésére. Táncsics Mihály emlékirata a magyarországi kézműipar fejlesztésére nyújtandó államsegély tárgyában112
Az Általános Munkás-Ujság elítéli Táncsics Mihály államsegélyt kérő akcióját. Táncsics Mihály úr és Emlékirata államsegély tárgyában118
Az Általános Munkás-Ujság cikke a munkások öntudatra ébredéséről. Munkásmozgalom120
Az Általános Munkásegylet és a szakmai egyletek viszonya
Az Általános Munkásegylet körlevele a szakmai egyletekhez a munkásegylethez való csatlakozás feltételeiről122
Az Általános Munkásegylet felhívása a szakmai egyletekhez a munkásegylet támogatása érdekében123
A budapesti szabóegylet választmányának felhívása az Általános Munkásegylethez való csatlakozásról. Felhívás a budapesti szabóegylet összes tagjaihoz!124
Az Általános Munkásegylet országos szervezkedése
A temesvári Általános Munkásegylet
A pozsonyi Munkásképző Egylet
A pécsi Munkásképző Egylet
A nagykanizsai Munkásegylet
A resicai Munkásképző Egylet
A Pest-budai Munkásképző Egylet
Újsághírek a pesti vagongyári munkások mozgalmáról141
Újsághír a Pest-Budai Munkásképző Egylet megalakulásáról. A budapesti munkásképző-egylet alakuló közgyűlése143
A Pest-Budai Munkásképző Egylet megszakítja az egyesülési tárgyalásokat az Általános Munkásegylettel144
A Pest-Budai Munkásképző Egylet bizottmányának felhívása a munkássághoz. Szózat Pest-buda és környékének összes munkásaihoz s különösen a munkásképző egylet tagjaihoz!145
A Pest-Budai Munkásképző Egylet bejelenti újjáválasztó közgyűlését. 1870 december 13.146
Belügyminiszteri leirat a "Pest-Budai Munkás Önképző Egyesület" feloszlásáról. 1870 december 24.146
Az általános munkás beteg- és rokkantpénztár
A Munkásképző Egylet választmánya közli a munkássággal az Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár megalakulását. A gyári munkásokhoz!146
Az Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár tevékenysége. Jelentés a Budapesti Általános Munkás Beteg- és Rokkantpénztár céljáról, szervezetéről és 15 éves tevékenységéről. 1870-1884.147
Hatósági intézkedések a vasútépítő és mezőgazdasági munkások bérmozgalmainak letörésére
Vasútépítő olasz munkások bérharca Erdélyben. 1868.151
A földművelés-, ipar- és kereskedelmeügyi miniszter javaslattételre szólítja fel Pest városát a mezőgazdasági bérmozgalmak ellen. 1869 február 12.151
Albizottsági jelentés Pest város gazdasági bizottmányához a mezőgazdasági munkaszerződések tárgyában152
Pest-Pilis-Solt egyesült megyék kiküldött bizottságának jelentése és a bizottmányi évnegyedes közgyűlés határozata. 1870 június 9.153
Sztrájk az első magyar gépgyárban Pesten
Az Általános Munkás-Ujság első közlése. A munkaszünetelés az első magyar gépgyárban Pesten153
A sztrájkolók a munkásság támogatását kérik154
Farkas Károly tudósításai a gépgyári sztrájkról155
Az Általános Munkás-Ujság a sztrájkról. A strike156
Hatósági intézkedések a nemzetközi munkásmozgalommal való kapcsolat megakadályozására
A bécsi kabinetiroda intézkedést és jelentést kér a magyar kormánytól a "veszélyes" nyomtatványok terjesztésének meggátlására
A belügyminiszter utasítja Pest polgármesterét a munkásegyletek figyeltetésére161
Farkas Károly bejelenti a főkapitányságnak a bécsi munkásperrel és a francia-porosz háborúval foglalkozó népgyűlés összehívását161
Rendőri jelentés a francia-porosz háború ellen tiltakozó népgyűlésről162
Rendőri jelentés a német és francia munkásokhoz szóló felhívás terjesztéséről163
Az Általános Munkásegylet tevékenysége 1871 február-márciusában
A Testvériség cikke a munkáspártról. A pártszervezet165
Az Általános Munkásegylet rendkívüli közgyűlése. Pest, január 22. Az Általános Munkásegylet rendkívüli közgyűlése166
Az Általános Munkásegylet 1871 február 12-i tanácsülése. A központi általános munkásegylet tanácsülése167
Az Általános Munkásegylet felhívása a fiók- és szakegyletekhez. Felhívás az "általános munkásegylet" fiók- és szakegyleteihez!168
Az Általános Munkásegylet tanácsülése állást foglal Strausz eljárása ellen, aki a királytól kért segélyt az egylet részére. Pest, február 19. (A tanácsgyűlés folytatása az "Általános munkásegylet" körében)169
A párizsi kommün hatása a magyar munkásmozgalomra
A párizsi munkások felhívása Magyarország muknásaihoz. Szózat. A párisi munkások Magyarország munkásaihoz170
A Testvériség a Párizsi Kommünről172
Farkas Károly levele a pesti mozgalomról172
Sztrájkhírek a napilapokból. 1871 május173
Schulhof Géza leírása az 1871 április-májusi pesti mozgalmakról177
A belügyminiszter válasza Irányi Dániel interpellációjára Raspe osztrák munkásvezető letartóztatásáról és Irányi viszonválasza. 1871 május 8.177
Schulhof Géza leírása az 1871 június 11-i pesti munkástüntetésekről és a munkásegylet vezetőinek letartóztatásáról178
A főkapitány jelentése a királyi ügyek igazgatóságához a munkásegyletek vezetőinek letartóztatásáról179
Sztrájk a munkásegyleti letartóztatások idején185
Sajtóvélemények a munkásvezetők letartóztatásáról185
Irányi Dániel interpellációja a Párizsi Kommün részvevőinek menedékjogáról. 1871. június 3.188
A minisztertanács a Párizsi Kommün menekültjeinek kérdéséről. 1871 június 10.189
Helfy Ignác interpellációja a letartóztatott munkások ügyében. 1871 szeptember 20.190
A belügyminiszter és az igazságügyminiszter válasza Helfy interpellációjára. 1871. december 2.190
Megemlékezés a Párizsi Kommünről. Március 18.192
A magyar kormáyn jelentése az angol kormánynak az I. Internacionále magyarországi szekciójáról (Az angol kormány felvilágosítást kér az Internacionále magyarországi tevékenységéről)
A közös külügyminisztérium átirata194
A miniszterelnök adatokat kér a belügyminisztertől195
Belügyminiszteri jelentés az Internacionále magyarországi tevékenységéről195
A hűtlenségi per
A per kérdése a minisztertanács előtt. Részlet a minisztertanács 1871 november 24-i ülésének jegyzőkönyvéből200
Részlet a minisztertanács 1872 április 18-i ülésének jegyzőkönyvéből203
A törvényszéki tárgyalás205
A törvényszék ítélete229
A Kúria ítélete232
Sajtóvélemények a hűtlenségi perről234
Az Internacionále tevékenysége a miniszteri értekezlet előtt. 1872 május 21. Jegyzőkönyvrészlet237
A magyar munkásság képviselője az Internacionále 1872-es (hágai) kongresszusán
Frankel Leó levele Farkas Károlyhoz238
Farkas Károly a hágai kongresszuson (1872), Farkas Károly meghatalmazása Marx részére240
Pártalakítási kísérletek. Frankel Leó a magyar munkásmozgalom élén. 1872-1880
A nemzetközi burzsoázia a munkásmozgalom ellen
A berlini titkos tanácskozás megállapodása a sztrájkok elleni rendszabályokról245
Határozat az egyesülési és gyülekezési szabadság korlátozásáról248
A magyar belügyminisztérium irányelvei a munkásegyletek ellen a berlini megállapodás szellemében. A kaposvári munkásegylet betiltása250
Aratók munkamegtagadása a Szénási Károlyi-uradalomban. 1872254
Rendőri intézkedések a szakegyletek ellen
Főkapitányi jelentés a Giergl-kártyagyár munkásainak megfigyeléséről. 1872. március 17.255
A pesti szabóegylet bejelenti közgyűlését a polgármesternek. 1872. május 26.255
A belügyminiszter leirata Pest város hatóságához a szabóegylet közgyűlésének engedélyezése ügyében. 1873 május 9.255
A helyettes főkapitány jelentése a szabóegyletről Pest város tanácsának. 1872 július 15.256
A főkapitány jelentése a szabóegyletről Pest város tanácsának. 1872 április 21.256
A helyettes főkapitány jelentése a cipészegyletről Pest város tanácsának256
A belügyminiszter megtiltja a sütőszakegylet megalakítását. 1873 augusztus 4.258
A belügyminiszter megtiltja az asztalos szakegylet megalakítását. 1873 augusztus 4.258
A belügyminiszter visszautasítja a cipészegylet alapszabályait. 1873 augusztus 30.259
A Munkás Heti-krónika a szakegyletekről
A szakegyletekről259
A pozsonyi munkásgyűlés határozatai. 1873. február 2.
Határozat a vállalati és céhjellegű szakmai betegpénztárak megszüntetéséről és az általános munkás betegpénztár fejlesztéséről261
Termelőtársulatok létesítéséről, a munkaviszonyok és az egyesülési jog rendezéséről261
A vasútépítő munkások harca béreik kifizetéséért. 1873 október261
Kísérlet magyarországi munkáspárt alakítására
A Munkás Heti-Krónika munkáspárt alakításáról. Magyarországi munkáspárt262
Az 1873 március 23-i népgyűlés határozatai a munkáspárt megszervezéséről. A magyarországi munkáspárt újjászervezése264
A Munkás Heti-Krónika közleménye a magyarországi munkáspárt feloszlatásáról. A magyarországi munkáspárt feloszlatása266
Farkas Károly vallomási jegyzőkönyve a pártalakításról267
Miniszteri leirat és rendőri jelentés a pesti főpolgármesternek az 1873 június 22-i pesti munkásgyűlésről269
Ellenzéki interpelláció és miniszteri válasz a munkások egyesülési jogáról. 1873 május és július270
A Munkás Heti-Krónika cikke a szervezkedés kérdéséről. Szervezkedjetek273
Az 1874 március 15-i pesti munkásgyűlés két határozata275
A munkásság és a parlamenti ellenzék 1874 tavaszán
A Munkás Heti-Krónika közleménye az 1874 május 3-i pesti munkásgyűlésről. Határozat az Általános Munkásegylet újjáélesztéséről és a közjogi ellenzék gyűlésén való részvételről277
Az 1874 május 3-i munkásgyűlés elnöksége flehívja a munkásokat, hogy vegyenek részt a parlamenti ellnezék gyűlésein279
Az "Ellenőr" a magyar és bevándorolt munkások közötti "ellentétekről"280
A Munkás Heti-Krónika elítéli a parlamenti ellenzék népgyűlését281
Munkásgyűlések Budapesten. 1874-75.
Az 1874 december 25-i munkásgyűlés határozatai a fogyasztási adókról és a munkáslapok terjesztéséről. Tiltakozás az új fogyasztási adók ellen283
A munkáslapok terjesztéséről283
Az 1875 december 26-i óbudai munkásgyűlés határozatai a munkásság felvilágosításáról és a szervezkedésről. Az óbudai munkásgyűlés284
Frankel Leó hazatérése
A Munkás Heti-Krónika cikkei a Frankel Leó elleni vizsgálatról. Frankel Leó ügye287
Közlemény Frankel Leónak a pesti munkáslapok szerkesztőségébe való belépéséről291
Marx Károly levele Frankel Leóhoz. 1876 október292
Újabb kísérletek a munkásmozgalom megszervezésére
Kísérlet budapesti munkásképző egylet alakítására. A budapesti munkásképző egylet - nincs többé!293
Kísérlet az óbudai munkásegylet központi egyletté való fejlesztésére. Az 1876 június 4-i óbudai munkásgyűlés határozatai. Nyilvános munkásgyűlés Budapest-Óbudán296
Az 1876 augusztus 6-i pesti munkásgyűlés határozatai. A tömeges munkásgyűlés297
Az 1876 szeptember 24-i pesti munkásgyűlés határozatai300
Viszály és szakadás a budapesti mozgalomban
A Külföldi-féle ellenzéki frakció nyilvános fellépése. A tömeges munkásgyűlés302
Frankel kísérlete az ellentétek áthidalására. Budapest-Óbuda303
Az ellenzéki csoport kiadványa a budapesti munkások "viszályáról". 1877 január304
A Munkás Heti-Krónika cikke az 1877 március 11-i pesti munkásgyűlésről. Tömeges munkásgyűlés a Beleznay-kertben305
A Népszava a szakegyletek szervezéséről. 1877 május306
A Népszava cikke a szervezkedésről. 1877 május307
A Munkás Heti-Krónika sajtópere az ellenzék vezetői ellen. 1877 július 12.308
Budapesti szakmai gyűlések. 1876-77.
Asztalosgyűlés 1876 szeptember 10-én. Asztalosgyűlés a Beleznay-kertben308
Pesti cipészgyűlés követelése. 1876 szeptember 17. Nyilvános czipészgyűlés309
A Munkás Heti-Krónika felhívása a vasmunkásokhoz. Budapest ércz- és vasmunkásai!310
A pesti vas- és fémmunkásgyűlés határozatai311
Engels az ausztria-magyarországi munkásmozgalom fejlődéséről 1877-ben311
Az Arbeiter-Wochen-Chronik és a Munkás Heti-Krónika a nemzetiségi kérdésről
A nemzetiségi kérdés312
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a kapitalizmusról
Tőke és munka315
Az Arbeiter-Wochen-Chronik cikke a magyarországi szocialista mozgalomról
A szocialista mozgalomhoz316
Frankel Leó a genti kongresszuson318
Az Arbeiter-Wochen-Chronik az igazi hazafiságról319
Az első szocialista kongresszus Magyarországon. 1878 április 21-22.
A Munkás Heti-Krónika közleménye a szocialista kongresszus összehívásáról és napirendjéről. Magyarországi szoczialista kongresszus319
A munkásnők kongresszusi képviselete321
Az első szocialista kongresszus. A választásra jogosulatlanok pártjának megalakulása. Választásra nem jogosultak kongresszusa322
Az Arbeiter-Wochen-Chronik közlése az első napi vitáról324
Az első magyarországi szocialista kongresszus felhívása az általános választójogért való harcra. Szózat a választási joggal nem bírókhoz!330
Az első magyarországi szocialista kongresszus kérvénye az országgyűléshez a választójogért. A magyar választásra nem jogosult polgárok kérvénye a magyar országgyűlés képviselőházához a választási czenzus eltörlése és az általános választási jog behozatala ügyében334
A L'Egalité az első magyarországi szocialista kongresszusról337
Budapesti bognár-sztrájk. 1878 október-november
A bognársegédek munkaszünetelése338
A bognárok strike-ja340
A kerékgyártók strike-jához340
A Magyarországi Munkáspárt tevékenysége és vezetőinek leleplezése
A Magyarországi Munkáspárt megalakítása. 1878 június 6.341
A Munkás Heti-Krónika leleplezi Külföldiéket. Kormány-szoczialisták349
Az ellenzéki kongresszus elnökségének kérvénye az országgyűléshez. 1879 január. Az első magyarországi munkás-kongresszus kérvénye a magyar országos képviselőházhoz352
A Népszava a polgári pártokhoz való viszonyról355
Külföldiék kormányvédnökség alá helyezik a ciépszek önképzőegyesületét. 1879 július355
A Krónika cikke a kormányszocialistákról. A kormányszoczialisták356
Megemlékezés a magyar munkásmozgalom mártírjairól. 1878 november
Halottaink358
A munkásság állásfoglalása a pápa és a hercegprímás szocialistaellenes megnyilatkozásai ellen
Határozat XIII. Leó pápa szocialistaellenes enciklikája ellen az 1879 január 19-i pesti munkásgyűlésen360
A Munkás Heti-Krónika a hercegprímás szocialistaellenes beszédeiről. Simor János herczegprímás és a szocializmus361
Kísérlet a választásra jogosulatlanok budapesti egyletének megalakítására
A Munkás Heti-Krónika felhívása a választókhoz olyan képviselők megválasztásáért, akik az általános választójog hívei. Magyarország választó polgáraihoz!362
A Munkás Heti-Krónika cikke a ávlasztásra jogosulatlanok budapesti egyletéről. A választásra jogosulatlanok budapesti egylete365
Pesti munkásgyűlés tiltkaozása az egylet működésének megakadályozása ellen. A választásra jogosulatlanok egylete367
Ellenzéki interpelláció a képviselőházban az egylet működésének megakadályozása miatt, a miniszterelnök válasza. Miklós István interpellációja368
A nemválasztók tömegküldöttsége Miklós István függetlenségi képviselőnél. A budapesti nemválasztók tüntetése371
Cikk az 1880-as Munkásnaptárból. Miként kívánják a szoczialisták az államformát átalakítani372
A Magyarországi Általános Munkáspárt. 1880-1890
A Választásra Jogosulatlanok Pártja és a Magyarországi Munkáspárt egyesülése. A Magyarországi Általános Munkáspárt megalakulása
A Választásra Jogosulatlanok Pártja bizottságának közleménye a Magyarországi Munkáspárt bizottságával kötött egyesülési megállapodásról. Pártunk tömörülése377
A Népszava közleménye az egyesülésről. Pártunk ügyében378
Az egyesítő kongresszus. 1880 május 16-17. Országos munkásgyűlés379
A Magyarországi Általános Munkáspárt programja392
Sajtóvélemények az 1880 májusi kongresszusról. Szoczialista mozgalmak396
Megemlékezés N. G. Csernyisevszkijről
N. G. Csernyisevszkij397
A magyarországi munkásság március 15-éje 1880-ban
Márciusi napok. 1848. március 15. emlékezetére399
A munkássajtó 1848-ról 1880-ban401
Frankel és Táncsics együttes részvétele az 1880 március 15-i ünnepélyen401
Táncsics Mihály húsvéti cikke a Népszavában
Föltámadás404
Budapesti asztalossztrájk
A budapesti asztalossegédek munkafelhagyása405
A főkapitány "elrendeli" az asztalossztrájk befejezését. A budapesti asztalos-segédek munkafelhagyása409
A belügyminiszter jóváhagyja a főkapitány sztrájkfeloszlató rendeletét. Az asztalos-strike véeg411
Frankel Leó tudósításai a magyarországi munkásmozgalomról412
Három budapesti munkásgyűlés 1880-ban
Budapesti munkásgyűlés vasárnapi munkaszünetet és 10 órás munkaidőt követel. 1880 június 14. Nyilvános munkásgyűlés416
Budapesti munkásgyűlés határozata a választójog kérdésében. 1880 július 11.418
Budapesti munkásgyűlés határozata memorandum benyújtásáról az országgyűléshez a munkáskövetelések és az új ipartörvény tárgyában. 1880 augusztus 22. Nyilvános munkásgyűlés418
Kürschner Jakab a magyar munkásmozgalom helyzetéről 1880 végén. Szoczialisztikus mozgalmak420
Frankel Leó sajtópere
Nyomás - ellennyomást idéz elő421
A budapesti törvényszék ítélete a Frankel Leó elleni perben. 1881 március 3.422
A főügyész bejelenti az igazságügyminiszternek Frankel Leó elítélését. 1881 március 4.423
Frankel Leó letartóztatása 1881 május 8-án és Vácra kísérése 1881 június 9-én424
Frankel Leó levele Marxhoz a váci fogházból425
A Magyarországi Általános Munkáspárt II. kongresszusa. 1881 augusztus 20-21.
Az augusztus 20-diki és 21-diki magyarországi munkásgyűlés426
A pártvezetőség felhívása a munkásokhoz. Hazánk munkásaihoz!428
Ellenzéki szervezkedés 1881-82-ben
Kik pártoskodnak?431
A Népszava közleménye az ellenzékről. Önkény és tehetetlenség432
A Népszava tudósítása a "Der Sozialist" című lap sajtóperéről434
A Népszava tudósítása a "Der Communist" című lap sajtóperéről435
A Népszava közleménye Essl András ellenzéki tevékenységéről és visszatérési nyilatkozatáról. A párttagokhoz436
A Népszava állást foglal a forradalom ellen és békülésre szólítja fel az ellenzéket. Pártviszályok437
Sztrájkok 1882-83-ban
Szolgabírói jelentés az 1882-es pécsi bányászsztrájkról439
A Népszava a pécsi bányamunkások katonasággal levert sztrájkjáról. A pécsi bányamunkások strike-ja442
A budapesti kőfaragók sztrájkja444
Dohánygyári munkásnők az új munkamódszerek bevezetése ellen. 1882 augusztus. Zendülés a dohánygyárban444
Budapesti péksztrájk. 1883 május. Péksegédek strike-ja446
A budapesti tímárok sztrájkja. Mindenütt sztrájkok447
Népgyűlések, gyűléshatározatok 1882-83-ban
Budapesti népgyűlés. 1882 június 11. A népgyűlés447
Az 1882 október 1-i népgyűlés elnöksége felterjeszti a belügyminiszterhez a gyűlés határozatait451
Rendőrségi jelentések két 1883 januárjában tartott munkásgyűlésről452
A belügyminiszter elrendeli és a főkapitány foganatosítja az 1883 január 14-i gyűlésen felszólalt külföldi szocialisták kiutasítását454
A főkapitány jelentése a rendelet foganatosításáról454
Határozat a hamis munkásbarátok ellen az 1883 június 10-i népgyűlésen455
Marx Károly halála. 1883 március 14.
Marx Károly456
Marx Károly460
A Népszava G. V. Plehanov tevékenységéről
Az orosz szocziális mozgalom462
A pártlapok szerkesztő- és kiadóbizottságának felhívása a munkásokhoz a lapok támogatása érdekében
Felhívás a munkásokhoz465
Ellenzéki szocialisták 1883-84-ben
Az ellenzéki szocialisták programja. Programmunk468
Szalay András cikke a forradalomról. Szocziális forradalom470
Ellenzéki szocialisták letartóztatása és további üldözése. 1884 március. Egy újabb merénylet472
Ostromállapot Budapesten473
Szalay András, a Népakarat szerkesztőjének halála. Szalay András475
A Népszava az ipartörvényjavaslatról
Az ipartörvényjavaslat477
Megemlékezés Táncsics Mihály haláláról
Táncsics Mihály480
Szakmai mozgalmak és sztrájkok 1884-85-ben
Budapesti kovácssztrájk. 1884 június481
Budapesti kőművesmozgalom. 1884 június-augusztus481
Budapesti bádogossztrájk. 1884 július-augusztus489
Az aradi asztalosok árszabálymozgalma. 1885 április-június496
A budapesti nyomdászok árszabálymozgalma498
A Londoni Kommunista Egylet Magyar Körének testvéri üdövzlete a Magyarországi Általános Munkáspárthoz
Magyar elvtársaink külföldön501
Az Általános Munkáspárt és a parasztkérdés
Felszólítás a parasztsághoz, hogy saját képviselőit küldje az országgyűlésbe. A földmívelő-osztály503
A Népszava a munkás-paraszt szövetségről. A földmívelő-osztály társadalmi állása505
A Népszava március 15-ről 1885-ben
Márcziusi emlék507
A Budapesti Munkáskör tevékenysége 1885-86-ban
A Budapesti Munkáskör értekezletének felhívása az ipari békéltető bizottságok tárgyában, a szakegyletek bírálata. A békéltető bizottságok intézménye508
A Budapesti Munkáskör 1885 január 11-i értekezletének határozata az ipari békéltető bizottságokban való részvétel tárgyában510
Rendőri jelentés a Budapesti Munkáskör népgyűléséről511
Az 1885 február 2-i népgyűlés elnökségének kérvénye az országgyűléshez munkavédelmi törvényért. A munkások érvénye az országgyűléshez513
A Népszava felhívja a munkásokat a Budapesti Munkáskör támogatására. A budapesti munkás-kör516
Tiltakozás a katonai törvényjavaslatok ellen 1886-ban
Budapesti munkásgyűlés a népfelkelési törvényjavaslat ellen. 1886 május 2. A fővárosi munkások népgyűlése518
A munkásgyűlés határozata a népfelkelési törvény tárgyában. Határozati javaslat519
A főkapitány jelentése a belügyminiszterhez a gyűlés lefolyásáról520
A Népszava helyesli a polgári ellenzék nemzeti tiltakozó akcióját a közös hadsereg ellen, de óvja a munkásságot, hogy ebben résztvegyen. A népgyűlés és a munkások522
A Magyar Munkás-Naptár az ellenzéki mozgalmakról
Részlet az "A közviszonyok tüköre" c. cikkből524
Szakmai mozgalmak, sztrájkok 1886-87-ben
A Népszava javaslata a szakmai egyletekhez a szervezkedés kérdésében. Egyesülésben van a győzelem526
Tímársztrájk a Machlup-gyárban527
Parkettások követelései a Neuschloss-gyárban529
A Magyarországi Általános Munkáspárt III. kongresszusa
A Népszava vitája a Typographiával. Az országos munkás-gyűlés tárgyában530
A Typhographia cikke a munkáskongresszusról. A magyarországi munkásmozgalmak532
A Magyarországi Általános Munkáspárt vezetőségének kongresszus előtti felhívása. 1887 január. Felhívás Magyarország munkásaihoz534
A Magyarországi Általános Munkáspárt III. kongresszusa. 1887 április 10-11. Az országos munkás-gyűlésről536
A Magyarországi Általános Munkáspárt kérvénye az Országgyűléshez a választójog, a gyáripari törvény és a vasárnapi munkaszünet tárgyában
Népgyűlés Versecen és Temesvárott 1887 szeptemberében a munkáspárt országgyűlési kérvényakciójának támogatására. Népgyűlések a vidéken547
A munkáspárt kérvénye az országgyűléshez548
Budapesti népgyűlés az országgyűléshez a választójogért benyújtott kérvény elutasítása és a balesetbiztosítási törvénytervezet kérdésében. 1889 március. A népgyűlésről551
A Munkás Betegsegélyző Pénztár választmánya államsegélyt kér a betegsegélyző számára. 1888 március
Munkásküldöttség a miniszterelnöknél554
Szakmai mozgalmak és sztrájkok 1889-ben
A Népszava a budapesti sztrájkokról. Sztrájkok a fővárosban556
A Typographia a munkáspárt vezetőségét vádolja a sztrájkok sikertelenségéért. A fölvilágosodottság558
A Népszava a szakegyletek vezetőit vádolja a szakmai mozgalmak elégtelenségéért. A szakegyletekről559
A Népszava egy gyárfelügyelői jelentésről. Gyárfelügyelői jelentés560
A Magyarországi Munkásmozgalom és a II. Internacionále megalakulása
A budapesti cipészek nyilvános gyűlése a II. Internacionále párizsi kongresszusán való képviselet tárgyában. 1889. június 30. A czipészek nyilvános gyűlése562
A Népszava a II. Internacionále párizsi kongresszusáról. A nemzetközi munkás-kongresszus563
Ihrlinger Antal és Popp Gyula felszólalásai a II. Internacionále párizsi kongresszusán564
Ihrlinger felszólalása a II. Internacionále párizsi kongreszusán a Népszava közlése szerint. Nemzetközi szoczialista munkás-kongresszus566
Herman Ottó és Kaas Ivor parlamenti felszólalása Ihrlinger párizsi fellépéséről. 1889 december 10.567
A pártvezetőség nyilatkozata Herman Ottó és Kaas Ivor parlamenti felszólalásáról. Saját ügyünkben568
A pártonbelőli ellenzék kívánságáról. 1890 január. Minden marad a réginél571
Engelmann Pál előadása a szakegyletek szervezéséről.
Néhány szó a szakegyletekről572
Az Arbeiter-Wochen-Chronik a forradalom kérdéseiről
Orgyilkos módra!573
Az Általános Munkáspárt és a polgári pártok
A Magyar Munkás-Naptár a polgári pártokról. Még meddig lesz így?575
A Népszava a munkásmozgalom és az országgyűlési ellenzék viszonyáról. A munkásmozgalom és az országgyűlési ellenzék578
A Népszava a tőke és az egyház szövetségéről. Az uralkodó osztály magatartása580
Munkásfellépések, munkáskövetelések 1890 január-áprilisában
A budapesti sütősegédek követelései. 1890 január. A sütősegédek mozgalma583
A nyomdászegylet kérvénye az országgyűléshez a vasárnapi munkaszünet törvénybeiktatásáért583
Hír vidéki kőfaragómunkások csatlakozásáról a kőfaragók országos egyesületéhez. Vidéki kőfaragósegédek mozgalma585
Az állami gépgyár és a vasúti főműhely munkásainak mozgalma. 1890 április. Az állami gyárak munkásainak mozgalmához586
Május elseje megünneplése 1890-ben
Közlemény május 1. megünneplésének előkészületeiről. A munkásünnep tárgyában590
Tudósítás az 1890 május elsejei nagygyűlésről. Tehát megtörtént!591
Tudósítás az orosházai földműves-munkások részvételéről a május 1-i ünnepségeken. Földmívelő munkások mozgalma598
A polgári sajtó 1890 május 1-ről. Munkáskérdés Magyarországon599
Időrendi tábla605
Névmutató615
A magyar munkásmozgalom történetének szemelvényes bibliográfiája626
Magyarországi munkássajtó 1848-1890629
A kötetben előforduló rövidítések magyarázata633
Illusztrációk jegyzéke634
Tartalomjegyzék635
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem