1.067.370

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar munkajog I.

Kézirat/Egységes jegyzet/Állam- és Jogtudományi karok

Szerző
Szerkesztő
Budapest
Kiadó: Tankönyvkiadó Vállalat
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Ragasztott papírkötés
Oldalszám: 259 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 24 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés: Kézirat. Tankönyvi szám: J 1-243.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Részlet:
I. A szocialista jogrendszer egységes, de jogágazatokra tagolt egységet alkot. Az egyes jogágazatok tárgyának, vagyis az általuk szabályozott társadalmi viszonyok körének a szabatos... Tovább

Előszó

Részlet:
I. A szocialista jogrendszer egységes, de jogágazatokra tagolt egységet alkot. Az egyes jogágazatok tárgyának, vagyis az általuk szabályozott társadalmi viszonyok körének a szabatos meghatározása tehát kettős feladatot jelent. Egyfelől azokat az összefüggéseket kell feltárnunk, amelyek a munkajog és az egyes jogágazatok között állnak fenn, másfelől pedig el is kell határolnunk a munkajogot az egyéb jogágazatoktól.
1. Bevezető jelleggel abból indulhatunk ki, hogy a szocialista munkajog a társadalom bonyolult, munkaszervezetéből és ennek mozgásából a társadalmi viszonyok két nagy csoportját szabályozza. Vissza

Tartalom

Első rész
Általános tanok
I. fejezet
A MAGYAR MUNKAJOG TARGYA
1. §. A magyar munkajog tárgya; a munkajog által szabályozott
társadalmi viszonyok 13
II. fejezet
A MUNKAÜGYI SZABALYOZ&5 TÖRTÉNETE
2. §. A munkajog mint önálló jogágazat kialakulása a Szovjetunióban és a népi demokratikus országokban 23
3. §. A munkaügyi szabályozás alakulása a tőkés országokban 27
4. §. A munkaügyi szabályozás fejlődése Magyarországon a felszabadulás után 32
I. Munkajogunk fejlődése a felszabadulástól a fordulat
évéig 33
1. A feudalizmus és a fasizmus maradványait megszüntető jogszabályok 33
2. Az újjáépítés feladatait szolgáló jogszabályok 34
3. A dolgozók gazdasági és politikai követeléseinek a
megvalósítását szolgáló jogszabályok 35
4. A szocialista munkajog kialakulásának előkészítése 37
II. Munkajogunk fejlődése a fordulat éve után 37
III. fejezet
A MUNKAJOG ALAPELVEI
5. §. Az alapelvek fogalma, jelentősége, szerepe és érvényesülése 40
I. Az alapelvek fogalma, szerepe 40
II. A munkajog alapelvei 41
III. A munkajogi alapelvek érvényesülése 41
A munkához való jog elve 42
2. A társadalom munkájában való részvétel követelménye 43
3. Az egészséges és biztonságos munkafeltételekhez
való jog elve 43
4. A pihenéshez való jog 44
5. A testi és szellemi képességek fejlesztése elősegítésének követelménye 45
6. A végzett munka mennyisége és minősége szerinti
díjazás elve 45
7. A munkaképtelenség esetére szóló anyagi ellátás
elve 46
8. Az egyenjogúság elve 46
9. A dolgozók részvételének elve 47
10. A kötelezettségek lelkiismeretes teljesítésének elve 48
IV. A Munka Törvénykönyve általános rendelkezései 48
1. Az általános rendelkezések fogalma, köre 48
2. A jogok gyakorlásának módja 49
a) A rendeltetésszerű joggyakorlás követelménye 50
b) A társadalmi és az egyéni érdek összhangjának
biztosítása 51
c) Az együttműködés elve 52
3. A nyilatkozatok alakja 52
4. A jogérvényesítés lehetősége 53
IV. fejezet
A MUNKAJOG TÁRGYÁT ALKOTÓ TÁRSADALMI
VISZONYOK SZABÁLYOZÁSA
6. §. A szabályozás sajátosságai 55
I. A különös szabályozási formák kialakulásának indoka 55
II. A szabályozás egysége és differenciáltsága 55
III. A dolgozók kollektívája és a szakszervezetek közreműködése 57
IV. A munkajogi szabályozás rendszere 58
7. §. A munkajog tárgyát képező társadalmi viszonyokat rendező
általános jogforrások 60
I. A törvény, a törvényerejű rendelet és az Elnöki Tanács
határozata 60
1. A törvény 60
2. A törvényerejű rendelet 63
3. Az Elnöki Tanács határozatai 63
II. A Minisztertanács rendeletei és határozatai 63
III. A miniszteri rendélet és utasítás 63
8. §. A munkajog tárgyát alkotó társadalmi viszonyokat rendező
különös jogforrások 64
I. A Minisztertanács és a SZOT, a miniszter és a szakszervezet együttes szabályozása 64
II. Az óvó rendszabály 65
III. A vállalati szintű különös szabályozási formák 66
1. A vállalati szintű szabályozási formák közös jellemzői 66
2. A kollektív szerződés 67
a) A kollektiv szerződés fogalma és szerepe 67
b) A kollektiv szerződések köre 67
c) A kollektiv szerződés tartalma 68
d) A kollektiv szerződés jogi természete 69
e) A kollektiv szerződés időtartama 69
f) A kollektiv szerződés megkötésére vonatkozó
eljárási szabályok 69
g) A kollektiv szerződés hatálybalépése 70
h) Beszámoló a kollektiv szerződés végrehajtásáról 71
i) A kollektiv szerződés mődositása 71
j) A kollektiv szerződés megszűnése 72
k) A kollektiv szerződés érvénytelensége 72
3. A vállalati munka védelmi szabályzat 74
4. A vállalati szakszervezeti szerv határozata 75
9. §. Nemzetközi szerződések és egyezmények 75
V. fejezet
A DOLGOZÓK KÖZREMŰKÖDÉSE A VÁLLALATI TEVÉKENYSÉG FEJLESZTÉSÉBEN ÉS ELLENŐRZÉSÉBEN, AZ ÜZEMI DEMOKRÁCIA; A SZAKSZERVEZETI - JOGOSULTSÁGOK
10. §. A szakszervezet 77
I. A szakszervezet feladatai általában 77
II. A szakszervezetek jogköre és tevékenysége 78
III. A szakszervezetek szervezési elvei 79
IV. A szakszervezeti alapszervezetek 80
V. Az Mt. által biztosított közreműködési jogosultságok a
szakszervezetek részére 81
1. Jog a rendszeres működésre, a dolgozók bevonására
és tájékoztatására; együttműködési kötelezettség 81
2. Észrevételek és javaslatok előterjesztésének joga 82
3. A szakszervezetek részvétele a dolgozók életkörülményeinek szabályozásában 82
a) Javaslattételi jogosultság 83
b) A véleményezés joga 83
c) Az egyetértés jogosultsága 83
d) A közös szabályozás jogosultsága 84
4. Közreműködés általános jellegű kérdések rendezésében 84
5. Ellenőrzési jogkör 89
6. A kifogásolás joga 90
7. Közreműködés a munkaügyi vitákat eldöntő szervek
megalakításában és működésében 93
8. A szakszervezet képviseleti jogköre 93
9. A szakszervezet választott tisztségviselőinek védelme 95
11. §. A vállalat szakszervezeti szervének irányításával működő
vállalati szervek és a termelési tanácskozás 96
I. A termelési tanácskozás, a munkaértekezlet és a szocialista munka verseny 96
II. A munkavédelmi felügyelet szervezete 98
III. A munkaügyi döntőbizottság 98
IV. A társadalmi bíróság 98
V. A csökkent munkaképességűekkel foglalkozó vállalati bizottság 99
VI. Az üzemi demokrácia hatása a szocialista vállalat struktúrájára és a dolgozó jogi helyzetére 99
VII. A vállalati kollektíva és a kollektív jellegű jogviszonyok 100
Második rész
A MUNKAJOGVISZONY ÉS A MUNKASZERZŐDÉS
VI. fejezet
A MUNKAJOGVISZONY FOGALMA ÉS ALANYAI; A MUNKAJOGVISZONYOK LÉTESÍTÉSÉT
ELŐMOZDÍTÓ MEGOLDÁSOK
12. §. A szocialista munkajogviszony fogalma 103
I. A szocialista munkajogviszony társadalmi szerepe 103
II. A szocialista munkajogviszony fogalma és elhatárolása 106
1. A dolgozó munkaköre 107
2. Rendszeres munkavégzés 108
3. Az utasítási jogkör 108
4. A szocialista elosztás elvének érvényesülése 112
5. Egyéb fogalmi, illetőleg elhatárolási ismérvek 113
6. Összefoglalás 115
13. §. A munkajogviszony alanyai; a dolgozó és a munkáltató
jogalanyisága 116
I. A dolgozó és a vállalat 116
II. A dolgozói és a munkáltatói jogalanyiság általában 117
III. A dolgozói jogalanyiság elnyerésének feltételei 120
IV. A munkáltatói jogalanyiság 122
14. §. A munkaviszonyok létesítését előmozdító megoldások 124
I. Az elhelyezkedés előmozdítása általában 124
II. A szakmai képzés 126
III. Pályaválasztási tanácsadás 126
IV. Közvetítés és munkaerő-toborzás 127
1. A munkaközvetítés 127
2. Munkaerő-toborzás 128
V. Tanulmányi szerződés 128
VI. A felsorolt intézmények közös vonásai 130
VII. Újból-alkalmazási, tovább-alkalmazási és előnyben
részesítési kötelezettség 130
1. Újból-alkalmazás kötelezettsége 131
2. Tovább -foglalkoztatási és alkalmazási kötelezettség 132
3. Előnyben részesítési kötelezettség 134
VII. fejezet
A MUNKASZERZŐDÉS
15. §. A munkaszerződés szerepe, fogalma és szükséges tar, talmi elemei 136
A munkaszerződés társadalmi és jogi szerepe, jogalapja
és a munkajogviszony kezdő időpontja 136
1. A munkaszerződés társadalmi szerepe 136
2. A munkajogviszony keletkezésének jogalapja 137
3. A munkajogviszony keletkezésének időpontja 139
4. A munkaszerződés jogi szerepe, fogalma és a minősítés kérdése 141
II. A munkaszerződés szükséges tartalmi elemei 143
1. A szükséges tartalmi elemek általában 143
2. Az egyes szükséges tartalmi elemek 144
a) Megállapodás a munkajogviszony létesítésében 144
b) Megállapodás a munkakörben 145
c) Megállapodás a személyi alapbérben 146
3. A munkakörben és a személyi alapbérben történő
megállapodás hiányának jogkövetkezményei 147
III. Kinevezés és választás 147
16. §. A munkaszerződés és a munkajogviszony tartalmi elemeinek meghatározása 149
I. A mellőzhetetlen tartalom és ennek szerepe 150
II. A mellőzhetetlen tartalom dogmatikai vonatkozásai 152
IIL A felek megállapodása vagy egyéb jogi tények által meghatározott tartalmi elemek 155
17. §. A munkaszerződés érvénytelensége 156
I. Általános elvek 156
II. Orvoslási kötelezettség; megszüntetési jog és kötelezettség 157
III. A munkaszerződés egészét érintő érvénytelenség 159
IV. A tilos munkaszerződés és munkajogviszony 160
V. A tilos munkaszerződés esetei 161
VI. A szabálytalan munkaszerződés 163
VII. Akarati fogyatékosságban szenvedő munkaszerződés 165
1. Tévedés 165
2. Megtévesztés 166
3. A jogellenes fenyegetés 166
VIII. A munkaszerződés érvénytelenségéhez fűződő jogkövetkezmények 167
18. §a A munkaszerződés megkötésének módja 169
I. A dolgozó alkalmazására feljogosított szerv 169
II. A felügyeleti szerv hozzájárulása 170
III. Hatáskör hiányában kötött munkaszerződés 171
IV. A munkaszerződés megkötésének rendje 171
1. A munkakönyv 171
2. A munkavállalói igazolási lap átadása és adatok közlése 173
3. A munkaszerződés Írásba foglalása 173
4. Próbaidő kikötése 174
V. A munkajogviszony időtartama 176
1. Határozatlan időre létesített munkajogviszony 177
2. Határozott időre szóló munkajogviszony 177
3. Különbség egyfelől a határozatlan, másfelől a határozott időre szóló munkajogviszony között 179
VI. Megállapodás a munka teljesítésének helyében 180
VIII. fejezet
A MUNKAJOGVISZONY KÜLÖNBÖZŐ FAJAI ÉS
KÜLÖNLEGES FORMÁI
19. §. A munkajogviszony különböző fajai 182
20. §. A munkajogviszony különleges formái 183
I. Több dolgozó közös munkája 184
II. Több munkáltató 185
III. Több munkajogviszonyban álló dolgozó 185
IX. fejezet
A MUNKAJOGVISZONYBÓL SZÁRMAZÓ JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK; SZANKCIÓK
21. §. A munkáltató és a dolgozó jogai és kötelezettségei általában 189
I. Általános és különös (nevesitett) jogok és kötelezettségek 190
II. Szolgáltatási és gondossági kötelezettség 191
22. §. A vállalat kötelezettségei a dolgozó foglalkoztatásával
kapcsolatban 192
I. A munkával ellátás kötelezettsége; foglalkoztatási kötelezettség 193
II. A munka megfelelő feltételeinek biztositása 194
III. Iránymutatási kötelezettség 195
IV. A jobb és termelékenyebb munka végzésére irányuló törekvések támogatásának kötelezettsége 196
23. §. A dolgozó munkavégzési kötelezettsége 196
I. A munkavégzési kötelezettség társadalmi tartalma 196
II. A munkavégzési kötelezettség tartalma és annak meghatározása 197
III. A munkavégzési kötelezettség időbeli terjedelme 202
IV. A munkavégzési kötelezettség teljesítésének területi
elhatárolása 202
V. A munka személyesen történő elvégzésének kötelezettsége 205
VI. A munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának
és az utasitások teljesítésének kötelezettsége 206
VII. A munkavégzési kötelezettség teljesítésének kikényszerithetősége 209
VIII. A munkavégzési kötelezettség szünetelése 209
DC. A munkavégzési kötelezettség megszegése 212
1. A munka jogellenes és vétkes el nem végzése 212
2. A munka nem megfelelő végzése 213
24. §. A munkajogviszony szünetelése 214
25. §. A munkajogviszonyból származó kötelezettségei elmulasztásának szankciói 216
I. A szankciók fajai 216
II. A dolgozóval szemben érvényesíthető szankciók 217
III. A munkáltatóval szemben alkalmazható szankciók 218
A MUNKASZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA ÉS A MUNKAJOGVISZONY MEGSZŰNÉSE
26. §. A munkaszerződés módosítása és módosulása 220
I. A módosítás és a módosulás fogalma 220
II. A munkaszerződés módosítása általában 221
III. A munkaszerződés módosítása közös megegyezéssel 222
IV. A munkaszerződés egyoldalú módosítása a munkáltató
részéről 222
V. Az áthelyezés költségei 224
VI. A munkaszerződés módosítása a dolgozó igénye alapján 225
VII. A munkaszerződés módosulása 227
27. §. A munkajogviszony megszűnése 228
I. A megszűnés módjainak osztályozása 228
II. A munkajogviszony megszűnésének és megszüntetésének
rendszere és szabályozásának elvei 229
III. A munkajogviszony megszüntetése közös megegyezéssel 231
IV. A munkajogviszony megszüntetése áthelyezéssel 232
V. A munkajogviszony megszüntetése felmondással 233
VI. A határozatlan időre létesített munkajogviszony felmondása 233
1. Felmondás a vállalat részéről 234
a) írásba foglalási kötelezettség 234
b) Indokolási kötelezettség 234
2. Felmondási tilalmak 235
3. Felmondási korlátozások 237
4. A felmondási tilalmak és korlátozások fennállása
szempontjából irányadó időpont 240
5. Kivételek a felmondási tilalmak és korlátozások alól 241
6. Nyugdíjra jogot szerzett dolgozó munkaviszonyának
felmondása 241
7. Felmondás a dolgozó részéről 243
8. Felmondási idő 243
VG. A határozott időre szóló munkajogviszony megszüntetése felmondással 245
VIII. A felmondás lebonyolítása 245
IX. A munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése 247
1. A munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése
a dolgozó részéről 248
2. A munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése
(fegyelmi elbocsátás) a munkáltató részéről 249
3. Mindkét felet megillető azonnali hatályú megszüntetési jog 249
X. A munkajogviszony megszüntetése egyetértéstől vagy
hozzájárulástól függően 250
XI. A munkajogviszony megszűnése a felek akaratától független ok alapján 251
1. A dolgozó halála 251
2. A határozott idő eltelése 252
3. A munkajogviszony azonnali hatályú megszűnése birói ítélet folytán 252
XII. A választott és kinevezett dolgozók munkajogviszonyának
megszűnése felmentéssel 253
XIII. A magánmunkáltatóval fennálló munkajogviszony megszüntetése 254
XIV. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése 254
1. A jogellenes megszüntetés általában 254
2. A munkaviszony jogellenes megszüntetése a vállalat
részéről 255
3. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése a dolgozó részéről 257
4. A munkakönyv és egyéb igazolások kiadásának jogellenes elmulasztása; helytelen bejegyzés a munkakönyvbe vagy egyéb Igazolásokba 258
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem