A magyar matematika története a XVIII. század végéig

Előszó

A középiskola tanulói sokat foglalkoznak matematikával. Vajon hánynak jut azonban eszébe azon gondolkodni, hogy hogyan számoltak a régiek? Pedig korunk ismereteit sem sajátíthatjuk el tökéletesen, ha nem látjuk a tudomány fejlődését. Sokan talán azt hiszik, hogy a matematika régen kidolgozott tudomány, amely nincs változásnak, fejlődésnek alávetve. A 2.2 mindig 4 volt, és az is marad. Ez merőben helytelen felfogás. A 2.2 valóban mindig 4 marad, de a matematika ismeretanyaga, eljárásai és módszerei változnak, fejlődnek. Valamikor az emberiség matematikai ismeretei a primitív társadalomnak megfelelően egész minimálisak voltak; a társadalom fejlődésével a tudományok és így természetesen a matematika tudománya is állandóan fejlődött, és fejlődik ma is. A magyar matematika fejlődésének első szakaszait kívánja ez a füzet ismertetni. Ahhoz, hogy mi magunk is szolgálhassuk a fejlődést, ismernünk kell a fejlődés eddigi útját. Ezt az utat esetünkben a matematika története mutatja meg. Ez a kis füzet nem léphet fel olyan igényekkel, hogy felölelje a matematika történetét. Csupán a magyar matematika történetével, ezen belül annak legkevésbé ismert korszakával, a XVIII. századdal bezárólag akarunk foglalkozni. Külföldi vonatkozásokat csak itt-ott fogunk felhozni az összehasonlítás kedvéért. Aki figyelmesen végighalad ezen az úton, hazai kultúránk sok érdekes állomását láthatja meg. A matematika társadalmi termék. Fejlődése legfőképpen a társadalom termelési szükségletéből fakad. Ezért egy nép matematikai ismereteit, matematikai műveltségét társadalmi rendszere, a termelési mód fejlettsége határozza meg. így a legprimitívebb társadalmak matematikai tudása leginkább a számlálás keresztülvitelére és a mindennapi élet geometriai feladatainak közelítő megoldására szorítkozik. Az ókori népek közül az egyiptomiak és a babiloniak igen említésre méltó eredményeket értek el a matematika területén. Eredményeiket felhasználták a földmérés, naptárkészítés, építészet és csillagászat területén, de felhasználták a babiloni kereskedők is. A görögök tovább fejlesztették az egyiptomiak matematikai ismereteit. De itt is érdekes megfigyelni, hogy Spártában, ahol igyekeztek megakadályozni a kereskedelem kifejlődését, közelről sem fejlődött úgy a matematika, mint az ipart és kereskedelmet űző Athénben. A görög matematika fejlődése azonban nemcsak az ismeretek mennyiségi növekedésében mutatkozott, hanem minőségileg abban is, hogy matematikai megállapításaikban pontosságra és felállított tételeik bizonyítására törekedtek. Vissza