1.061.441

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar közgazdaság száz éve

1841-1941

Szerző
,
Kiadó:
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 342 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 26 cm x 18 cm
ISBN:
Megjegyzés: A címlap hiánya miatt a könyvészeti adatok hiányosak.

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága azzal a megtisztelő kéréssel fordult hozzám, hogy a bank fennállásának századik évfordulójára adjak összefoglaló képet hazai közgazdaságunk százéves... Tovább

Előszó

A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank igazgatósága azzal a megtisztelő kéréssel fordult hozzám, hogy a bank fennállásának századik évfordulójára adjak összefoglaló képet hazai közgazdaságunk százéves fejlődéséről, írjam meg az utolsó száz év gazdaságtörténetét. A feladat elvállalásakor tisztában voltam annak nem csekély nehézségeivel és jól tudtam azt, hogy a kutatás e téren még alig indult meg és részletmunkák, amelyek megkönnyíthetnék ily összefoglalás megírását, csak igen kis számban állnak rendelkezésre. Megfelelő előmunkák hiányában eleve le kellett mondanom arról, hogy egyes személyeknek a gazdasági életben kifejtett irányító működéséről számot adjak, jóllehet tudom azt, hogy miként a politikai, úgy a gazdasági életben is emberek csinálják a történelmet. Könyvemben inkább statisztikai anyagra, mint a gazdasági élet rugóit megmutató emberi dokumentumokra voltam kénytelen támaszkodni. Ezért a kép, amelyet rajzolok, sok tekintetben hiányos, inkább csak vázlat, keret, amelynek kitöltésére még szorgos munkára van szükség! Vissza

Tartalom

ELŐSZÓ 3
I. GAZDASÁGI VISZONYAINK 1848 ELŐTT 5
1. Mezőgazdaság - Kereskedelem - Ipar 5
Sok a meg nem művelt föld. - A földművelés és az állattenyésztés elmaradottsága. - A robotmunka eredménytelen 6
Rossz gazdálkodás az Alföldön 8
A termények értékesítése nehéz 9
A belső kereskedelem csekély 10
A külkereskedelem 11
Kevés a gyár. - Az ipar és kereskedelem hiányának okai 13
2. A hitel kérdése 16
Széchenyi veti fel. - A hitelforrások 17
Az 1841. évi válság 18
A Pesti Magyar Kereskedelmi Bank alapítása 19
Alapítóinak célja más volt, mint az első takarékpénztáraké 21
A bankkérdés és a közvélemény 22
II. AZ ABSZOLUTIZMUS ÉS A KIEGYEZÉS ÉVEI (1849-1873) 24
1. A mezőgazdaság 24
Az úrbériség megszűntének hatása. - A földbirtokosok nagy tőkeszükséglete 25
Külterjes gazdálkodás 26
Áttérés a búzatermelésre 27
Gazdasági gépek alkalmazása. - A gabonatermés mennyisége 28
A föld értéke 29
A bortermelés 30
Magyarország állatállománya 31
A ló-, szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés 32
Az állattenyésztés elsorvadásának okai 33
A magyar mezőgazdaság jellemzése 34
2. Kereskedelem és ipar 36
Külkereskedelem 36
Pest kereskedelme 37
A pénztelenség és a vállalkozói kedv hiánya hátráltatja az ipari fejlődést 38
A malomipar. - Cukorgyártás. - Szeszipar. - Vasgyártás 39
3. Hitelviszonyok - Gazdasági helyzet 41
Tőkehiány 41
Nincs elég hitelintézet 42
A külföldi pénz nem keres nálunk elhelyezést. - A francia és a német bankok 43
Az 1857. évi válság 44
Rossz termések után 1867 és 1868-ban gazdag aratás. - Alapítási láz 45
Gazdasági életünk hiányai 47
Az 1869-70. évi válság 48
Ujabb alapítások 1872-ben. - A bécsi „krach" következményei 50
Az állami pénzügyek katasztrofális helyzete. - A vasúti politika 51
A tőkeképződés hanyatlása 53
Keleti Károly jellemzése a közgazdasági viszonyokról 55
III. VÁLSÁG ÉS PANGÁS KORA (1873-1889) 58
1. Általános helyzet - Mezőgazdaság 58
A válság hosszantartó, párosult az állam pénzügyi válságával 58
A kiegyezés megújításának nehézségei 59
Termelési válság 60
A magyar búza kiszorul a világpiacról 61
A közös vámterület belső fogyasztásának emelkedése 62
A termőfölddel űzött rablógazdálkodás 63
A takarmány termelést elhanyagolják 65
A középbirtokos-osztály válsága ..67
A 80-as évek végén változás indul meg a mezőgazdaságban. - A bortermelés 68
Az erdőgazdaság 70
2. Kereskedelem és ipar 70
A kereskedelem fejlődésének akadályai 70
A közlekedésügy rendezése 71
A vámpolitika 72
Az 1879. évi vámtarifa 73
A külföld elzárkózása megnehezíti a kivitelt 74
Az áruforgalom adatai 75
A gazdasági válság hatása az iparra 76
Az állami iparpártolás megindul. - Az 1881:41. t.-c 77
A fogyasztási válság 79
Az 1885. évi kiállítás 79
A nagyipar válsága 80
A malomipar nehézségei 81
A szeszipar 82
A bőripar 83
A vasipar 84
A gépgyártás 85
A szénipar 86
3. Hitelviszonyok 87
A pénzpiac válsága 87
A tőke betétekben keres elhelyezést. - Nincs bizalom a részvények iránt 88
A váltóhitel 89
A kamatviszonyok. - Az államháztartás. 90
A korszak jellemzése 91
IV. A GAZDASÁGI FEJLŐDÉS VIRÁGKORA (1890-1914) 93
1. A mezőgazdaság 94
Mezőgazdasági statisztika 94
A kenyérmagvak termelését korlátozzák 96
A magyar gabonakivitel előnyei megszűntek 97
A monarchia fogyasztását sem tudja a gabonatermés mindig fedezni 98
A kapásnövények jelentősége emelkedik 99
A kereskedelmi növények 100
A dohány. - A gyümölcstermelés 101
A konyhakertészet. - A bortermelés 102
Az állattenyésztés nehézségei 104
A szarvasmarhatenyésztés, tejtermelés 105
A sertéstenyésztés és hizlalás 108
A lókivitel 109
A juh-, és baromfitenyésztés 110
Az erdőgazdaság 111
Az ország mezőgazdasági jellege 112
A túlnépesedés kérdése. - A birtokmegoszlás 113
2. A nagyipar kifejlődése 114
A magyar kormányok iparfejlesztési tevékenysége 114
Ausztria álláspontja 116
Az iparfejlesztés kezdetben kevés eredménnyel jár 118 .
Ipari statisztika 119
Az iparpártolás eszközei 121
Az új magyar gyárak helyzete 123
Az ipar és a társadalom 125
Az ipari fejlődés eredményei 127
Gyáriparunk hiányai 128
A malomipar 130
Az őrlési forgalom 131
A szesz-, söripar 133
A cukorgyártás fellendül 134
A cukoripar adatai 136
A széntermelés 137
A szénbányászat nehézségei 138
A széntermelés eredményei 139
A külföldi szén versenye 142
A vasipar 143
A textilipar elmaradt 144
A bőr-, vegyi- és papíripar 147
3. A kereskedelem és a közlekedés 148
A vámpolitikai viszonyok 148
A gazdasági „kiegyezés" bizonytalansága 149
A vámszövetségesek ellenséges érzülete 151
Külkereskedelmi forgalmunk 153
A vasutak és a vasúti forgalom 154
4. A közgazdaság helyzete 156
A politikai viszonyok káros hatása 156
Az államháztartás 157
A közgazdaság ellenállóképessége 158
A közös jegybank kérdése 159
A külpolitikai bonyodalmak hatása 160
5. Pénzpiac és hitelviszonyok 160
Gazdasági haladásunk nem mérhető a nyugati országokéhoz 160
Legnagyobb a fejlődés a hitelintézetek terén. 161
Ezek szervezete legközelebb állott a némethez 161
A 90-es években a tőkegyűjtés a főszerepük 162
A vállalkozási kedv hiánya miatt nálunk a 163
szokottnál nagyobb a hitelintézetek szerepe 163
Ellenállóképességük a politikai bonyodalmak idejében 164
Részvényeik értéke 165
Tőkéjük, tartalékaik 166
Saját és idegen tőke viszonya 167
Jelzálogkölcsönök 168
Váltóleszámítolás. - A tőkekoncentráció 169
A nagybankok szerepe 171
A tőkekoncentráció folyamata Magyarországon 173
Fiókintézetek, tőkefelemelés 174
A tőkekoncentráció és a jövedelem viszonya 176
A nagybankok szerepe az iparfejlesztés terén 177
A nagybankok és az ipari nagyüzemek viszonya 179
Az ipari vonatkozások kiépítése 181
V. A VILÁGHÁBORÚ ÉVEI 183
1. A mezőgazdaság 1853
Jelentősége emelkedik. - A termésmennyiség csökken 184
A műtrágya hiányzik 185
A többtermelés kérdése 186
Az állatállomány megcsappan 187
A dohány-, a szőlő- és bortermelés 187
A kereskedelmi növények 188
2. Az ipar a háború alatt 188
Az ipart a háború készületlenül találta 188
Nagyfokú munkanélküliség, melyet csakhamar lázas munka követ. - A nyersanyaggazdálkodás 189
Uj ipartelepek alakulnak. - Az ipari termelés növekvő nehézségei 190
A szénhiány. - A nyersanyaghiány 191
A fogyasztás korlátozása 192
A háborús iparfejlesztés tényezői 193
A termelés mennyisége 194
A munkateljesítmény 195
A szénbányászat 195
Üzemi zavarok az élelmezési nehézségek és a szállítási viszonyok miatt 196
A szénínség 198
A vasbányászat 198
A vasművek termelése, ennek akadályai 199
A fémipar 199
A textilipar. - A katonai és a polgári szükségletek 200
A bőripar 201
A malomipar. - A gabonabeszerzés és a lisztellátás 202
A tengeri feldolgozása 203
A cukoripar. - A cukor kivitele megszűnt. - Csökkenő termelés, növekvő fogyasztás 204
3. A külkereskedelmi forgalom 205
A gazdasági elszigetelődés 205
A kivitel hanyatlása. - A tengerzár 206
A forgalom adatai 207
A közös vámterület kereskedelmi mérlege 208
4. Pénz- és hitelügy 209
Az államháztartás 209
A korona értékcsökkenése 210
A jegybank igénybevétele a hadi kiadások fedezésére 212
A bankjegyforgalom megduzzadása 213
A pénzpiac a pénzhigítás hatása alatt 214
A betétek rendkívüli mértékű emelkedése 215
A pénzintézetek új üzletágai 216
A Pénzintézeti Központ 218
A tőzsdei forgalom. - Tőkeemelések 219
VI. A TRIANONI KORSZAK 220
1. A mezőgazdaság 220
Az ország megcsonkított mezőgazdasági területe és termelése 220
Az ország őstermelő jellege 222
A szántóföldek művelése nem változott 223
A gabonatermelés 224
A búza minősége 226
A jobb termelésre irányuló törekvések 227
A földbirtokmegoszlás 228
Ennek befolyása a termelés eredményére 230
A többtermelés és a kisbirtok 231
A szakismeretek hiánya 232
A tagosítás szükségessége 233
A széttagoltság hátrányai 234
A Dunántúl és az Alföld mezőgazdasági művelésének különbségei 235
Csonka-Magyarország egyoldalúan gabonatermelő maradt 236
A műtrágya alkalmazása 236
Az egész világra kiterjedő agrárválság 237
A magyar mezőgazdaság helyzete megváltozott 238
A búza válsága. - A boletta-rendszer 240
A mezőgazdaság adósságai 241
Adósvédelmi intézkedések 243
A mezőgazdaság felemelkedése az 1933. évi mélypontról 244
Kertgazdaság, gyümölcstermelés 245
Az állatállomány a világháború után 247
A szarvasmarhaállomány összetétele megváltozik 248
A kisbirtok állattenyésztése 249
A ló- és sertéstenyésztés 250
2. Az ipar a világháború után 251
Csonka-Magyarország megmaradt gyáripara 252
A gyáripar helyzete megváltozott; vámvédelem 253
Uj gyárak alakulnak 254
A gyáripar a szanálás idejében 255
Az állami beruházások 256
A gyáripar haladása a 20-as években 257
A világválság hatása 258
Az ipar racionalizálása 259
A fogyasztás és a termelés visszaesik. - A mélypont 1932-ben 260
A következő évben javulás kezdődik 262
Az ipari önellátás 264
Az egyes iparágak helyzete megváltozott 265
Az ipari fellendülés 1935-ben 266
Az ipari termelés jelentősége emelkedett. 267
A beruházási és a fogyasztási iparágak 268
A kisipar 269
A fegyverkezés meghozza a nehézipar konjunktúráját 269
Az európai háború hatása az iparra 270
Hadi intézkedések 271
A malomipar 273
A cukoripar, a cukorfogyasztás 274
A söripar, sörfogyasztás 277
A szeszipar, a szeszegyedáruság 278
A széntermelés a 20-as években 279
A gazdasági válság, az elzárkózás hatása a szénbehozatalra 281
A vas-, fém- és gépipar 282
A nehézipar konjunktúrája 283
A fonó- és szövőipar mutatja a legnagyobb fejlődést 284
Az elzárkózás, vámvédelem 285
Az új kereskedelmi szerződések sem ártanak ez iparágnak 286
A textilipar a válság idejében 287
A nyersanyagbehozatal nehézségei 287
A háború következményei 288
3. Külkereskedelem 289
Az új vámhatárok 289
A nagy behozatal a háború után 289
Az új magyar vámtarifa. - A forgalom emelkedése 1925-ben 290
A külföldi hitelek a kereskedelmi mérleg passzívumát növelik 290
1929-ben hirtelen javulás mutatkozik 291
A mezőgazdasági cikkek áresése befolyásolja a kivitelt 292
Az 1930. évi aktív mérleg 293
Az agrárolló hatása 293
A kivitel előmozdítása. - Az exportrádiusz változik 294
A búzakivitel nehézségei 295
A készáruk forgalma emelkedik 296
A kereskedelmi összeköttetések a politika befolyása alá jutnak 297
A háború és a külkereskedelem 298
A forgalom értéke 299
4. A pénz- és hitelügy 299
Az elvesztett háború következményei 299
A korona romlása 300
A tőzsdei forgalom 301
A hitelintézetek helyzete 302
A pénzügyi viszonyok javítására tett lépések: a takarékkorona, az állam lemond a Jegyintézet igénybevételéről. - A Magyar Nemzeti Bank. - A pengő-valuta 304
A pénzérték állandósulásának hatása az államháztartásra 305
A belföldi tőkeképződés 306
Külföldi hitelek özöne 307
Külföldi eladósodásunk 309
Az 1931. évi válság 310
A bankzárlat 311
A valutaforgalom szabadsága megszűnik 312
A hitelviszonyok mozdulatlansága 313
Az államháztartás fokozatos javulása 313
A transzferálás új rendszere 314
A külföldi adósságok terhe csökken 315
A belső tőkeképződés 315
Az 1938. évi milliárdos programm 316
A politikai események hatása 317
Az ötéves terv pénzügyi végrehajtása. - A pénzintézetek fejlődésének adatai 318
A hitelintézetek és a gyáripar 318
A nemzeti jövedelem 319
Jegyzetek.
I. fejezet 323
II. fejezet 324
III. fejezet 326
IV. fejezet 327
V. fejezet 331
VI. fejezet 332

Dr. Eckhart Ferenc

Dr. Eckhart Ferenc műveinek az Antikvarium.hu-n kapható vagy előjegyezhető listáját itt tekintheti meg: Dr. Eckhart Ferenc könyvek, művek
Megvásárolható példányok

Nincs megvásárolható példány
A könyv összes megrendelhető példánya elfogyott. Ha kívánja, előjegyezheti a könyvet, és amint a könyv egy újabb példánya elérhető lesz, értesítjük.

Előjegyzem