A magyar maffiaállam anatómiája

Tartalom

Köszönetnyilvánítás 11
1. Milyen rendszerben élünk? 13
1.1. A posztkommunista maffiaállam 15
1.2. A korrupció evolúciós típusai 16
2. A harmadik Magyar Köztársaság 2010-es összeomlása 27
2.1. A magyar társadalom értékszerkezete 28
2.2. Jobb- és baloldal: két anakronizmus viaskodása 29
2.3. A racionális közbeszéd szétesett terei 31
2.4. Az új tulajdonosi réteg összetétele - a tulajdonosi
szerkezet ingatagsága 35
2.5. A szocialista-liberális kormányzat felelőssége 38
2.5.1. A szimbolikus, közösségképző politizálás hiánya 39
2.5.2. Az osztogató politika és annak kifulladása 43
2.5.3. A szabadság silánysága, a lecsúszottak kilátástalansága 44
2.5.4. Kormányzásképtelenség, a két koalíciós párt eltérő
attitűdje 48
2.6. A fékek és ellensúlyok garanciális intézményeinek gyarlósága 51
2.7. A Fidesz mint politikai csúcsragadozó 53
2.7.1. Kollégiumi kiscsaládból fogadott politikai nagycsalád,
alternatív lázadóból Keresztapa 53
2.7.2. A társadalmi beágyazottság szocialista eróziója,
liberális elpárolgása, fideszes kiépülése 58
2.8. Politikai hidegháború és az intézményrendszeri, kétharmados
korlát eróziója 2010 előtt 61
2.8.1. A politikai hidegháború 61
2.8.2. A gazdasági lövészárok-barátság: 70/30 65
2.8.3. Korrupt rendszerek váltógazdasága 67
3. Rendszerértelmezési kísérletek: a demokrácia működési zavaraitól
a rendszerkritikáig 69
3.1. A demokrácia-diktatúra-tengely mentén történő
értelmezés fogságában 69
3.2. Átmenet a szubsztanciális rendszerleíró fogalmakhoz 71
3.3. A történelmi analógiák korlátozott érvényessége 72
3.4. A magyar „illiberális állam" meghirdetése 73
4. A posztkommunista maffiaállam meghatározása 77
4.1. Posztkommunista 78
4.2. Maffiaállam 80
4.3. A patriarchális családfő jogosítványainak kiterjesztése:
maffia, maffiaállam 80
5. Az autokratikus rendszerek maffiaállami altípusának
sajátosságai 82
5.1. Hatalomkoncentráció és vagyonfelhalmozás 82
5.2. A maffiaállam kulcsszereplői: az uralmi elit és közvetlen
tartozékai 83
5.2.1. A poligarcha 83
5.2.2. Az oligarcha 84
5.2.2.1. Nagyvállalkozók versus oligarchák 85
5.2.2.2. Oligarchatipológia 87
5.2.2.3. Orbán-Simicska konfliktus: az első maffiaháború
a szervezett felvilágon belül 93
5.2.3. A stróman 98
5.2.3.1. A politikai család feje és a családi VIP-páholy 107
5.2.3.2. A belső körös oligarchák és poligarchák,
valamint strómanjaik vállalkozásai 107
5.2.4. A korrupciós bróker 110
5.2.5. A családi testőrség és titkosszolgálat 112
5.3. A közhatalmi, demokratikus kontrollt szolgáló adatbázisok
politikai család általi kisajátítása 115
5.4. Politbüró helyett polipbüró 118
5.4.1. A maffiaállam uralmi elitjének elhatárolása
más történelmi analógiáktól 120
5.5. „Rule of law" helyett „law of rule" 123
5.5.1. Alkotmányos puccs - az önkény intézményesítése 124
5.5.2. A közhatalmi intézmények megszállása 126
5.5.3. A kormány: nem dönt, csak a politikai család
döntéseit menedzseli 127
5.5.4. Lexek - a törvényhozás mint mérték utáni
szabóság 128
5.5.5. Az egyéb közhatalmi intézmények kontroll
funkcióinak kiiktatása 133
5.6. Bürokratikus szakigazgatás helyett a fogadott
politikai család bizalmasai és személyes helytartók révén
folytatott igazgatás 135
5.6.1. A szakigazgatás megfélemlítésének eszköztára 135
5.6.2. Max Weber a modern bürokratikus szakigazgatáshoz
vezető történeti útról 137
5.6.3. A modern bürokratikus szakigazgatás lebontása
a maffiaállam viszonyai között 138
5.6.4. Miért nem tekinthető patrimoniális rendszernek
a maffiaállam? 140
5.7. A társadalmi autonómiák felszámolása 141
5.7.1. A helyi autonómiák felszámolása: önkormányzatok
helyett „gondnokságok" 142
5.7.2. Az értelmiség autonóm tereinek felszámolása - kultúra,
oktatás 143
5.7.2.1. A kultúra 143
5.7.2.2. Az oktatás, tudomány 147
5.7.3. A civil szervezetek domesztikálása 150
5.8. Osztályviszonyok helyett patrónus-kliens viszonyok 153
5.8.1. Az egzisztenciális kiszolgáltatottság alakváltozása 153
5.8.2. A patrónus-kliens viszonyok formagazdagsága 154
5.9. A maffiaállam uralmi piramisának középrétegei: szolgáló
nemesek, udvari beszállítók - az „új nemzeti középosztály" 160
5.9.1. Szolgáló nemesek 161
5.9.2. Udvari beszállítók 164
5.9.3. Az „új nemzeti középosztály" szilárdsága, az ellenállás
felmorzsolása 165
5.9.4. A legfőbb bűn: az illojalitás 166
5.10. A sarc mint gazdaságpolitika: a különadók rendszere 168
5.10.1. Különadók néhány típusa 2010 előtt 170
5.10.2. A különadók rendszerszerű eszkalációja 2010 után 172
5.10.2.1. A különadók főbb típusai 174
5.10.2.2. Indirekt különadók 180
5.10.3. A különadók generálta társadalmi-gazdasági
reakciók állami szankcionálása 182
5.10.4. A különadók inverze: stratégiai megállapodások,
avagy kölcsönös kedvezmények 183
5.11. Take over - a gazdasági elit cseréje 184
5.11.1. A Fidesz és a „keresztény középosztály" szövetsége 185
5.11.2. A maffiaállam vagyonfosztó technikáinak egyedisége 187
5.11.3. A tulajdonosi elitcsere és behódoltatás 188
5.11.4. A visszautasíthatatlan ajánlat 190
5.11.4.1. Egyedi tulajdon lerablások 191
5.11.4.2. Hálózatos/csoportos tulajdonlerablások 197
5.11.5. Az államosítások típusai azok funkciói szerint 204
5.12. Hatalmi racionalitás versus szakpolitikai irracionalitás 210
6. A maffiaállam legitimációs deficitje és a deficit áthidalásának
eszközei 212
6.1. A média domesztikálása 212
6.1.1. 2010-2014: A média kontrollja a maffiaállam
kiépítésének időszakában 212
6.1.2. A média megváltozott kontrollja 2014 után,
a berendezkedett maffiaállam viszonyai között 217
6.2. A választási rendszer manipulálása 221
6.2.1. A választójogi törvény átalakítása 2010 után 223
6.2.2. Az ügyészség mint a kampánystáb része 225
6.2.3. A választási csalás intézményesített lehetőségének
megteremtése 227
6.2.4. A 2014-es tavaszi országgyűlési és őszi önkormányzati
választások 229
6.2.5. A választási eredmények utólagos el nem ismerésének
módszerei 229
7. A maffiaállam legitimációs ideológiai eszköztára 232
7.1. Ideológiavezérelt versus ideológiaalkalmazó rendszer 232
7.2. Célideológiai panelek: Isten, haza, család, munkaalapú
társadalom 235
7.2.1. Nacionalizmus, antiszemitizmus, rasszizmus 236
7.2.2. Ideológiai piramisjáték 237
7.2.3. Vallás 240
7.3. Eszközideológiai panelek: a Nemzeti Együttműködés
Rendszere és a nemzeti szabadságharc 241
7.3.1. A Nemzeti Együttműködés Rendszere (NER) 241
7.3.1.1. A NER szubsztantív, értékelvű igazolása -
„az új igazságosság elv" 242
7.3.1.2. A NER hatalomtechnikai igazolása - „a barátság
művészete" 243
7.4. A nemzeti szabadságharc 249
A magyar maffiaállam anatómiája
8. A bűnöző állam 253
8.1. A hazai jog a bűnszervezetről 254
8.2. A Palermói Egyezmény 256
8.3. A maffiaállam mint a bűnöző állam egyik típusa 257
8.3.1. Egy példa: bűnszervezetben elkövetett tulajdonfosztás 258
9. Piramisjátékok - a maffiaállam korlátai 261
9.1. Gazdasági piramisjáték 261
9.1.1. Autokrácia és autarkia 264
9.2. Külpolitikai piramisjáték - pávatánc és magyaros furfang 265
9.2.1. Az Európai Unió dilemmái 266
9.2.2. A keleti nyitás 269
9.2.3. Az EU és az USA szankcióinak eltérő logikája 275
9.3. A maffiaállam törékeny egyensúlyi állapota: a delegitimációs
spirál és az erőszak alkalmazásának korlátai 283
Jegyzetek 291

Témakörök