1.062.540

kiadvánnyal nyújtjuk Magyarország legnagyobb antikvár könyv-kínálatát

A kosaram
0
MÉG
5000 Ft
a(z) 5000Ft-os
szállítási
értékhatárig

A magyar kőolaj és gázipar fejlődése felszabadulásunk óta

1945-1965

Szerkesztő
Fotózta
Budapest
Kiadó: Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt
Kiadás helye: Budapest
Kiadás éve:
Kötés típusa: Vászon
Oldalszám: 240 oldal
Sorozatcím:
Kötetszám:
Nyelv: Magyar  
Méret: 29 cm x 21 cm
ISBN:
Megjegyzés: Színes és fekete-fehér fotókkal.
Értesítőt kérek a kiadóról

A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról
A beállítást mentettük,
naponta értesítjük a beérkező friss
kiadványokról

Előszó

Ezerkilencszáznegyvenötöt írtunk, mikor a háború vihara végigsöpört Magyarországon. A magyar olajmezőket és olajfinomítókat is több súlyos bombatámadás érte a háború folyamán, olajfinomítóink... Tovább

Előszó

Ezerkilencszáznegyvenötöt írtunk, mikor a háború vihara végigsöpört Magyarországon. A magyar olajmezőket és olajfinomítókat is több súlyos bombatámadás érte a háború folyamán, olajfinomítóink nagyrésze teljesen elpusztult.
1945 kora tavaszán hazánk nagy része már felszabadult, a Dunántúlon levő olaj mezők azonban még az utolsó napig, április 3-ig, német megszállás alatt voltak. A háború befejezése után, az ország felszabadulásakor a kőolajipar irányítását a szovjet hadvezetőség vette át. A szovjet parancsnokság gyors intézkedéseinek és segítségének köszönhető, hogy a zalai olajmezőkön a termelőmunka rövid idő alatt újból megindult. A szovjet katonai támogatás és a magyar dolgozók önfeláldozó munkájának eredményeként a termelés hónapról hónapra emelkedett.
Az amerikai tulajdonosok koncessziós jogukat a második világháború befejezése és a felszabadulás után érvényesíteni kívánták, ezért 1946-ban ismét kezükbe vették a Dunántúl olajtermelésének irányítását. Rövidesen világossá vált azonban, hogy a tőkés vállalatvezetés szempontjai a felszabadult nép kormányzatának álláspontjával és kívánságaival nem egyeznek.
A Magyar-Amerikai Olajipari Részvénytársaság (a továbbiakban MAORT) akkori vezetői kutatásokra és beruházásokra újabb összegeket nem fordítottak. Ezután került sor a MAORT-üzemek államosítására.
A háború előtt a német tőke megszerezte az alföldi olaj- és földgázkoncessziót.
A békeszerződés értelmében a magyarországi német vagyonok a Szovjetunió tulajdonába mentek át. Ennek megfelelően 1946-ban megalakult a magyar-szovjet vegyes vállalat, a MASZOVOL.
Az 1949-50-51-es években megvalósult a magyar olajbányászat újjászervezése. Az újjászervezett ipar feladata a jövő termelésének előkészítése; ez az ország területének új kutatásokkal és korszerű geológiai.geofizikai módszerekkel való felmérését tette szükségessé. A budafai és lovászi telepek ismert határain túl az 1949-50-es években a távolabbi területeken is mind nagyobb kutatási munka folyt (Obornok, Újfalu, Inke, Kilimán, Nagylengyel stb.). Bár mindegyik kutatási területen további fúrásra ösztönző geológiai adatok mutatkoztak, a legkomolyabb eredményt a nagylengyeli terület nyújtotta. Ez a mező Magyarország ma is legnagyobb olajterülete, és olajtermelésünk legfontosabb alapja. A céltudatos és jól megszervezett munka eredményeként 1951 évvégén indult meg a termelés. Ebben az évben még csak 3000 tonnát termelt, 1952-ben 90 000-t, 1953-ban már 378 000 tonna kőolajat adott, vagyis közel annyit, mint az összes többi kőolajmező.
Kőolajfeldolgozó iparunk a háború előtt egyike volt a leginkább elhanyagolt iparágaknak. Valamennyi fontosabb vállalat külföldi tőkés tulajdonban volt (Shell, Vacuum, Fanto stb.); ezek elsősorban anyaországi gyártású termékeiknek eladási hálózatát fejlesztették, és magyarországi gyáraik csak másodrangú jelentőségűek, voltak. Ez meg is mutatkozott a berendezések műszaki színvonala, állaga, a gyári termelés irányítása stb. vonatkozásában is.
A világháború alatt a feldolgozóipar üzemei nagyrészben elpusztultak, és azok az üzemek, amelyek a felszabadulás után a szovjet hadsereg anyagi segítségével megkezdhették a termelést, közel 100%-os leromboltság állapotában voltak.
A tőkés örökség következményeként - a háborús pusztítás ellenére - még mindig több korszerűtlen kisfinomító volt az országban. Ezek a kisfinomítók egymással kereskedelmi harcban álltak. Elsősorban a verseny lehetőségeit használták ki, ami nagyobb előnyöket biztosított, mint a gyárak helyreállítása. Vissza

Tartalom

Bevezető 7
1. Kőolaj kutatás - feltárás 13
2. Kőolaj- és földgáztermelés 37
3. Kőolajfeldolgozás 57
4. Szénsavtermelés 81
5. Kőolaj- és gáztávvezeték 89
6. Kőolajipari gépgyártás 107
7. Értékesítés, kereskedelem (ÁFOR) 121
8. Egyéb intézmények (tervező váll. NAKI) 135
9. Gazdaságosság 151
Orosz nyelvű szöveg 163
Angol nyelvű szöveg 191
Német nyelvű szöveg 215
Megvásárolható példányok
Állapotfotók
A magyar kőolaj és gázipar fejlődése felszabadulásunk óta A magyar kőolaj és gázipar fejlődése felszabadulásunk óta A magyar kőolaj és gázipar fejlődése felszabadulásunk óta A magyar kőolaj és gázipar fejlődése felszabadulásunk óta

A borító elszíneződött.

Védőborító nélküli példány.

Állapot:
5.940 ,-Ft
30 pont kapható
Kosárba