Nyomtatta Franklin-Társulat nyomdája. Hetedik kiadás.
Értesítőt kérek a kiadóról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
A beállítást mentettük, naponta értesítjük a beérkező friss kiadványokról
Előszó
1897-ik évben jelent meg ezen könyvnek általam átdolgozott VI. kiadása, s a megjelenése óta lefolyt rövid idő meggyőző bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a könyv ezen tőlem nyert alakjában teljesen...
Tovább
Előszó
1897-ik évben jelent meg ezen könyvnek általam átdolgozott VI. kiadása, s a megjelenése óta lefolyt rövid idő meggyőző bizonyítékát nyújtotta annak, hogy a könyv ezen tőlem nyert alakjában teljesen megtette azon szolgálatot, a mely rendeltetését képezte.
Nem kellene e részben többre utalnom, mint azon tényre, hogy a könyvnek ezen kiadása a legrövidebb idő alatt elfogyott úgy, hogy az új kiadásnak megjelenése már több idő óta szükséget képez.
Azonban nagyobb súllyal utalhatok azon nyomatékosabb tényre, a melyet a joggyakorlat nyújt tanúságúl, a midőn ujabb elvi állásfoglalásainál s ezzel kapcsolatban az egyöntetűbb és az alapul vett jogi elvek tisztultabb kifejtésére fektetett gyakorlatnál alapul vette az általam kifejtett és elfoglalt álláspontok egész sorát.
E mellett a tanulás terén is sok látható eredménye konstatálható már is ezen könyvnek új alakjában.
Vissza
Tartalom
Előszó a hetedik kiadáshoz
Előszó a hatodik kiadáshoz 1-6
ELSŐ RÉSZ.
ÁLTALÁNOS RÉSZ.
I. fejezet. A magyar magánjog.
1. Jog. Jogviszony. Jogintézmény 9
2. Köz- és magánjog 10
3. A magyar magánjog fogalma, érvényének terjedelme és jellege 12
4. A magyar magánjog irodalma 17
II. fejezet. A magyar magánjog forrásai.
Első szakasz. A törvény.
1. A törvény és érvényének kellékei 23
2. A törvény hatályának kezdete és tartama 25
3. A törvénymagyarázat 33
4. Hasonszerűség (analógia) 37
5. A magyar törvénytár (Corpus juris) 40
a) Magyarország törvénytára 1848-ig -
b) A törvények gyűjteménye 1868 óta 42
6. A törvények idézési módja 43
Második szakasz. A magyar magánjog egyéb kutfői.
1. A szokás 45
2. Werbőczy István hármaskönyve 50
3. Királyi, illetőleg kormányrendeletek 52
4. A királyi privilégiumok 54
5. A közhatósági szabályrendeletek (statutumok) 55
6. Felsőbb biróságok döntvényei 57
7. Országbirói értekezlet 60
III. fejezet. A személyekről 62
Első szakasz. A természetes személyekről.
1. A természetes személyiség kezdete 63
2. A természetes személyiség megszűnése 65
3. A természetes személyek között felmerülő jogi jelentőséggel biró különbségek 69
A) A nem (sexus) 69
B) A kor 70
C) Az egészségi állapot 73
D) A rokonság és sógorság 75
E) A polgári becsület 76
Az állampolgárság 78
G) A rendi különbség 80
H) A valláskülönbség 83
Második szakasz. A jogi személyekről.
1. A jogi személyek fogalma és különböző fajai 85
2. Az intézet és alapítvány 94
3. Az államkincstár (fiscus) 95
4. A jogi személyek keletkezése 98
5. A jogi személyek jogviszonya 103
A) A jogi személy mint jogalany -
B) A jogi személy cselekvőképessége és közegei 105
6. A jogi személy megszűnése 108
IV. fejezet. A dolog, mint jogtárgy.
Első szakasz. Általános meghatározások.
1. A dolgok fogalma 111
2. A dolog magánjogi jogtárgy minőségének korlátozásai (ú. n. forgalmon kívüliség) 113
3. A pénz s a dolgok értéke 120
Második szakasz. A dolgok felosztása.
1. Ingók és ingatlanok 125
2. Elhasználható, helyettesíthető és osztható dolgok 131
3. Az ingatlanok jogi természetén alapuló különbségek 136
4. Az ági - öröklött - szerzeményi s adományos javak 139
Harmadik szakasz. A dolog viszonya részeihez és más dolgokhoz.
1. Alkatrész (növedék); tartozók; gyümölcs 143
2. Dologösszesség 153
V. fejezet. A jogok.
Első szakasz. A magánjogok különböző nemei és azok osztályozása. 156
Második szakasz. A jogok keletkezése, megszerzése (eredeti és származékos
szerzés); és a jogutódlás. 168
Harmadik szakasz. A jogok gyakorlata és találkozása.
1. A jogok gyakorlata 173
2. A jogok találkozása s összeütközése 175
Negyedik szakasz.
A jogok megszűnése; elidegenítés, lemondás 177
VI. fejezet. A jogi tények és a tényálladék 178
Második szakasz. A jogügyletek.
1. A jogügylet fogalma és főnemei 180
2. Az érvényes jogügylet kellékei 184
a) A cselekvőképesség -
b) A jogügylet tartalmának jogilag megengedett és lehetséges volta 189
c) A jogügyleti akarat és annak kijelentése. (Simulatio, in fraudem legis ügylet, fiduciarius ügylet, tévedés, félelem) 191
3. A jogügylet hatályának függővé tétele feltétel s határidő tüzes által;
és a meghagyás 206
1. A feltétel 207
2. Határidő s határnap megállapítása 212
3. A meghagyás - modus 215
4. A jogügylet alanyaitól különböző személyek közreműködése a jogügyletnél 218
5. A jogügyleti akarat kijelentésének alakja 225
6. A jogügylet hiányosságának jogi következményei 230
Harmadik szakasz, A tiltott cselekmények. 235
Negyedik szakasz. Az idő jogi jelentősége.
1. Általában és az időszámítás 238
2. Az elévülés 241
VII. fejezet. A jogok védelme.
1. Általában és az önhatalom, s birói jogsegély 245
2. A per kezdetének befolyása a tárgyát képező magánjogi jogviszonyra 249
3. Az itélet magánjogi következményei 253
MÁSODIK RÉSZ.
KÜLÖNÖS RÉSZ.
A VAGYONJOG,
I. részlet A birtok.
I. fejezet. A birtok fogalma, különböző nemei és alanya.
1. A birtok fogalma 265
2. A birtok különböző nemei 271
3. A birtok alanya. 275
II. fejezet. A dolgok birtoka.
1. A dolgok birtokának tárgyai 276
2. A dolgok birtokának megszerzése -
3. A dolgok birtokának megszűnése 280
III. fejezet. A jogok birtoka.
1. A jogok birtokának tárgya 284
2. A jogok birtokának megszerzése 287
3. A jogok birtokának megszűnése 288
IV. fejezet. A birtokperek.
1. A sommás visszahelyezési per 290
2. A rendes birtokkereset 296
V. fejezet. A birtok mint a telekkönyvi bejegyzés alapja 298
VI. fejezet. A birtok némely sajátságos neme hazai
jogunkban.
Első szakasz. A zálogbirtok. 300
1. Az ingatlan zálog fogalma és helye a mai jogrendszerben 301
2. A zálog váltó per 303
3. A felszámolás - liquidatio 308
Második szakasz.
Az ideiglenes érdemdijazás (inscriptio) 310
II. részlet. A dologbeli jogok.
Első czím. A tulajdonjog.
I. fejezet. A talajdonjog fogalma és tartalma.
I. szelvény. A tulajdonjog: fogalma és az abban foglalt jogok.
Első szakasz. A tulajdonjog fogalma 312
Második szakasz. A tulajdonjogban foglalt jogok.
1. A tulajdonjogban foglalt jogok általában 314
2. A nemesi fekvő javak tulajdonjogával összekötött különös jogokról 315
Harmadik szakasz. A nem teljes tulajdonjog.
1. A nem teljes tulajdonjog fogalma és jogi minősége 320
2. Az ú. n. osztott tulajdon különleges esetei 321
Negyedik szakasz. A közös tulajdon 323
II. szelvény. A tulajdonjog korlátozásai.
Első szakasz. A tulajdonjognak a közérdek szempontjából való
korlátolásai.
1. A kisajátítás 325
2. A vizek- és csatornákra vonatkozó szabályok 330
3. A futóhomok gátlása; erdővágások tilalmazása; a mezei földbirtok tulajdonjogának korlátozása 332
4. A vadászat és halászat szempontjából fennálló korlátozások 333
Második szakasz. A tulajdonjognak magánintézkedések alapján történő megengedett korlátolásai 335
1. A családi hitbizomány 336
2. Az elidegenítési és terhelési tilalmak 346
3. A visszavásárlási és elővásárlási jog 350
II. fejezet. A tulajdonszerzés módjai.
I. szelvény. Az ingók tulajdonjogának megszerzése.
1. Uratlan dolgok elsajátítása által 354
2. A gyümölcs tulajdonának megszerzése
3. Tulajdonszerzés átdolgozás által 359
4. Tulajdonszerzés dolgok egyesítése vagy összevegyítése által 361
5. Tulajdonszerzés átadás által 363
II. szelvény. Az ingatlanok tulajdonjogának megszerzése.
Első szakasz. Ingatlanok tulajdonjogának megszerzése régibb törvényeink szerint.
1. Adomány (donatio) útján 366
2. Az örökös érdemdíjazás 371
3. Az örökvallás (fassio perennalis) -
4. A jószágcsere 373
5. A peregyezség 374
Második szakasz. Az ingatlanok tulajdonjogának szerzési módja mai törvényeink szerint.
1. A telekkönyv és a telekkönyvi bejegyzések 375
2. Tulajdonszerzés élők közötti önkéntes átruházás esetén 379
3. Tulajdonszerzés örökösödés esetén 383
4. Tulajdonszerzés végrehajtási árverés folytán 386
5. Az ingatlan dolgok növedéke tulajdonjogának megszerzése 389
6. Ingó dolgok egyesítése ingatlanokkal 390
III. szelvény. Az elbirtoklás.
Első szakasz. A közönséges elbirtoklás.
1. Az elbirtoklásról általában 391
2. Az ingóknak és az ingatlanoknak telekkönyvön kivüli elbirtoklása. 393
Második szakasz. A telekkönyvi elbirtoklás 397
XXX. fejezet. A tulajdonjog megszűnése.
1. A tulajdonjog megszűnésének módjai 400
IV. fejezet. A tulajdonjogból származó perek.
Első szakasz. A tulajdonkeresetek.
1. A tulajdonképeni tulajdonkereset (Rei vindicatio. Eigenthumsklage) 401
2. Az igényper 406
3. A tulajdonjog kizárólagossága iránti kereset (Actio negatoria) 407
Második szakasz. A vagyonközösségből származó perek.
1. A tulajdonjogi arány megállapítása 408
A vagyonközösség megszüntetése iránti per 411
Második czím. Más dolgában való jogok (Jura in re aliena).
I. fejezet. A zálogjog.
Első szakasz. A zálogjogról általában.
1. A zálogjog fogalma 417
2. A zálog különböző fajai 423
Második szakasz. Az ingóságokra vonatkozó, vagyis kézi zálogjog.
1. A kézi zálogjog megszerzésének feltételei 423
2. A kézi zálog megszerzésének módja 424
3. A kézi zálog hatálya 426
4. A zálogjog átruházása és megszűnése 427
5. Értékpapírok zálogbaadása 428
6. Követelések zálogbaadása 429
Harmadik szakasz. Az adóssági követelések betáblázás által való biztosítása régibb jogunk szerint.
A betáblázás és a betáblázott követeléseknek átkebelezése 430
Negyedik szakasz. A jelzálog (hypotheka).
1. A jelzálog jogtárgya és tartalma 431
2. A jelzálogszerzés feltételei 436
3. A jelzálogjog hatálya 440
4. A jelzálogi igény érvényesítése 443
5. A jelzálogi igény terjedelme a bejegyzett követelés tekintetében 448
6. A jelzálogjog átruházása 450
7. A jelzálogjog megszűnése 453
Ötödik szakasz. Az egyetemleges jelzálogok.
1. Az egyetemleges jelzálogok czélja és fogalma 456
2. Az egyetemleges jelzálogjogok keletkezése 458
3. Az egyetemleges jelzálogok hatálya 459
II. fejezet. A szolgalmi jog.
1. A szolgalmi jog fogalma és felosztása 465
2. A szolgalmi jog megszerzése 467
3. A szolgalmi jog hatálya 469
4. A szolgalmi jog érvényesítése 474
5. A szolgalmi jog megszűnése 476
III. fejezet. A dologi terhek (Real-Lasten).
1. A dologi terhek s azok megszerzésének módja 479
2. A dologi terhek különböző nemei s az azok folytán származó jogviszony 480
3. A dologi terhek folytán származó igény érvényesítése 484
4. A dologi terhek megszűnése 486
III. részlet. Az úrbéri s rokon jogviszonyok.
I. fejezet. Az úrbér behozatala, szabályozása és megszűnte.
1. Az úrbér 1848 előtt 487
2. Az úrbéri kapcsolat megszűnte 490
3. Az úrbéri kapcsolat megszüntetése folytán vesztett jövedelem kártalanítása
A) Az úrbéri kárpótlás megállapítása 491
B) A kárpótlás kiszolgáltatása 492
C) Az úrbéri örökváltságokért az országos alapból adandó megtérítés 496
II. fejezet. Az úrbéri birtok.
1. Általános határozatok az úrbéri birtokra nézve 497
2. A jobbágytelki állomány 499
3. A zsellér-állomány 499
4. A jobbágyoknak a telki állomány használatán felüli haszonvételeid 500
A) Az erdei haszonvételek -
B) A nádlási haszonvételek 503
C) A legelő haszonvétele 504
5. A puszta telkek 506
6. Foglalások 507
7. A maradványföldek -
III. fejezet. Az úrbéri rokon jogviszonyok.
1. Az irtványok 510
2. A dézsmás szőlők 513
3. A majorsági birtokokon fennálló birtok és jogviszonyok 518
4. A telepitvények 520
IV. fejezet. A birtokrendezési eljárás.
1. Az úrbéri rendezés megengedhetőségének kérdése 522
2. Az úrbéri perben való előnyomozás 525
3. Eljárás a törvényszék előtt 527
4. A végrehajtás 528
5. Kiigazítási kereset 530
V. fejezet. A volt úrbéresek részére közösen kiadott birtokilletőségeknek egyénenkénti felosztása 532
VI. fejezet. A közbirtokosság és az arányosítás.
1. A közbirtokosság 534
2. Az arányosítás 535
IV. részlet. Az eszmei javakon való jogok.
Az eszmei javakon való jogok fogalma, fajai és jogi természete 538
1. A szerzői jogok 540
2. A névhez és a jegyeken való jog 552
3. A saját képmáshoz való jog 556
V. részlet. A kötelmi jog.
Első czím. A kötelmi jog általános része.
I. fejezet. A kötelmi jog fogalma.
1. A római és a mai kötelmi jog 558
2. A biróilag nem érvényesíthető vagyis természetszerű kötelem (Obligatio naturalis) 560
3. A polgári és a kereskedelmi kötelmi jog 561
II. fejezet. A kötelmi jog tárgya.
Első szakasz. A kötelmi jog tárgya általában,
1. A szolgáltatás (Leistung) 562
2. A szolgáltatás osztható vagy oszthatlan volta 503
3. A szolgáltatás tartalma 564
a) A vagylagos (alternatív) kötelmek 565
b) A fajlagos kötelmek 568
Második szakasz, A kötelmi jognak kiváló jelentőséggel biró egyes tárgyai.
1. Pénzszolgáltatás 569
2. A vagyonjogi érdek megtérítése (Leistung der Interesse) 570
3. A kamat 574
III. fejezet. A kötelmi jog tartalma.
1. A kötelmi jog tartalma általában 580
2. A teljesítés ideje -
3. A teljesítés hatalma 586
IV. fejezet. A kötelmek alanya.
Első szakasz. Az alany bizonytalansága 589
1. Az értékpapírokról általában -
2. Az értékpapírokra vonatkozó egyes jogviszonyok 591
3. Az alany bizonytalanságának más esetei 593
Második szakasz. Az alanyok többsége -
1. Az egyetemleges kötelem 594
2. Az alanyok többsége a követelés feloszthatlansága esetén 598
V. fejezet. A kötelmek keletkezése 599
I. szelvény. A jogügyletekről 601
Első szakasz. Az egyoldalú igeret -
Második szakasz. A szerződések.
1. A szerződés fogalma és megkötése 601
2. Az előleges szerződés és a pontozat 603
3. A szerződések alakja 604
4. A szerződés tartalma 607
5. A szerződések különböző nemei 612
6. A szerződések biztosítása
A) Foglaló 614
B) Bánatpénz 615
C) Kötbér 617
II. szelvény. A vétségek (delicta) 619
VI. fejezet. A kötelmek átruházása.
Első szakasz. Az engedmény.
1. Az engedmény fogalma és az átruházás módja 619
2. Az engedményezés hatálya 621
Második szakasz. A kötelezettségnek másra való utalványozása 624
VII. fejezet. A kötelem megszűnése.
1. Teljesítés által 626
2. Beszámítás által 629
3. Ha az adós vagy a hitelező - mint ilyen megszűnik létezni 634
4. Újítás (novatio) által 635
5. Elengedés által 636
6. A teljesítés lehetetlensége folytán 637
7. Elévülés folytán 638
Második czím. Az egyes kötelmekről.
I. fejezet. A dolgok vagy jogok elidegenítésére irányzott kötelmek.
Első szelvény, Az adásvevés.
1. Az adásvevés általában 639
2. Az adásvétel kölcsönös nemei
a) A megtekintésre vagy próbára való vétel 645
b) A mustra vagy próba szerinti vétel -
c) Adásvétel a visszalépés fentartásával 646
d) A jobb vevő fentartásával történt adásvétel 647
e) A tulajdonjog fentartása mellett történt adásvétel 648
Második szakasz. A csereszerződés 649
Harmadik szakasz. Az átruházó szavatossága az adásvevési és a csereszerződésnél -
Negyedik szakasz. Az ajándékozás 655
II. fejezet. Használat vagy elhasználás átengedésére irányuló kötelmek.
1. A kölcsön 659
2. A haszonkölcsön 664
3. A bér- és haszonbéri szerződés 666
III. fejezet. A személyek munkaerejére vonatkozó szerződések.
Első szakasz. A szolgálati szerződés.
1. A szolgálati szerződések általában 679
2. A cseléd és gazda közötti szolgálati szerződés 682
3. Az iparos és segédszemélyzete közötti szolgálati viszony 688
4. A kereskedő és segédszemélyzete közötti szolgálati viszony 691
5. Valamely munka előállítása végett kötött szerződés 692
IV. fejezet. Mások ügyeinek viteléből származó kötelmek.
1. A letéti szerződés 699
2. A megbízás és meghatalmazás 703
3. A megbízás nélküli ügyvitel 709
4. Az utalvány 712
5. A megbízás egyéb nemei 714
V. fejezet. A szerencseszerződések.
1. A szerencseszerződés fogalma és annak különböző nemeid 718
2. A bíróilag nem érvényesíthető szerencseszerződések -
3. A bíróilag érvényesíthető szerencseszerződések 721
VI. fejezet. A követelés biztosítására és érvényesítése módjának meghatározására vonatkozó kötelmek.
1. A kezesség 723
2. A zálogszerződés 729
3. Az egyezség 730
4. Választott bíróság iránt létrejött szerződés 731
VII. fejezet. A tiltott cselekvényekből származó magánjogi kötelmek 735
1. Ölés és súlyos testi sértés 739
2. Másnak szabadságától való megfosztása 741
3. Csalás és jogtalan elsajátítás -
4. A becsületsértés 742
5. Az állatok által okozott károk -
6. Mezőrendőri kihágások által okozott károk 714
7. A vízrendőri kihágások által elkövetett károk 745
8. Az erdei kártételek 746
9. A vaspályák által okozott halál vagy testi sértés iránti felelősség 747
HARMADIK RÉSZ.
A CSALÁDI JOG.
Bevezetés 751
X. fejezet. Házasság.
Első szakasz. A házasság megkötése.
1. A házasságról és házasságkötésről általában 752
2. A házasságra vonatkozólag érvényben levő jogszabályok, s azoknak
időbeli s területi hatálya 759
3. A házasságkötés kellékei és az érvénytelen (semmis, megtámadható) házasságok 775
4. A semmis és megtámadható házasságok érvénytelenségének okai; és a házassági tilalmak 787
A) A házasság érvénytelenségének okai 796
I. Az anyagi semmisségi okok 797
II. Az alaki semmisségi okok 807
III. Megtámadási okok 809
B) A házassági tilalmaké 823
5. Az érvénytelenségi okok s házassági tilalmak hatásának és a házasságok érvénytelenségének megszüntetése 831
6. A házasságkötésről különösen 838
I. A kihirdetés 844
II. A házasság megkötése 851
III. A megkötött házasságnak bejegyzése a házassági anyakönyvbe 857
7. A házasság érvénytelenné nyilvánítása 859
8. Az eljegyzés 871
Második szakasz. A házastársak közötti jogviszony.
1. A személyes jogviszony 877
2. A házastársak vagyonjogi viszonyainak alapelvei 881
3. A hozomány 883
4. A közszerzemény 889
5. A hitbér 900
6. A házassági szerződések 906
Harmadik szakasz.
1. A házasság megszűnéséről s az ágy- és asztaltól való elválasztásról általában 909
2. A házasság felbontásának és az ágytól-, és asztaltól való elválasztásnak okai 921
I. Absolut felbontási-, illetőleg válási okok 924
II. Relatív felbontási-, illetőleg válási okok -
3. A házasság felbontásának-, és az ágytól és asztaltól való elválasztásnak következményei 933
II. fejezet. A szülők és gyermekek közötti jogviszony.
1. A szülők és gyermekek közötti jogviszony szabályozásának alapja 944
2. Az atyai hatalom alá tartozó személyek 945
3. A gyermekek személyére vonatkozó atyai hatalom tartalma 952
4. Az atya hatalma gyermekei vagyonára vonatkozólag 954
5. Az atyai hatalom megszűnte 957
6. A törvénytelen gyermekek és szüleik közötti jogviszony 960
III. fejezet. A gyámság és gondnokságról.
Első szakasz. A gyámság és gondnokság keletkezése és megszűnte.
1. A gyámság keletkezése 963
2. A gondnokság keletkezése 967
3. A gyám- és gondnokságból kizáró okok 971
4. A gyámság és gondnokság viselésétől mentesítő okok 973
5. A gyámság és gondnokság megszünte 974
IV. fejezet. A gyámi és gondnoki tisztről és az ezzel egybekötött felelősségről.
1. A gyámoknak, gondnokoknak és a gyámhatóságnak felelősségéről 977
2. A gyámok és gondnokok jutalma 980
V. fejezet. A gyámok és gondnokok jogai és kötelességei.
1. A gyámoltak és gondnokoltak képviseletére nézve 982
2. A kiskorúak nevelésére vonatkozólag 983
3. A vagyonkezelésre nézve 985
4. A vagyontalan gyám- vagy gondnokoltakra nézve 988
5. A gyámhatósági jóváhagyás eseteire nézve -
6. A számadásra nézve 993
7. A gyám és gondnok jogkörének némely korlátjai 998
VI. fejezet. A rokonokról.
1. A rokonok befolyása a gyámság és gondnokság alatt állók személyére és vagyonára 999
2. A családtanács 1002
NEGYEDIK RÉSZ.
AZ ÖEÖKLÉSI JOG-.
Bevezetés.
1. Az öröklési jog alapja 1007
2. A magyar öröklési jog alapja 1009
I. fejezet. A magyar öröklési jog fejlődése az ősiség behozatalától 1848-, illetőleg 1861-ig.
Első szakasz. A nemesi jószágokban való örökösödés.
1. A szerzeményi javakban való öröklés 1010
2. Az ősi javakban való örökösödés 1012
3. A nők jogai a fiágat illető ősi vagyonban 1017
4. A házastársak öröklési joga 1018
5. A végrendeleti örökösödés 1019
Második szakasz. A nem nemesek örökösödési joga.
1. A városi polgárok örökösödési joga 1021
2. A jobbágyok örökösödése 1025
3. A volt szabadalmazott kerületek polgárainak öröklési joga 1027
II. fejezet. Örökösödési jogunk átalakulása.
1. Az ősiség eltörlése 1031
2. Az országbirói értekezlet 1035
III. fejezet. Az öröklési jog mai érvényében.
Első szakasz. Az öröklési jog lényege és feltételei.
1. Hagyaték. Öröklés és az öröklési jog 1036
2. Az öröklés feltételei 1039
3. Az öröklési jog hatályának kezdete 1044
Második szakasz. A törvényes örökösödés.
1. Általános határozatok 1046
2. A lemenők öröklése 1048
3. A vagyon eredetének befolyása a felmenő és az oldalrokonok örökösödésére 1050
4. Az öröklés rendje a felmenők s az ezektől leszármazott oldalrokonoknál 1052
5. A házastársak örökösödése 1054
A) A hitvestársi örökösödés -
B) Az özvegyi örökösödés 1055
C) Az özvegyi jog 1056
6. A szent korona öröklése 1065
Harmadik szakasz. A végrendeleti örökösödés.
1. A végrendelkezési képesség 1066
2. A végrendeletek külkellékeire vonatkozó régebbi szabályok alkalmazhatósága 1069
3. Végrendeletek alaki kellékei, a ma érvényben levő törvények szerint 1070
A) Magán végrendeletek 1071
B) A közjegyzőknél letéteményezett Írásbeli magánvégrendeletek 1076
C) A közvégrendeletek 1077
D) A kiváltságos végrendeletek 1079
E) A külföldön alkotott végrendeletek 1081
4. A végrendeletek tartalma általában 1081
5. A végintézkedéshez kapcsolt feltétel, időpont és meghagyás 1084
6. A végrendeletek magyarázata 1089
7. Az örökösök kijelölése 1091
8. Örökös helyettesítés 1094
9. Közös végrendelet 1097
10. A végrendeletek visszavonása 1098
11. A végrendeletek kihirdetése, s a szóbeli végrendeletek tartalmának előzetes megállapítása 1101
Negyedik szakasz. Az örökösödési szerződés 1103
Ötödik szakasz. Lemondás az öröklési jogról 1105
Hatodik szakasz, Az örökség birtokbavétele.
1. Az örökség birtokbavételéről általában 1107
2. Az örökség birtokbavétele nagykorú örökösök által 1108
3. A hivatalos beavatkozás és örökösödési eljárás kérelme 1110
Hetedik szakasz. Az örökösök jogviszonyai,
1. Az örökség birtokbavételének hatálya általában 1112
2. Az örökösök jogviszonya az örökhagyó hitelezői irányában 1114
3. Az örökös hitelezőinek jogai az öröklött vagyonra vonatkozólag 1115
4. Az örökösök jogviszonya egymás irányában 1117
A) Az örökösök közötti osztály -
B) Az előre kapott érték betudása - osztályrabocsátás 1118
Nyolczadik szakasz. Az örökösödési perek 1122
Kilenczedik szakasz. A hagyományokról.
1. A hagyományra jogosított s azzal terhelt személyekről 1126
2. A hagyományok tartalma 1128
3. A hagyományok megszűnte 1129
4. Növedékjog a hagyományoknál 1130
5. A hagyomány megszerzése 1131
Tizedik szakasz, A halál esetére szóló ajándékozások 1132
Tizenegyedik szakasz. A törvényes osztályrész. (Kötelesrész,)
1. A törvényes osztályrészre jogosult személyek 1133
2. A törvényes osztályrész mennyisége és kiszámítási módja 1135
3. A törvényes osztályrész védelme ajándékozás esetében 1138
Tizenkettedik szakasz. A hitbizományi örökösödés.
1. A hitbizományi helyettesítés 1141
2. Öröklés a családi hitbizományban 1147
Tizenharmadik szakasz. Az egyházi személyek vagyonában való örökösödés.
I. Az egyházi személyek végrendelkezési joga 1155
II. Az egyházi személyek utáni törvényes öröklési jog 1159
Zlinszky Imre műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Zlinszky Imre könyvek, művek
Megvásárolható példányok
Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.
Google, Facebook, Apple, Microsoft fiókkal való belépés/regisztráció eseténautomatikusan elfogadja az Általános Szerződési Feltételeket.
Elfelejtett jelszó
Kérjük, adja meg azonosítóját, és a hozzá tartozó email címet, hogy jelszavát elküldhessük Önnek!
A *-gal jelölt mezők kitöltése kötelező!
Azonosító név/E-mail cím* Azonosító és e-mail cím megegyező
E-mail cím*
(2009 március óta a regisztrált ügyfelek azonosító neve megegyezik az email címmel)
Ha az azonosítóját sem tudja megadni, kérjük, hívja az ügyfélszolgálati vonalat:
+36-62-452-833
×
1
2
3
Regisztráció
×
Regisztráció
Regisztrációja sikeresen megtörtént.
Megadott e-mail címére megerősítő e-mailt küldtünk. Ahhoz, hogy a regisztrációja véglegesedjen, és le tudja adni rendeléseit, kérjük, kattintson a levélben található linkre. A megerősítő link a kiküldéstől számított 48 óráig érvényes, ezután a regisztrációs adatok törlésre kerülnek.
Kérjük, jelölje meg az érdeklődési körébe tartozó témaköröket!
Mehet
×
Regisztráció
Az ön által megjelölt témakörök:
Temakor_1
Beállíthatja, hogy emailben értesítőt kapjon az újonnan beérkezett példányokról a bejelölt témaköröknek megfelelően.
Beállított értesítőit belépés után bármikor módosíthatja az Értesítő menüpont alatt:
létrehozhat új témaköri értesítőt
inaktiválhatja értesítőjét, ha éppen nem kíván a megadott témában értesítőt kapni
törölheti véglegesen az adott értesítőjét
szerkesztheti jelenlegi értesítőjét, ha még részletesebben szeretné megadni mi érdekli.
Az Ön választása alapján naponta vagy 3 naponta kap tőlünk emailt a beállított értesítőjéről.