A Magyar Köztársaság helynévkönyve

Előszó

A Magyar Köztársaságban az 1990. évi helyi általános önkormányzati választásokkal önkormányzati rendszer jött létre. A helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény alapján a községekben, a városokban, a főváros kerületeiben valamint a megyékben működnek önkormányzatok. Az 1985-ben kiadott helységnévtár és az 1990-ben megjelent helynévkönyv - tekintettel az önkormányzati rendszerre való áttérésre - jelenleg már nem felelhet meg a felhasználók igényeinek. A Központi Statisztikai Hivatal ezért egy kibővített tartalmú helynévkönyv kiadását határozta el. Az Országgyűlés - a törvény 61. §. alapján - elsőként 20 város megyei jogú várossá nyilvánítás iránti kérelmét tárgyalta és fogadta el 1990. december elsejei hatállyal. Az elmúlt évben a lakosság kezdeményezésére 21 települési önkormányzat fordult községgé alakítás iránti kérelemmel a Magyar Köztársaság Elnökéhez. A Magyar Köztársaság Elnöke 1991. év közben 12, 1992. január elsejei hatállyal további 9 város és község által benyújtott kérelemben döntött, amelynek következtében 17 korábbi községegyesítés, vagy városhoz csatolás szűnt meg. Az 1954-ben Veszprém megyéhez csatolt községek közül Csikvánd, Gyarmat és Szerecseny önkormányzati képviselőtestülete Győr-Moson-Sopron megyéhez történő visszacsatolásukat kérte, amelyhez az Országgyűlés - 1992. január 1-jei hatállyal - hozzájárult. A kiadvány célja, hogy a helységnévtárakhoz hasonlóan áttekintést nyújtson a települések - a főváros, a megyei jogú városok, a városok és a községek - hivatalos megnevezéséről, megyei beosztásáról, területnagyságáról, a népesség és a lakások számáról. Az alapvető különbség e helynévkönyv és a helységnévtárak között, hogy a külterületi lakotthelyek neveit és adatait nem tartalmazza. Vissza