A magyar-lengyel történelmi kapcsolatok évszázadai

Fülszöveg

KApRONCZAy KÁRoly
A MAGYAR LENGYEL TORTENELMI KAPCSOLATOK ÉVSZÁZADAI
„A magyar és a lengyel nép közötti kölcsönös rokonszenv alapjait a messze múltban, a két állam kialakulásának idején szövődött kapcsolatok teremtették meg. A magyarok és a lengyelek politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési érintkezései, összefonódásai, a gyakori történelmi sorsközösség évezrednyi idő óta élteti ezt a különleges jó viszonyt."
„Mohácsnál II. Lajos alig számíthatott többre, mint néhányszáz külföldi zsoldosra, akiket a megsegítésére küldtek idegen hatalmak, saját serege pedig számbelileg és felszerelésben meg sem közelítette a török hadsereget. 1526. augusztus 29. végső fejleménye volt egy tragikus folyamatnak: Mohácson nemcsak II. Lajos maradt a csatamezőn, hanem a királyi sereg zöme, közöttük közel ezer lengyel fegyveres."
„Krakkó azonban nemcsak tanulási lehetőséget nyújtott a magyar ifjaknak. Az oktatás és a tanulás mellett többen megismerkedtek az egyetem mellett működő nyomdákkal,... Tovább

Fülszöveg

KApRONCZAy KÁRoly
A MAGYAR LENGYEL TORTENELMI KAPCSOLATOK ÉVSZÁZADAI
„A magyar és a lengyel nép közötti kölcsönös rokonszenv alapjait a messze múltban, a két állam kialakulásának idején szövődött kapcsolatok teremtették meg. A magyarok és a lengyelek politikai, gazdasági, társadalmi és művelődési érintkezései, összefonódásai, a gyakori történelmi sorsközösség évezrednyi idő óta élteti ezt a különleges jó viszonyt."
„Mohácsnál II. Lajos alig számíthatott többre, mint néhányszáz külföldi zsoldosra, akiket a megsegítésére küldtek idegen hatalmak, saját serege pedig számbelileg és felszerelésben meg sem közelítette a török hadsereget. 1526. augusztus 29. végső fejleménye volt egy tragikus folyamatnak: Mohácson nemcsak II. Lajos maradt a csatamezőn, hanem a királyi sereg zöme, közöttük közel ezer lengyel fegyveres."
„Krakkó azonban nemcsak tanulási lehetőséget nyújtott a magyar ifjaknak. Az oktatás és a tanulás mellett többen megismerkedtek az egyetem mellett működő nyomdákkal, megtanulták a betűszedést, a képek, a rajzok készítésének módjait, nyomdai gyakorlatra tettek szert, sőt könyvkiadásra szánták el magukat, így a magyar könyvkiadás első igazi bázisa és alkotóműhelye éppen Krakkó lett."
„A 19. század első évtizedeiben a korábbinál szélesebb és valóban az egész magyar társadalmat átfogó rokonszenv bontakozott ki a •lengyelek iránt. A nemzetükért felelősséget érző emberek mindkét országban rendkívül hasonló célokért küzdöttek: a társadalom ki-mozdítása a feudális kötöttségekből, az új polgári rend megteremtése, az állami és a nemzeti függetlenség kivívása volt a feladat." Vissza