A Magyar Közalkalmazottak Almanachja 1937.

Előszó

A Magyar Közalkalmazottak Almanachjának megalkotása alapos elmélyülést és nagy körültekintést igénylő munka volt. Figyelemmel késértem útját: A szerkesztőbizottság, a szerkesztőség, a kiadóhivatal, a nyomda, a klisékészítő és a könyvkötő egyaránt tudása és felkészültsége legjavát adta. Közel egy esztendőn keresztül vállvetve dolgoztunk a célért. A nagy feladat megoldása közben sok akadállyal kellett megküzdeni. Félreértés és számos más ok gátolta munkánkat, dacára ezeknek, igyekeztünk alapos munkát végezni. Adatgyűjtőink fáradhatatlanul hordták az anyagot, melynek feldolgozásánál jórészt állástalan diplomásokat foglalkoztattunk.
Talán nem lesz érdektelen, ha néhány számadattal ismertetem, mit is jelent közgazdasági vonatkozásban az Almanach kiadása: Az adatszerzés és megrendelésgyűjtés 50.000 munkaórát emésztett fel. 27.000 munkaóráig tartott az adatfeldolgozás, a szerkesztési, valamint a kiadóhivatali teendők elvégzése. A nyomda 10.000 órát mutat ki, a könyvkötés, klisékészítés és a papírgyártás is többezer munkaórát jelent. Egy teljes vágón papírt, 3.500 méter vásznat, 500 kecske bőrét és rengeteg nyomdai, könyvkötészeti anyagot használtunk fel, melynek előállítása ugyancsak számos áldott magyar munkáskezet foglalkoztatott. 100.000 munkaórán át sok-sok családnak nyujtottunk kenyeret. Mindezekből azt hiszem, levonhatom a következtetést, hogy munkánk teremtő munka volt.
Most jóleső elégtétellel látom, akarásunk nem volt meddő. Célunkat elértük, az Almanach útjára indul. Szeretném, ha Kartársaim - akik áldozatos támogatásukkal lehetővé tették a mű létrehozatalát, megértéssel fogadnák művünket és olyan szeretettel olvasnák, mint amilyen lelkesedéssel mi azt írtuk.
Az I. rész első fele általános érdekű, míg a második fele nyugdíjas Kartársaimat érintő témákat tárgyal. A személyi adattár közelebb hozza az utókorhoz azokat, akik elvitathatatlanul hasznos munkásai voltak a köznek. Arcélük mögött közvetve bár, megrajzolódik évtizedekre visszamenőleg nemzetünk sorsa. Nemes példaadásuk ösztönöz, mutatja az utat a késő nemzedékeknek is. Vissza