A magyar munkajog

Szerző

Lektor

Budapest

'Weltner Andor: A magyar munkajog ' összes példány

Kiadó:	Tankönyvkiadó
Kiadás helye:	Budapest
Kiadás éve:	1955
Kötés típusa:	Fűzött papírkötés
Oldalszám:	527 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv:	Magyar
Méret:	23 cm x 17 cm
ISBN:
Megjegyzés:	Tankönyvi száma: 4024.

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A magyar munkajog - mint önálló szocialista jogágazat - csak a felszabadulást követően, a szocializmus építése során elért eredmények alapján alakulhatott ki. A magyar munkajog kodifikálására... Tovább

Tartalom

ÁLTALÁNOS RÉSZ
A magyar munkajog tárgya, fogalma és rendszere
1. §. A magyar munkajog tárgya és fogalma	5
I. A magyar munkajog tárgya	5
1. A magyar munkajog az egységesen szocialista jellegű magyar jogrendszer egyik ága	5
2. A munka minden emberi élet első alapfeltétele	5
3. A társadalmi munkaviszony	6
4. A társadalmi munkaviszony történelmi alaptípusai	9
5. A népi demokráciák társadalmi munkaviszonyai	11
II. A magyar munkajog fogalma	11
1. A Fogalom	11
2. A munkajog elhatárolása egyéb jogágazatoktól	12
2. §. A magyar munkajog rendszere	14
I. Általános rész	14
II. Különös rész	14
III. A különös rész tagozódása	14
A munkaviszony szabályozásának története
3. §. A munkajogviszony szabályozása a kapitalizmusban	15
I. A történelmi fejlődés tanulmányozásának jelentősége	15
II. A céhrendszer munkaviszonyainak szabályozása	15
III. A kapitalista munkaviszony szabályozása	17
1. A jogilag korlátlan kizsákmányolás szakasza a kezdeti kapitalizmusban	17
2. A "gyári törvényhozás" szakaszának jogszabályai a munkásmozgalom fellendülése idején	21
3. A monopolkapitalista szabályozás szakasza	29
4. §. A Tanácsköztársaság munkajogi szabályai	36
5. §. Munkajogunk fejlődése a felszabadulás után	38
I. Munkajogunk fejlődése a felszabadulástól a fordulat évéig	38
II. Munkajogunk fejlődése a fordulat éve után	44
1. Alkotmányunk	44
a) A munkafegyelem megszilárdítása	44
b) A munkaversennyel kapcsolatos szabályok	45
c) A munkaerő-gazdálkodás megszervezése	45
d) A teljesítménybér-rendszer és a prémiumok fokozatos bevezetése	46
2. A Munka Törvénykönyvének megalkotása	46
3. A Pártunk 1953. júniusi határozatai	47
6. §. A szovjet munkajog fejlődése	48
I. A szovjet munkajog kialakulása a Nagy Októberi Szocialista Forradalom idején és fejlődése a Sztálini Alkotmányig	48
II. A szovjet munkajog fejlődése a szocialista társadalom felépítésének befejezéséért és a Sztálini Alkotmány megvalósításáért folytatott harc időszakában	51
Munkajogunk alapelvei
7. §. A szocialista munkajog alapelveinek jelentősége és szerepe	54
8. §. A munkához való jog	60
I. A munkához való jog fogalma	60
II. A munkához való jog megvalósulásának biztosítékai	63
9. §. A társadalom munkájában való részvétel kötelezettsége (Általános munkakötelezettség)
I. Az általános munkakötelezettség fogalma	67
II. Az általános munkakötelezettség megvalósulásának biztosítékai	69
10. §. A munkafegyelem megtartásának kötelezettsége	70
I. A munkafegyelem szerepe és jellege	70
II. Az általános munkakötelezettség megvalósulásának biztosítékai	69
11. §. A munka mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog	77
I. A munka kapitalista díjazása	77
II. A munka szocialista díjazása	79
12. §. A munkakötelezettség teljesítését és a termékenység fokozását biztosító munkafeltételekhez való jog	84
I. Fogalom	84
II. A munkaverseny szerepe	85
13. §. A pihenéshez és az üldözéshez való jog	87
I. A törvényes munkaidő	87
II. A pihenőidő	87
III. Az üdülés megszervezése	87
14. §. Egészséges és biztonságos munkafeltételekhez való jog. (Munkavédelem)	88
I. A munkavédelem szerepe	88
1. A munkavédelem feladata	88
2. Munkavédelem a kapitalizmusban	88
3. Munkavédelem a szocializmusban	89
II. A munkavédelem eszközei	90
15. §. A dolgozó nők egyenjogúsága és védelme	91
I. A védelem feladatai	91
II. A védelem jogi eszközei	92
16. §. A fiatalkorú dolgozók védelme	93
17. §. Anyagi ellátáshoz való jog munkaképtelenség esetén	94
18. §. A szakszervezetek szerepe a dolgozók érdekeinek és jogainak érvényesülésével kapcsolatban	96
I. A szakszervezetek hatásköre	96
II. A szakszervezetek szerepe a dolgozók életkörülményeinek szabályozásában	97
1. Meghallgatási kötelezettség	98
2. Az egyetértés követelménye	98
3. Javaslattételi jog	99
4. Önálló szabályozási jogkör	99
III. A szakszervezetek közreműködése a dolgozók életkörülményeit érintő egyes konkrét kérdések eldöntésében	100
1. A szakszervezetek meghallgatása	100
2. A szakszervezetek egyetértésének a követelménye	101
3. A szakszervezet önálló döntési joga	102
IV. A szakszervezetek szervező, irányító mozgósító és ellenőrző szerepe a tervek teljesítésében, a dolgozók jogainak megvalósulása és kötelezettségeik teljesítése érdekében.	103
1. A szocialista munkaverseny szervezése és irányítása	103
2. A szakszervezetek irányító és ellenőrző tevékenysége egyéb területeken	104
3. A szakszervezetek feladatának a megvalósítását szolgáló jogi eszközök	104
V. Eljárás a dolgozók képviseletében	105
VI. Munkavédelmi felügyelet	106
VII. Részvétel a vitás ügyek elintézésében	106
A magyar munkajog forrásai
19. §. A munkaviszony szabályozásának sajátosságai és a szabályok fajai	107
I. A munkaviszony szabályozásának sajátosságai	107
II. A jogforrások fajai	108
1. A munkajogi jogforrások tagoltsága	108
2. Általános és különös jogforrások	109
3. A jogforrások felosztása a munkajogviszony fajtái szerint	111
4. Az egyes jogforrások közötti viszony	111
20. §. A munkások és a tisztviselők munkaviszonyára vonatkozó szabályok	112
I. Törvények és törvényszerű rendeletek	112
1. Alkotmányunk munkajogi vonatkozású rendelkezései	113
2. A Munka Törvénykönyve	113
a) A Mt. személyi határa	113
b) A Mt. rendszere	113
c) A Mt. egyes elnevezései	114
II. A Minisztertanács rendeletei, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács határozatai	115
III. Hatósági határozat	115
1. A hatósági határozat fogalma és fajai	115
2. A Minisztertanácsnak közvetlenül alárendelt szerv és a miniszter utasításai	116
3. A Munkaerőtartalékok Hivatala elnökének utasításai	117
4. A Szakszervezetek Országos Tanácsának, a Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központnak és a Vasutasok Szakszervezeti Társadalombiztosítási Központjának a szabályzatai	117
IV. A kollektív szerződés	117
1. A szocialista kollektív szerződés fogalma és szerepe	117
2. A kollektív szerződés alanyai	120
3. A kollektív szerződés tartalma	121
4. A szocialista kollektív szerződés jogi természete	122
5. Irányelvek	124
6. A kollektív szerződés megkötése és módosítása	125
7. A kollektív szerződés viszonya az egyéb jogforrásokhoz és a munkaszerződéshez	126
8. A kollektív szerződés végrehajtása	127
a) A miniszter és a szakszervezet felada	127
b) Az igazgató, az üzemi bizottság és a dolgozók munkajogi felelőssége	127
c) Büntetőjogi felelősség	128
V. A vállalati munkarend	128
1. A vállalati munkarend fogalma és szerepe	128
2. A vállalati munkarend megállapítása és kifüggesztése	129
a) Általános és iparági munkarend-minta	129
b) A vállalati munkarend megállapítása, kifüggesztése és ismertetése	130
c) A burzsoá és a szocialista munkarend	130
3. A vállalati munkarend tartalma	131
4. A vállalati mukarend viszonya az egyéb jogforrásokhoz és a munkaszerződéshez	131
21. §. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak munkaviszonyát szabályozó jogforrások	131
I. Alkotmányunk és a Munka Törvénykönyve	131
II. Rendeletek	132
III. Alapszabályok és működési szabályzatok	133
22. §. A kisipari szövetkezetek tagjainak munkaviszonyát szabályozó jogforrások	133
I. Alkotmányunk és a Munka Törvénykönyve	133
II. Rendeletek	133
Alapszabályok és működési szabályzatok	133
A munkajogviszony
23. §. A szocialista munkajogviszony fogalma	134
24. §. A munkajogviszony alanyai	138
I. A munkajogviszony alanyainak az elnevezése	138
II. A dolgozói jogképesség	139
III. A dolgozói jogképesség és cselekvőképesség viszonya	139
IV. A munkáltatói jogképesség	141
25. §. A munkajogviszony tárgya	144
26. §. A munkajogviszony tartalma	145
I. A munkajogviszony tartalmának jellege	145
II. A dolgozó és a munkáltató jogai és kötelezettségei	146
III. Szolgáltatási és gondossági kötelezettség	147
IV. A munkajogviszony kötelező tartalma	147
V. A munkajogviszonyból származó kötelezettségek elmulasztásának a szankciói	149
27. §. A munkajogviszony fajai	151
I. Ellentét és különbség a munka különböző fajai között	151
II. A munkajogviszonyok osztályozása	153
1. A vállalati és termelőszövetkezeti munkajogviszony	153
2. Időleges munkakötelezettség	157
28. §. A munkajogviszonyok keletkezésének alapjai	157
I. A munkaszerződés alapján keletkező munkajogviszonyok	158
II. Kinevezés és választás alapján keletkező munkajogviszonyok	158
III. Államigazgatási intézkedés alapján keletkező munkajogviszonyok	159
IV. Szövetkezetébe való felvétellel keletkező munkajogviszony	159
KÜLÖNÖS RÉSZ
A) A munkások és tisztviselők munkajogviszonya
(Vállalati munkajogviszony)
A munkaszerződés
29. §. A munkaszerződés szerepe és fogalma	160
I. A munkaszerződés szerepe	160
II. A szocialista munkaszerződés fogalma	162
1. A munkaszerződés tételes jogi fogalma	162
2. A tételes fogalom kifejtése és kiegészítése	162
a) A munkaszerződés mint megállapodás	162
b) Rendszeres munka végzése	162
c) A vállalat igazgatójánakaz utasítási joga	163
d) A munkabérfizetési kötelezettség	164
e) A munkajogviszonyból folyó egyéb szolgáltatások	164
f) Meghatározott munkakör és munkabér	165
g) Belépés egy szocialista gazdálkodó szerv közösségébe	165
3. A munkaszerződés tudományos fogalma	165
30. §. A munkaszerződés megkötése	166
I. A munkaszerződés megkötésére irányuló valódi akarat	166
1. Tévedés	166
2. Megtévesztés	167
3. Színlelt munkaszerződés	167
II. A munkaszerződés szükséges tartalmi elemei	168
1. A rendszeres munka végzésére vonatkozó megállapodás	168
2. Megállapodás a munkakörben és a munkabérben	168
III. A törvényes tilalomba vagy a szocialista erkölcs szabályaiba ütköző munkaszerződés	172
IV. A munkaszerződés megkötésének módja	175
1. A dolgozó alkalmazására feljogosított szerv	175
2. A felügyeleti szerv hozzájárulása	176
3. Álképviselet	176
4. A munkaszerződés megkötésének a rendje	177
5. Próbaidő kikötése	179
6. Második állás mellékfoglalkozás	182
31. §. A munkaszerződés tartalmának meghatározása	183
I. A munkaszerződés tartalmi elemei	183
II. A munkajogviszony időtartama	184
1. Határozatlan időre létesített munkajogviszony	185
2. Határozott időre szóló munkajogviszony	185
3. Meghatározott időre szóló munkajogviszony	186
4. Különbség egyfelől a határozatlan, másfelől a határozott időre szóló és a meghatározott munka elvégzésére létesített munkajogviszony között	186
III. Megállapodás a munka teljesítésének a helyében	187
32. §. A munkaszerződés módosítása	188
I. A munkakörre vonatkozó megállapodás módosítása	189
1. Közös megegyezés	189
2. A munkakör egyoldalú megváltoztatása	189
a) A munkakör egyoldalú megváltoztatása a vállalat részéről	190
b) Áthelyezés a dolgozó kérelmére	192
II. A munkabérre vonatkozó megállapodás módosítása	189
III. A munkahely módosítása	193
33. §. A munkajogviszony megszűnése	195
I. A munkajogviszony megszűnésének jelentősége és szabályozásának alapelvei	195
II. A megszűnés módjainak és okainak osztályozása	196
III. A munkajogviszony megszűntetése a felek közös megegyezése alapján	196
IV. A munkajogviszony felmondása általában	197
V. A határozatlan időre létesített munkajogviszony felmondása a vállalat részéről	197
1. A felmondási okok	197
a) Felmondás a vállalat megszűnése alapján	198
b) Felmondás a vállalat vagy a termelés átszervezése alapján	198
c) A munkakötelezettség megszegése; alkalmatlanság	200
d) Más dolgozó visszahelyezése	201
2. A határozott időre és a meghatározott munka elvégzésére létesített munkajogviszony felmondása a vállalat részéről	201
3. Felmondást kizáró okok	202
4. Felmondás előzetes hozzájárulástól függően	202
5. Vezető állású dolgozók munkajogviszonyának felmondása	203
6. Felmondási kötelezettség	203
7. Panasz a felmondás ellen	203
VI. A munkajogviszony felmondása a dolgozó részéről	203
a) A nyugdíj-és járadékigény megszerzése	204
b) Felvétel a középfokú, illetve felsőfokú tanintézetbe	204
c) Áthelyezés alacsonyabb munkakörbe	205
d) A házastárs áthelyezése más helységbe	205
e) Áthelyezés estén lakás hiánya	205
f) A dolgozó fontos érdeke	205
VII. A magánmunkáltatóval fennálló munkajogviszony felmondása	206
VIII. Felmondási idő	207
IX. A felmondás közlésének módja	208
X. A munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése általában	209
XI. A munkajogviszony azonnali hatályú felbontása a dolgozó részéről	209
1. A felbontás okai	209
a) Közvetlen, súlyos veszély	210
b) A személyi besorolásnál legalább két kategóriával alacsonyabb munka	211
c) Az ideiglenes személyi besorolásnál alacsonyabb végleges besorolás	211
2. Az azonnali hatályú felbontás közlésének a módja	211
XII. A munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése (elbocsátás) a vállalat részéről	211
1. Az elbocsátás okai	211
2. Az elbocsátás módja	211
3. Az elbocsátás következményei	212
4. A választott dolgozó visszahívása	213
XIII. A magánmunkáltatóval fennálló munkajogviszony azonnali hatályú megszüntetése	213
XIV. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése	213
1. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése	213
2. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése általában	213
3. A munkajogviszony jogellenes megszüntetése a vállalat részéről	214
XV. A munkajogviszony megszűnése a felek akaratától független ok alapján	217
1. A dolgozó halála	217
2. A munkáltató halála	217
3. Büntető ítélet	218
4. A határozott idő eltelése, a meghatározott munka elvégzése	218
A munkaidő
A munkaidő fogalma és szabályozásának alapelvei	220
I. A munkaidő szabályozásának szerepe	220
II. A munkaidő jogi fogalma	223
35. §. A munkaidő fajai és a munkaidő beosztása	224
I. A rendes munkaidő	224
II. Eltérő munkaidő	224
1. Rövidebb munkaidő	224
2. Felemelt munkaidő	226
3. Eltérő munkaidő megállapítása	226
III. A munkaidő beosztása	226
1. A munkaidőkeret	227
2. A munkaidő beosztása	227
a) Egyenletes munkaidő-beosztás	228
b) Egyenlőtlen munkaidő-beosztás	228
IV. Osztatlan és osztott munkanap	229
V. Éjjeli munka	229
VI. A munkaidő kezdete és vége	230
A munkaidőre vonatkozó szabályok megtartását biztosító jogi szankciók	230
36. §. Túlmunka és készenlét	232
I. Túlmunka	232
1. A túlmunka fogalma	232
2. A túlmunka elrendelése	233
a) A túlmunka elrendelésének az esetei	234
b) A túlmunka elrendelésének a módja	234
c) A tudományos és a nevelő dolgozók pótszabadsága	234
d) Kivételek a túlmunka korlátozása alól	235
e) Túlmunka elrendelésének, illetve végzésének a tilalma	236
3. A túlmunkára vonatkozó szabályok megtartásának jogi biztosítékai	236
4. A túlmunkában eltöltött idő mértékének kiszámítása	237
II. Készenléti szolgálat	238
Pihenőidő és szabadság
3. §. Pihenőidő	239
I. A pihenőidő fogalma és fajai	239
II. Munkaközi szünet	239
III. Napi pihenőidő	241
IV. Heti pihenőnap	242
V. Munkaszüneti napok	244
38. §. Szabadság	244
I. A szabadság fajtái	244
II. Rendes szabadság	245
I. Alapszabadság	246
2. Pótszabadság	247
a) Fiatalkorúak pótszabadsága	247
b) Egészségre ártalmas munkakörben dolgozók pótszabadsága	247
c) A tudományos és a nevelő dolgozók pótszabadsága	248
d) A bányászok és a kohászok pótszabadsága	248
e) Vezető munkakörű dolgozók pótszabadsága	248
f) Vezető állású alkalmazottak mellé beosztott dolgozók pótszabadsága	248
g) Folyamatos munkajogviszony alapján járó pótszabadság	248
3. Többféle címen járó pótszabadság találkozása	247
4. A szabadságidő mértékének csökkenése	250
5. A szabadság kiadásának általános szabályai	251
a) Szabadságolási terv	251
b) A szabadság kiadásának időpontja	252
1. A szabadság kiadása a munkajogviszony első naptári évében	252
2. A szabadság kiadása a munkajogviszony második és további naptári éveiben	253
3. A szabadság kiadása a munkajogviszony megszűnése esetén	254
4. A szabadság kiadása katonai szolgálat esetén	254
5. A szabadság kiadása betegség esetén	254
6. A szabadság félbeszakítása	255
7. A rendes szabadságra vonatkozó szabályok megszegése	255
III. Rendkívüli szabadság	256
IV. Fizetés nélküli szabadság	256
V. Szülési és tanulmányi szabadság	256
A munkabér
39. §. A munkabér és a munkabér-rendszer fogalma	257
I. A munkabér fogalma	257
II. A munkabér-rendszer fogalma és fajai	260
1. Fogalom	260
2. Teljesítménybér-rendszer és időbér-rendszer	261
3. Prémiumrendszer	262
4. Pótlékok	262
5. Személyi fizetés	263
6. Munkabér több munkakör ellátása esetén	263
7. Munkabér második állás esetén	263
8. A munkabér-rendszer egysége és differenciáltsága	263
40. §. A teljesítménybér-rendszer	264
I. A darabbér-rendszer	264
1. Fogalom	264
2. A darabbér-rendszer fajai	264
II. Munkanorma	265
1. A munkanorma fajai	265
2. A normák fajai	265
3. A normák megállapíásának módszerei	265
4. A norma megállapítása, jóváhagyása és kezelése	266
5. A norma megváltoztatása	267
6. Panasz a norma megállapítása ellen	267
III. A munkák besorolása	267
IV. A munkások besorolása	268
V. A darabbér kiszámítása	270
VI. A darabbér közlése	270
41. §. Az időbér-rendszer	271
42. §. A munkabér elszámolása selejt esetén	272
43. §. Prémiumrendszer	276
I. A prémium fogalma és alkalmazási köre	276
II. A prémiumrendszer szabályai	276
44. §. Pótlékok és különleges díjazási módozatok	278
I. A helyettesítés díjazása	278
II. A túlmunka díjazása	279
III. A rendkívüli berendelés díjazása	279
IV. A készenlét díjazása	280
V. A heti pihenőnapon és a munkaszüneti napon végzett munka díjazása	281
VI. Az éjszakai munka díjazása	281
VII. A kiküldetés és a külszolgálat díjazása	281
45. §. Munkabér-igények munkateljesítés nélkül	282
I. Felosztás	282
II. Az egyes pihenőidők díjazása	283
1. A munkaközi szünet díjazása	283
2. A munkaszüneti napra járó munkabér	283
3. A szabadság idejére járó munkabér	284
III. Munkabér a munkaidő közben nem teljesített munka esetén (kiesett munkaidő)	284
1. A munkateljesítés elmaradás a vállalat működési körében rejlő ok miatt	284
2. A munke nem teljesítése a dolgozó személyében felmerült ok miatt	286
3. A munka nem teljesítése az üzem működésén és a dolgozó személyen kívül álló ok miatt	287
IV. Katonai szolgálat idejére járó illetmény	288
46. §. A munkabérhez való jog biztosítékai	288
Jóléti és kulturális szolgáltatások
47. §. Jóléti és kulturális szolgáltatások	292
I. A jóléti és kulturális szolgáltatások köre	292
II. A dolgozók művelődésének és társadalmi tevékenységének előmozdítása	293
III. Üdültetés
1. Az üdültetés jelentősége és általános szabályai	295
2. Az üdültetés egyes formái	296
a) Kedvezményes üdülés	296
b) Kitüntetett dolgozók ingyenes üdülése	297
c) Anyák és gyermekek együttes üdülése	297
d) Kedvezményes gyógyüdülés	297
e) Foglalkozási betegséget megelőző üdülés	297
f) Szanatóriumi üdülés	297
g) Éjjeli szanatóriumok	297
h) Ipari tanulók és ifjúmunkások üdülése	297
IV. Az üzemi étkeztetés	297
V. Segély	298
VI. Előleg	299
Munkavédelem
48. §. A munkavédelem fogalma és rendszere	300
49. §. A munkavédelem szervezete és szervei	303
I. A munkavédelem szervezete	303
II. A munkavédelem állami szervei és feladatai	303
III. A munkavédelem szakszervezeti szervezete és szervei	305
50. §. A munkavédelem legfontosabb eszközei	306
I. Az egészséges és biztonságos munkahely	306
II. Védőberendezések, védőeszközök, védőételek	308
1. Védőberendezések	308
2. Védőeszközök	308
3. Védőételek és melegítőitalok	309
4. Munkavédelmi oktatás	309
III. A munkaruha	309
IV. Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat	310
1. Előzetes orvosi vizsgálat	311
2. Időszakos orvosi vizsgálat	312
V. A balesetelhárítás	312
51. §. A munkavédelmi szabályok végrehajtásának ellenőrzése	314
52. §. A munkavédelmi szabályok megszegésének következményei	315
I. A jogi szankciók általában	315
II. A munkavédelmi szolgáltatások teljesítésére irányuló közvetlen igények	316
III. Felelősség a munkavédelmi szabályok megszegéséért	316
1. Büntetőjogi felelősség	317
2. Munkavédelmi kihágások	318
3. Pénzbírság	318
4. Fegyelmi felelősség	319
5. Erkölcsi felelősség a dolgozók közvéleménye előtt	319
6. Anyagi felelősség	319
7. Egyéb joghátrányok	319
A dolgozó nők és fiatalkorúak védelme
53. §. A dolgozó nők védelme	320
I. A dolgozó nők védelme általában	320
II. A dolgozó nők testi alkatának védelme	321
III. A terhes, szoptató és gyermeküket gondozó nőkre vonatkozó különleges rendelkezések	321
54. §. A fiatalkorú dolgozók védelme	325
I. A fiatalkorú dolgozók védelmének jelentősége	325
II. A fiatalkorú fogalma és védelmének jogi eszközei	325
1. Általános kedvezmények, tilalmak, és korlátozások	325
2. Életkortól függő kedvezmények, tilalmak és korlátozások	326
A társadalombiztosítás
55. §. Az állami társadalombiztosítás általános szabályai	327
I. A társadalombiztosítás jelentősége, fejlődése és fajai	327
II. Az állami társadalombiztosítás alapelvei	329
1. A társadalombiztosítás állami jellege	329
2. Az állami társadalombiztosítás kötelező jellege	329
3. A társadalombiztosítás általános jellege	329
4. Ellátás biztosítása a munkaképtelenség minden esetére	329
5. A munka szerint való díjazás elve	329
6. A munkában eltöltött idő figyelembevétele	329
7. A munkahelyhez való hűség jutalmazása	330
8. A nehéz, az egészsére ártalmas és a veszélyes munka megbecsülése	330
9. A dolgozó nők megbecsülése	330
10. A szakszervezetek szerepe	330
III. A társadalombiztosítási jogviszony a biztosított és a társadalombiztosítási szerv között	331
1. A társadalombiztosítási jogviszony fogalma	331
2. A társadalombiztosítási jogviszony jellege	333
3. A társadalombiztosítási jogviszony alanyai	333
4. A társadalombiztosítási jogviszony keletkezése, tárgya és tartalma	334
IV. A munkajogviszonyban eltöltött idő (szolgálati idő) jelentősége és fajai	335
1. A munkajogviszonyban eltöltött idő	335
2. Nehéz, veszélyes vagy az egészségre ártalmas munkakörben eltöltött idő	336
3. Folyamatos munkajogviszonyban eltöltött idő	336
V. A jogosultságot kizáró okok	336
VI. A jogosult igényének védelme	337
VII. Jogviszony a munkáltató és a társadalombiztosítási szerv között	337
VIII. Jogviszony a biztosított és a munkáltató között	338
56. § Biztosítás betegség esetén és egyes segélyek	339
I. A biztosított személyek köre	339
1. A munkajogviszonyban álló dolgozók	339
2. A nyugellátásban részesülő személyek	339
3. Munkajogviszonyra tekintet nélkül biztosított személyek	339
4. A biztosítottak családtagjai	339
II. A betegségi szolgáltatások fajai	340
a) Gyógykezelési szolgáltatások	340
b) Kórházi ápolás	340
c) Ellátásos gyógyfürdő	340
d) Táppénz	341
III. Terhesség, szülés vagy halál esetén nyújtott segélyek	342
1. A szüléssel kapcsolatos szolgáltatások	342
a) Szülészeti segédkezés és gyógykezelés	342
b) Terhességi és gyermekágyi segély	342
c) Anyasági segély	342
2. Temetkezési segély	342
57. § Egységes társadalombiztosítási nyugdíj	342
I. A szolgáltatások fajai és a biztosított személyek köre	343
II. Az egyes nyugdíjak jogalapja általában	343
III. Öregségi nyugdíj	345
1. Az öregségi nyugdíj célja	345
2. Az öregségi nyugdíj jogalapja	345
3. Az öregségi nyugdíjszolgáltatás időtartama	347
4. Az öregségi nyugdíj összege	345
IV. Rokkantsági nyugdíj	346
1. A rokkantsági nyugdíj célja	346
2. A rokkantsági nyugdíj jogalapja	346
3. Az ideiglenes rokkantsági nyugdíj jogalapja	346
4. A végleges rokkantsági nyugdíjszolgáltatás időtartama	347
5. A rokkantság fogalma és csoportjai	347
6. A végleges rokkantsági nyugdíjszolgáltatás időtartama	347
7. A végleges rokkantsági nyugdíj összege	348
8. Az ideiglenes rokkantsági nyugdíj összege	348
V. Baleseti járulékok	348
1. A baleseti járadék célja	348
2. A baleseti járadék jogalapja	348
3. Az üzemi baleset fogalma	349
4. A foglalkozási betegség fogalma	349
5. Összehasonlítás a beleseti járadék és a rokkantsági nyugdíj jogalapja között	349
6. A baleseti járadék fajai	349
a) ideiglenes baleseti járadék	349
b) Végleges baleseti járadék	350
7. A baleseti járadék szolgáltatásának időtartama	350
8. A baleseti járadék összege	350
VI. Özvegyi nyugdíj	350
1. Az özvegyi nyugdíj célja	350
2. Az özvegyi nyugdíj fajai	350
3. Az ideiglenes özvegyi nyugdíj jogalapja	350
4. Az állandó özvegyi nyugdíj jogalapja	351
5. Az özvegyi nyugdíj szolgáltatásának időtartama	351
6. Az özvegyi nyugdíjra vonatkozó igény feléledése	351
7. Az élettárs nyugdíja	351
8. Az elvált vagy különvált nő nyugdíja	351
9. A 60. életéve után megnősült férj özvegyének nyugdíja	352
10. A munkaképtelen férj nyugdíja	352
11. Az özvegyi nyugdíj összege	352
VII. Árvaellátás	352
1. Az árvaellátás célja	352
2. Az árvaellátás jogalapja	352
3. Az árvaellátásra jogosultak köre	352
4. Az árvaellátás szolgáltatásának időtartama	352
5. Árvaellátás több jogcím esetén	352
6. Az özvegyen maradt szülő újabb házassága	352
7. Az árvaellátás összege	352
VIII. Szülői nyugdíj	353
1. A szülői nyugdíj célja	353
2. A szülői nyugdíj jogalapja	353
3. A szolgáltatás időtartama	353
4. A szülői nyugdíj összege	353
IX. Házastársi pótlék	353
1. A házastársi pótlék célja	353
2. A házastársi pótlék jogalapja	353
X. Kivételes nyugellátás	353
XI. Ellátás többféle jogcím alapján	353
XII. A nyugellátás folyósítása és szünetelése	354
XIII. Családi pótlék	354
A munkafegyelem megszilárdításának jogi eszközei
58. §. A fegyelmi jog intézménye, személyi hatálya és a fegyelmi hatóságok	355
I. A fegyelmi jog intézménye	355
II. A dolgozók szerepe a munkafegyelem megszilárdításában	356
III. A Mt. szabályainak személyi hatálya és az egyes fegyelmi szabályzatok	357
IV. Fegyelmi hatóságok	357
1. A fegyelmi hatóság fogalma és szerepe	357
2. A fegyelmi jogkör átruházása a vezető állású dolgozókra	358
3. A vezető állású dolgozók és helyetteseik fegyelmi hatóságai	358
4. Az Állami Ellenőrzés Minisztériumának fegyelmi jogköre	359
59. §. Fegyelmi vétségek	359
I. A munkával összefüggő vagy egyéb súlyos bűncselekmény	360
II. A népi demokrácia állami és társadalmi rendjét sértő magatartás	362
III. A munkafegyelem, a tervfegyelem vagy a szocialista munkaerkölcs szabályainak megsértése	363
1. A munkafegyelem megsértése	363
a) A munkakötelezettség vétkes nem teljesítése	363
b) Szabályszerűen kiadott utasítás nem teljesítése	364
c) A termelékenység emelkedésének akadályozása	366
d) A nép vagyonának szándékos vagy gondatlan megkárosítása	366
e) A termelési eszközök saját célra való felhasználása	367
f) A munkabérre vonatkozó rendelkezések vétkes megszegése vagy kijátszása	367
g) Igazolatlan távolmaradás	367
h) Önkényes kilépés	367
i) Az éberség követelményeinek megszegése	367
j) A balesetelhárító és egészségvédelmi berendezések használatának elmulasztása	367
k) A tanulók oktatásának elmulasztása	368
l) A Mt. és annak végrehajtása tárgyában kiadott jogszabályok megsértése	368
2. A tervfegyelem megsértése	368
3. A szocialista munkaerkölcs szabályainak megésrtése	368
IV. Méltatlanság a munkakör ellátására	369
V. Közreműködés fegyelmi vétség elkövetésében	369
60. §. Fegyelmi büntetések	369
I. Szóbeli feddés	369
II. Írásbeli megrovás	369
III. Áthelyezés alacsonyabb munkakörbe	369
IV. Azonnali hatályú elbocsátás	370
V. Az állami ellenőrzés minisztere által közvetlenül kiszabható fegyelmi büntetések	372
61. §. Fegyelmi eljárás	372
I. Elsőfokú fegyelmi eljárás	372
1. A fegyelmi eljárás célja	372
2. A fegyelmi eljárás megindítása és időtartama	373
3. Fegyelmi eljárás munkahelyváltozás esetén	375
4. Vizsgáló biztos, vizsgáló bizottság	375
5. A dolgozó állástól való felfüggesztése	376
6. A munkajogviszony szünetelése előzetes letartóztatás esetében	378
II. Az elsőfokú fegyelmi határozat meghozatala, indokolása és közlése	379
III. Fellebbezési eljárás	381
IV. A fegyelmi határozat ismertetése a dolgozók előtt	385
V. Jóvátétel	386
VI. Az anyagi kár megtérítésére kötelezés	388
A dolgozók anyagi felelőssége
62. §. A dolgozók anyagi felelősségének fogalma és fajai	389
I. Az anyagi felelősség intézményének szerepe	389
II. Különbség a polgári jogi és a munkajogi anyagi felelősség között	391
III. A munkajogi anyagi felelősség érvényesülési köre	392
IV. A munkajogi anyagi felelősség fajai	392
63. §. A munkajogi általános anyagi felelősség fajai	392
I. A munkaviszony	393
II. A dolgozó által okozott kár	394
III. Az okozati összefüggés	395
IV. Jogellenes magatartás	395
V. A dolgozó vétkessége	395
64. §. A kártérítési kötelezettség terjedelmének korlátozása	397
65. §. A kártérítési igény érvényesítése	402
66. §. A kártérítési felelősségnek az állami ellenőrzés minisztere által való megállapítása	405
67. §. A kereskedelmi és raktári dolgozók felelőssége	406
68. §. A tévesen kifizetet munkabér visszafizetése	408
69. §. A magánmunkáltatóval munkajogviszonyban álló dolgozó anyagi felelőssége	410
Jutalmazás
70. §. A jutalmazás jelentősége és fajai	411
I. A jutalmazás jelentősége	411
II. A jutalmazás fajai	412
71. §. Jutalmazás a munkaviszonyban eltöltött idő alapján	412
I. A jubileumi jutalom	412
II. Kitüntetés és jutalom a munkajogviszonyban eltöltött idő alapján	413
III. Hűségjutalom	413
72. §. Az élenjáró dolgozók megjutalmazása	414
I. A munkajog szerepe a munkaverseny fellendítésében	414
II. Egyéni verseny	414
III. Kollektív verseny	415
73. §. Kitüntetések	415
74. §. Az igazgatói jutalmak	416
75. §. A találmányok és az újítások díjazása	417
I. A találmányok és újítások díjazása	417
II. A találmány és az újítás intézményének a jogrendszerbeli elhelyezése	418
III. A találmány és az újítás fogalma és az újítói jogok	418
IV. Az újítás szerzője	420
V. Az újítás díjazása	420
VI. Az újító normája	421
VII. Eltérő rendelkezések a találmányokra	422
A dolgozók szakmai képzése
76. §. A szakképzés jelentőségéről általában	423
77. §. Az iparitanuló-képzés	424
I. Tanulóképzés a múltban	424
II. Tanulóképzés népi demokráciánkban	425
III. A képzés formái	426
IV. A tanulók munkafeltételei	426
V. A vizsgának megfelelő személyi besorolás	426
78. §. A szakmunkásképző tanfolyamok	427
79. §. Munkamódszer-átadás	428
I. A munkamódszer-átadás jelentősége	428
II. A munkamódszer-átadás fajai	429
80. §. A továbbtanuló dolgozók kedvezményei	429
I. A kedvezmények fajai	429
II. Munkaidő-kedvezmény	430
III. Tanulmányi (vizsga-) szabadság	430
IV. A munkabeosztásra vonatkozó korlátozások	431
V. A kedvezmények jogi biztosítékai	431
Munkaerő-gazdálkodás
81. §. A munkaerő-gazdálkodás általában	433
I. A munkaerő-gazdálkodás szerepe	433
II. A munkaerő-gazdálkodás intézményei	434
82. §. A munkakönyv	435
I. A munkakönyv nélkül történő alkalmazás tilalma	435
II. A munkakönyv kiállítása	436
III. Bejegyzések a munkakönyvbe	436
IV. Felelősség a munkakönyv kiadásáért és a bejegyzések helyességéért	437
V. A munkakönyvek kiállításával és kezelésével kapcsolatos irányítás	437
83. §. A kötelező szakmai gyakorlat	437
I. A kötelező szakmai gyakorlat szerepe	437
II. A szakmai gyakorlatra kötelezettek köre	438
III. A szakmai gyakorlatra való beosztás	438
IV. A kötelező szakmai gyakorlatot biztosító munkajogviszony	439
V. A dolgozó munkafeltételei a szakmai gyakorlat alatt	440
VI. A szakmai gyakorlat időtartama és megszűnése	441
VII. Jogi szankciók	442
84. §. Munkaerőtoborzás	442
85. §. Népgazdasági érdekből elrendelt áthelyezés	443
I. Az áthelyezés fogalma	443
II. Az áthelyezési utasítás közlése és érvényessége	444
III. A dolgozó panasza az áthelyezés ellen	445
IV. Áthelyezés más vállalathoz	446
V. Az áthelyezéssel kapcsolatos járandóságok	447
86. §. Időleges munkakötelezettség	448
A munkaügyi viták elintézése
87. §. A munkaügyi viták elintézése	449
I. Munkaügyi viták a kapitalista társadalmi rendben	449
1. A munkaügyi viták okai	449
2. A munkaügyi viták elintézésének módja	449
II. Munkaügyi viták népi demokráciánkban	452
III. A munkaügyi vita jogi fogalma	455
IV. A Mt. XVII. fejezetének szabályai alól kivett munkaügyi viták	460
88. §. A vállalati munkajogviszonyból fakadó viták elintézése a Mt. XVII. fejezete szerint	461
I. A nem vezető állású dolgozók munkajogviszonyából fakadó viták első fokon történő elintézése	461
1. Az egyeztető bizottság hatásköre	461
a) Az egyeztető bizottság hatákörének általános jellege	461
b) Az egyeztető bizottság hatáskörének elsődleges jellege	462
c) Az egyeztető bizottság kizárólagos hatásköre	462
d) Az egyeztető bizottság kötelező, illetve tetszőleges hatásköre	464
2. A bíróság hatásköre	464
3. Összefoglalás	465
II. Az egyeztető bizottság szervezete	465
III. Az elsőfokú egyeztető bizottsági eljárás	466
1. Az eljárás megindítása	466
2. A panasz benyújtásának határideje	467
3. Az ülés előkészítése	469
4. Az egyeztető bizottság ülése	469
5. A bizonyítás felvétele	470
6. Az ülés jegyzőkönyve	471
7. Az egyeztető bizottság határozata	471
IV. Fellebbezés az egyeztető bizottság határozata ellen	472
1. A fellebbezés	472
2. A fellebbezést elbíráló szervek	472
3. A fellebbezés elbírálása	474
V. Az egyeztető bizottság határozatának végrehajtása	475
VI. A vezető állású dolgozók munkaügyi vitáinak elintézése	476
VII. A bírói eljárás munkaügyi vitás ügyekben	477
B) A szövetkezeti munkajogviszonyok
A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak munkaviszonya
89. §. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek tagjainak munkaviszonya	479
I. A mezőgazdasági termelőszövetkezeti munkaviszony sajátosságai	479
II. A munkajog alapelveinek érvényesülése	482
1. A munkához való jog megvalósulása	482
2. A munkafegyelem megtartásának kötelezettsége	483
3. Anyagi felelősség	484
4. A munkateljesítmény mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog	484
5. A termelőszövetkezeti tagok ellátása munkaképességük elvesztése esetén	486
III. A munkaügyi viták elintézése	486
A kisipari szövetkezetek tagjainak munkaviszonya
90. §. A kisipari szövetkezetek tagjainak munkaviszonya	488
I. A kisipari szövetkezeti mozgalom jelentősége	488
II. A kisipari szövetkezet fogalma, feladata, szervezete és fajai	489
III. Öszehasonlítás a kisipari, a mezőgazdasági termelőszövetkezeti és a vállalati munkaviszonyok szabályozása között	492
IV. A szövetkezeti munkajogviszony szabályozása	492
1. A munkajogviszony keletkezése	492
2. A jogviszony személyi és tárgyi feltételei	493
3. A jogviszony megszűnése	494
4. A szövetkezettel külső munkajogviszonyban álló dolgozók	495
5. A kisipari munkajogviszony tartalma	495
V. A munkajogi alapelvek érvényesülése	495
1. A munkához való jog és az általános munkakötelezettség követelménye	496
2. A munkafegyelem megtartásának kötelezettsége	496
3. A munkateljesítmény mennyiségének és minőségének megfelelő díjazáshoz való jog	497
4. A munkakötelezettség teljesítését és a munkatermelékenység emelését szolgáló munkafeltételekhez való jog	497
5. A munkavédelemhez való jog	498
6. Jóléti és kulturális szolgáltatások	498
7. Az anyagi ellátáshoz való jog	498
VI. A tag anyagi és büntetőjogi felelőssége	498
VII. A vitás ügyek elintézése	499
VIII. Társadalombiztosítás	500

Témakörök

Weltner Andor

Weltner Andor műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Weltner Andor könyvek, művek

Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem