1.062.071

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A Magyar Madártani Egyesület II. Tudományos Ülése

2nd Scientific Meeting of Hungarian Ornithological Society

Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Magyar Madártani Egyesületnek 1982-ben, a Sopronban megtartott L Tudományos Ülésének idején 8000 tagja volt. Négy esztendővel később - amikor elhatároztuk következő Ülésünk megtartását - a tagság... Tovább

Előszó

A Magyar Madártani Egyesületnek 1982-ben, a Sopronban megtartott L Tudományos Ülésének idején 8000 tagja volt. Négy esztendővel később - amikor elhatároztuk következő Ülésünk megtartását - a tagság létszáma már több, mint 13 000 főre duzzadt. A II. Tudományos Ülés megtartásának igénye szinte természetszerűen fakadt a soproni lelkesedésből, melyet a jól sikerült kezdet szült. A taglétszám növekedése nemcsak egyszerű számbeli előretörést jelentett, hanem mint az a II. Tudományos Ülés előadásainak számából és színvonalából kiderült - egyfajta minőségi fejlődést is Egyesületünk és a magyar madártan történetében. Négy év alatt a „nagy öregek" mellé oly sok és jól képzett fiatal ornitológus nőtt föl, amely mindenképpen biztató a jövőre nézve.
De most lássuk a II. Tudományos Ülés krónikáját. Az 1986. április 11-12-13-án megtartott konferencia színhelye Szegeden az Oktatási és Továbbképzési Központ (OTK) volt, szállásul a Vedres István Építőipari és az Ady Endre Középiskolai Kollégiumok szobái szolgáltak. E helyen mondunk hálás köszönetet ezen intézmények és Szeged Megyei Városi Tanács Művelődési Osztálya vezetőinek, hogy találkozónk lebonyolítását rendkívül előnyös feltételekkel nagyban elősegítették.
A megnyitó ülésre április 11-én 14 órakor került sor az OTK nagy előadótermében. A MME elnökének, Dr.Jánossy Dénesnek üdvözlő szavai után az Ülést Szabó G. László, a Csongrád Megyei Tanács elnökhelyettese nyitotta meg. Megnyitó előadásként elhangzott Dr.Sterbetz István: A madártani kutatások mérföldkövei a Dél-Alföldön, és Prof.Peter Berthold (NSZK): A Sylvia nemzetség, mint a vonulási vizsgálatok modellje című előadása. Ezután két szekcióban 16 előadás hangzott el. Este a Vedres Kollégium társalgójában mozgófilmek és színes diaképek vetítése zajlott „A madár és környezete" címmel (részleteket lásd hátul).
Április 12-én a két szekció (33 előadás) mellett egy angol nyelvű szekció is működött (14 előadás), melynek célja a magyar előadók és a külföldiek közötti kölcsönös tapasztalatcsere volt. Az ülés ideje alatt az OTK földszinti folyosóján Hencz Alajos, Balázs László és Molnár Gyula színes természetfotóiból kiállítás nyílt. Este 20 órától a November 7. Művelődési Otthonban igen jól sikerült záróestre került sor az ebben az időben itt megrendezett III. Ujszegedi Környezet- és Természetvédelmi Napok kiállítási tárgyai közt. A Művelődési Otthon vendégszeretetére hálásan emlékezünk vissza.
Április 13-án délelőtt busz kiránduláson vettünk részt Szeged - Fertő - Sándorfalvi-rét - Fehértó - Makra-szék - Tóalj - Nagy-szék útvonalon. Mindenkinek maradandó élményt nyújtott a szikesek tavaszi madárvilágának megfigyelése. Eredeti környezetében láttuk a gólyatöcsöt, a gulipánt és a széki lilét, de nagy élményt jelentett a lócsérek, a kontyos réce, fütyülő réce, a szürke cankó, törpe partfutó megfigyelése is.
Az ülésen hivatalosan 182 fő vett részt, de a Szegedi és az Ujszegedi Helyi Csoportok, valamint a rövid időre ide látogató más Helyi Csoportok tagjaival a résztvevők száma mintegy 250 főre tehető. Vissza

Tartalom

Sterbetz István: A madártani kutatások mérföldkövei a Dél-Alföldön 11
Peter Berthold: A Sylvia nemzetség, mint a vonulási vizsgálatok modellje 14
Gerhard Zink: Az Emberiza genus európai fajainak térbeli vonulási mintázata 29
Gerald Dick: Hová tűntek a nagy lilikek? Az Anser albifrons helyzete a Fertő tavon 39
Sergio Scebba: A fekete rigó (Turdus merula) és az énekes rigó (T.philomelos) vonulása és
telelése Olaszországban: a visszafogások elemzése 47
Tomasz Wesolowski: Többnejűség (polygynia) három mérsékeltövi énekesmadárnál 55
Karel Stastny: Iparilag szennyezett luc-erdők madárközösségei 60
Markku Kuitunen: Mit tudtam meg a hegyi fakuszról ( Certhia familiaris L.) Magyarországon? 62
Pelle István: A parlagi sas (Aquila heliaca) költési és táplálkozási viszonyai a Vajdaság (Jugoszlávia) egyik természetvédelmi területén 67
Mikuska József: Beszámoló a nagy kárókatonákon (Phalacrocorax carbo) Jugoszláviában végzett kutatások eddigi eredményeiről 70
Gergely József: Beszámoló a Ludasi-tó '85 gyűrűző akcióról 73
Kiss J. Botond - Rékási József: Szarka (Pica pica) táplálkozási adatok Észak-Dobrudzsából 75
Lővei Gábor - Sergio Scebba: A kerti poszáta (Sylvia borin) és a kerti geze (Hippolais
icterina) testtömege és raktározott zsírmennyisége vonulásidőben egy dél-olaszországi szigeten 83
Gere Géza - Andrikovics Sándor - Csörgő Tibor - Török János: A kárókatonák
(Phalacrocorax carbo) szerepe a Kisbalaton vízminőségének alakításában 88
Török János - Ludvig Éva: A fekete rigó (Turdus merula) táplálékkereső stratégiája 95
Székely Tamás - Mos kát Csaba: Egy cseres-tölgyes erdő madárközösségének guild-szerkezete 104
Vanicsek László: Fakéregről és fakéreg alól táplálkozó hazai madárfajok táplálékszerző
tevékenysége 113
Török János - Tóth László: A táplálékért folyó kompetíció két cinegefaj között: egy
kizárásos kísérlet 122
Lafkó Henriette - Csörgő Tibor: Madár közösségek szezonális diverzitásváltozásai különböző növénytársulásokban 127
Moskát Csaba - Székely Tamás: Bükkerdei madárközösségek szukcessziója 137
Csörgő Tibor - Lővei Gábor: A nagy fülemüle (Luscinia luscinia) tömeggyarapodása
őszi vonulás előtt 143
Szép Tibor: Fogás-visszafogás módszerek alkalmazása partifecske (Riparia riparia)
gyűrűzési adatokra 149
Csörgő Tibor - Lővei Gábor: Egy fészkelő csilpcsalp-füzike (Phylloscopus collybita) populáció szárnyalakjának jellemzése 155
Nádori Gergely - Csörgő Tibor: Nádiposzáták napi (Acrocephalus spp.) aktivitásának szezonális változásai 159
Horváth Róbert - Barta Zoltán: A hazai vízirigó (Cinclus cinclus)állomány oknyomozó vizsgálata 163
old.
Tóth László: Költés fenolögiai vizsgálatok örvös légykapó (Ficedula albicollis)
populációkban 168
Molnár Zoltán: A cigány csaláncsúcs (Saxicola torquata) fészkelésökológiai vizsgálata 173
Ott József: A kis légykapó (Ficedula parva) fészkelési, táplálkozási és viselkedési szokásai 179
Tóth László - Szentendrey Géza: összehasonlító költésfenológiai vizsgálatok a Pilishegység odútelepein 183
Ludvig Éva: Az élőhely hatása a fekete rigó (Turdus merula) költésére és táplálkozására 189
Molnár Gyula: Adatok a gólyatöcs (Himantopus himantopus) és koegzisztens fészkelő fajok környezeti igényeinek és preferenciájának ismeretéhez 195
Bodnár Mihály: A hortobágyi mesterséges víziszárnyas nevelők madárvilága 209
Dudás Miklós - Szitta Tamás: A kerecsensólyom (Falco cherrug) napi aktivitásának vizsgálata a szaporodási periódus alatt 215
Bankovics Attila: Átvonuló és telelő vadrécék állomány viszonyai Magyarországon az 1982-84-es években 223
Jakab Béla: A gólyakutatás és -védelem helyzete és feladatai Magyarországon 229
Faragó Sándor: Túzok (Otis tarda>populációk számítógépes törzskönyvi nyilvántartása Magyarországon 236
Széli Antal: A Szeged-Fertői tájváltozások madártani vonatkozásai 242
Csizmazia György: Madarak kártételének elhárítási lehetőségei a Szegedi Fehértavon 249
Kárpáti László - Bankovics Attila - Nechay Gábor: A nagy kócsag (Casmerodius albus)
terjeszkedése Magyarországon 255
Sterbetz István: A fogoly (Perdix perdix) természetvédelmi problémái Magyarországon 261
Kovács Gábor: A havasi lile (Eudromias morinellus) hortobágyi vonulásának vizsgálata 1974-85 között 269
Kalotás Zsolt: A vetési varjú (Corvus frugilegus) vonulása a Kárpát-medencében 275
Miklauzic Márton - Csörgő Tibor: A mezei veréb (Passer montanus) magyarországi populációjának vedlése 280
Solti Béla: A kék vércse (Falco vespertinus) vedlése 287
Andrési Pál - Sódor Márton: Adatok fészkelő bagoly fajaink táplákozásökológiájához 293
Gyovai Ferenc: Telelő erdei fülesbagoly (Asio otus) demográfiai vizsgálata Csongrád megyében 301
Csörgő Tibor - Kiss Péter: Urbanizált fekete rigó (Turdus merula) telelési vizsgálata 312
Tóth Imre - Csörgő Tibor: A nádi sármány (Emberiza schoeniclus) telelőterület-hűsége 317
Molnár Zoltán - Csörgő Tibor: Pintyfélék (Fringillidae) telelő terület-hűsége mesterséges táplálékbőség esetén 322
Combarro András - Csörgő Tibor: A széncinege (Parus major) és a kék cinege (Parus
caeruleus) telelő terület-hűsége 329
Lakos István: Csonttörött madarak kezelése 336
Mihály Lászlóné - Mihály László : Madármentési tevékenység összefoglalása 1983-85 között 340
Bechtold István: A Magyar Madártani Egyesület Solymász Szakosztályának kőszegi ragadozómadár-mentő telepe 343
Függelék
Csorba Gábor - Török János: Táplálék-szegregáció négy fatörzsön táplálkozó madárfajnál 346
Demeter András: Bagoly köpet-minták kvantitatív értékelése 346
Jánossy Dénes: Ujabb adatok a madarak származására vonatkozólag 346
Stephan Aumüller: A bio-akusztika, mint új omitomuzikológiai és etológiai kutatóterület 347
Soti Josip: A Skadar tó madarainak néhány ökológiai aspektusa 347
Michael Ounsted: A fehér-szárnyú réce szaporítása fogságban és visszatelepítése 347
Az ülésen megtartott vetítések programja 348
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem