A magyar magánjog történetének alapjai

Tartalom

I. rész. ÁLTALÁNOS FOGALMAK
1. fejezet. A magánjog fogalma 13
2. fejezet. A magánjog és a magánjog szakjogai 18
3. fejezet. A magánjog alapelvei 19
4. fejezet. A magánjog rendszere 24
II. rész. A MAGYAR MAGÁNJOG FEJLŐDÉSÉNEK FŐ SZAKASZAI
1. fejezet. Felvilágosodás és természetjog kora (1711-1830) 35
2. fejezet. Reformkor (1830-1848) 43
3. fejezet. Az 1848-as törvények magánjogi reformjai 52
4. fejezet. Neoabszolutizmus, beolvasztás és polgárosítás (1849-1861) 57
5. fejezet. Az Ideiglenes Törvénykezési Szabályok (1861) 62
6. fejezet. A dualizmus kori jogfejlődés (1867-1914) 67
7. fejezet. Az állami beavatkozás általánossá válásának korszaka (1920-1939) 70
III. rész. A MAGYAR MAGÁNJOG FORRÁSAI
1. fejezet. A jogforrás fogalma és fajtái 79
2. fejezet. A törvény 82
2.1. A törvényhozás folyamata 88
2.2. A törvények kihirdetése 89
2.3. A törvények idézése 91
2.4. Erdély külön törvényei 92
2.5. Alaptörvények (lex fundamentális) 92
2.6. A törvények mint a magyar magánjog jogforrásai 93
2.7. Törvények, amelyek 1848 után is hatályban maradtak 94
3. fejezet. Kódextervezetek 97
3.1. Az Osztrák Polgári Törvénykönyv (OPTK) 102
3.2. Polgári törvénykönyv-tervezetek 105
4. fejezet. Szokásjog (consuetudo) 114
5. fejezet. Döntvény 125
6. fejezet. Szokásjogi gyűjtemények 134
6.1. A Hármaskönyv (Tripartitum) 134
6.2. A Négyeskönyv (Quadripartitum) 138
6.3. A Plánum Tabulare 139
7. fejezet. A privilégium (litterae privilegii) 143
8. fejezet. A rendelet 146
9. fejezet. Statútum vagy szabályrendelet (helyhatósági jog) 153
10. fejezet. Városi jog, városi jogkönyvek 159
11. fejezet. Jogtudomány 163
12. fejezet. Magyar jogtudósok 171
12.1. Werbőczy István (1458-1541) 171
12.2. Kitonich János (1560-1619) 172
12.3. Szegedy János (1699-1760) 172
12.4. Huszti István (XVIII. század) 173
12.5. Kelemen Imre (1744-1819) 173
12.6. Frank Ignác (1788-1850) 175
12.7. Wenzel Gusztáv (1812-1891) 174
12.8. Zlinszky Imre (1834-1880) 175
12.9. Grosschmid Béni (1852-1938) 176
12.10. Szászy-Schwarz Gusztáv (1858-1920) 177
12.11. Marton Géza (1880-1957) 179
12.12. Szladits Károly (1870-1956) 180
12.13. Nizsalovszky Endre (1894-1976) 181
12.14. Apáthy István (1829-1889) 182
12.15. Nagy Ferenc (1852-1928) 182
12.16. Kuncz Ödön (1884-1965) 183
IV. rész. A SZEMÉLYEK
1. fejezet. Az ember mint jogalany 189
1.1. §. Jogképesség 189
1.2. Cselekvőképesség 193
2. fejezet. A jogi személy 195
3. fejezet. Az egyesület 202
4. fejezet. Alapítvány 209
V. rész. A DOLGOK
1. fejezet. A dologi jog 217
2. fejezet. A telekkönyv 224
2.1. A telekkönyv alapelvei 230
2.2. A telekkönyv szerkesztése 232
2.3. A Telekkönyvi Rendtartás további sorsa 234
3. fejezet. A birtok 237
4. fejezet. Tulajdonjog 248
5. fejezet. A magántulajdonra vonatkozó szabályok változása a XX. században 259
6. fejezet. Szabadság és tulajdon kivívása az 1848-as törvényekben 265
7. fejezet. A neoabszolutizmus földbirtok-politikája 271
8. fejezet. A földtulajdon kérdése a kiegyezés után 274
9. fejezet. Földbirtok-politika a két világháború között 279
10. fejezet. Korlátolt dologi jogok (Idegen dologbéli jogok) 288
10.1. Állagjogok 290
10.2. Értékjogok 293
VI. rész. A KÖTELMEK
1. fejezet. A kötelmi jog 303
2. fejezet. Szerződések 310
3. fejezet. Kötelmi jog, különös rész 320
4. fejezet. Tiltott cselekmény, tárgyi felelősség 329
5. fejezet. Jogalap nélküli gazdagodás 334
VII. rész. ÖRÖKLÉSI JOG
1. Az öröklési jog általában 341
2. Törvényes öröklés 344
3. Végintézkedésen alapuló öröklés 347
4. Köteles rész 348
VIII. rész. A MAGYAR KERESKEDELMI JOG TÖRTÉNETE
1. fejezet. A kereskedelmi jog kialakulása 351
2. fejezet. A német Kereskedelmi törvény kidolgozása 351
2.1. A kereskedelmi jog hatálya 370
2.2. Kereskedelmi ügyletek (Handelgeschaft) 371
2.3. Alap- és mellékügyletek 373
3. fejezet. A kereskedelmi jog kialakulása Magyarországon 374
4. fejezet. A kereskedelmi jog jogforrástana 388
5. fejezet. A kereskedelmi társaságok 393
6. fejezet. Közkereseti társaság 400
7. fejezet. Betéti társaság 404
8. fejezet. Részvénytársaság 408
8.1. A részvénytársasági jog kialakulása 408
8.2. A részvénytársaság előnyei 421
8.3. A részvénytársaság hátránya 422
8.4. A részvénytársaság alapítása 423
8.5. Az alapszabály 425
8.6. Részvényesek jogállása 425
8.7. A részvénytársaság szervei 426
9. fejezet. Szövetkezet 430
10. fejezet. Korlátolt felelősségű társaság 445
11. fejezet. Csendestársaság 450
12. fejezet. Kereskedelmi ügyletek 454
12.1. A vétel 459
12.2. A bizományos ügylet 461
12.3. A szállítmányozási ügylet 462
12.4. A fuvarozási ügylet 463
12.5. A közraktári ügylet 464
12.6. A biztosítási ügylet 467
12.7. A kiadói ügylet 469
12.8. Az alkuszi ügylet 470
13. fejezet. Csődjog 474
14. fejezet. Az értékpapírjog 488
15. fejezet. A váltó 496
16. fejezet. A kötvény 513
17. fejezet. A csekk 516
18. fejezet. A részvény 521
19. fejezet. A közraktárjegy 524
20. fejezet. A záloglevél 525
21. fejezet. A tőzsde 531
21.1. A tőzsde funkciói 532
21.2. A tőzsde kialakulása 534
21.3. A tőzsde által alkotott jogszabályok 546
21.4. Tőzsdeügyletek, spekuláció a tőzsdén 549
JOGTÖRTÉNETI ÉRTEKEZÉSEK
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem
Magyar Állam- és Jogtörténeti Tanszékének kiadványa

Témakörök